REAL-MS

Felkérés Németh Vilmos részére: Az IIF Program 1994-95 évi folytatásának az MKM részéről történő tervezésére

Regionális és diszciplináris centrumok működési támogatása, tervezet (1994-95)

Gopher pályázat (pályázók)

Bekapcsolásra váró intézmények (AT tagjainak pontozásával, legkisebb, legnagyobb pontszám kihagyva)

9 intézmény belépési kérelme az IIF-be és a Hungarnet Egyesületbe

ELTE Gothard Asztrofizikai Intézet kérelme SUN eszközök vásárlásának támogatására

Pannon ATE Multimédia fejlesztési programja

Szombathelyen 1993. november 17 - 20. között a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és az Austrian Computer Society (OCG) által megrendezésre kerül 8. CON konferencia előadásainak nyomtatott változata

Sima, Dezső

Haring, G.

CON’93 – The Challange of Networking : Connecting equipment, humans, institutions

Horváth, Tibor

Emlékeztető az IIF AT 1993.02.23-i és 1993.03.16-i üléseiről

Állami, Számvevőszék

3. sz. függelék 
a V-2-1"1--;l993.sz.- hoz 
A Számítógépes információs rendszer fejlesztésére 
és működtetésére előirányzott pénzeszközök felhasználásának 
értékelése 
Az MTA Titkársága, mint központi irányító szerv, az ún. 
"Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program" szervezési 
feladatának alakulásán túlmenően az intézmények számítógépes 
információ rendszerének helyzetéről részletesebb adatokkal 
nem rendelkezik, ezért egy nagyobb intézeti körnél (Izotópku-
tató Intézet, KFKI MÉRÉS és SZAM!TASTECHNIKAI és AUTOMATI-
ZALASI KUTATO INTÉZET, KöZGAZDASAGTUDOMANYI INTÉZET, NYELV-
TUDOMANYI INTÉZET, PSZICHOLOGlAl INTÉZET, ZENETUDOMANYI IN-
TÉZET, MTA KöNYVTAR) kellett tájékozódást végeznem.Igy a je-
lentésemben szereplő megállapítások és az egyes számszaki 
adatok ennek megfelelően - szakemberek véleményét is haszno-
sítva - kerültek felhasználásra. 
Bevezetés 
A Magyar Tudományos Akadémia - a továbbiakban MTA - terüle-
tén a számítógépes információs rendszer szervezését, forrá-
sait illetően három fő csoportra osztható: 
1/ a MTA Titkársága és intézetei, valamint más tudományos 
intézmények, szervezetek között kiépített hálózat, azaz 
az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (a to-
vábbiakban r 2FP), mely egy nagyobb országos rendszer 
része - bekapcsolva a nemzetközi hálózatba is -. 
2/ az MTA Titkársága munkájának számítógépesítése; 
- 2 -
3/ az akadémia intézményei belső munkájának számítógépesí-
tése. 
Központi irányítást az I 2FP végrehajtása igényelt, illetve 
igényel a továbbiakban is. 
Az MTA Titkársága és az Intézetek esetében a berendezések 
beszerzése, azok müködtetése és az egyéb szükséges feladatok 
ellátása az adott üzemeltető ezervezetek - egységek ha-
táskörében van. Ennek megfelelően az MTA Titkárság és az 
Intézetek szervezeti egységeinek számítógépesítésére az 
I 2FP-on túl' egységes központi fej lesztési konceph i ó nem 
készült. Az MTA - mint "Központ" - szerepe elsősorban az 
volt, hogy a felmerülő beszerzési igények anyagi fedezetét a 
lehetőségekhez mért n biztosítsa, illetve a külső kapcsola-
tok felsőszintű lehetőségeit, továbbá koordinációját szer-
vezze. 
Az intézetek a "Központból" és az I 2 FP-ből származó forráso-
kon túlmenően más területekről (pl.; pályázatok) származó 
pénzt és a gépekben nyújtott támogatásokat is felhasznál·t;ak 
számítógépparkjuk, ill. a kapcsolódó eszközeik fejlesztésé-
re. Ennek megfelelően a "Központ" alapvetően nem avatkozott 
be a rendszerek kiépítésének alakításába. A "laissez fair" 
(korlátozni nem akaró, a beavatkozást elvető) elvet alkal-
mazták. 
Az intézmények vezetőinek véleménye, valamint a munkák 
eredményeit tekintve - az esetek döntő többségében - hasznos 
volt ez a koncepció és megfelelt az intézeti autonómia ki-
alakult gyakorlatának. 
A fejlesztés főbb szakaszai 
A Tudománypolitikai Bizottság (a továbbiakban: TPB) 1986. 
januári ülésén határozatot hozott a kutatás és műszaki fej-
lesztés infrastruktúrájának kialakítása tárgyában. 
l· 
- 3 -
Az elhatározott feladat megvalósitását több fázisra bontat-
ták: 
-az első fázis 1987. végéig tartott; 
- a második fázis 1988-tól 1990. év végéig terjedt; 
- a harmadik fázis (1991-1993-ig) a második lépcsőben ke-
rült meghatározásra. 
Az I 2FP első és második fázisának meghatározásánál alapelv-
ként rögzítésre került, hogy az I 2FP-ban nagyteljesít~ényü 
számítógépek, ·mini, illetve megarnini gépek és helyi számítÓ-
gép hálózatok, 'valamint a személyi számítógépek (PC) kapnak 
szerepet. 
Az előirányzat ezerint egyes berendezések, belföldi összekap-
csolásán túlmenően biztosítani kell a munkahelyek nyugati és 
az akkori "KGST országok" adatbázisához való kapcsolóctását 
is. 
Az r2 FP hálózat kisérleti szolgáltatását a Posta múszakl. al-
kalmazási kisérleti rendszerére és az Akadémiai Számítógép 
Hálózat (a továbbiakban: ASZH) csomagkapcsolt adathálózatára 
alapozták, a nyilvános szolgálat bel.ndításáig. 
Végcélként meghatározták, hogy az adatbázishoz, illetve bár-
mely számítógépes szolgáltatáshoz minden egyszerű, akár sze-
mélyi számítógép is hozzáférhessen, természetesen a megfele-
lő technika kiépítésével. 
Mivel hazánknak nincs anyagi lehetősége egy nagyobb adatbá-
zis kiépítésére az előbb már említett nyugati és keleti kap-
csolatok az r 2FP-ben különösen jelentős szerepet kaptak. 
A külföldi kapcsolat gyakorlati megvalósításának két módját 
látták: 
- közvetlen, vagy közvetett terminál kapcsolat; 
- mágnes szalagok megvásárlása és azok hazai gépeken tör-
ténő feldolgozása. 
- 4 -
A hazai adatbázisokat alkalmazéi szempontból: 
- "szakmai információs" és 
"KF irányítást elősegítő szervezési - információs" típusú 
rendszerekre osztották. 
Egy másik felosztás szerint: 
- dokumentációs, ill. 
- faktografikus adatbázisokat különböztettek meg. 
Az I 2FP anyag'i·.bázisát, az igénybe vevék körét is' behatárol-
ták. !gy az OMFB, az MTA és az MM felügyelete alá tartozó 
szerveket és intézményeket vonták be. 
A teljes rendszer kialakítására, az alábbi feladatok megva-
lósitását tartották szükségesnek: 
általános alkalmazéi rendszer létrehozása a kevés számí-
tástechnikai ismerettel rendelkező felhasználék részére: 
- adatvédelem; 
- elszámolási (tarifa) rendszer; 
- forgalom ellenőrzése; 
a rendszerbeli alapjelkészlet definiálása és megvalósítá-
sa; 
összekapcsalási és kapcsolat megszüntetési lehetőségek ki-
dolgozása; 
- jogosultságvizsgálat; 
- erőforrás-védelem. 
1991-1993; a harmadik fázis programja 
Az újabb r 2FP alapdokumentuma az 1991. májusi "Megálla-
podás" az MTA, az MKM, az OMFB és az OTKA Bizottság kö-
zött. 
A MEGALLAPODAS fő célkitűzése egy "Európai szintű háló-
zati és információs szolgáltatások létrehozása", amelyet 
az előző fázisok saját fejlesztésű, centralizált rendsze-
reivel szemben az elosztott hálózati szolgáltatások jel-
lemeznek. 
- 5 -
A I 2FP irányítását a Felügyelő Tanács, az Operatív Bi-
zottság, az Alkalmazéi Tanács, a Műszaki Tanács és az 
önálló r 2FP Koo~dináoiós Iroda együttesen végzi, a meg-
határozott működési rend szerint. A Műszaki Tanács (a 
továbbiakban MT) feladata a fejlesztési koncepció kidol-
gozása. Az egyes felhasználó csoportok központi koordi-
nálását az Alkalmazéi Tanács látja el~ 
A harmadik fázis fejlesztése egyik alappillérének a háló-
zati infrastruktúra fejlesztését tűzte ki célul, mégpedig 
úgy, hogy a szolgáltatások alapja egy jó nemzetközi kap-
csolatokkal is rendelkező stabiÍ hazai hálózat. 
A szolgáltatások lehetőségei: 
- elektronikus levelezés, 
- elektronikus levelesláda, 
- telefon "PAD", 
- interaktív terminál hozzáférés, 
- file át v i tel, 
- "jobb" feldolgozás, 
- elektronikus konferencia, 
- elektronikus faliújság, 
- elektronikus névtár 
Az I 2FP Központi támogatását az első fázis (1986-87) vo-
natkozásában összesen 340 millió Ft-ban határozták meg. 
A második fázis (1988-90) összes költség előirányzata 950 
millió Ft volt. 
Az MTA intézményei a tevékenységükhöz szükséges rendsze-
rek kialakítását, azorosan kapcsolódva az r 2FP -hez, ma-
guk, saját hatáskörükben végezték el. A munkát a majd 
mindenütt megalakított Számítástechnikai Bizottságok 
szervezték. 
Az 1986-1990. közötti időszak értékelése 
- Elkészült egy postai üzemeltetésű csomagkapcsolt kom-
munikációs hálózat mintegy 200 végponttal és több mint 
1500 PC-es végberendezéssel. Lehetőség van az hálózat 
elérésére a "NEDIX'' vonalkaposolt adathálózatból és te-
lefon hálózatról is. 
- 6 -
- Megjelentek a korszerű hálózati szolgáltatások is: 
Leggyakrabban használt szolgáltatás az ELLA elektroni-
kus levelező rendszer. 
Biztosítást nyert a hálózaton a hazai és külföldi szá-
mítógépek távoli interaktiv elérése. Az ELF program az 
elektronikus faliújság {BBS) funkcióit valósította meg. 
A felsorolt szolgáltatások nagy részét még ma is széles 
körben megelégedéssel használják. Néhányuk azonban nem 
minden számítógépes környezetben fut kielégítően {pl. 
DECNET/DOS környezet) és a nagy mennyiségű file átvi-
tel az adathálózat interfészeinek teljesítménye követ-
keztében lassú. 
Az információs szolgáltatások területén a legnagyobb 
eredmény a mintegy 100 új online, többnyire "ISIS" 
adatbáziskezelő rendszerre épülő adatbázis. 
Az adatbázisok egy részénél a frissítés nem naprakész. 
Terjedőben van a külföldi adatbázisok használata is. 
Az első négy év eredményeiben a legfontosabb szerepet 
az MTA SZTAKI töltötte be, részint a fejlesztések je-
lentős részei elvégzésével, részint az IBM 3031. (4341) 
számítógéppel nyújtott szolgáltatásokon keresztül. Ké-
sőbb az OMFB, az MTA, az MTA SZTAKI, az MTA Könyvtár és 
az OSZK létrehozta a "KF Infrastruktúra Kft"-t és vi-
lágbanki hitelből a Kft vásárolt egy IBM 4381. típusú 
berendezést, amely átvette a legfontosabb központi 
szolgáltatások nyújtását. 
Az I 2FP tagintézményei országos jelentőségüknél fogva a 
társadalmi szféra széles területét fogták be, így a me-
zőgazdaság, műszaki élet, egészségügy, pedagógus kép-
zés, múzeumok, közigazgatás, gazdaság, kereskedelem és 
a tudományterületén belül mind a felsőoktatási, kutatá-
si, vállalati, vállalkozási alterületeket. 
- 7 -
A program végrehajtásának szervezeti 
ügyelő Bizottság, a Műszaki Tanács és 
ram-iroda alkották. 
formáját a 
az I 2FP 
Fel-
Prog-
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az Országos Hűsza­
ki Fejlesztési Bizottság elnöke, a Művelődési és Közok-
tatási miniszter, az Országos Tudományos Kutatási Alap 
Bizottságának elnöke 1991. májusában megállapodást kö-
tött a tudományos kutatás, a műszaki fejlesztés és a 
felsőoktatás I 2FP-jának tovább fejlesztésére. 
Az 1991-93. évekre vonatkozólag meghatá~o~ták az in-
frastruktúra tovább fej lesztésének v ál toz.Ótt körülmény 
kÖzötti útját, korszerűsített céljait, a kibővűlt esz...: 
közállomány hasznosításának irányítását és az egyes 
részterületek együttműködésének kereteit, ·továbbá rög-
zítették a szükséges forrásokat. 
A fejlesztéshez rendelkezésre álló források és azok 
felhasználása 
A I 2FP célkitűzéseinek megvalósításához a VILAGBANK "A 
műszaki fejlesztés emberi erőforrásai" projekt kereté-
ben 6 millió USD támogatást hagyott jóvá, míg az EK 
PHARE Programból 1990-ben 580 ezer ECU felhasználására 
nyílt mód. Az egész program-szakaszra összesen 2 millió 
ECU támogatás felhasználására lesz szükség. 
A hazai források alakulása az előirányzat szerint: 
Millió Ft-ban 
OTKA OMFB MTA MOV.MIN. EGYÉB öSSZESEN 
1991. 60 50 30 30 60 230 
1992. 200 50 40 30 177 497 
1993. 100 50 50 30 187 417 
öSSZ _: 360 150 120 90 424 1.144 
======================================================= 
- 8 -
Az MTA az I 2 FP-ra vonatkozóan 1991. évben készített 
"Megállapodás" szerint 1991-92-93. években összesen 120 
millió Ft-tal járul hozzá annak megvalósításához: 
Az MTA előzőek szerinti hozzájárulása a I 2 FP teljes 
tervezett ráfordításának (720 millió Ft központi for-
rás, 424 millió Ft intézeti-intézményi ráfordítás, 6 
millió USD - azaz mintegy 500 millió Ft 10% -os 
visszatérítési kötelezettségű - világbanki hitel és 2-3 
MECU - azaz mintegy 200-300 millió Ft körüli PHARE 
támogatás) töredékét teszi ki. Az MTA.a központi forrás 
· .mintegy 17%-át, a teljes hazai forrás mintegy 10%-át, 
az összes ráfordításnak pedig mindössze kb. 7%-át viszi 
be az I 2FP-be. 
Az I 2 FP-ban való részvétel eredményeként ugyanakkor az 
MTA, ill. kutatóhelyei közvetlenül és közvetve a fenti 
arányoknál jóval nagyobb hányadban részesülnek a rá-
fordításokból, illetve a szolgáltatásokból. 
Az 1991. és 1992. év fejlesztési eredményei: 
A kutatók számára legfontosabb és legkézzelfoghatóbb, 
hogy már 1992. év közepén több mint 1300 "elektronikus 
postafiók" (azaz a hazai és nemzetközi elektronikus 
levelezésben üzenetek és információk küldésére és fo-
gadására képes végpont-cím) működött az MTA területén. 
A I 2FP teljes alkalmazéi közösségben a postafiókok 
száma 1992. közepén mintegy 5200 volt, tehát az MTA-ra 
jutott 25%-uk. 1993. év elején már több, mint 6500 pos-
tafiók múködött (az MTA részaránya megközelítően válto-
zatlan). A nagyobb kutatóhelyeken további a nemzetközi 
hálózatokhoz közvetlenül kapcsolódó végpontok is egyre 
nagyobb számban települnek, az előbbinél is nagyobb 
részarányban. 
Az előbbinél is nagyobb arányt képvisel az MTA a teljes 
hazai levelezési és adatátviteli (adatbázisok, könyv-
tári információk lekérdezéséből, kutatási információk 
küldéséből és fogadásából adódó) forgalomban, melynek -
időben fluktuáló módon, de az átlagot tekintve - becs-
lés szerint - mintegy 35-40% az MTA-ra jutott. 
- 9 -
Speciálls - az I 2FP alkalmazéi kör egy részét, neveze-
tesen az akadémiai és felsőoktatási; valamint közgyűj­
teményi kutatókat érintő - kedvezménye a MTI kutató 
közösségeinek az, hogy az információs hálózaton ke-
resztül bonyolított (kutatással összefüggő forgalom 
után nem kell fiz.etniük), a forgalom tetemes postai 
költségeit az I 2FP költségkeretéből fedezik, (így 
az MTA kedvezményezettsége még kiemelkedőbb). Az 
I 2 FP által biztosított előnyöket az előbb említetteken 
túl szemlélteti, hogy 1991-ben a hálózati rendszerekre 
kiírt pályázat 145 millió Ft-nyi összegéből az MTA 42 
kutatóhelyére 36 millió Ft értékü eszköz •jutott, ami 
mintegy 25%-ot jelent, s önmagában nagyobb összeg mint 
amit az MTA 1991-ben befizetett (30 millió) 1992-ben a 
teljes pályázati összeg 515 millió Ft-jából a közvetle-
nül érintett 14 akadémiai intézethez 140 millió Ft 
(mintegy 27%) értékü berendezés stb került. 
Az előbbiekből következőerr az MTA a keretek felhaszná-
lása, beruházások megvalósítása során előnyös helyzetbe 
jutott. 
A számítástechnika felhasználásának tapasztalatai az MTA 
Titkárságán és egyes intézeteknél 
Az MTA Titkáraágat vizsgálva megállapítható, hogy az 
egyes szarvezeti egységek munkáját megfelelőerr segítette 
(pl. a Tudományos Minősítő Bizottság, a Pénzügyi Főosz­
tály, a Társadalomtudományi Főosztály stb) "laisser-fai-
re" rendszer. 
A Titkárságon a korábban nehezen, vagy csak hosszadalmas 
munkával áttekinthető, illetve karbantartható nyilván-
tartások ma már számítógépen vannak és így a feladatok 
végzése, áttekintése, kigyűjthetősége egyszerüsödött a 
munka hatékonyabbá vált, felgyorsult. Itt ma már az ügy-
viteli munkában is mindennapos a számítógépek, rendszerek 
alkalmazása. 


A Számítógépes információs rendszer fejlesztésére 

és működtetésére előirányzott pénzeszközök felhasználásának 

értékelése

Not a member yet