REAL-MS

Debrecenben 1992. június 21-24. között a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) szervezésében létrejött esemény írásos anyaga

Bakonyi, Péter

NJSZT V. Országos Kongresszusa : II. kötet - Információtechnológia ’92

Telbisz, Ferenc

E< u d a p e s t,, 1992 . m á r c: i u s 2 6
Meg j OQ y‘ X ŐS a 1 G Vívj- 1 e Z GS .'.L k Ofl C ív? p C .1 Ó V -í t" Áj ÁI“H3 Z
tegnapi (március 25„) Műszaki Tanácson
!iA levelezési szó 1 gál tatásokat a kővetkező protokol lökből 
építjük fes DEC..mail., EARN-mai 1 Internet.. mail, ELLA, OSI-
mail--ek. " (3. fej,.)
özi elterjedtsége számottevő lesz/' (5.3
Énhez még hozzávéve? azt az alapél vünket,



Megjegyzés a levelezési koncepció vitájához

Giese, Piroska

HEPNET - High Energy Physics NETwork
A HEPnet a részecskefizikai kutató intézményekét osszekoto, 
áltáluk létrehozott es menedzselt halozat. Tagjai: Dania, 
Finnország, Németország es a DESY, Izland, Olaszország es a 
Gran Sasso Laboratorium, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, 
Svédország, Spanyolország, Svájc, az Egyesült királyság, a 
CERN, megfigyelő státuszban az USA. A CERN es a hazank 
közötti egyuttmukodes alapjan 1991. középén Magyarorszag is 
csatlakozott a HEPnet-hez. (A hazai csomópontot a Részecske 
es Magfizikai Kutatóintézet hozta letre, az osszekottetes 
9600 Bd-s bereit vonal)
1992. januárjától az RMKI-CERN link Internet kapcsolatot is 
biztosit az RMKI halozat felhasználói szamara.
Kiserleti részecskefizikai kutatások nagyberendezeseken 
(gyorsitokon) kiserleti központokban folynak, mint a CERN, a 
DESY vagy Gran Sasso Európában, továbbá az FNAL es a SLAC 
Amerikában. ( A'/fïzikai kutatointezetek es az egyetemek 
fizikai tanszékéi kollaborációban vesznek reszt egy-egy 
kiserletben. Mintegy 80 kiserlet folyik párhuzamosán, 
kiserletenkent 500-1000 kutató reszvetelevel a világ minden 
részéről, melyek időtartama 10-15 ev nagyságrendű lehet.
Ez a fajta egyuttmukodes ketfele hálózati szolgaltatast 
igenyel: komputer kommunikáció, file transfer, remote login 
es inter-personal kommunikacio, mint e-mail, distributed 
docoment management, list, news, bulletin board.
A HEPNET alapvetően a CERN-bol, mint középpontból induló, 
bereit vonalra alapuló csillag topológiájú halozat. A HEP 
intézetekben végződő mintegy 25 nemzetközi bereit vonal 
teljes adatatviteli kapacitása 1991-ben meghaladta a 11 
Mbps-t. (Az európai kutatohalozatok áltál letesitett bereit 
vonalak teljes adatatviteli kapacitása, beleertve a HEPnet-t 
15 Mbps)
A bereit vonalak mellett létezik néhány a PTT-k áltál 
nyújtott, mind a nyilvános X.25-re, mind az IXI-re epulo 
alkalmazás is .
A bereit vonalakon hasznait protokollok: DECnet, X.25, 
TCP/IP, SNA, RSCS/NJ£,X400. A 64 kbps-nal nagyobb sebességű 
vonalakon a TDM-k alkalmazasaval a fenti protokollok együt­
tesen is használatosak. A teljes savszelesseget tekintve 
1991-ben a protokollok szerinti megoszlás a kővetkező volt: 
IP - 72%, DECnet - 14%,, SNA - 10%, X.25 - 4%.
A HEPnet jelenlegi szervezeti felерitese:
HEPnet Technical Committee (HTC) 1988. november elsejevei 
alakult a HEP - CCC (Coordinating Committee for Computing) 
jovahagyasa alapjan, tagjait a HEPnet-hez csatlakozó 
intézmények delegálják. Feladata a HEP specifikus hálózati 
tevekenysegek es szolgaltatasok koordinálása, amit 
alcsoportok (subcommittee) létrehozásával, adaptalasaval 
valósit meg. Jelenleg 3 aktiv alcsoport működik: HEP 
DECnet Subcommittee, HEP Mail subcommittee es a HEP IP 
subcommittee.
HEPnet Requirement Committee (HRC) - alkalmazói testület, 
1989-ben jött letre, tagjait a European Communittee for 
Future Accelarators (ECFA) jelöli ki.
Ez a szervezeti felepites az alkalmazói igényeket megfelelő 
módón kielegiti, nem egy bejegyzett egyesület.
1991 oktobereben javaslattétel született egy HEPnet BACKBONE 
Consortium, mint jogi személy létrehozására.
A HEPnet nemzetközi monodiszciplinaris halozat, szoros 
egyuttmukodes van a nemzetközi multidiszciplinaris 
hálózatok, EARN, EASInet, EUnet, NORDUnet es a HEPnet 
kozott, különös tekintettel a bereit vonalak, es a 
berendezések (router es TDM) megosztott hasznaiataban. 
Kapcsolatban van több európai nemzeti multi-es 
monodiszciplinaris hálózattal es amerikai hálózatokkal, mint 
az.NSFnet, ESnet, L3net.
HEPnet a jovoben
HEPnet-en belül alkalmazott technológiák es a protokollok 
korenek leszukitese. (TDM es TCP/IP egyre szelesebb korben 
térj ed)
Video-conferencia, multimedia terminálok alkalmazasa
Spooled file transfer nagysebessegu földi vonalakon vagy 
szatelliten (regionális Pilot Project (34/140 Mbps), 
CHEOPS—experimént)
1
/?</?■ 9.


HEPNET leírás

Springer, Ferenc

Meghívó az IIF AT 1992.03.18-i ülésére

Pályázati összesítés (szoftver és hardver eszközök – javasolt)

AT csoportbeosztás

Király, László

Az MTA SZTAKI javaslata az on-line információ szolgáltatás reformjára

Emlékeztető az IIF AT 1992.10.07-i és az IIF AT valamint az IIF MT 1992.10.28-i üléséről

Daruházi, László

Hbone 2.
Hozzászólás 
(Daruházi László)
A második verziója a tervezetnek sokkal tartalmasabb, és 
tükrözi, hogy több hozzászólás született az első 
verzióhoz. A javaslat főbb vonalaival egyetértek, bár 
számos pontnál szükségesnek tartom, hogy hozzászóljak.
Azokat a pontokat, bekezdéseket és megállapításokat, 
amelyekhez nem fűztem megjegyzést, jónak találom.
2. A magyarországi helyzetkép
Való igaz, hogy M.o-n döntően csak campus hálózatok, vagy 
még azok sem jöttek létre. Létezik azonban az ELTE-BKE- 
SOTE optikai-bérelt vonalas hálózat, melyben egyrészt 
több, mint 10 km hosszú optikai backbone-ra, másrészt 
több 64kbps bérelt vonalra épülő WAN, melyben Novell- 
Ethernet, Növel1-ArcNet, Decnet, SNA, TCP/IP protokoll 
ill . forgalom létezik, több, kb. 100 uni;:, Decnet, Novell 
host-tal és file serverrel, valamint az ország legnagyobb 
k a p a c i t á s ú s z á m í t ó g é p é v e 1 .
4 A HE-iONE gerinchálózat
Mivel sugaras szerkezetű backbone-t indokol a forgalom, 
ezért nem világos, hogy miért kell minden routernek 
legalább másik kettőhöz csatlakozni. Forgalombiztonsági 
szempontok ezt nem indokolják, mert a CISCO standard 
szolgáltatása a dial-backup 19.2 kbps-mal, vagy X25 
feletti IP-vei.
Nem szükséges minden routernek 6 soros interfész. Ezt nem 
lehet definíciószerűen kimondani. Mint azt a korábbi 
véleményemben is leírtam, a soros interfészek számát a 
szük ség 1e t e k k e11, hogy megszabj ák.
A gerinchálózati protokollnak nem feltétlenül IGRP-nek 
kell lennie. Egyetértek azzal, hogy a külföldi 
tapasztalatokat kell figyelembe venni. Erre vonatkozólag 
had említsem meg, hogy a bécsi egyetemen, ahol több 
protokollt kipróbáltak az ott működő 20 routeren, a BGP 
bi zony ült a 1eg j ob bna k.
N a m e s e r v i c e
Akik PVC-n vagy Ethernetén át csatlakoznak, azoknál nem 
világos, hogy miért kell saját name servert működtetniük, 
és miért látja el a HBONE felügyelet a name service-t a 
diai up rendszereknek. éppen fordítva kellene lenni! ! ! A 
diai up rendszerek folyamatosan time-out-tal editálnak, 
mert lassú a kapcsolat felépülése, és a name resolving 
t i fn e o u t -■ o t a d .
Itt arról lehet szó, hogy egy lokális hálózat soros 
vona 1 on van a BFf— h e z kö t v e . Ekkor először is ke 1 1 nek.i 
egy domain name server a saját domain-jéhez, és esetleg 
kellhet neki egy secondary az eggyel magasabb domainhez. 
Ez akkor indokolt, ha a vonal kis sebességű.
A diai up rendszereknek, ha azok lokális hálózatok, akkor 
feltétlenül kell legyen name serverük. Ha egyszerű 
hostok, akkor pl, F’AD-ként kapcsolódnak egy tetszőleges 
hálózathoz, és akkor annak a hálózatnak a name service—ét 
használják, hiszen annak a rendszernek a termináljává 
válnak.
Szab v á n y o s c s a 11 a k o z á s i f e 1 ü 1 e t e k.:
Általában minden routernek AUI portja van, opció a BNC. 
Miért X21. interfész a soros, és miért, nem lehet V35, 
G703?. Ezt a modem fogja megszabni, amit a MATAV adni 
fog. (Egyébként a CISCO -nak V35-e van,)
Van Jacobson kompresszió. Biztos, hogy kell? én próbáltam 
B é c s b e n , 10 -15 71 s e b e s s é g n ö v e k e d é s t e r e d m é n y e z .
5 Backboné topológia
Nem cél szerű egy olyan backbone létrehozása, amely a 
1eg k ü1ön b ö zŐ b b esz k öz ökbő1 áll. Csak p rob1émát 
j e 1 e n t h e t n e k a. D E C 5 0 0 r o li tere k.. Eddig a tér v e z e t b e n 
r o li t e r k é n t F' C - k ( S LIF') CIS C 0 é s D E C 5 0 0 fordulta k elő. 
Ilyen kis hálózat, olyan sokfajta eszközzel, amelyre 
nemigen látni példát a világon. Mivel a világ backbone 
hálózataiban kb 807.-bán CISCO van, akkor itt is azt kell 
használni! ! ! , vagy térjünk át a 3C0M Netbuilder II-re, 
persze ez annyira üj, hogy nincs tapasztalat.
Jelenleg nem kettő, hanem három 9.6kbps vonal megy ki az 
országból, SZTAKI, KFKI, BKE. Az osztrák kormány és az 
IBM Magyarország számára megfinanszírozott egy CISCO 
routert és vonalat az Internet csatlakozás számára. Az 
IBM3O90 proj ekt vá r ha tó vonzóerejét figyelembe véve a 
s z p o n z o r o k a B K E — t. tartó 11. á k o p t. i m á 1 i s n a k , mint g a t e w a y - 
t. Erről a SZTAKI tájékoztatva lett még 1991 nyarán.
Ennek ellenére eddig explicit, módon sehol nem szerepel ez 
a napokon belül megvalósuló lehetőség, csak a leendő EDDI 
"egy pontja". Nyomatékosan figyelembe veendő az, hogy az 
ország legnagyobb egyetemei, BKE, BME, EL.TE, JATE, KLTE 
tagjai a projektnek, és ezek egyben a backbone pontjai is 
Budapesten kívül. Egyértelmű tehát, hogy miért a BKE-nek 
kell lennie a SZTAKI mellett a másik Internet 
k a p c =■ o ]. a t n a k .
A SZTAKI-n kívül a HBONE Internet kapcsolat, 
megállapításánál azt kell figyelembe venni, hogy a BKE—re 
nem is kell telepíteni routert, mert az rövidesen 4EőS
konfigurációban rendelkezésre fog állni. A BKE és az
Academi c I n i t i a t i ve mi nden 11F- f org a 1 ma t átenged, h iszen 
ez az elsődleges cél, ami miatt az osztrák és az IBM 
támogatást kapja. A vonal rövidesen működésbe lép.
A j a v ásolt t op o1ó g ia
Vissza kell térnem előző javaslatomra. A KLTE és JATE EKE 
csatlakozását az Al-ben való részvételük indokolja. A 
CISCO SNA tunnelinq—re képes, amelyre ezeknek az 
intézményeknek szükségük van. Ez természetesen kevésbé 
terheli a backbone—t, mintha IP-vei lépnének a 3090—re, 
persze ez is működik már, és az egész ELTE és EKE TCP/IP- 
vel lép a 3090— re.
N a m e s e r v e r e k
Utalnék a korábbi javaslatomra, mely a name service—t a 
külföldi tapasztalataim, és a bécsi kollégákkal való 
k o n z u 11 á c i ó s o r á n a 1 a k í t o 11 a m k i .
Az UNI.HU domain name server már működik az ELTE-n és a 
BKE-n, ezen kívül az ELTE saját domain name servere is 
működ i k.
D i a 1 — u p n a m e s e r v i c e
Az elozöekbewn arról volt szó, hogy a diai up 
rendszereknek a HEONE adja a name service-t ebben a 
pontban az ellenkezője ajánlott???
7 . H B 0 N E f e 1 ü q y e 1 e t
Egyetértek Turchányi Gézával. Nem kell NetCentral egy 
tíznél kevesebb routerbol álló networkre. Becsben, mint 
említettem, kereken 20 router működik és Telnet access-el 
ragyogóan lehet menedzselni. Nem pénzügyi probléma miatt 
nem használnak NetCentralt. (Elég sok SUN áll 
r e nd e1ke z és ü k re.)
8. Kö11ség becslés
AGS+ 2E4S kellene a KFKIba, Szegedre és Debrecenbe 
AGS+ 2E6S kellene a SZTAKIba
4 db AGS+ 1040 eATS
4 db 2E2S 332
5 db 2S 55
8 db Eth App 1 igue 5
18 d b V 35 A p 1 i q u e 5 0
1 db X25 low 60
1542 eATS 10 MFt
9. Adminisztratív szabályok
Az I IF kör nem szerencsés meghatározás. Vannak az I li­
kőrben profit orientált szervezetek, pl. magában a 
SZTAKI-ban is. Az Internet inkább nonprofit szervezetek 
számára kell, hogy hozzáférhető legyen. Az IIF nyújtson 
támogatást a nonprofit IIF tagoknak, és a nem IIF 
nonprofit szervezetek saját költségükön csatlakozhassanak 
a b a c k b o n e — h o z .
«*** ELLA nyomtatás 92/03/30 07:49 OO 
*»** Boríték (C:\MT\DL0330.BOR)
f e 1 ad ó : uuc p > s z ta k i ! HUEC□ „ Un i -W i en A0 AT ! KS Z K001 
Tárgy: hbone 
forma: ASCII 
t ípus: levél 
méret: 7331
i d ö p o n t : 92 / 03 /2 5 13 : 31
c 1 m z e 11 ; 515 ( T ó t h B e a tri x ')
* *** Levé1 (C:\MT\DL0330„LEV)
F r o m : u u c p > s z t a k i ! H U E C 0 . U n i -■ W i e n „ A C . A T ! K S Z K 0 01 
Récéived : by sztaki.hu with SMTP
( 5.61 + + / S Z T A KI - n d 2.2 6 ) i d A A20233 ; F r i , 2 7 M a r 9 2 .14 s 3 5 :19 + 010 0 
M e s s a g e -1 d : <920327133 5 . A A20233@ sì z t a k i . h u >
Received: írom HUECO. Uni-Wien . AC. AT by AWIUNI 1.1. BITNET (Mailer R2.07 ) with 
BSMTP id 0962; Fri, 27 Mar 92 14:29:22 MEZ
R e c e i v e d : f r o m H U E C 0 . U n i -■ W i e n .. A C A T ( K S Z K 0 01 ) b y H U E C 0 . U n i - W i e n ... A C . A T ( M a iler 
R2.07) with BSMTP id 2265; Wed, 25 Mar 92 1.1:32:06 MET
Date: Ned, 25 Mar 92 11:31:51 MET
F r o m : D a r u h a z i < K S Z K 0 01 @ H l.J E C 0 . U n i.W i e n A C .. A T >
Subject: hbone
T o : h 5151 o t © e 1.1. s.. h u
X—C h a r s e t : 111J N1 
X - C h a r - E s c : 2 9
Hbone 2. Hozzászólás (Daruhazi László)
A második verziója a tervezetnek sokkal tartalmasabb, es 
tükrözi, hogy több hozzászólás született az első verzióhoz.. A 
.j avas1at fobb vona1aiva1 egyetertek, bar szamos pon tna1 
s z u k s e g e s n e k t a r t o 11 a m , h o g y h o z z a s z o 1 j a k .
A z o k a t a p o n t o k a t, b e k e z d e s e k e t e s m e g a 11 a p i t a s o k a t, a m e 1 y e k h e z 
nem fűztem megjegyzést, jónak találom..
2 . A m a g y a r o r s z a g i h e 1 y z e t k e p
Való igaz, hogy M.o-n dontoen csak campus hálózatok, vagy meg 
azok sem jöttek letre. Létezik azonban az ELTE.BKE--SOTE
opti kai--bere 11 vona 1 as ha 1 ozat, me 1 yben egy resz t tobb , min t .1.0 
km hossz4 optikai backbone.ra, másrészt több 64kbps bere.lt
VONALRA EPUL..0 WAM, MELYBEN MOVELL-ETHERNET, NOVELL-ARCNET 
Decnet, SNA, TCP/IP protokoll ili., forgalom létezik, több, kb. 
100 UNIX, DECNET, NOVELL HŐST-TAL ES FILE SERVERREL, VALAMINT AZ 
ORSZÁG LEGNAGYOBB KAPACITÁSÚ SZÁMÍTÓGEPÉVEL.
4. A HBONE GERINCHÁLÓZAT
Mivel sugaras szerkezetű backbone-t indokol a forgalom, ezert 
nem világos, hogy miért kell minden routérnék legalább másik 
kettőhöz csatlakozni. Forgalombiztonsági szempontok ezt nem 
i n d o k o 1 j a k , m e r t a C1' S C 0 s t a n d a r d s z o .1. g a 11 a t a s a a d i a 1 - b a c k u p 
19.2 k b p s m a 1 , v a g y X 2 5 f e 1 e 1.1 i IP - v e 1 .
Nem szükséges minden routernek 6 soros interfész. Ezt nem lehet 
definíciószerűen kimondani. Mint azt a korábbi velemenyemben is 
leírtam, a soros interfészek számát a szükségletek kell, hogy 
megszabj ak.
A g e r i r i c h a .1 o z a t i p r o t o k o 1 1 n a k rí e m f e 1t e t1 e n u 1 IG Fi P - n e k k e 11 
1 e rí rí i e . E g y e t e r t e k a z z a 1 , h o g y a k u 1 f o 1 d i t a p a s z t a .1. a t a k a t k e 1 1 
figyelfciTiue—vísni'ii-. Erfr—vqnatkozol«g—iwi —enti rtsem üreg-, —nogy a — 
b e c s i egye t e m e rí , a h o 1 t o b b p r o t o k o 1. .1. t k i p r o b a .1. t a k a z o tt m u k o d o 
2 0 r o ute r e n , a B G P b i z o n y u 11 a 1 e g j o b b rí a k ..
NAME SERVICE
Akik PVC—n vagy Ethernetén at csatlakoznak, azoknál nem világos, 
hogy miért kell sajat name servert működtetniük, es miért latja 
el a HBONE felügyelet a name service-t a diai up rendszereknek. 
E p p e n f o r d i t v a k e 11 e n e .1. e n rí i ! ! ! A d i a .1 u p r e rí d s z e r e k
F 0 L Y A M A T □ S A N TIM E.0 U T.T A L E X IT A L... N A K , M E R T L. A S S U A K A P C S 0 L A T
F E L. E P U L. E S E , E S A M A M E R E S 0 L VIN G TIM E 0 U T.0 T A D .
Itt arról lehet szó, hogy egy lokális hal ozat soros vonalon van 
a BR-hez kötve» Ekkor eloszor is kell neki egy dómain name 
s érv e r a s a J a t d o m a i n.j e h e z , e s e s e 11 e g k e 1 1 h e t: n e k i e g y
CACHING AZ EGGYEL. MAGASABB DOMA.I.NHEZ» EZ AKKOR INDOKOL í , HA A 
v o n a1 kis sebességű.
A d i a 1 u p r e rí d s z e r e k n e k , h a a z o k 1 o k a 1 i s h a 1 o z a t o k , a k k o r 
feltétlenül kell legyen name serveruk. Ha egyszerű hastok, akkor 
pl. F'AD-kent kapcsolódnak egy tetszőleges hálózathoz, es akkor 
annak a hálózatnak a name service—et használjak, hiszen annak a 
r e n d s z e r n e k a t e r m i rí a 1 j a v a v a 1 r i a k «
S z a b v a rí y o s c s a 11 a k o z a s i t e 1 u 1 e t e k »
ALTALABAN MINDEN ROUTERNEK ALJI PORTJA VAN, OPCIO A BMC. MIÉRT 
X2.1 interfész a soros, es miért nem lehet V35, 0703?. Ezt a 
MODEM FOGJA MEGSZABNI, AMIT A MATAV ADNI FOG. (EGYÉBKÉNT A CISCO 
—nak V35—e van )
Van Jacobson kompresszió.. Biztos, hogy kell? Eri próbáltam 
B e c s b e n , 10..15 X s e b e s s e g rí o v e k e d e s t e r e ci ni e n y e z
5.. BACKBONE TOPOLÓGIA
Nem célszerű egy olyan backbone létrehozása, amely a 
legkulonbozobb eszközökből all. Csak problémát jelenthetnek a 
D E C500 r o u t e r e k E d d i g a tervezetbe n r o u t e r k ént P C ••••■ k ( S LIP) 
CISCO ES DEC500 FORDULTAK ELŐ. ILYEN KIS HALOZAT, OLYAN SOKFAJTA 
eszközzel, amelyre nemigen látni példát a világon. Mivel a világ 
backbone hálózataiban kb 80X-bari CISCO van, akkor itt is azt 
kell használni:!!, vagy térjünk at a 3C0M Netbuilder II.re,
PERSZE EZ ANNYIRA UJ, HOGY NINCS TAPASZTALAT.
DEC5001K1J
CSAK EGY ETHERNET LÁBA VAN]j]jjjjj]j
VAGY 4X64 KB11XS, VAGY 3X 256, VAGY IX 2MB SEBESSÉGŰ 
INTERFÉSZE VAN. NINCS EDDI CSATOLÁSI LEHETŐSÉG SEM]]
Jelenleg nem kettő, hanem három 9„6kbps vonal megy ki az 
országból, SZTAKI, KFKI, BKE. Az osztrák kormány es az IBM 
Magyarorszag szamara megfinanszirázott egy CISCO routert es 
vonalat az Internet csatlakozás szamara. Az IBM3090 projekt 
varhato vonzóerejét figyelembe veve a szponzorok a BKE-t 
tartottak optimálisnak, mint gateway.t. Erről a SZTAKI
tájékoztatva lett meg .1.99.1 nyaran. Ennek ellenerő eddig explicit 
módón sehol nem szerepel ez a lehetőség, csak a leendő FDDI "egy 
p o n t j a' ’ . N y o m a t e k o s a rí f i g y e .1. e m b e v e e n d o a z , h o g y a z o r s z a g 
1 e g n a g y o b b e g y e t e m e i , B K E , B M E , E L T E , J A T E , K L T E t a g j a i a 
projektnek, es ezek egyben a backbone pontjai is Budapesten 
kivul. Egyértelmű tehat, hogy miért a BKE-nek kell lennie a
S Z I A K1 m e 11 e 11 a m a s i. k I rí t e r n e t k a p c s o .1 a t n a k .
A SZTAKI-n kivul a HBONE Internet kapcsolat mega11apitasana1 azt 
kell Tigye lembe venni, hogy a BKE—re nem is kell telepíteni 
rou te r t, me r t az ro vi desen 4E6S kon f i gur ac ioban rende .1. kezes re 
fog állni, A BKE es az Acadérnie Inittative minden IIF forgalmat
— ... tpr-'j ,—hn. s-z er r? - >z . socf Jnecies crz.r— an .. ”7;• ia i;t az- ciszt i.í-. es
IBÍ’1 támogatást kapja. A vonal rövidesen működésbe lep,
A j a v a s o 11 t o p o 1 o g i a
VISSZA KELL TÉRNÉM ELŐZŐ JAVASLATOMRA. A KL.TE ES JA TE 
csatlakozásai az Al-ben való részvételük indokolja. A CISCO SNA 
t u n r । e 1.1 n g r e k e p e s , a m e 1 y r e e z e k n e k a z i n t e z m e n y e k n e k s z u k s e g u k 
van. Ez természetesen kévésbe terheli a backbone—t, mintha 
IP-vel lepnenek a 3090-re, persze ez is működik mar, es az eqesz 
EL TE' es BKE TCP/IP-vel .lep a 3090.re.
Name serverek
U I ALNEK A KORÁBBI JAVASLATOMRA, MELY A NAME SERVICE—T A KÜLFÖLDI 
tapasztalataim, es a becsi kollegákkal való konzultáció során 
a 1 a k i t o 11 a m k i „
Az UNI.HU domain name server mar működik az ELTE-n es a BKE-n, 
e z en k i vu 1 az ELTE sa.j a t d oma i n n ame se r ve re i s mu kod i k ..
Diai— u p n ame se rv.1. ce
AZ ELŐZŐEKBEN ARRÓL VOLT SZÓ, HOGY A DIAL UP RENDSZEREKNEK A 
HBONE adja a name service-t ebben a pontban az ellenkezője 
aj an1ott???
7.. HB□ NE 'felugyeiet
E g y e t e r t e k "i" u r c h a n y i G e z a v a 1 . N e m k e .1. 1 M e t C e n t r a 1 e g y t i z n e 1 
k e v e s e b b r o u t e r b o 1 a 1.1. o n e t w o r k r e . B e c s b e n , m i n t e m 1 ,i. t e 11 e m , 
kereken 20 router működik es Telnet access.el ragyogóan lehet
menedzselni. Nem pénzügyi probléma miatt nem hasznainak
Net Cent ra11„ (E1eg so k SUN a11 ren de1kezesu k re. )
S . K o 11 s e g b e c s .1. e s
A G S + 2 E 4 S k e 11 e n e a K F KI b a , S z e g e d r e e s D e b r e c e rí b e A G S + 2 E 6 S 
k e 11 e n e a S Z T A KI b a
4 DB AGS-i- 1040 EATS
4 DB 2E2S 332
5 DB 2S 55
0 DB ETH APPLIQUE 5
18DB V35 APLIQUE 50
1 DB X25 LOW 60
1542 EATS 1.0 MFT
9 . A d m i n i s z t r a t i v s z a b a 1 y o k
Az IIF kor nem szerencsés meg határozásVannak az 11F kor ben 
p r o f i t o r i e n t a 11 s z e r v e z e t e k , p 1 » ín a g a b a n a S Z T A KI.b a n i s . A z
Internet inkább nonprofit szervezetek szamara kell, hogy 
hozzáférhető legyen,, Az Ili- nyújtson támogatást a nunpro > 11.. aIF- 
tagoknak, es a nem IIP non profit szervezetek sajat. költségükön 
c s a 11 a k o z h a s s a r i a k a b a c k b o n e.h o z „


Hozzászólás, Hbone 2. (Daruházi László) (2 verzió-változat)

NJSZT V. Országos Kongresszusa : I. kötet - Információtechnológia ’92

Not a member yet