REAL-MS

Martos, Balázs

Fejlesztési javaslat az IIF Műszaki Tanács számára
Az IIF levelező rendszer CELLA) és a VAX/VMS levelező 
rendszer (VMSmaiI) közötti átjárást biztosító program 
(VELLA) fejlesztése
A VMS operációs rendszerű VAX számítógépek levelezni 
kívánó felhasználói számára Jelenleg a VMSmai1 program 
áll rendelkezésre, amelyet a gyártó (DEC) a rendszerrel 
együtt szállít. Ezzel a felhasználók saját gépükön egymás 
közötti illetve az IIF csomagkapcsolt hálózatába kötött 
más VMS gépek feI haszná I óivaI (a DEC által a VMS 
rendszerekhez szállított PSI programtermék segítségével) 
levelezhetnek. Nincs azonban mód arra, hogy az IIF tagok 
jelentős számát kitevő VAX/VMS felhasználók (és ezek 
száma hamarosan tovább nő, mivel a DEC 40 db. VAX/VMS 
gépet adományoz az egyetemeknek és főiskoláknak) az IIF 
alapszolgáltatását, az ELLA levelezést haszná I hassák, és 
az ELLA-n keresztül a nemzetközi levelezésbe 
bekapcsolódhassanak. Igény mutatkozik ezért arra, hogy 
VMSmai! programmal összeállított és elküldött leveleket 
az ELLA levelező rendszerbe lehessen továbbítani, illetve 
az ELLA—béi I érkező levelek a VMSmai I levelezővel 
átvehetők és el olvashatók legyenek.
Szükségesnek látszik tehát egy VMSmaiI-ELLA gateway
VELLA fejlesztési javaslat 1/3
(VELLA) ki fej I észtése, amely egy VMS rendszer alatt futó 
program. A VELLA a PSI program segítségével a 
csomagkapcsolt X. 25 interfészen kommunikál az ELLA 
központtal. A program az őt befogadó számítógép 
felhasználói számára is, de más, a csomagkapcsolt 
hálózatba bekapcsolt VMS operációs rendszerű számítógép 
felhasználói számára is végezheti az átrakó munkát.
A VELLA gateway funkciót ellátó program Decnet-hez is 
kapcsolódik, így a VELLA szolgáltatás automatikusan, a 
Decnet hálózat valamennyi felhasználója számára 
elérhetővé válik anélkül, hogy a VELLA gateway gépébe a 
felhasználóknak be kellene jelentkezni. A csomagkapcsolt 
hálózatba bekapcsolt VMS operációs rendszerű számítógépek 
a DEC szabványs PSI intercafe-en át érik el a 
szolgáltatást, ismét csak anélkül, hogy a VELLA gateway 
gépbe be kellene jeIenkezniük.
A VELLA használók köre korlátozható a PSI security 
eszközökkel. Ez kívánatos is lehet, mert így 
megakadályozható, hogy egy VELLA gateway-t üzemeltető 
számlájára levelezzenek olyanok, akiknek ezt a 
szolgál tatást nem akarja biztosítani (a csomagkapcsolt 
hálózat szempontjából ugyanis a VELLA gateway-n át 
küldött levél a gateway-ből kezdeményezett X25 hívás).
Lehetséges természetesen minden Decnet számára külön 
külön VELLA telepítése is. A következő intézményekről 
tudunk, ahol igény lenne a VELLA által nyújtott 
szolgáltatásra: SOTE, BME, AGROINFORM, KFKI, ELTE, BKTE,
VELLA fejlesztési javaslat 2/3 
val amint a DEC adományából részesül <3 intézmények. Az MTA- 
SZTAKI/ASZI-t, mint levelezőközpontot meg lehetne bízni 
egy VELLA gateway folyamatos üzemeltetésével is. Ez 
kedvező megoldást Jelenthet azon intézmények számára, 
amelyek saját gateway-t nem kívánnak üzemeltetni, de a 
sz olgáltat ásókat hasznáIni akarják.
Budapest, 1991. augusztus 23.
Martos Balázs
VELLA fejlesztési javaslat 3/3


Fejlesztési javaslat az IIF Műszaki Tanács számára. Az IIF levelező rendszer (ELLA) és a VAX/VMS levelező rendszer (VMSmail) közötti átjárást biztosító program (VELLA) fejlesztése (MT6)

Emi ékestető
a Müsz&k i Tan ác s 1991 » i^k.tóher 1 A .— i. ü 1 és ér ö 1
vw\A,
Jelen vannak: Csaba László IIF
B o h u s M i h á 1 y J A T E
J e s z e n s z k y E d i t 0 S Z l< 
H a n á k P é t e r B M E
K i s s I s t v án B M E
M a r t. o s B a 1 á z s 1*1 T A S Z T A KI
N agy M ik1ós 11FKI
Springer Ferenc IIFKI
Szi1ágyi Gyűla Please K ft.
Tel. bisz Ferenc KFKI
T ó t h B e a t r i x 11F KI
(Szabó Csaba elfoglaltsága miatt nem tudott résztvenni az ülé­
sen . )
1. VARHATÖ VÁLTOZÁSOK AZ EURÓPAI HÁLÓZATI ARÉNABAN
Jelenleg Európában a kutatói szintéren megjelenő jelentősebb 
szervezetek; EARN, RARE, COSINE, Hepnet, Eunet, 1X1« A fő trend: 
hogyan lehetne Európában összefogni ezeket az erőket és egy i- 
r án y b a h a 1 a d n i ..
EARN: francia törvények szerint bejegyzett "association", amely- 
n e k t a g j a i i n t é z e t e k » G y a k o r 1 a t i I a g m ég i s o r s z ág o k a t a g j a i , m e r t 
a tagok az intézek összessége ország on k én t „
Az EARN nemcsak szervezet, hanem egy hálózat is, amelyen a NJE 
(Network Job Entry) protokoll fut az alatta lévő bármilyen proto­
koll választékon,, s ezen valósítanak meg minden a 1 ka 1 máz ást 
Az EARN most saját infrastruktúráját kiterjeszti úgy, hogy a 
TCP/IP-re egyre inkább alapoz. Megengedi azt is, hogy a fizikai 
erőforrásait (elsősorban a vonalakat) más szolgáltatások is 
i g én y b e v e h e s s é k ( 1 i n e s h a r i n g p r o c e d u r e) .
RARE: user group, az európai kutatói hálózatok szövetsége.
COSINE: Az Európai Közösség az ELJREKA.n belül elindította a
COSINE projektet, s tervezés és menedzselés feladatát rábízta 
RARE.re. A COSINE projekt .1992 év végén zárul. A zárást úgy ter­
vezik, hogy létrehoznak egy Operational Unit nevű szervezetet 
(lesz stábja, részvényei stb.), s a jövőben ez fogja azokat a 
g1ob á1i s eu r ópai s zo1gá11atáso k at nyúj tan i, ame1ye k mőst ki sér- 
leti jelleggel futnak a COSINE keretein belül.
Az Operational Unit a tervek szerint. 1992-tÖl kezdve fog működni. 
Ez azért lényeges számunkra, mert ez a szervezet a nemzeti kuta- 
t ó 1 h á 1 ó z a t o k k a 1 f o g s z e m b e á 11. n i « E g y e b e k k ö z ö 11 e z é r t i s h o z z u k 
létre a HUNGARNET.et, ami a teljes akadémiai közösséget képvisel—
h e t i a z □ p e r a t i o n a 1 U n i t n á 1 „
A t e r v e e t1 s z o 1 q á11 a t ás o k ;európai malciprotokoll backbone (X.25, TCP/IP és OSI),
- T C P / IP n e t w o r k m a n a q m e n t s z o 1 q á 11 a t ás a ( RIP E / N C C ) -
- - EARN/NJE szolgál tatások,
- - X . 400 ,
- directory, information database szolgáltatások.
A fenti szolgáltatások igénybevétele várhatóan .100000 ECU évente 
e g y 6 4 k b p s s e bes s ég ü i n t r e r f és z e s e t én
COSINÉ.
A COSINE-. keretében szolgáltatást nyújt, az európai X.25 gerinc— 
nálózat az IXI . A COS INÉ keretén belül folyt az X . 400 minta- 
projekt, aminek szolgáltatásszerü nyújtását átvette a svájci 
SWITCH. Elindult CONCISE nevű információs projekt is.
A z I X I - v e 1 k a p c s o 1 a t ba n a k öv e t k e z ö p r o b 1 ém á k m e r ü 11 e k f e 1 5 a z 
interfész ma;-: „ 64 kbit/sec lehet, valamint Európában is egyre 
j o b b a n t e r j e d a T C P / IP. E z é r t .1992—t ö 1 1 é t r e j ön a z E B 0 N E 9 2 : 
1992-ben létrehoznak egy nagysebességű TCP/IP backbone-t, leg­
alább 4 csomóponttal . Ennek két csomópontjából 2 db 2Mbit/ese­
ss vonal fog az USA.ba menni. Ahhoz, hogy valaki a backbone
csomópontja legyen, két feltételnek kell eleget tenni: 
— 2 kapcsolata legyen a partnerekkel„
a kapcsolat min. sebessége 512 kbit/sec legyen.
A ICI-’/IP megnyílt számunkra: a CERN.böl az USA felé menő, az
IBM á 11 a 1 f i z e t e 11 E A S .1. N e t v o n a 1 r a r áe n g ecl t ék Ma g y a r o r s z ág o t» 
Ezt a szolgáltatást azonban nem terjeszthetjük széles körben, 
mert a SZÍ AKI.LINZ közvetlen összeköttetés sebessége csak 9600
bps.. Elsősorban kísérletezésre, a meglévő TCP/IP hálózatok re- 
gisztrálására és a SMTP mail forgalom bonyolítására lehet 
fe1 has z ná1ni.
A múltkori MT ülésen már tárgyaltuk, hogy S. 8oleletein (NSFNET) 
szerint Csehszlovákiának , Lengyelországnak és Magyarországnak egy 
közös backbone-t kellene létrehozni. Lengyelországról nem tudunk 
semmit,, Csehszlovákia saját 64 kbit/s.es, akadémiai backbone—t
ép 11.
A MT felkéri a Please Kft.-t, hogy mérje fels lesz-e optikai 
hálózat uengyelország ill. Csehszlovákia felé, illetve ana­
lóg útra kényszerülünk. Mi ennek a hálózatnak a topológiája?
U g y a n c s a k a m ú 11 k o r i M1 u 1 és e n t á r g y a 11 u k a z Au s z t r i a f e 1 é m e n ő 
64 kbit/s-s vonal lehetőségeit. Ausztria még nem kötelezte el ma­
gát Magyarországon senki felé sem. Linzi partnerünk (EARN csomó­
pont főnöke) felajánlotta, hogy a CISCO routerén ad egy portot 
Magyarországnak, és ingyen elviszi a TCP/IP forgalmat a CERN.be
( a z E A RN - h ö z h a s o n 1 óa n . )
Ml DöNIESí A Ml javasolja az OB—nak, hogy induljunk el Linz 
felé egy digitális, 64 Kbit/s-es vonallal. Ezen a vonalon 
vigyük el az EARN, Eunet. ás a TCP/IP forgalmat, az IXI for­
galmat pedig az ACONET-en keresztül»
Az ACONET5 az osztrákok belső hálózata, amelyen keresztül X., 25 
k a p c. s o 1 a t o t t u. d n a k t a r t a n i a z I X I f e 1 é.
A PHARE 2» 4 mECU--t ajánlott fel a kelet-európai információs 
infrastruktúra fejlesztésére. Ebben az EUREKA CQSINE programjá­
ról , az IXI kapcsolatról és a kelet.európai backbone-ról van szó,
d e a T C P / IP -1 n e m e m 1 11 i .
2. AZ IIF- PROGRAM 1991..93 ÉVI MŰSZAKI FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
Elkészült az IIF műszaki fejlesztési koncepció átfogó anyaga, eh­
hez mellékletként csatoljuk az egyes témák részletes koncepeió- 
j á t (e z e k e t m ég k i k e 11 d o .1. g o z n i ) .
Nagy Miklós közölte, hogy amíg a koncepció nem készül el, addig 
új f ej 1 es z t és i f e 1 ad a to k f i n an s z i ro z ás ára az 1991 = év i f o r r ásó k 
nem nyithatók meg .
2 .. .1 A z á t f o g ó k o n c e p c i ó
A beterjesztett koncepciót a MT átnézte és kijavította. A javí­
tott változatot 199.1.» november 18.-án, hétfőn szétküldtük az MT 
tagjainak. A további javításokat egy héten belül kérjük ELLA-n.
2 .2 K ön y v t á r i és a d a t b á z i s k o n c e p c i ó
A fenti témák kidolgozására alakult egy munkacsoport. Ebben -a té­
mában két anyag került az MT elé, azért, hogy akik hozzá kívánnak 
s z ó 1 n i , m e g t e h e s s é k .
Az adatbázis témában december közepére készüljön el egy 
egységes tervezet, amit egy kibővített MT ülésen részletesen 
m e g v i t a t u n k = ( T ó t h B e a t r i x )
A könyvtári fejlesztésekkel már több bizottság foglalkozott, s 
most létrejött egy olyan bizottság, ami a fejlesztési terveket 
összefogja. Ezért az MT feleslegesnek tartja egy újabb munka­
csoport felállítását, s ehelyett az IIF delegálni szeretne a 
f e n t e m 1 í t e 11 b .1. z o 11 s ág b a n é h án y e m b e r t .
K és z ü 1.j ön a 1 e g y p r o b 1 ém a f e 11 á r ó és v i t a i n d í t ó a n y a g 
k ön y v t á r i t ém á b a n a z I IF k o n c e p c: i ó h o z . ( J a s z e n s z k y E d i t) .
Az IIF" közösség felé javasolt adatbáziskezel ö kérdésében még 
nincs döntés, javaslatok beérkeztek. A döntés során a munkacso­
port vegye figyelembe az IIF központi nagygépét, az eddigi szol­
gáltatókat, az egyetemek IBM 3090-es gépét és egy esetleges új 
gépet. Arra a jövőben sem számíthatunk, hogy minden adatbázis- 
építőnek lesz szolgáltató gépe, ezért egy központi szolgáltató- 
g é p r e f e 11 é 11 e n ü 1 s z ü k s ég v a n .
A javasolt rendszerekkel kapcsolatban le kell írni, hogy melyik 
rendszer mire jó, mi az előnye a többivel szemben, mennyibe 
kerül, milyen gép kell hozzá, mik a rendszer karakterisztikus 
,j el lemzöi , stb „
A P H A R E k e r e t én b e 1 ü 1 b e é r k e z ö U NI X s z e r v e r e k h e z ( E L T E, P éc s , 
Szeged, Veszprém) szükséges adatbáziskezelökröl sem szabad el­
tel ejtkézni.
Készüljön áttekintés arról, hogy az előző fázisban felépült 
a d a t b á z i s o k k a 1 m i t ö r t én t.
Az IBM AI közponból meg kell hívnunk Daruházi Lászlót, hogy 
az ottani fej 1esztési terveket megismerjük.
3. TRILLA
Kiss István írásos véleményét az MT tagoknak elküldte. A program 
j ó, a m e g v é t e 1 é h e z k é t f e 11 é t e 11 k e 11 s z a b n x s
- legyen dokumentáció,
- DECIMET DOS-os és Növel 1-es környezetben is fusson. 
Ezenkívül jó lenne egy angol változat is. A megvételében az MT- 
n e k k e 11 d ön t e n i .
A megbeszélés során felmerült, hogy a MT nem tudja az ELF- 
röl és a PETRA-ról , hogy mennek-e DECIMET DOS-os környezet­
ben. A szept. 26.-i MT ülés óta javítások történtek. Tisz- 
t á z n i k e 11 a h e 1 y z e t e t»
Az MTA SZTAKI ASZI vállalja fel a dokumentáció elkészítését, 
és a TRILLA DECIMET DOS-os környezetbe való átültetését. A 
többletmunkák felvállalása miatt készüljön új árajánlat.
4. AZ ALKALMAZÓI TANÁCS ALAKULÓ ÜLÉSE
Az AT .14 tagú elnöksége november 5. -én meg tartott.a alakuló ülé­
sét. Két társelnök: Górdós Géza és Kolosi Fámás. tagjai ; Ball a 
László, Deák János, Demetrovics János, Garab Kinga, Harnos Zsolt, 
Havass Miklós, Korányi özséb, Horváth Tibor, Karmos György, Nagy 
M i k 1 ós , N y a k ón é J u h ás z K a t a 1 i n , R ó z sa By ö r g y .. T i t k á r o k s B a u m a n n 
F e r e n c., S p r i n g e r F e r e n c „
Felkérték Csaba Lászlót, az MT elnökét és Nagy Miklóst, az IIFKI 
vezetőjét, hogy állandó meghívottként vegyenek részt az üléseken. 
Ha az MT kéri, az AT egyik elnöke is eljön az MT üléseire. Az AI 
k ér i az Ml" ü 1 éseinek em 1 ékez tét öi t.
Kialakították az AT munkarendjét: a 300 csatlakozó intézményt 14 
csoportba osztották, minden egyes csoportot egy elnökségi tag 
képvisel.
Az MT által előkészített IIF pályázatot az AT is megvitatta.. A 
pályázat kiírását az AT az 0B elé terjeszti. A pályázat benyújtá.
s án a k h a t á r i d e j e s d ec . 6 . A z e r e d m én y r ö 1 d e c . 31. - i g é r t e s 11 e n e k 
mindenkit«
Az értékelő bizottságba az MT Bohus Mihályt, Kiss Istvánt, Sprin- 
ger Ferenc e t és Te1bi s z Fe renc et de1eg á1ja «
f e 1 has z n á 1 ó- bar át k ez e 1 üi f e 1 ü 1 e t te 1 ren d e 1 k e z i k ..
2) A kutatásnyilvántartás ügyének megoldására egy 5 fős bizott­
ságot kért fel az AT, amely bizottság év végéig egy koncepciót 
d o 1 g o z k i .
5. PHARE tender
Az első PHARE tender értékeléséhez kiegészítő értékelést kell 
fűzni.«
6. SIEMENS KÖZPONT BEKAPCSOLÁSA
S z i 1 ág y i G y u 1 a i s me r t e 11 e a m a g y a r X » 2 5 - ös h á 1 O z a t h e 1 y z e t é t. A 
m ú 11 k o r i m e g b e s z é 1 és ó t a k i d e r ü 11, h o g y a z 1.1. F h á 1 ó z a t i c 1 m e k e t 
nem kell megváltoztani az új központ bekapcsolásával, s az alá­
címzéssel sem lesz gond, A megoldás lényeges a SOKBOX-ban minden 
2S..-cal kezdődő cím ezután 128... lesz. A külföldi hívások a 
SIEMENS központon fog keresztül fognak menni.
A SIEMENS központban lesznek 64kb.it/s-es trón kök. A 64kbit/s-es 
e 1 ö f i z e t ö i i n t e r f és z i s e 1 k é p z e 1 h e t. ö( M T A S Z T A KI v a g y a z I IF KI a 
Kft 438.1 gépéhez rendeljen meg ilyen interfészt.). Az új SIEMENS 
k ö z p o n t d s c .. 1. - i g e 1 i n d u 1 .
Az MT kérte Szilágyi Gyulát, hogy az alapvető műszaki jel- 
z e t e s s ég e k r ö 1 a k és ö b b i. e k b e n ad.j o n t áj é k o z t a t ás t, i 1 y es i e k s w i n — 
d o w—s i z e s e 1 e c t i o n , d e 1 i v e r y c o n f i r m a t i o n s t b»
Az X.25-höz a telefonos hozzáférés lényegesen javulni fog. 5 
(vagy 7) körzetet alakítanak ki, ahol lesz telefonos elérés (Bu­
dapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Szeged és esetleg Székesfehér­
vár, Szolnok). A hívószámhoz fix körzetszám (21) tartozik majd. A 
t áv beszé1öhá1 óz a t k i- és be h1v ás i 1ehe t ös ég e t f og n y új tan i. Meg- 
oldják az aszinkron (300-2400 baud) és szinkron átmenetet. A pos­
tai oldalon MNP modem lesz. A beindulás időpontja 1992. I. félév.
N e m z e t k ö z i k a p c s o 1 a t o k s a z o s z t r á k p o s t a és a R A D A U S f e 1 é 2 - 2 
9600 baud.os trönk lesz. Németország (esetleg Ausztria) felé- tér-
v e z n e k e g y 6 4 K b i t / s -■ e s d i g i t á 1 i s v o n a 1 a t.
Végberendezések elfogadása? PLEASE Kft. vásárolt egy NE12 mű— 
s z e r t, a s z o f t v e r i s h a m a r o s a n m e g é r k e z i k . (E z e g y e 1 f o g a d o 11
X.25-ös teszten.) A NET2 groupban vizsgált eszközöket a PLEASE is 
e 1 f o g j a f o g a d n i .
7. A LEGKÖZELEBBI ÜLÉS
19 9.1. . cl e c em b e r .11.. én , s z. e r d án 14 ór a k a r
lesz az MTA SZTAKI —bán (.1.132 Victor Hugó u. IS""22« l«efn« .1/2« ) « H 
szétküldésre szánt anyagokat dec9. (hétfő) 10 óráig küldjék el 
az 5.15-ös ELLA postafiókra.


Emlékeztető a Műszaki Tanács 1991. november 13-i üléséről

E m 1 é k e z t e t ö
a 1*1üszaki. TanAcs 199.1. december .11.-i ülésérö 1
Jelen vannak: Csaba László IIF
Bohus Mihálv JATE
Daruház i L.ász 1 ó BKE
Hanák Péter BME
Horváth Adám OSZK
K i s s I s t v án B M E
Martos Balázs MTA SZTAKI
Nagy Miklós IIFKI
Springer Ferene IIFKI 
Telb i sz Fe re n c KFKI
Tétényi István MTA SZTAKI 
T ót h Bea t r i x 11FKI
(Jeszenszky Edit helyett Horváth Adám képviselte az DSZK-t„ Kolosi Tamás 
kimentette magát. Gondos Géza, Szabó Csaba és Szilágyi Gyula nem tudott 
résztvenni az ülésen.)
1. EARN IGAZGATÓI ÜLÉS
Csaba László és Tétényi István vett részt a prágai EARN igazgatói ülé­
sen,. A napirenden lévő problémák a következők voltak:
- 10“Z-nál nagyobb vonal kiesésnél magyarázatot kell adni. a kiesés 
okáról.
- Mióta a régiónálizálás megtörtént az EARN.ben, a levél forgalom
nagy on f e1gyo rsu11.
- Eddig az SNA integráns része volt az EARN-nek. Mivel majdnem min­
denki áttér az OSI-ra vagy a TCP/IP-re, ezért az SNA working 
group beszünteti működését.
- új fejlesztések az EARN-ben:
- - X . 500 d i r e c t. o r y : n é h án y g a t e w a y -1 f o g n a k m ü k öd t e t. n i , a m e 1 y 
EARN-ön keresztül elérhető, és ezek egyben X.500 DSA-k is 
1 e s z n e k . A f e j 1 e s z t. és b e n M a g y a r o r s z ág i s r és z t v e h e t .
— Az EARN-re vonatkozó intormáéiókat egy helyen, directory 
item-ben tárolják.. (Az európai akadémiai közösség directo— 
ry-ját a UCCI-n lévő egyik gépen tárolják, ami pedig X.25- 
ön és TCP/IP-n is elérhető.)
- Az ASTRA továbbfej leszt ését bef ej ez ik.
- Az új DEC képviselő megerősítette, hogy a K-európai országok kap- 
n a k e g y g b o x -1, d e a s z á 11 11 ás á t h ú z ód i k 19 9 2 . - r e .
- Az angolok nagy valószínűséggel kiszállnak az EARN-böl.
- Az EARN támogatja (de nem pénzügyileg) az EBONE-t. Diamond he­
lye 11 h u r o k 1 e s z .
— NCC—nek (az európai IP network) a Network Coordination Center.jé—
be az EARN pénzügyi lég is beszáll.
Operational Unit; egy olyan európai akadémiai szervezet lesz, ami
a szolgál tatásokat szervezi és nyújtja» Ehhez országok csatlakoz­
hatnak. (Részvényeket lehet venni.)
- RA R E és a z EA R N e g y e s 1 t és é r ö 1 k o m o 1 y a n g o n d o 1 k od n a k ,
■ - RARE konferencia 1992» tavaszán lesz Insbruckban, EARN ülésekkel 
együtt, ősszel pedig EARN konferencia lesz.
2. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK, HÁLÓZATOK
C s e h e k né1, s z1ov ák ok n ál 8 EARN csőmöpont m ü k ödi k, 1en g ye1ekné1 6-7, 
nálunk 3.
Nemzetközi hálózati kapcsolat fejlesztésére 1 évre 2.5 mECU.t kap Bulgá­
ria, Cseh-- és Szlovák K., Lengyelország, Magyarország, Románia. Ezt nem­
csak az IXI—re, hanem az IXI és az IP csat1 akozásra együtt kapják a fen­
ti országok (ellentétben a múltkori MT ülésen el hangzottakkal). A kap­
csolatot vagy egy müködö Ny-~európai ország hálózatán keresztül (ACONET 
vagy DFN) vagy közvetlen IXI csat 1 akozássa 1 lehet megvalósítani. (Emiatt 
várható a holland posta képviselője hamarosan felkeresi a MATAV illeté­
keseit . )
Mivel a forgalom várhatóan Ny-Európa felé fog menni, nincs értelme K- 
európai backbone építésének. Ehelyett minden K-európai országból 2-2 64 
Kbit-es vonal fog nyugatra menni, az egyik vonalon X.25 fölött IP lesz, 
a másikon IP felett X.25.
A LISTSERV szolgáltatás elindult az MTA SZTAKI-ban és a BKE-n.
Az ékezetes betű kezelését meg kell oldani.
El kellene indítani egy IIP információkkal foglalkozó listát, amit 
m i n d e n 11F k o o r d i n á t o r k a p j o n m e g .
3. AZ EGYETEMEK IBM 3090-ES GÉPE
Az IBM 3090-től Bécsig közelesen két vonal fog menni: az egyik a magyar­
országi IBM Kft.-n keresztül (SDLC), a másik pedig egy 64 Kbit-es köz­
vetlen vonal (amit egy évig az IBM finanszíroz). Ezen a vonalon IP lesz, 
amibe SDLC-1 " c somago1na k be"«
(Tehát. így Magyarországról 3 db 64 Kbit-es vonal fog kimenni: az IIF 
program, a PHARE és az IBM által támogatott.)
Az Victor Hugó u. és a BKE között a kapcsolat nem valósulhat meg, mert a 
két telefonközpont között nincs átkérő vonal.
Martos Balázs nézze meg, hogy a Kende u. és a Victor Hugó u. között 
van-e valamilyen vonal, mert a Kende u. - BKE között van megoldás.
A levelezést. TCP/IP feletti SMTP.vei kívánják megoldani, Bécsen keresz­
tül. Ennek hátránya az lenne, hogy a nemzeti csomópontra vonatkozó EARN 
statisztikákban nem jelenne meg a BKE forgalma. Megfontolandó, hogy nem 
kellene-e egy virtuális EARN csomópont címet generálni, aminek INTERNET 
c íme is van.
A legközelebbi MT ülésen döntést kell hoznunk arról, hogy két vagy 
háromszintű legyen a levélcím»
A BKE VAX 6000-én nincs szükség a joinerre, ez valakinek felajánl­
ható »
1993-ra tervezik, hogy az IBM 3090-et egy AS 9000-re építik át. Az át­
építés finanszírozása még nem eldöntött (pl. világbanki támogatás). A 
gép jövőbeni tulajdonjogától függően az IIP közösség szuperszámítógépe 
is lehetne.
4. PHARE, VILAGBANK
A PHAREl-böl 3 egyetem (Pécs, Veszprém, ELTE) kap egy-egy alapkonfigurá­
ciót: UNIX konfiguráció X.400.zal. A 4. gép és az X.400 központ, TCP/IP-
vel a Victor Hugó u.-ba kerül. Az X.400 központon nincs TCP/IP router, 
mert ezt a PHARE nem támogatta. A DEC-tői ajánlatot kérünk a routerre.
A PHARE2 javaslat elküldtük (800 eECU). Lényegében megegyezik a PHARE1- 
gyei, kivéve:
- diszciplináris központot. is felsoroltunk, ami lényegében egy 
multisite: .1 nagy server nagy hálózattal, és két kis server kis 
há 1 óza11a 1 , és ezek együ11mük ödnek (ez t meg pá 1 y áz tat j uk ) ,
- nemcsak komplett rendszerre, hanem külön modulé-okra is lehet pá- 
1yázn i.
A Világbankhoz a javaslatot hamarosan be kell adni.. A 6 mí> felosztása a 
t e rve k szeri nt:
2-3 m$ szuperszámítógép (2. fázis)
2 - 3 m $ T C P / IP, U NI X - o s r e n d s z e r 
m a r a d é k : o r s z ág o s IP b a c k bo n e
5. ADATBÁZISOK
Az adatbázis-koncepció elkészült, megjegyzéseket egy héten belül várunk.
Az új rendszer kiválasztása miatt dec.12-13.-án bemutatókat szerveztünk: 
ALEPH, BASISPLUS, BRS és ORACLE.
Az IBM 3090—ön 10 Gbyte háttértár van, 10 Gbyte közelesen jön. DB2 és
S Q L a d a t b á z i s k e z e 1 ö r e n d s z e r ü k v a n . S a j n o s c s a k a z a k a d ém i a i k ö z ös s ég 
számára szolgáltathatnak, ezért a teljes IIP közösség számára nem ajánl­
ható fel »
6. BESZÁMOLÓ AZ OPERATÍV BIZOTTSÁG ÜLÉSÉRŐL
A hál ózati vég rendszerek re ki írandó IIP p á 1 y á z a t b a n 9 6 m F F—m t í t é 1 r-. p i.-  
oda. A pályázat beadási határideje dec.16. A kiértékelés 1992. jan. 31.- 
ig történik meg. A zsűrinek minél előbb meg kellene határozni az értéke­
lés elveit. A szállítóknak is tendert írnak ki.
Az OB ülésen végignézték az 1991.. évi tervet. A 3 CISCO routerböl egy- 
egy a SZTAKI-ba és a KFKI.ba kerül.
Felkérjük a három egyetemet (BKE, BME, ELTE), hogy hálózataikról 
készítsenek egy-egy áttekintő ábrát, amin a UNIX-os rendszer és a 
CISCO router is látható. (Az Ili- Koordinációs Irodára küldjék el.) 
Ezután döntünk a harmadik CISCO router helyéröl. Az ábra elkészíté­
sére felkérjük a KFKI.t és a SZTAKI-t is.
7. TAVASZI KONFERENCIA
A tavaszi IIF“ iskola 1992. ápr. 22.-25. között lesz Miskolcon. A finan­
szírozás még nem teljesen megoldott. Az IIF" kb. .1 mFt-tal tud hozzá­
járulni a költségekhez. A konferencia ideje alatt kiállítást is szervez- 
hetünk a bevételek növelése érdekében.
Az IIF a HUNGARNET intézményekből egy-egy ember költségeit fedezi. (9000 
Ft/fö). Az előadóknak nem tudunk fizetni, ők ingyenesen vehetnek részt a 
konferencián. Mi n d en e1öadótó1 e1várjuk a d okuméntáci6 e1kész í t és ét.
Felkérjük Bohus Mihályt, Hanák Pétert ás Tétényi Istvánt a 
tematika, az időbeosztás összeállítására. Javaslatokat kérünk az 
előadók személyére is.
8. IIF KONCEPCIÓ
Az IIF koncepció lényegében elkészült, néhány apróbb javításra még szük­
ség van. A mellékletek később kerülnek kidolgozásra.
9. EGYEBEK
,1. A SZAMALK felkereste az IIFKI-t, tanfolyamok szervezési részét 
vállalják.
2. Az IIF intézményekben egy-egy nyílt napot kellene szervezni.
3. Az ASZI nem vállalta a TRILLA DECNET DOS-os környezetbe való átül te­
ásét. Mivel a BME-n az ELF megy, Kiss István Telbisz Ferencnek elküldi 
az evvel kapcsolatos információkat, Telbisz Ferenc pedig felveszi a kap­
csolatot Kővári Marianna!.
4. A legközelebbi ülés január második hetében (esetleg 15.-én,_ szerdán^____
1 e sz . E r r (51 ér t e s 11 és t m ég k ü 1 d ün k .


Emlékeztető  a Műszaki Tanács 1991. december 11.-i üléséről

Intézmény neve
Személy neve 
részére
Budapest
Tisztelt ............ Úr!
A Magyar Tudományos Akadémia Elnöke, a Művelődési és Közoktatási 
Miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Elnöke és az 
Országos Tudományos Kutatási Alap Bizottságának Elnöke megállapo­
dást irt alá a tudományos kutatás, a műszaki fejlesztés és a fel­
sőoktatás Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programjának 
(IIF) 1991-94-ben történő folytatásáról. (Id. 1 sz. melléklet.)
A megállapodás aláírását követően megtartotta alakuló ülését az 
IIF Felügyelő Tanácsa melynek tagjai:
Csurgay Árpád MTA
akadémikus, főtitkárhelyettes
Geleji Frigyes OMFB
általános elnökhelyettes
Biszterszky Elemér MKM
államtitkár
Zimányi József OTKA Bizottság
akadémikus
Bakonyi Péter IIF Operatív Bizottság elnöke
Felügyelő Tanács titkára
A Felügyelő Tanács kijelölte:
az Operatív Bizottság elnökét és tagjait:
elnök: Bakonyi Péter
tagjai: Aladics Sándor OMFB
Bálint Lajos MTA
Dajka Balázs MKM
Engloner Gyula MKM
Fazekas Albert MTA
Nagy Miklós IIF Koordinációs Iroda
Operatív Bizottság titkára
Csaba László IIF Műszaki Tanács elnöke 
, állandó meghívott
TdbCx.
a Műszaki Tanács elnökét: Csaba László
az Alkalmazói Tanács társelnökeit: Gordos Géza BME V ' V 
Kolosi Tamás TÁRKI
a Koordinációs Iroda vezetőjét: Nagy Miklós
_ 2 -
Az Operatív Bizottság alakuló ülése javaslatot tett az "IIF 
Intézmény" fogalmára:
"IIF Intézménynek tekintjük azon szervezeteket amelyek elsősorban 
a kutatás fejlesztés, a felsőoktatás és a közgyűjtemények 
területén fejtik ki tevékenységüket, elfogadják az' IIF Program 
alapvető célkitűzéseit és x abban a résztvevő intézményekkel és 
nemzetközi partnereinkkel együtt kívánnak működni. ", .. , t A, HHr0
A program által biztosított szolgáltatásokat és támogatásokat 
gtesg&rbaa az IIF tagintézményei számára kívánjuk biztosítani.
Az IIF intézményi körön belül az ún. nemzetközi "Akadémiai" 
besorolásba tartozóknak - egyetemek, főiskolák, akadémiai X1K 
kutatóintézetek és közkönyvtárak - bizonyos szolgáltatásokat 
(EARN, MATÁV stb.) további kedvezményekkel biztosit^Jlk.
Kérjük, hogy a fentiek figyelembevételével a mellékelt 
nyilatkozaton szíveskedjenek megerősíteni eddigi tagságukat ill. 
jelezni további részvételi szándékukat.
Minden nyilatkozatot tett intézmény egyben az IIF Alkalmazói 
Tanácsának tagja. Egytértése esetén kérjük, hogy az IIF 
Alkalmazói Tanácsába szíveskedjék kijelölni Intézménye 
képviselőjét.
A program sikeres folytatása érdekében a továbbiakban is arra 
törekszünk, hogy az IIF tagintézményekkel szoros együttműködésben 
valósítsuk meg célkitűzéseinket.
Ezen együttműködés keretében kérjük, hogy 1991. szeptember 30.-ig 
szíveskedjenek eljuttatni a Koordinációs irodának:
- Milyen támogatást igényelnének? (Eszköz, működés stb.)
- Milyen szolgáltatásokat vesznek ill. vennének igénybe^ ।
- Milyen a jelenlegi lokális ill. külső hálózati rendszerük 
kiépítettsége?
- Hogyan és milyen eszközökkel csatlakoznak ill. csatlakozná­
nak az IIF rendszerhez?
-- —_l_k>
- .A—h
Budapest, 1991. augusztus
Tisztelettel
NYILATKOZAT
Intézmény neve: ................................................
Címe: ..........................................................
Telefon:
E-mail:
Telefax: " RbA C
Kapcsolattartásra kijelölt munkatárs R
Neve: ..........................................................
Címe : ........... ,...................................... ........
Telefon:
E-Mail:
Telefax:
Az IIF Alkalmazói Tanácsába kijelölt munkatárs
Neve : ........................................................ 1 ?
Cime: ..........................................................
Telefon:
E-Mail:
Telefax:
Intézményünk csatlakozni kiván, illetve fenntartani szándékozik
IIF tagságát és mint tagintézmény kész a program alpvetö 
célkitűzéseinek megvalósításához együttműködni mind a részvevő 
intézményekkel mind a nemzetközi partnerekkel.
Dátum:
intézmény vezetője


[Jegyzőkönyv] az IIF Felügyelő Tanácsának alakuló üléséről (MT/5)

A Műszaki Tanács működési rendje.
1. A műszaki tanács összetétele.
Elnök: Csaba László
Titkár: Tóth Beatrix az adatbázisok munkacsoport vezetője
Tagok: Nagy Miklós az IIF Koordinációs iroda képviseletében,
a diszciplináris központok mos. vez.
Telbisz Ferenc a TCP/IP mcs. vezetője
Tétényi István a nemzetközi hálózatok mcs. vezetője 
Martos Balázs a nagyterületű hálózatok mcs. vezetője 
Szilágyi Gyula a PLEASE képviseletében 
Bohus Mihály a regionális központok mcs. vezetője, 
vagy Nagy Miklós helyettese
/W Szabó Csaba a MAN mcs. vezetője 
Jeszenszky Edit a könyvtárak mcs. vezetője 
Hanák Péter a Huninet képviselője.
2 Só Zc ?s . I
2. A műszaki tanács szerepe.
A Műszaki tanács feladatai:
az IIF műszaki fejlesztési koncepciójának kidolgozása
a részletes fejlesztési javaslatok kidolgoztatása, 
véleményezése és az operatív tanács elé kerülő döntés 
előkészítő dokumentumok elkészítése',
az alkalmazói tanács ajánlásainak értékelése és megvalósításuk 
kidolgozása,
- a fejlesztések eredményeinek átvétele az üzembehelyezés 
irányítása,
a szolgáltatások ellenőrzése,
az iroda felkérésére egyéb feladatok ellátása.
3. A műszaki tanács munkarendje.
3.1 Ülések. z \
A műszaki tanács munkáját rendszeresen összehívott ülések során 
végzi. Az üléseket az Operatív bizottság utasítása alapján, 
vagy az Elnök felkérésére a Titkár "ELLA értesités"-sel 
hívja össze. Az értesítés tartalmazza az ülés napirendjét, 
időpontj át,helyét.
3.2 Munkacsoportok.
A műszaki tanács tagjai egy-egy szakterületet is képviselnek, 
A szakterületen belüli feladataik ellátásához munkacsoportot
- 2 -
szervezhetnek. A munkacsoport a műszaki tanács tag szakértői 
testületé, munkáját maga szervezi.
3 f2 Munkaanyagok
A műszaki tanács ülései során előre elkészített es szétküldött 
anyagokat vitat meg, az anyagokat vagy a tanács tagjai vagy 
szakértőik készítik. A feladatok a tanács ülésein kerülnek 
szétosztásra önként vállalt feladatként.
3.3 Tanulmányok.
Nagyobb feladatok ellátása szükségessé teheti tanulmányok 
elkészítését. A tanulmány tartalmi követelményeit a műszaki 
tanács határozza meg. A tanulmány elkészítésére az iroda a 
kidolgozóval szerződést köt.
A tanulmány értékelését a műszaki tanács végzi.
3.4 Külső anyagok.
A műszaki tanács megvitatható "külső" eredetű fejlesztési 
anyagokat. Ezek alapján fejlesztési javaslat készülhet.
4. Javaslatok. _ t $ ? m .
A műszaki tanács nem döntáshtóxf sgerv. Javas lak a-i-t-as—©pereitÍv 
bi zottság—számára kaszl-tk^ Ű^nékmegf el elöen a műszaki tanács 
tagjai nem szavaznak az egyes javaslatokról, hanem az együttes 
munkával elkészített anyagokhoz egyéni véleményt csatolhatnak.
5. Jegyzőkönyv.
A műszaki tanács üléseiről jegy^őkg^^_^^gzül.
A jegyzőkönyvet a titkár készít y^esazrazélnök aláírása után 
a Program Iroda iktatja és igény esetén az operatív bizottság 
elé terjeszti.
Budapest, 1991 augusztus 22.


A Műszaki Tanács működési rendje (MT8)

MEGÁLLAPODÁS
(Tervezet)
1. A megállapodó felek:
Egyrészről: a Magyar Távközlési Vállalat Táviró és
Adatátviteli Igazgatósága (Budapest V. 
Városház utca 18., 1364 Bp., Pf. 1.)
a Please Adatátviteli Szolgáltató Kft. 
(Budapest V. Városház utca 18., 
1364 Bp., Pf. 256.)
a továbbiakban együtt: Szolgáltató
Másrészrő1:
a továbbiakban: Felhasználó
A megállapodás tárgya:
A Magyar Felsőoktatási és Kutatói Hálózathoz csat­
lakozó intézmények (HUNGARNET intézetek) belföldi 
csomaghálózati forgalmának kedvezményes díjazása.
E1ózmény:
A K+F Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program­
iroda (IIFPI) átalánydíj bevezetését kezdeményezte a 
tárgyban jelzett csomaghálózati forgalomra, hogy elő­
segítse a kutatói világhálózatok (EARN, EUNET, stb.) 
elérésére számba vehető megoldások közötti választást.
A megállapodás célja:
Megkönnyíteni a magyar kutatók részére a hozzáférést 
a kutatói világhálózatokhoz, illetve azok számitógépes 
szolgáltatásaihoz és elősegíteni a költségek központi 
finanszírozását.
5. Az érintett intézmények köre:
A Felhasználó által kijelölt max. 120 intézmény, r. 
egyetemek, főiskolák és az MTA kutatóintézetei
Az intézmények fokozatos bevonására lehetőség van, 
de a kiegészítés csak hó elejétől igényelhető és 
két héttel a kívánt időpont előtt Írásban kell kérni.
6. A Szolgáltató kötelezettségei:
- Az 5. pontban meghatározott intézmények belföldi 
csomaghálózati forgalmának díjazásánál díjkedvezményt 
biztosit.
1.000.000dij
A nyilvános csomaghálózati szolgáltatásokra érvényes 
díjszabás (a Magyar Távközlési Vállalat 17/1991. számú 
árközleménye) szerinti dijak közül a kedvezmény az 
átvitt információ-mennyiségtől függő díjra terjed ki, 
az érintett előfizetők havi osszforga1mát véve alapul.
A kedvezményes dij számi tásának módja:
átvitt szegment
10.000 kszegment
- Az érintett előfizetők tényleges forgalmáról és annak 
díjszabás szerinti dijáról havonta listát készit és 
azt a Felhasználónak a számlához csatolva megküldi. 
(A Felhasználó részére készülő számla az összes 
belföldi forgalmi dijat -a mennyiség-arányos díjon 
felül a sikeres hívásokért és az összeköttetések 
időtartama alapján esedékes dijat is- tartalmazza.)
7. A Felhasználó kötelezettségei:
- Listát készit a kijelölt intézményekről 
Szolgáltató rendelkezésére bocsátja.
és azt a
- A kedvezményes díjazásba bevont intézmények belföldi 
forgalmáért esedékes dijat havonta, a számla benyúj­
tását követő nyolc banki napon belül kiegyenlíti.
0. A felek képviselői:
A Szolgáltató részéről: Bugyi Jánosné
távközlési tanácsadó
A Felhasználó részéről:
9. Egyéb rendelkezések:
9.1. A kedvezményes dijazás bevezetésének időponja 
1991. október 1., és a megállapodás hat hónapra 
szól. Meghosszabbítására, vagy módosítására 
külön megállapodás szükséges.
9.2. A megállapodás módosítását mindkét fél bármikor 
kezdeményezheti, a csomagkapcsoló központ kapcsolási 
teljesítményének igénybevéte1ét, valamint a HUNGARNET 
intézetek forgalmazási szokásait (a forgalom nap­
szakok közötti megoszlása, stb.) figyelembe véve.
9.3. Felmondási határidő.
A felmondás hó végétol kezdeményezhető és a szer­
ződés hatálya a felmondást követő második hónap 
végéig érvényes.
9.4. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a PTK 
idevonatkozó általános szabályai évényesek.
A felek jogvita esetére a Pesti Központi Kerületi 
Bíróság illetékességét kötik ki.
Budapest, 1991.
/Szolgáltató részéről/ /Felhasználó részéről/


Megállapodás (tervezet) a Magyar Távközlési Vállalat Távíró és Adatátviteli Igazgatóságával

Dallos, György

Javaslat IIF projektre
Nagyterületű gerinchálózat gyűrű topológia
ÉS ELOSZTOTT KAPCSOLÁS ALKALMAZÁSÁVAL
Rendszertechnikai elemző és megvalósíthatósági tanulmány
Az IIF program koncepciójában is helyet kapott a szélessávú 
nagyvárosi hálózatok integrálása az országos hálózatba. Várható, 
hogy ez a kérdés gyakorlati rendszerkidolgozás szintjén fog 
rövidesen felmerülni, mivel a megfelelő szabványok (IEEE 802.6) 
már létrejöttek, gyártók jelentkeztek komplett 
rendszermegoldásokkal és a fejlett világ több pontján létesültek 
és létesülnek pilot-projektek. Erre a témára a távközlési 
szolgáltatóval folytatott egyeztetések után javaslattal is vissza 
fogunk térni. .
Ugyanakkor hosszabb távra előretekintve, még megoldatlan 
kérdés a nagyterületű gerinchálózati jellegű átvitel és kapcsolás 
rendszertechnikájának megválasztása. Erre az egyik igen esélyes 
elv a DQDB*elosztott kapcsolási módszer kiterjesztése szabványos 
távközlési linkeken alapuló nagyterületű gyűrű topológiára.
A jelen projektjavaslat rendszertechnikai elemzést, a 
választott megoldás elvi megalapozását és arra egy 
megvalósíthatósági tanulmány kidolgozását irányozza elő. A 
koncepció vázlatát mellékelten csatoljuk.
Előterjesztő: dr. Szabó Csaba
Kidolgozó: BME Híradástechnikai Tanszék Kommunikációs
Hálózatok Laboratóriuma
Témafelelős: dr. Dallos György egyetemi docens 
tel.: 166 5011/2095 m.
Becsült határidő: 1992. III. név., 1992. márciusi határidővel
a rendszertechnikai tanulmányra.
Melléklet: 1 oldal
1
A DQDB alkalmazása nagyterületű (WAN) hálózatként.
Bár a DQDB (Szétosztott Sorképzés 
Kettős Buszon) szabvány csak MÁN al­
rendszerekre vonatkozik, azonban az a 
lehetőség, hogy PCM linkek felhasználásá­
val lehet a hálózatot kialakítani, már má­
sokban is felvetette azt a gondolatot, hogy 
érdemes lenne végiggondolni nagyterületű 
hálózatként való alkalmazását. Ezt a gon­
dolatot az USA-ban már tett is követte, és 
létrehozták a DARPA kísérleti szélessávú 
hálózatát 1,5 Mbps-os, azaz primér PCM 
sebességű linkeken. A hálózat a keleti 
parttól a nyugati partig húzódik, hét cso­
móponttal rendelkezik, és 13 kutatóhelyet 
kapcsol össze.
Tekintettel Magyarország földrajzá­
ra, úgy véljük, hogy egy gyűrű alakú háló-
1. ábra Egy magyar országi gyűrű vázlata
zat nálunk kedvezőbb lenne. Erre példa­
ként rajzultunk egy kis szemléltető ábrát. 
A teljesség igénye nélkül feltüntettünk 
néhány várost (ezeket kezdőbetűikkel 
jelöltük), ahol hálózati csomópontok lehet­
nek. Azt azonban hangsúlyozni szeretnénk, 
hogy a csomópontok száma egy-két tucat is 
lehet. A csomópontokat egy távközlési 
szolgáltató tulajdonában és telepítésében 
kell elképzelni, és az ezekhez történő 
előfizetői hozzáférés megoldására ma 
elsősorban bérelt vonalak a megfelelőek. 
Az előfizetőket az E betűk jelölik. A ké­
sőbbiekben azonban azokban a városokban 
(elsősorban pl. Budapesten), ahol sok 
felhasználó van, nagyvárosi hálózatok 
jelenthetik a gazdaságos megoldást. Erre 
tüntettük fel példaként a MÁN jelű hurkot.
Egy itt vázolt kísérleti hálózat kiala­
kítása már értelmes lehet 2 Mbps-os sebes­
ségű PCM linkek alkalmazásával is, de már 
az elején feltétlenül gondolni kell egy nem 
túl távoli, és legalább 34 Mbps-os tovább­
fejlesztésre. Ez különösen akkor válik 
indokolttá, ha nem kizárólagosan csak az 
adatávitel biztosítása a szolgáltatási célki­
tűzés, hanem beszéd és videó átvitelt is - 
alapvetően telekonferencia céljára - bizto­
sítani akarunk.
Milyen más megoldással szembeni 
alternatívaként kell mérlegelni az 1. ábrán 
vázolt gyűrű elrendezést? Amennyiben arra 
helyezzük a hangsúlt, hogy egy ilyen gyűrű­
hálózat teljesen szétosztott vezérléssel 
működik, akkor elsősorban a másik szélső­
séges megoldással, egy koncentrált vezérlé­
sű sugaras hálózattal való összehasonlítás 
lehet az érdekes.
Milyen összehasonlítási szemponto­
kat érdemes figyelembe venni? Nem tö­
rődve a fontossági sorrenddel, az alábbiak 
lehetnek érdekesek: (i) a hálózatot alkotó 
linkek hossza, (ii) azonos forgalmi statisz­
tika esetén az átlagos üzenet x távolság, és 
sajátos szolgáltatások, mint például konfe­
rencia, esetén (iii) az egyes linkek ter­
heltsége, valamint (iv) a kapcsológépek 
terheltsége.
Ezekre a kérdésekre keresünk 
válaszokat a javasolt tanulmányban. Ebben 
megmutatjuk a gyűrű topológia és az azon 
alapuló szétosztott kapcsolás elvének elő­
nyeit, kidolgozunk egy rendszertechnikai 
megoldást és egy erre vonatkozó megvaló­
síthatósági tanulmányt.
Dallos György


Nagyterületű gerinchálózat gyűrű topológia és elosztott kapcsolás alkalmazásával. Rendszertechnikai elemző és megvalósíthatósági tanulmány. Melléklete: A DQDB alkalmazása nagyterületű (WAN) hálózatként

K e d v e s 1*1 T t a g o k à s A T e 1 n ö k ö k !
Az 1991. december 11,-i Műszaki. Tanács ülésének napirendje a 
k öv e t k e z ö (s o r r e n d v á 1t o z h a t) :
.1» Beszámoló az EAR.N Igazgató Tanács üléséről
2 . Nem z e tk öz i há 1 óza t. i k a pcső 1 a t
3 . PHARE, Vi1 ág bán k
4 . T áj é k o z t a t ó a z a d a t b á z i s h e 1 y z e t r Ö1
5 . T áj é k o z t a t ó a z 0 p e r a t i v B i z o 11 s ág ü 1 és é r ő 1
6» Tavaszi konferencia
7 . TRILLA DECNET DOS-os környezetben
8 . K o n c e p c i ó v ég 1 e g e s i t és e.
B u d a p e s t, 19 91. d e c e m b e r 5.
Tóth Beatri
M e 11 é k e 11 a n y a g o k s
1. Csaba Lászlói A PHARE javaslat újabb változata
DRAFT
F i n a n c i a 1 p r o p o s a 1
Projects Regional support for R&D computer communication
1. I d en t i f i c a t i on
C o u n t r y : R e g i o n a 1
Projects Support for the connection of Universities and
Year
Research Centers to the COSINE network infra- 
structure 
1991
E C con t r i bu tions 2.5 MECU
A c coun t ing n umber s
Sec tor c1assi f ica t ion s
R espons i b1e au thori ty s
I n f r a. s t. r u c t u r e, R & D
Commission, in coordination with 
d e s i g n e d n a t i o n a 1 o r g a n i z a t i o n s
Summary
The aim of this programme is to help the countries of Central 
and Eastern Europe prepare for the upgrading and expansion of 
their existing computer networks, by increasing the connectivity 
with the Western European networks. The resulting improvement of 
their R&D infrastructure will help their integration into the 
European and world-wide scientific community and will contribute 
to their longerterm scientific and technological capacity, a basic 
condition for lasting economic revival. The expenses for the 
proposed programme mainly concern initial installation and 
adaptation of equipment (X.25—switches, interfaces and 
communication servers) as well so software. Some support for 
planning studies and for telecommunication lines is also foreseen.
3. B a c k g r o u n d
The establishment of a fully functional market economy, in the 
couatries of Central and- Eastern European—requjuces__a —revita Li zed . 
R&D community which is exposed to, and maintains close contacts 
with their peers in the rest of Europe and indeed throughout the 
world, both in academia and in industry. An essential tool for 
researchers to accomplish this goal is access to appropriate 
t e 1 e m a t i c s a n d n e t w o r k i n g s e r v i c e s.
T h e M e m be r S t a tes , t h e C om m i s s i o n a n d o t h e r c o u n t r i es i n 
Europe are funding the COSINE (Cooperation for OSI Networking in 
Europe)) project to provide pan-European telematics services to 
the R&D community, while at the same time complying with the EC's 
standards, research and technology policies.
The national research network organizations of the countries 
participating in COSINE are grouped together in the RARE 
organization (Reseaux Associas pour la Recherche Européenne), of 
which several countries of Central and Eastern Europe are now also 
associated members« RARE functions as a main contractor for much 
of the COSINE work.
The project proposed will allow research workers in Central 
a n d E a s t e r n E u r o p e t o j o i n C 0 SIN E a n d t o b e n e f i t f r o m i t s s e r v i c e s 
and results. While the immediate impact of such participation on 
the economic reform process now underway is difficult to quantify, 
it is obvious that many of the users may use its services in ways 
that may have a noticeable effect on the process, not in the least 
place because of the enhanced interaction with industrial research 
and development which is made possible.
4« Objectives
To help the countries of Central and Eastern Europe improve 
their R&D infrastructure, by increasing the connectivity with the 
Western European networks. To enable each of the countries to 
access the existing COSINE network infrastructure (I.XI) from a 
numb er of research sites inside the country. Both the OSI (Open 
Systems Interconnect) protocol specified by ISO, and the Internet 
Protocol (IP) specified for many existing computer networks should 
be usable.
Countries involved in the present proposal are Bulgaria, 
Czechoslovakia, Hungary, Poland, and Rumania Extension to Albania, 
the Baltic States and Yugoslavia can be envisaged at a later 
stage«
5. Descr iption
The connectivity to be provided consists of an external 
component (towards Western Europe) and an internal one (between 
research sites)»
5.1 E x t e rna1 conn ecti v i ty
Basic external connectivity is to be provided through an 
international line (preferably 64 kbps) to IXI or a network which 
is itself attached to IXI (e.g. ACONET or WIN). The line ends in 
an X.25 switch. Higher level services are provided through an OSI 
Entry Point Station (EPS) and an IP EPS (i.e.an router). Together 
with the switch they should form a we 11 ■•-managed connectivity 
point.
The costs of the international line are recurring costs 
(rental). The other costs concern installation (and software 
ad a p ta t i on ) on 1 y « 
5 « 2 Int e rna1 conn ect i v i ty
There are several options for distributing and collecting 
data traffic into and from the country. The options depend very 
much on national circumstances such as the availability of 
circuits, number of research sites, etc. It is assumed that the 
multiprotocol service is provided through an X.25 infrastructure. 
This includes X.400-based electronic mail, and such IP services as 
are desired.
The whole service infrastructure the comprises a number of 
X.25 switches, OSI-and IP-Entry Point Stations. The amount of 
equipment depends on the number of sites connected and on the 
exi st in g i nfrast ructu re.
6. Cost est imat es
6.1 E x tern a1 conn ec ti v i ty
Assuming 5 countries and one X.25 switch (25 kECU) as well as 
OSI and IP Entry Point Stations (25 and 50 kECU) per country, one 
estimates 500 kECU of non-recurring costs. The lease of one 
international line could be estimated at between 30 and .100 kECU 
per annum (depending on the grade of service). For the first 
year, this adds some 300 kECU overall.
6.2 I n t e r n a 1 c o n n ec t i v i t y
Costs for any telecommunications lines in the country 
(connections between sites) will be borne by the national research 
network organizations, i.e. they are not part of this programme's 
budget. Thus the? costs are directly proportional to the number of 
research sites to be connected. An indicative list of desired 
sites has been drawn up by the national research network 
organi za tion s as f o11ows s
Country no. of sites
Poland .11
C z e c h o s 1 o v a k i a 1.1
Hungary 8
Rumania 5
Bulgaria 5
T ota 1 40
In each country, a minimum of three sites will be chosen to 
constitute the initial network. The national organizations will 
ensure that the choice represents the first priority. At .1.00 kECU 
per site, this comes to .1500 kECU.
6.3 Project managemen t
For the general project 
studies, and the use of experts, 
foreseen.
6.4 Overview
E x t e r n a 1 c o n n e c t i v i t y
i n s t a 11 a t i o n c o s t s
i n t. e r n a t i o n a 1 1 i n e s
I n t e r n a 1 c o n n e c t i v i t y
15 sites
Proj ect management
C o n t i n g e n c y r e s e r v e 
Total
m a n a g e m e n t, i n c 1 u d i n g pl a n n i n g
an amount of 100 kECU should be
kECU
500
300
JL5Û0
1.00
100
2500
Imp1emen tation
! he Commission will execute this project in collaboration 
with designated organizations in each of the beneficiary 
c o u n t r i e s, w h i c h w i 11 b e t h e n a tic? n a 1 r e s e a r c h n e t w o r k 
organizations already referred to above, i.e. the ones providing 
computer communication between Universities and Fie search Centers.
For the part of ths project representing local installation 
(equipment and software adaptation) a call for tenders will be 
issued drawn up by the Cammission in consu 11at ion wi th these 
national organizations and experts from their West-European 
counterparts (through RARE). The tenders may be in separate lots 
according to the needs of the individual beneficiary countries. 
They will be evaluated by the national organizations in 
col laboration with the Commission and experts. All contracts will 
be signed with the suppliers by the Commission on behalf of the 
r e s p e c t i v e n a t i o n a 1 o r g a n i z a t i o n s.
For the part of the project representing operational costs 
f o r i n t e r n ati onal telecommuni ca t i ons (renta 1 of lines and 
somecentral services from IXI) the national organization will be 
reimbursed upon presen tation of appropriate documentation, within 
t he 1i mi ts of t he budget c om pon en t f o reseen.
8. F o 11 o w - u p—E v a 1 u a t i o n
Regular follow-up will be performed by the Commission 
services. A final report will be produced by the national 
organizations in each of the beneficiary countries and this will 
be e v a 1 u a t e d b y i n d e p e n d e n t e x p e r t s.


Az 1991. december 11.-i Műszaki Tanács ülésének napirendje és mellékelt anyagai

AZ ADATBÁZIS FEJLESZTÉSI TERVEK 1991-1993-RA
1. Bevezetés
Az adatbázis fejlesztési tervek a teljes IIF közösséget - tehát a kutatói, fel- 
só'oktatási, közgyűjteményi és vállalkozói szférát is - érintik. Ezen sokféle 
igénynek megfelelni szinte lehetetlen. Ez az anyag megpróbálta azokat az 
elemeket kiemelni, amelyekre az IIF intézmények nagyobb részének szüksége 
lehet.
Az adatbázisszolgáltatás elsődleges célja a magyar felhasználók támogatása, 
de eközben be kell kapcsolódni a nyugati világ vérkeringésébe. Ez egyrészt a 
magyar eredmények külföldön történő megismertetését jelenti, másrészt pedig 
a magyar felhasználók számára hasonló szolgáltatásokat kellene nyújtani, mint 
nyugati kollégáiknak.
Ez a tervezet elsősorban az online, szöveges adatbázisokkal foglalkozik. A 
könyvtári rendszerekre külön fejlesztési terv készül. A szétválasztás azonban 
nem éles, mert a két területnek sok közös problémája van, s ennek meg kell 
mutatkoznia a munkatervekben is.
2. Szolgáltatók
Az IIFP a jövőben is a decentralizált szolgáltatást veszi alapul. Az adatok 
mennyisége, az adatelőállítók sokasága már nem is tenne lehetővé centralizált 
rendszert. A hálózati infrastruktúra fejlődése miatt ma már majdnem minden 
szolgáltató bekapcsolható az X.25 hálózatba, és felhasználók legnagyobb része 
is elérheti ugyanezt (akár X.25 kapcsolaton keresztül, akár bérelt vonalon vagy 
kapcsolt telefonvonalon). Azonban a jövőben is szükség lesz egy IIF központi 
szolgáltató gépre, ahol azok az adatokat tárolhatók, melyeknek tulajdonosai 
nem képesek vagy nem akarnak szolgáltatásra vállalkozni. (E gép 
háttértárának bővítése folyamatban van.)
A számításba jöhető központok elsősorban a már működő szolgáltatók: 
- IIF központi nagygépe (IBM 4381), 
- a két nagykönyvtárban lévő gép,
OSZK (IBM 9377), 
MTA Könyvtár (IBM 9377), 
- további nagygépes szolgáltatók: 
ELTE (IBM 4361),
Infonet Kft. (IBM 4361),
KFKI (BASF 7/61),
MTA SZTAKI (IBM 4341),
-2-
MÜSZI Rt. (IBM 4361), 
OMIKK (IBM 4341),
PM-IMI (Honeywell),
- kis- illetve középgépes szolgáltatók:
AGROINFORM (MicroVax), 
BKE (MicroVax),
BME (MicroVax),
MTA GGKI (HP 1000), 
MÁFKI (SZM-1420),
OHVI (MicroVax).
Továbbá figyelembe kell venni a regionális és diszciplináris központokban lévő 
gépeket is, elsősorban azt a négy központot, akik a PHARE 1 tenderen 
báziskonfigurációt nyertek.
Az egyetemek IBM 3090-es nagygépére jelenleg az IIF felhasználók csak egy 
része kapcsolódhat rá, azonban ez elég széles kör ahhoz, hogy az ott folyó 
fejlesztéseket az IIF is figyelembe vegye.
A jövőben kerülni kellene a PC-s szolgáltatásokat, s az IIF programnak fel kell 
vállalni az ilyen gépeken lévő hasznos adatok átvitelét nagygépre.
A felsorolt nagygépek javarésze IBM kompatibilis. Azonban ezek sem azonos 
operációs rendszerrel működnek: néhányan OS/VSl-t, a legtöbben VM/CMS- 
t használják, s valószínűleg lesznek MVS-es rendszerek is.
A jövőben számítani kell a VAX és egyéb UNIX operációs rendszerű gépek 
előretörésére, s ezen gépek (a hozzájuk kapcsolt Gbyte-s háttértárakkal) a mai 
kapacitás többszörösét fogják nyújtani.
Valószínűleg megjelennek a SUN és IBM RISC-es gépek is a szolgáltatók 
között.
Az IIFP tervezi egy szuperszámítógép beszerzését, s ez is a szolgáltatók körét 
szélesíti.
3. Adatbáziskezelő rendszerek (szöveges és struktúráit)
3.1 Szöveges adatbáziskezelő rendszerek
Az IIF körben elterjedt ISIS-t a meglévő problémák miatt ki kell váltani egy 
korszerű, szöveges adatbáziskezelő rendszerrel. A kiváltás nem jelenti azt, 
-3-
hogy az ISIS a jövőben teljesen elveszti jelentőségét. Kisebb szolgáltató 
központokban, az adatok előkészítésében, tesztelésében még sokáig 
használatos marad. Természetesen az ISIS-ben épített adatbázisok nem 
kerülhetnek hátrányba az új rendszerben épített adatbázisokkal szemben.
Az új rendszer kiválasztása nem jelenti azt, hogy az IIF közösségen belül csak 
egyetlen rendszert támogatunk. Jelentősége inkább abban van, hogy az első 
installálás a teljes IIF közösség számára szolgáltatást nyújtó IIF központi 
nagygépén történik, s az itt szerzett tapasztalatokat bármely szolgáltató 
központ megkaphatja, s annak alapján dönthet a saját rendszere 
kiválasztásáról. Ezért fontos, hogy az új rendszer minél többféle gépen, minél 
több operációs rendszer alatt működjön. Nem elhanyagolható az sem, ha a 
későbbiek folyamán több szolgáltató kívánja bevezetni az új rendszert, közös 
fellépéssel árkedvezmény érhető el.
Az új rendszer kiválasztására egy ad-hoc bizottság tesz javaslatot egy 
tanulmány formájában. Az Operatív Bizottság a tanulmány elkészítésének 
határidejét 1991. dec. 15.-ben határozta meg. Az elkészült javaslatot az 
Alkalmazói Tanács és az Operatív Bizottság is megkapja véleményezésre.
A munkacsoport tagjai között felmerült, hogy az így előálló tanulmány esetleg 
nem elég mélységben tárgyalja a felvetett problémákat. Esetleg szükség lenne 
a bizottság munkájának folytatására.
3.2 Könyvtári rendszerek
A könyvtárakba ajánlott rendszer kiválasztása más bizottság feladata. Azon­
ban a két rendszer (könyvtári és szöveges) közti átjárást biztosítani kellene. 
Vagyis mindkét rendszer biztosítson rugalmas export, import lehetőségeket, és 
mindkét rendszer nyújtson a felhasználóknak azonos lekérdező felületet (CCL 
ISO 10162/ 10163).
3.3 Relációs (faktografikus) adatbáziskezelő rendszer
Az IIF közösségen belül felmerült az igény egy relációs adatbáziskezelő 
rendszer megvételére és terjesztésére. Ez az igény jogosnak ítélhető, hiszen a 
relációs és a szöveges adatbáziskezelőket más-más célra tervezték, tehát 
egymással nem helyettesíthetők.
3.4 Egyéb rendszerek
-4-
A következő 5-10 évben várható, hogy a képi információk (orvosi, múzeumi, 
térképi, műszaki, szabadalmi adatbázisok) kezelésére is szükség lesz, célszerű 
lenne tehát egy grafika-orientált rendszer beszerzése is.
A saját rendszerek fejlesztése csak kivételes, nagyon indokolt esetben kap­
hasson támogatást. A piacon szinte mindenre kapható kész szoftver, s a 
fejlesztők a legtöbb esetben eszközt adnak a vásárló kezébe a további igények 
beprogramozására.
4. Adatbázisok
4.1 Az eddig felépített adatbázisok
Az elkészült adatbázisok egy csoportját maga az adatelőállító szolgáltatja. 
Ezek a szolgáltatások jelenleg semmilyen támogatásban nem részesülnek.
Az ilyen adatbázisok közül ki kell emelni azokat, amelyek értékes és bővülő 
adatokat tartalmaznak, de tulajdonképpen könyvtári rendszerek, s ezek 
átvitelét igazi könyvtári rendszerekbe támogatni kellene.
Az elkészült adatbázisok másik része olyan formában kap támogatást, hogy az 
adatokat az IIF központi gépéről szolgáltatják a felhasználóknak. Mivel a 
központi gép kapacitása véges, itt szelekcióra van szükség. Ki kell 
választanunk azokat az adatbázisokat (legfeljebb 10-15 db), amelyeket jelenleg 
rendszeresen és előreláthatólag a jövőben is folyamatosan frissítik, és 
érdeklődés is mutatkozik irántuk. A többi adatot - mentés után - törölni kell. 
(A kiválasztást az Alkalmazói Tanács hatáskörébe kerülhet, mert ők 
képviselik a felhasználók érdekeit.)
4.2 Új adatbázisok
Az új, támogatandó adatbázisok kiválasztása előreláthatólag 1992. elején 
pályázat formájában történik. A pályázat kiírásában és elbírálásában a 
Műszaki és Alkalmazói Tanács is vegyen részt.
Az adatbázisok közül azokat kellene támogatnunk, amelyek:
- a már működők közül a legnépszerűbbek,
A frissítések támogatásáról nem alakult ki egyhangú állásfoglalás a 
munkacsoportban. Azonban elő kell segítenünk az olyan bővítéseket, 
mint amikor egy szolgáltató pl. full-text szolgáltatásra tér át.)
-5-
- amelyek teljes információt tartalmaznak,
- amelyek gyakori frissítést kívánnak,
(A ritkán vagy alig változó adatbázisoknál a CR-ROM-os megjelení­
tést támogassuk),
- amelyek az IIF közösség szélesebb rétege számára hasznos
(Több intézményt vagy az egész IIF közösséget érintő adatbázisokat 
lehetne idesorolni. A kiválasztást itt is az Alkalmazói Tanács 
hatáskörébe utalhatjuk.),
- amelyeket nemzetközi együttműködésben tudunk építeni.
Csak olyan pályázatot szabad támogatni, amelynél az adatok valamilyen folya­
matos munka - jó értelmében vett - mellékterméke. Tehát az adatbázis építése 
nem most kezdődött, kellő adatmennyiség már összegyűlt.
A pályázat elnyerésének feltétele legyen az, hogy jelöljék meg a szolgáltatást 
végző hostot, ez a hőst az X.25 hálózathoz csatlakozzon, és teletype módban 
elérhető legyen. Az eléréshez ne legyen szükség semmilyen speciális szoftverre 
(pl. KERMIT, PROCOMM stb. elég legyen). Evvel biztosíthatjuk, hogy az 
adatbázis a hálózat minden pontjáról (akár DEC terminálról, vagy külföldről 
is) lekérdezhető. Ha ezenkívül még szolgáltat full-screen-ben is, az csak előny. 
(Az IIF központi szolgáltató gépe minden pályázó rendelkezésére áll, de a 
színvonalas szolgáltatás érdekében diszkbővítésre, a hálózati elérés 
szélesítésére és esetleges más szűk kapacitás bővítésére minél előbb kerüljön 
sor.)
Az adatbázis-építési pályázaton tematikus ajánlást is adjunk. Feltétlenül 
támogatni kellene az alábbiakat:
- Kutatási pályázatok (OTKA, OMFB, Műv. Min. pályázati kiírások, 
nyertes pályázatok adatai, elbírálási adatok, műszerközpont pályázat 
keretében beszerzett műszerek adatai, naprakészen.)
- Egyéni ösztöndíj pályázatok adatai kutatók, oktatók, diákok számára 
naprakészen (államközi, Akadémiaközi egyezmények, TEMPUS, 
Hitelbank stb.)
- Magyar kutatók publikációs és idézettségi adatai (építi az MTA 
Könyvtár, jelenleg még nincs hálózaton keresztül hozzáférhető for­
mája);
- Konferenciák adatai (hazai és külföldi);
- IIF tagintézmények adatai (a jelenleginél részletesebben);
- IIF regionális központok adatai (a jelenleginél részletesebben);
- IIF adatbázisok adatai (a jelenleginél részletesebben);
- Szakértők adatai (Pl. NJSzT szakértői, de nyilván más METESZ 
tagegyesületekéi is);
- Alapítványok adatai
- CD-ROM jegyzék
- Elérhető külföldi adatbázisok jegyzéke;
- Nemzetközi szervezetek, azok adatai, magyar tagjaik illetve tagintéz­
mények adatai;
- Oktatási programok Magyarországon külföldi diákok számára (ide­
gennyelvű kurzusok az egyetemeken, magyar nyelvtanfolyamok külföl­
dieknek, nyári egyetemek) - angol nyelven.
5. Felhasználói interfész
Minden eddigi és új szolgáltatásnál biztosítani kell, hogy a hálózat bármely 
pontján ülő felhasználó az adatbázisokat elérje: akár X.25 kártyás IBM 
XT/AT-n, akár lokális hálózatba kapcsolt IBM XT/AT (pl. Novell), akár 
DECNET terminál, DECNET/Ethernet előtt ül. (Ez a felsorolás nem teljes, 
minden olyan elérést biztosítani kell, amit az IIF hálózatfejlesztése során 
támogat.)
Ki kell bővíteni a központi szolgáltatásokat: SDI, off-line printelés és elküldés.
A különböző szöveges adatbázis-szolgáltatóktól elvárható, hogy CCL felületet 
és a kezdő felhasználók számára menüvezérelt lekérdezést biztosítsanak.
Itt is meg kell említeni, hogy a szolgáltatás eléréséhez semmiféle speciális 
szoftverre ne legyen szükség.
-7 -
Felmerült egy meta-interfész kifejlesztése is, amelyben a felhasználó a kér­
dését összeállítja, s a rendszer feladata a különböző' hostokon az adott témába 
vágó adatbázisok lekérdezése, az eredmények visszajuttatása a felhasználóhoz. 
(Az Alkalmazói Tanács döntse el, hogy van-e erre igény.)
6. Nemzetközi kapcsolatok
6.1 Külföldi adatbázisok elérése
A külföldi, online szolgáltatóközpontokkal továbbra is minden felhasználó 
egyénileg köt szerzó'dést. Jó lenne egy olyan információs központ/adatbázis 
létrehozása, ami a felhasználók első' lépéseit segíti: hol, milyen adatbázisokat 
érhet el, mi a hálózati cím, kihez kell fordulni szerzó'désért, milyen 
lekérdezó'nyelvet kell ismernie, mi a lekérdezés költsége stb. Ezt a rendszert 
az IIF közösség minden tagja építhetné, és minden tagja elérhetné.
Egyre több olyan adatbázis épül a világban, ahol csak az adatátvitel költségét 
kell fizetni. Az ilyen adatbázisokról nyert információt is valamilyen szervezett 
módon minden érdekló'dő rendelkezésére kellene bocsájtani.
6.2 Hazai adatbázisok szolgáltatása külföldre
A nyugati világba való betörés elég nehéz. Valószínűleg csak olyan angol 
nyelvű adatbázissal kelthetjük fel az érdeklődést, ami Magyarországgal (eset­
leg a volt kelet-európai blokkal) foglalkozik, elsősorban a kultúrális 
kapcsolattartást szolgálja, s ami naprakész.
A hazai adatok szolgáltatása bármely, az X.25 hálózatba kapcsolt hostról 
történhet. Ennek a megismertetéséhez megfelelő propagandára, reklámra, do­
kumentációk szétküldésére lenne szükség.
Talán hamarabb vezetne eredményre lenne, ha az EARN-ön keresztüli adat­
bázisszolgáltatási lehetőségeket használnánk ki:
1) Az IIF központi gépe hamarosan EARN csomópont lesz, lehetőség nyílik az 
ASTRA szolgáltatás megindítására.
2) Az LISTSERV szolgáltatását is lehet adatbázis-szolgáltatásnak tekinteni. A 
megfelelő listák beindításával hamar felkelthetnénk az érdeklődést.
Az olaszok tervezik egy európai K+F adatbázis létrehozást, amelyhez kérték a 
magyar adatokat is. Ehhez mielőbb létre kellene hozni a hazai K+F 
adatbázist, mivel a KUFET fejlesztése már leállt.
-8-
7. CD-ROM
Az IIF Program a CD-ROM létezéséről eddig nem nagyon vett tudomást. A 
tendenciák azt mutatják, hogy bár a CD-ROM használat ugrásszerűen nő, az 
online szolgáltatást nem szorítja ki. A továbbiakban módon támogatnunk 
kellene a CD-ROM-mal kapcsolatos információk terjesztését. (Pl. központi 
nyilvántartás létrehozásával, e-mail útján történő lekérdezés megszervezésével 
és propagálásával.) Központilag támogatott CD-ROM szolgáltatásra az IIF 
Programon belül nem gondolunk.
8. Tájékoztatás
Az IIF programban az eddigieknél jóval nagyobb energiát kell a tájékoztatásra 
fordítani. Ehhez nagyobb létszám, apparátus és más, eredményesebb 
módszerekre (pl. a hálózaton történő terjesztésre) van szükség.
Különösen megnöveli a tájékoztatás jelentőségét a szükséges decentralizáció.
8.1 Kiadványok
Az IIF intézményeinél szolgáltatott adatbázisokról (tartalmukról, struktú­
rájukról), lekérdező-nyelvekről, elérési módjukról, költségeiről rendszeresen 
frissített, a teljes IIF körben elektronikusan és nyomtatott formában is 
terjesztett tájékoztatót (pl. IIF e-journalt vagy IIF e-newslettert) kellene a 
legrövidebb időn belül indítani.
Az elektronikus tájékoztatón naprakész információt lehessen arról kapni, hogy 
- milyen adatbázist integráltak a rendszerbe, vagy melyiket törölték, 
- melyik adatbázist frissítették, 
- milyen új adatbázis belépése várható, 
- mik az aktuális hálózati hírek.
Emellett készüljenek magyar és angol nyelvű szórólapok, reklámanyagok.
8.2 Oktatás
Rendszeres továbbképzésre van szükség, legalább két szinten:
- adatbázisszolgáltatók/fejlesztők,
- felhasználók részére.


Not a member yet

Fejlesztési javaslat az IIF Műszaki Tanács számára. Az IIF levelező rendszer (ELLA) és a VAX/VMS levelező rendszer (VMSmail) közötti átjárást biztosító program (VELLA) fejlesztése (MT6)

Emlékeztető a Műszaki Tanács 1991. november 13-i üléséről

Emlékeztető a Műszaki Tanács 1991. december 11.-i üléséről

[Jegyzőkönyv] az IIF Felügyelő Tanácsának alakuló üléséről (MT/5)

A Műszaki Tanács működési rendje (MT8)

Megállapodás (tervezet) a Magyar Távközlési Vállalat Távíró és Adatátviteli Igazgatóságával

Nagyterületű gerinchálózat gyűrű topológia és elosztott kapcsolás alkalmazásával. Rendszertechnikai elemző és megvalósíthatósági tanulmány. Melléklete: A DQDB alkalmazása nagyterületű (WAN) hálózatként

Az 1991. december 11.-i Műszaki Tanács ülésének napirendje és mellékelt anyagai

Az adatbázis fejlesztési tervek 1991-1993-ra

Hungarnet intézmények

24,884

30,539