REAL-MS

Jávor, András

3 
 
A szekszárdi GYÓGYINFOK rövid története 
 
1973-ban a politikai vezetés számítástechnikai kormányprogramot fogadott el, amelynek a bázisán az 
Egészségügyi Minisztérium Számítástechnikai Alkalmazási Bizottsága (SZAB) számítástechnikai 
koncepciót dolgozott ki az ágazatban. Ezt követően öt számítástechnikai bázisintézet jött létre az 
egészségügyben: az Egészségügyi Szervezés Tervezés és Információs Központ (ESZTIK), a Semmelweis 
Orvostudományi Egyetem (SOTE), a Szegedi Orvostudományi Egyetem (SZOTE), az Országos Korányi 
TBC és Pulmonológiai Intézet, valamint a Szekszárdi Megyei Kórház. Utóbbi feladatául kapta a 
számítástechnikai eszközök, módszerek kórházi alkalmazásának kikísérletezését, kipróbálását, azaz a 
mai értelmezés szerint kórházi információrendszer (KIR) és megyei egészségügyi adatbázis 
létrehozását.  
A kórház főigazgatója akkor dr. Szentgáli Gyula volt, aki már a 60-as években kórházi bázisadatokat 
(minimum basic data set), valamint kórházgazdálkodással összefüggő elemi adatokat dolgozott fel 
teljes körűen, Hollerith lyukkártya gépeken. Öt évvel az országos alkalmazás előtt ehhez alkalmazta a 
Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO-8) kódrendszerét. 
1975-ben R-10 számítógéprendszer és egy adatrögzítő géppark került a kórházba, lehetőséget 
biztosítva a programfejlesztésre és az üzemeltetésre. A korábbi lyukkártyás rendszerek bázisán 
kidolgozásra kerültek a KIR alapvető moduljai. On-line módban üzemelt a betegfelvételi és 
elbocsátási-, a kémiai labor-, valamint egy osztályon a STEFI orvosi leletíró és kórlap dokumentáló 
alrendszer. Számtalan off-line rendszer került üzemszerűen bevezetésre, többek között a 
kórházgazdasági, műtéti, gyógyszer-gazdálkodási, mammográfia szűrési, keresőképtelenségi, 
donornyilvántartó, gépjármű alkalmassági, fogászati szakfelügyelői alrendszer (utóbbi négy teljes 
körű megyei lefedettséggel). A szakértői rendszer, a GAIA1 (Gastroenterological Artificial Intelligence 
Application) az első döntéstámogató rendszer volt a magyar egészségügyben, amely a 
Számítástechnika Alkalmazási Vállalat (Számalk) fejlesztőivel való kooperációban, az Országos 
Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) finanszírozásával került kifejlesztésre. 
Szentgáli Gyula sajnálatosan korai halála előtt kinevezte a szervezet élére dr. Jávor András 
belgyógyász szakorvost, aki 1979 januárjától vezette a kutatóbázist.  
A sikeresen befejezett fejlesztések, azok üzembeállítása és napi használata alapozták meg azt a 
döntést, hogy 1986-ban új feladatot kapott az addig is minisztériumi bázisintézetként működő 
Dokumentációs és Információs Központ (DIK): dolgozza ki a magyar egészségügy költségstruktúráját, 
megalapozva egy egészségügyi reform indítását. Megszűnt a perszonálunió a kórházzal, létrejött a 
szervezetileg is önálló Gyógyító Ellátás Információs Központja (GYÓGYINFOK), amelynek vezetésére 
ismét Jávor András kapott kinevezést, helyettese az addig is ebben a beosztásban dolgozó Bordás 
István lett.  
A költségstruktúra vizsgálat megalapozásához országos méretű elemi klinikai adatgyűjtés indult el a 
GYÓGYINFOK-ban kidolgozott adatmodellek és módszertan alapján. Több mint 1 millió betegszámla 
készült a fekvőbeteg-ellátásban, kiegészítve az adatgyűjtésbe bevont kórházak (28 intézet) 
                                                          
1
 https://itf.njszt.hu/termek_software/gaia-gastroenterological-artificial-intelligence-application 
3 
 
gazdálkodási adataival. Nem csak a gyógyítás teljesítménymérése valósult meg, hanem az indirekt és 
direkt költségek felosztásával, azok árkalkulációja segítségével ismertté váltak a beavatkozások árai 
is.  
1988-ban a GYÓGYINFOK, mint elismert reformműhely az egészségügyben, feladatául kapta egy 
átfogó egészségügyi reform kidolgozását. A többször finomított koncepció kulcseleme volt a 
„tervezett piac”, amely meghatározta az egészségügyi ellátórendszer új struktúráját, működési 
módját és a teljesítményfinanszírozás ajánlott formáit. Ebben már hangsúlyosan szerepelt a 
költségstruktúra vizsgálatok eredményén alapuló, teljesen új javaslat, egy magyar DRGs2 rendszer 
bevetése, ami a később HBCs (Homogén Betegcsoportok) nevet kapta.  
A rendszerváltoztatás új ágazati irányítást vezetett be. Jávor András közigazgatási államtitkár lett a 
Népjóléti Minisztériumban, feladatául kapva többek között az egészségügyi reform megvalósítását is. 
Bordás István lett a GYÓGYINFOK új igazgatója, amely továbbra is a reform módszertani bázisa 
maradt. Így a GYÓGYIFOK segítségével került 1992-ben bevezetésre a háziorvosi rendszer és annak 
fejkvóta alapú finanszírozása. Majd 1993-ban az aktív kórházi betegellátásban teljes körűen a HBCs 
finanszírozás, amely az egész világon az első ilyen alkalmazás volt az USA után. A finanszírozásban 
még ebben az évben a krónikus betegellátásban az ápolási nap alapú, illetve a járóbeteg-
szakellátásban a német pontrendszer került teljes körűen alkalmazásra.  
A finanszírozáshoz szükséges adatok feldolgozása a GYÓGYINFOK feladata volt. Itt történt például az 
ápolási eseteknek az elemi diagnózisok segítségével történő HBCs csoportokba való besorolása is, 
amelyet aztán átadva a betegbiztosítónak, az Országos Egészségpénztár (OEP) finanszírozott az 
intézetek felé.  
Az intézet emellett folyamatosan a magyar egészségügyi informatika bázisintézete maradt, 
támogatva az ágazat stratégiai feladatait, többek között kidolgozva az ágazati informatikai 
koncepciókat, amelyeket két-három évente megújítva, országos vitára bocsátott. Meghatározó 
szerepet töltött be a Világbanki Program informatikai projektjeiben is, valamint a BNO-10 hazai 
bevezetésében. 
A 2002-ben megalakult kormány fokozatosan kiszervezte a GYÓGYINFOK feladatait az OEP-be, majd 
2004-ben egy kormányhatározat meg is szüntette az intézetet, amely ezzel befejezte történelmi 
küldetését a magyar egészségügyben. 
 
Szekszárd, 2020.09.09. 
dr. Jávor András 
                                                          
2
 DRGs (Diagnosis Related Groups) rendszert Fetter és munkatársai dolgozták ki az 1980-as évek elején a Yale 
Egyetemen statisztikai célokra, amelyet a Reagen-adminisztráció kórházfinanszírozásra vezetett be a Medicare 
és Medicaid betegek ellátásában. 
3 
 
Tallózás a vonatkozó publikációkból  
 
 Dr. Jávor András, Dr. Kovács János, Dr. Nagy Júlia, Pethő Imre, Dr. Sülyi József: Az 
egészségügyben alkalmazott teljesítménymérés és a költségelszámolás rendszerének 
megújítási koncepciója. Népegészségügy 68. 321-327. 1987. 38. 
 
 Kincses Lehel, Károlyi Zsuzsa, Dr. Jávor András, Dr. Molnár Ádám: Betegségcsoportokon 
alapuló kórházstatisztika - új típusú mennyiségi és minőségi mutató. Magyar Kórházszövetség 
VI. Kongresszusa, Kecskemét, 1987. Augusztus 28-29., III. kötet 32-35. 
 
 Dr. Jávor András, Dr. Bordás István, Kincses Lehel, Károlyi Zsuzsanna: A homogén 
betegségcsoportok képzése a fekvő- és járóbeteg ellátásban. Medisoft '87 III. Egészségügyi 
Informatikai Vándorgyűlés, Pécs, 1987., 31-45. 
 
 Dr. Jávor András: Az egészségügyi reform informatikai vonatkozásai. MEDICOMP 88, 
Szekszárd, 1988. Kongresszusi kiadvány 17.-19-old. 
 
 Bordás I., Torgyik P., Jávor A.: Hazai homogén betegségcsoportok kialakításának módszere. 
Medicomp '88 Szekszárd, Előadások 20-25. 
 
 Kersák S., Jávor A.: Egészségügyi törzsadatok. Medicomp '88 Szekszárd, Előadások 261-266. 
 
 Dr. Bordás István, Dr. Jávor András: Vonalkódok alkalmazási lehetősége kórházi 
információrendszerekben.  Scan Hungary Első Nemzetközi Konferencia és Kiállítás 
Magyarországon a vonalkódtechnika és az automatikus azonosítás eredményeiről, Budapest, 
1988., A konferencia előadásai 97-101. 
 
 Jávor-J. Kovács-J. Suli: A reform concept for performance assessment and cost accounting in 
health care. La Santé Publ. 32. 129. 1989. 
 
 Bordás, A. Jávor: Einführung des DRG-Systems - neues Finanzierungssystem für die 
ungarischen Krankenhäuser. Beiträge zur Medizinischen Informatik, Berlin, 1989, 
Proceedings Teil 2 348-355. 
 
 Dr. Torgyik Pál, Károlyi Zsuzsanna, Dr. Jávor András: Az amerikai és magyar homogén 
betegségcsoportok összehasonlítása. IV. Egészségügyi Informatikai Vándorgyűlés, Budapest, 
1989., 224-227. 
 
 Jávor-I. Bordás-J. Nagy: Introduction of DRGs System in Hungary. Lectures Notes in Medical 
Informatics40., 168-172., Springer-Verlag, 1990. 
 
 


A szekszárdi GYÓGYINFOK rövid története

Földvári, Iván

Élmények, események (bővített kiadás) : INFELOR-SZÁMKI-SZÁMALK-Densitron-Redecroft-Geeplus)

A térinformatika hazai közmű és távközlési alkalmazása és a szakma nemzetközi fejlődésének legfontosabb lépései

Tenke, Tibor

A digitalizált közműtérképektől a műszaki informatikai megoldásokig

Havass, Miklós

 Az Informatikatörténeti Fórum (iTF) céljai  
 
Preambulum. Az antropológia tanúsága szerint az ember (és minden olyan szerveződés, 
csoport, amely emberekből áll) olyan lény, amely elhagyhatatlan attribútumai között szerepel 
az igaz, az igazságosság, a szépség és a létezés fenntartása feltételeinek keresése. Választ 
kapni arra, hogy ki vagyok, hol helyezkedem el környezetemben, mi a dolgom, mi 
tevékenységem értelme? 
Ahhoz, hogy e kérdésekre válaszolni tudjon, az ember meg kívánja érteni többek között 
történelmét is: honnan jövök, hol tartok, merre megyek. Igaz ez különösképpen akkor, ha hisz 
a természet, az ember, a társadalom dinamikus változásában, fejlődésében. Talán 
felfedezhetők azok az általános szabályok, amelyek e mozgások mögött állnak. Különösen 
igaz ez a természettudományok, technikai felfedezések területén, ahol ma evidenciaként 
fogadjuk el, hogy az lényegében nem más, mint egymásra épülő, egymást javító, fejlesztő 
felfedezések láncolata. Ezért mindenkinek, minden családnak, minden szervezetnek, 
szakmának tanulmányoznia érdemes saját történetét. Vannak olyan területek, ahol ezt a 
szerepet ellátják az állami intézmények (kancelláriák, levéltárak, országos nyilvántartások, 
államtörténeti vagy éppen nyelvtörténeti kutatások stb.). Az informatika és sok más szakma 
azonban nincs ilyen értelemben központosítva, ezért történetét tanácsos saját magának 
figyelemmel kísérni. Miután ez tőke- és időigényes feladat, piaci körülmények között kevesen 
vállalják e szerep ellátását. Az NJSZT mint szellemi kapacitással rendelkező társadalmi 
intézmény ezt vállalta, összhangban a „múlt emlékeinek megőrzése, ápolása stratégiájával”, s 
e szerep ellátására jött létre az iTF az NJSZT keretei között.  
A küldetés. Az iTF feladatának tartja a magyar informatikatörténet tevékeny alakjainak, tárgyi 
emlékeinek, eseményeinek, adatainak, jellemzőinek gyűjtését, rendszerezését, elemzését, 
feldolgozását, értelmezését, következtetések levonását. Feladata mindezek hozzáférhetővé 
tétele, bemutatása, terjesztése, oktatási célokra történő felhasználásának előkészítése. E 
munka jelentőségét fokozza, hogy a múlt és a jelen informatikai eseményei - 
intézményrendszerünk működése következményeként - nincsenek meg minden esetben 
hivatalosan, inkább csak a résztvevők emlékezete és alkalmi média közlemények őrzik 
azokat. Az iTF arra is vállalkozik, hogy olyan rendezvényeket szervezzen, amelyek egy-egy 
intézmény múltját elevenítik fel és ezeket később közzé teszi, valamint videó riportokban 
rögzítse egy-egy kiemelkedő személyiség tapasztalatait, élményeit, valamint egyes esetekben 
áttekintő kiadványokat készítsen. 
Az iTF kiemelt feladata egy digitális archívum, „virtuális múzeum” létrehozása 
(Informatikatörténeti Adattár - iTA), amely adatokat gyűjt a szakma hazai szereplőiről, 
intézményeiről, termékeiről, rendezvényeiről, illetve fontosabb írásos, videó és egyéb hangzó 
anyagairól. Törekszik arra, hogy az archívum tény- és valószerű, valamint áttekinthető legyen. 
Az archívum ugyan jellegénél fogva nem lehet sohasem teljes, ám a szerkesztők törekszenek 
arra, hogy látókörükbe került minden adat és anyag begyűjtésre, rögzítésre és megőrzésre 
kerüljön. A különböző szempontok szerinti válogatás a feldolgozás és bemutatás során 
történik meg, figyelembe véve a publicitás tervezett szintjeit (pl. szerkesztők, külső 
bedolgozók, kutatók, szakmai közönség, általános érdeklődők, tanulók stb.). Az egyes 
szinteken a hozzáférési jogosultságok eltérőek. 
Értelmezések. Az iTF nem üzleti vállalkozás, tevékenységével értékmegőrzést vállal. 
Tevékenysége elsősorban önkéntesek munkáján alapszik, szűkös erőforrások birtokában. E 
tevékenység különös aktualitását az adja, hogy olyanok végzik, akik maguk részesei voltak a 
magyar informatika történet első 50 évének, így első kézből rendelkeznek olyan adatokkal, 
amelyeket a felejtés homálya veszélyeztet, ám amelyek ugyanakkor fontos információval 
rendelkeznek. Feladataiból mindenkor annyit valósít meg, amennyit szabadereje elbír. Az 
alkotó közösség tagjait munkájukban szabadság illeti meg, a közösség által kimondott 
alapelveket és a vonatkozó jogi előírásokat betartva. E korlátozásokból adódóan az Adattár 
legyen olyan mértékben nyelvhelyes, illetve tetszetős amennyire egy általános intelligenciával 
rendelkező adatgyűjtőtől, leírótól az elvárható. Külön szakmai vagy nyelvi lektorálásra a 
közösség nem vállalkozik. Az egyes rovatok tartalmával kapcsolatosan a döntések a 
rovatvezetőket illetik meg, amit egyes, kényesebb esetben a szerkesztők kollektívája 
korlátozhat. A szerkesztőség kollektívaként dolgozik, kollektív szerzői jog illeti meg.  
Az Adattár leírásai szabadon idézhetők és publikálhatók a forrás (NJSZT iTF) megjelölésével. 
Adattárunk nyitott abban az értelemben is, hogy várja olvasóitól a kiegészítő, helyesbítő 
információkat, dokumentációkat. 
Az Adattár elsősorban a magyar nyelvű kutatók, szakemberek igényeit veszi figyelembe, úgy 
azonban, hogy információi bárki számára elérhetőek és érthetőek legyenek. 
Az iTF-nek nem kitűzött célja a fiatalság számára bemutatók, oktatási segédletek készítése 
vagy a tankönyvírás. Felkérésre azonban szakértőként részt vehet ilyen munkákban, illetve 
akkor is, ha tagjai közül valakinek ez egyéni ambíciója. Az iTF nyitott abban az értelemben, 
hogy rendezett körülmények között felajánlja adatállományát kutatói célokra, illetve 
vállalhatja egy-egy készülő könyv szakértői támogatását.  
2020. február 3. 
Havass Miklós 
 


Az Informatikatörténeti Fórum (iTF) céljai

Markó, Anita

A Régi magyarországi nyomtatványok (1473 - 1600) hálózatai: adatbázis : Markó Anita munkajegyzetei

Poszter formájú történeti áttekintés az adott témát művelő személyekrő

Not a member yet

A szekszárdi GYÓGYINFOK rövid története

Élmények, események (bővített kiadás) : INFELOR-SZÁMKI-SZÁMALK-Densitron-Redecroft-Geeplus)

A digitalizált közműtérképektől a műszaki informatikai megoldásokig

Az Informatikatörténeti Fórum (iTF) céljai

A Régi magyarországi nyomtatványok (1473 - 1600) hálózatai: adatbázis : Markó Anita munkajegyzetei

Klasszikus és statisztikus klimatológia az Országos Meteorológiai Szolgálatnál az elmúlt 150 évben

Emlékek az életemből…

Számalk OBS : Személyes visszaemlékezés

Kis magyar navigációtörténet - egy új szakma születése

Adalékok az M05X történetéhez

24,884

30,539