REAL-EOD

Bednárik, János

Falusi plébános a polgári korban : egyház és helyi társadalom a 19. század második felében a Buda környéki falvakban

Vántsa, Judit

ER
D
ÉL
Y,
 P
AR
TI
U
M
60 DOI: 10.36820/tudomany.2020.8
Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár
Cím: Kézdivásárhely, Petőfi Sándor utca 12.
Honlap: https://www.kezdi.ro/baro-wesselenyi-miklos-varosi-konyvtar/
E-mail: kezdivarosikonyvtar@gmail.com
BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓS VÁROSI KÖNYVTÁR
Erdély délkeleti szögletében, a Felső-Háromszéki- 
medence központjában fekszik Kézdi vá sár hely 20 465 
fős lakossággal, melynek nemzetiségi hovatartozás sze-
rinti megoszlása: 18 612 magyar (90,95%), 1 596 román 
(7,8%), 202 cigány (0,92%), 38 más nemzetiségű (0,27%). 
Kézdivásárhely első könyvtára, a Kaszinó Könyvtár 
1842. december 25-én létesült. Wesselényi Miklós 
(1796–1850) programjának egyik pontját a társkörök, 
kaszinók szervezése képezte. Általa jutott el városunk 
a kaszinó létesítésének gondolatához, igen érdekes 
körülmények folytán. 1834. július 29-én, hat hétig tartó szárazság után, a tanácsház során tűz 
ütött ki, amely óriási erővel terjedt tovább. Alig két óra alatt a város háromnegyed része ha-
muvá lett. A várost ért csapás híre országszerte nagy részvétet keltett, és széles körben megin-
dult a segélyező akció. Báró Wesselényi Miklós 1000 pengő rénes forintot adományozott a 
városnak. Ez a nagylelkű adomány annyira meghatotta a város polgárságát, hogy a városi 
képviselő testület nagy lelkesedéssel megválasztotta Kézdivásárhely város díszpolgárának. 
Ezt azonban a gubernium nem hagyta jóvá, azzal az indoklással, hogy Wesselényinek 
nincs birtoka Kézdivásárhelyen, és így nem választható a város díszpolgárává. A város 
nyomban megszerzett egy telket, amely a mai Wesselényi utca és a Molnár Józsiás utca 
között fekszik, és azt Wesselényi nevére íratta. Így a kormányszék kénytelen volt jóváhagyni 
a választást. Wesselényi Miklós a telket elfogadta, de azt fel is ajánlotta egy létesítendő 
kaszinó céljaira. Ez azonban nem vált valóra, mert a kormányszék felbíztatta az eladó 
egyik távoli rokonát, s az a telket visszaperelte.
Ha elmaradt is Wesselényi tervének megvalósulása, az 
eszmét többé nem tudták a polgárság lelkéből kitöröl-
ni. Papp István református lelkésszel az élen, a város 
nagyjai megpróbálták ezt az eszmét felszínen tartani és 
megvalósítását előkészíteni. Papp István azzal az óhajjal 
állt elő, hogy „kellene egy olyan hely, ahol az emberek 
összegyűlnének megbeszélni az egyházi és világi dol-
ER
D
ÉL
Y,
 P
AR
TI
U
M
61
Vántsa Judit
1993-ban az Országos Széchényi Könyvtárban szerzett könyvtári 
asszisztens, majd 1999-ben a szegedi Juhász Gyula Tanárképző 
Főiskolán könyvtáros végzettséget szerzett. 2002-ben kiváló 
minősítéssel elvégezte az informatika–könyvtár szakot a Szegedi 
Tudományegyetemen. Doktori kutatásait az Eötvös Loránd Tudo-
mányegyetemen folytatja, doktori témája az 1945 romániai magyar 
közkönyvtárügy megjelenése a szaksajtóban. 1990 őszétől dolgozik a Báró Wesselényi 
Miklós Városi Könyvtárban, 2001 óta az intézmény vezetője. A könyvtárban rendsze-
resen szervez és tart olvasásmotivációs előadásokat, olvasóklubokat.
gokat, egymással társalkodnának, könyveket, hírlapokat 
olvasva magukat és családtagjaikat a műveltség terén fej-
lesztenék”. Így alakult meg 1842. december 25-én a város-
házán tartott közgyűlésen a Kézdivásárhelyi Társalkodó. 
Az eltelt idő alatt többször került névváltozásra sor: Polgári 
Társalkodó, Olvasó-egyesület, Kézdivásárhelyi Kaszinó, 
Kézdi Rajoni Könyvtár, Városi könyvtár. Az intézmény 
1998. június 6-án vette fel a Báró Wesselényi Miklós 
Városi Könyvtár nevet.
Ahogy változnak az olvasói igények, úgy kell kialakítani szolgáltatásaink sokféleségét, 
minőségét. Egyre inkább háttérbe kerül a konkrét műre irányuló kérés, és előtérbe jönnek 
a tematikus olvasói igények kerülnek. Jelenlegi szolgáltatásaink: kölcsönzés, előjegyzés, 
hosszabbítás, olvasóterem használata, időseknek és betegeknek könyvek házhoz szállítása, 
irodalomkutatás, tájékoztatás, bibliográfia készítése, internethozzáférés biztosítása, EISZ 
adatbázisok használata, nyomtatás, fénymásolás, kulturális rendezvények szervezése, 
játszóházas, meseklubos tevékenységek stb. 
2019-ben 2700 beiratkozott olvasója volt a könyvtárnak, a kölcsönzések száma elérte a 
26 ezer dokumentumot, a látogatottság pedig az évi 20 ezer főt. 
Az állomány 68 500 könyvtári dokumentumot tartalmaz, amelynek 60%-a magyar, 38%-a 
román, 2%-a más nyelvű. 2019-ben 151 saját rendezvényt tartott a könyvtár, amelyből 
a legtöbbet a meseklub tevékenysége teszi ki. Volt könyvkiállítás, író-olvasó találkozó, 
időgazdálkodási tréning, ünnepek köré szervezett foglalkozások, tematikus előadások, 
két napközis nyári tabor, és a 2019 februárjában indított felnőtt olvasóklub. 
Mindezt a tevékenységet öt könyvtáros látja el: Bokor Magdolna, Kovács Izabella Andrea, 
Pánczél Izabella, Szász Laura és Vántsa Judit.


Hungarian

Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár

Málnási, Levente

ER
D
ÉL
Y,
 P
AR
TI
U
M
64 DOI: 10.36820/tudomany.2020.10
Csíki Székely Múzeum
Cím: Csíkszereda, Vár tér 2.
Honlap: https://www.csikimuzeum.ro
E-mail: info@csikimuzeum.ro
CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM
Csíkszeredában már a 19. század vége felé foglalkoz-
tatta az értelmiséget egy helyi múzeum létrehozása: 
„hol úgy a régi idők emlékei, mint a jelen eredményei 
a jövő nemzedékek okulására összegyűjtessenek”.1 
1876. január 9-én, Tivai Nagy Imre elnökletével, meg-
alakult a Csíki Székely Múzeum Egylet, de a múzeum 
létrehozása nem történt meg. Vitos Mózes a Csíkme­
gyei Füzetekben,2 Herrmann Antal néprajzkutató, 
kolozsvári egyetemi tanár a Csíki Lapokban fogalmazta meg egy múzeumi intézmény 
szükségességét.3 Utóbbi még azt is pontosította, hogy milyen szakosz tályokból kellene, 
hogy álljon a létrehozandó múzeum. A törekvések ellenére azonban a tervek még sokáig 
nem valósultak meg.
1925-ben a csíkszeredai törvényszék másodszorra is bejegyezte a Csíki Múzeum és 
Kultúregyletet. Az egylet bejegyzése, vagyis az 1876-os egyesületalapítás megújítása, a 
húszas években elkezdődött székelyföldi népi mozgalmak része volt. 1929-ben Domokos 
Pál Péter népművészeti kiállítást rendezett a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium-
ban, amely előőrse volt a következő évi nagy eseménynek. 1930 júniusában ugyanis 
Domokos Pál Péter tanár-néprajzkutató, Nagy Imre csíkzsögödi festő művész és Vámszer 
Géza tanár-néprajzkutató gyakorlati irányításával, valamint Gál Ferenc tanító és mások 
segédletével végre elkészült a hasonló nevet viselő egyesület által alapított Csíki Székely 
Múzeum első kiállítása Csíksomlyón, a Stabilimentben.4 
Több mint 140 egyház- és képző művészeti, valamint 
néprajzi tárgyat állítottak ki 14 teremben. A frissen alakult 
múzeum azonban székhelyet, épületet nem kapott, és a 
létrehozott gyűjtemény sok évig különböző épületekben 
vagy padlásokon kallódott. (Néhány évig Vámszer Géza 
felvigyázta a gyűjteményt).
1 Megyei muzeum. = Csiki Lapok, 10. évf. 44. sz. 1898. 2. p.
2 VITOS Mózes: Csikmegyei füzetek II. Adatok Csikmegye leirásához és történetéhez. [Reprint]. Csíkszereda, Hargita Kiadóhivatal, 2003.
3 HERRMANN Antal: Csikmegyei muzeum I. = Csiki Lapok, 14. évf. 1. sz. 1902. 1–2. p.; HERRMANN Antal: Csikmegyei muzeum II. = Csiki 
Lapok, 14. évf. 3. sz. 1902. 2. p.; HERRMANN Antal: Csikmegyei muzeum III. = Csiki Lapok, 14. évf. 7. sz. 1902. 2. p.; HERRMANN Antal: 
Csikmegyei muzeum IV. = Csiki Lapok, 14. évf. 12. sz. 1902. 2. p. 
4 Csíkszék egykori székháza, rezidenciája, más néven pretórium, ma tüdőkórháznak ad helyet.
ER
D
ÉL
Y,
 P
AR
TI
U
M
65
Málnási Levente
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának ma-
gyar-néprajz szakán végzett 1996-ban. Több évig magyart és angolt 
tanított vidéki majd csíkszeredai iskolákban, később könyvtárosként 
is tevékenykedett. 2016-tól a Csíki Székely Múzeumban dolgozik 
mint néprajzos-muzeológus és múzeumi szakkönyvtáros. Szabad-
idejében néprajzkutatással és irodalommal foglalkozik.
1946-ban Kovács Dénes festőművész és rajztanár, majd múzeumigazgató, önkéntesen 
fogott hozzá a kallódó, porosodó alapgyűjtemény újraleltározásához és a múzeumi in-
tézmény megalapításához. A csíkszeredai múzeumot önálló intézményként 1950-ben 
hozták létre. Előbb rajoni, majd megyei múzeumkomplexum lett belőle, hogy aztán 1990 
után felvegye az egykori, Csíki Székely Múzeum nevet. Az intézmény kezdetben (1940-es 
évek végétől) a mai Gál Sándor utcában, az ún. Dávid-szállóban, majd ugyanabban az 
utcában, a Zakariás-féle házban működött. 1970 után János Pál igazgató vezetésével a 
múzeumot átköltöztették a Mikó-várba, ahol jelenleg is működik. 
Az 1989-es romániai rendszerváltás után azonban a Csíki Székely Múzeumban is pozitív 
változások indultak el. 1994-ben a román Országos Múzeumi és Gyűjteményi Bizottság 
elfogadta a múzeum régi-új nevét. Hargita Megye Tanácsa ugyancsak ebben az évben 
hagyta jóvá a Hargita Megyei Múzeumi Komplexum helyi múzeumi egységekre való 
szétválását, Csíkszereda Helyi Tanácsa pedig 1995. január 1-jei dátummal megalakította 
a Csíki Székely Múzeumot Csíkszereda székhellyel.
2003 augusztusától Gyarmati Zsolt a Csíki Székely Múzeum igazgatója. Irányítása alatt 
intenzívvé váltak a magyarországi intézményekkel való kapcsolatok, és jelentős képző-
művészeti, történeti, régészeti és irodalomtörténeti (mega)kiállítások kaptak otthont a 
Mikó-várban: többek között Csontváry, Rippl­Rónai és Munkácsy festészete, Egyiptom 
művészete a fáraók korában, A tatárjárás, Weöres Sándor 100 – a megmozdult szótár, 
Kallós Zoltán kiállítás, Elit alakulat 2.0 stb. 2004-től az intézmény saját évkönyvet jelen-
tet meg A Csíki Székely Múzeum Évkönyve címmel (ennek folytatása lesz a Patina című 
múzeumi magazin).
A múzeum néprajzi, régészeti, történeti, képzőművészeti és természettudományi gyűj-
teményei jelenleg összesen mintegy 145 ezer tárggyal rendelkeznek, amelyeknek folya-
matos a feldolgozása. A Mikó-várbeli székhelyen öt nagy alapkiállításunk látogatható: Csíki 
idők járása (néprajz), Megmentett szakrális kincseink (restaurált tárgyak), a Csíksomlyói 
ferences nyomda, A Mikó-vár története (vártörténet), Útkereszteződésben – Csíkszereda 
város története (várostörténet) és külön Nagy Imre festészete (folyamatos tematikus 
kiállítások a csíkzsögödi Nagy Imre-galériában).


Csíki Székely Múzeum

Boér, Hunor

ER
D
ÉL
Y,
 P
AR
TI
U
M
86 DOI: 10.36820/tudomany.2020.21
A Székely Nemzeti Múzeum egy 1876 óta tu-
dományos intézményként működő, regioná-
lis jellegű és gyűjtőkörű általános múzeum, 
könyvtári, régészeti–történelmi, néprajzi és 
képzőművészeti osztállyal. 1950-ben már 
és még – a pécsi múzeumok egyesítése és 
levéltári gyűjteményünk kiszakítása előtt – 
a legnagyobb vidéki magyar múzeumi gyűj-
temény volt. Ma a legnagyobb határon túli 
magyar tudományos közgyűjtemény. Más-
részt szervezeti központja Kovászna megye – 
magyarországi fél megyényi – múzeumi 
hálózatának, ahová még a kézdivásárhelyi, 
csernátoni, baróti, zabolai múzeum és a sepsiszentgyörgyi kortárs művészeti központ 
tartozik.
Épületei Kós Károly és talán a teljes Arts and Crafts mozgalom legszebb épületcsoportja. 
Megvalósításukat 1911–1913-ban a magyar súlyponti közgyűjtemény–művelődésiházak 
első világháború előtt kidolgozott koncepciója tette lehetővé, hasonlóan az ebben a 
hároméves időszakban épült aradi és marosvásárhelyi kultúrpalotához. Az építési kölcsön 
részleteit a magyar kormány évtizeddel az impériumváltás után is magyar adófillérekből 
törlesztette, és ma is a magyar tudomány és művelődés javára térülnek meg.
Az állami támogatás feltételeként a ki állí-
tó termek, raktárak, műhelyek és egyéb 
funkcionális terek mellé a főépületbe 
kép tár-nagyelőadótermet, könyvtáriol-
vasó-kiselőadótermet, kézművesipari 
kiállításokra alkalmas szuterén-teret, 
valamint műterem-manzárdot is ki kel-
lett alakítanunk – utóbbiban, ha nem jön 
a világégés, állami alkalmazott művész 
Székely Nemzeti Múzeum
Cím: Sepsiszentgyörgy, Kós Károly utca 10.
Honlap: https://www.sznm.ro
E-mail: office.sznm@gmail.com
SZÉKELY NEMZETI MÚZEUM
ER
D
ÉL
Y,
 P
AR
TI
U
M
87
Boér Hunor
Geológus végzettséget 1988-ban a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen 
szerzett. 1990 és 1992 között az Eötvös Lo ránd Tudományegyetemen folytatott filozó-
fiai tanulmányokat; művelődéstörténeti doktori értekezését 2008-ban védte meg az 
egyetemen. 1988 és 1995 között geológus mérnökként és föld rajztanárként dolgozott 
Sepsiszentgyörgyön. 1993 óta a Székely Nemzeti Múzeum könyvtáros–muzeológusa. 
1999 és 2006 között a Délkeleti Intézet tudományos titkáraként is tevékenykedett. 
dokumentálta volna a műtárgyanyagot, népszerűsítette 
volna a térség turisztikai lehetőségeit. Az intézmény 
kisebbségi körülmények közötti működését leginkább 
a következő példával illusztrálhatjuk: az épületeket az 
első magyar skanzen egészíti ki, és az ún. Csíki ház ide-
telepítését a múzeum vezetősége azzal ellentételezte 
Kósnak, hogy előfizetőket gyűjtött számára 1934-ben 
Szerb Antal magyar irodalomtörténetének a kiadásához.
A múzeum könyvtára a budapesti Ráday Könyvtárral 
vethető egybe. Gyűjteménye hasonló jellegű, mintegy 
kétharmad akkora, és ellátása mintegy tíz szakembert 
kérne, de ennyit a legkisebb romániai megye Kovászna, 
mint fenntartó, önmagában nem biztosíthat. Legnagyobb értéke a legrégibb fennmaradt 
magyar bibliafordítás zsoltárait is tartalmazó Apor-kódex – az ún. „huszita biblia” másik 
két fennmaradt részlete Budapesten és Münchenben található. Tudományos periodikáink 
mellett a kiadványaink jelentős része is hozzáférhető elektronikusan a MEK/EPA/MATARKA 
és a román cIMeC alól, hírlapgyűjteményünket az Arcanum kezdte digitalizálni.


Székely Nemzeti Múzeum

Simon, Attila

FE
LV
ID
ÉK
96 DOI: 10.36820/tudomany.2020.26
A Fórum Kisebbségkutató Intézet 
1996-ban jött létre azzal a céllal, 
hogy megfelelő infrastrukturális és 
szakmai hátteret biztosítson a szlo-
vákiai magyar társadalom különböző 
szegmenseinek tudományos igényű 
kutatásához. A nonprofit szerve-
zet ként működő intézet székhelye 
Somorja, ahol az intézet székháza, 
tudományos könyvtára, levél- és 
kézirattára található. Itt működik az 
intézet történeti, szociológiai és demográfiai, valamint nyelvi részlege, illetve az intézet 
digitalizációs központja is. Az intézet Etnológiai Központjának Komárom a székhelye.
A Fórum Kisebbségkutató Intézet szerves részét képezi a Bibliotheca Hungarica 
nevű tudományos könyvtár, amelynek elsődleges célja a szlovákiai magyar társadalom 
kutatásának elő segítése. A könyvtár 
gyűjtőkörét a volt Csehszlovákia, il-
letve a mai Szlo vákia területén 1918-tól 
napjainkig megje lent magyar nyelvű, 
vala mint a szlovákiai kisebbségek törté-
nelmére, művelődésére, társadalmi és 
politikai életére vonatkozó magyar és 
idegen nyelvű (szlovák, cseh, angol stb.) 
kiadványok alkotják. A könyvtár jelenleg 
mintegy 33 ezer feldolgozott kötettel 
rendelkezik. 
Fórum Kisebbségkutató Intézet
Cím: Somorja, Park utca 4.
Honlap: http://foruminst.sk
E-mail: foruminst@foruminst.sk
Zalabai Zsigmond Városi Könyvtár
Cím: Somorja, Park utca 4.
Honlap: http://kniznicasamorin.sk
E-mail: kniznicasamorin@gmail.com
FÓRUM KISEBBSÉGKUTATÓ INTÉZET
FE
LV
ID
ÉK
97
Simon Attila
Történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója, a komáromi 
Selye János Egyetem történelem tanszékének vezetője. Habilitált 
doktor, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Fő kutatási 
területe a szlovákiai magyarok két világháború közötti története.
A Fórum Kisebbségkutató Intézet működteti a vele egy épületben található Zalabai 
Zsigmond Városi Könyvtárat, amely Somorja város magyar és szlovák olvasóközönségét 
szolgálja ki. A könyvtárban mintegy 40 ezer kötet található, az olvasóteremben pedig 
33 folyóiratból válogathatnak az olvasók. 
A Fórum Kisebbségkutató Intézet belső munkatársainak száma 28, ebből a Bibliotheca 
Hungaricában és a Zalabai Zsigmond Városi Könyvtárban egyaránt 3-3 kolléga dolgozik.


Fórum Kisebbségkutató Intézet

Szamborovszkyné Nagy, Ibolya

104 DOI: 10.36820/tudomany.2020.29
II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
Cím: Beregszász, Kossuth tér 6.
Honlap: http://kmf.uz.ua/hu
E-mail: foiskola@kmf.uz.ua
Apáczai Csere János Könyvtár
Cím: Beregszász, Kossuth tér 6.
Honlap: http://kmf.uz.ua/hu/a-foiskola-egysegei/apaczai-csere-janos-konyvtar
II. RÁKÓCZI FERENC KÁRPÁTALJAI MAGYAR FŐISKOLA
KÁ
RP
ÁT
AL
JA
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar 
Főiskola első tanéve 1994-ben indult mint 
a nyíregyházi Bessenyei György Tanárkép-
ző Főiskola kihelyezett képzése, majd két 
év múlva önálló, Ukrajnában bejegyzett 
intézménnyé vált. A Rákóczi Főiskola ala-
pítványi jellegű intézmény, Ukrajnában 
a magánegyetem kategóriába tartozik. 
Jelenleg három szinten (szakgimnázium, 
BA, MA) és 12 szakon folyik akkreditált 
képzés, valamint 15 szakon nem akkreditált képzési programot kínálunk a továbbtanulni 
óhajtóknak.
Az intézmény létrejöttével egy időben alakult a könyvtár is, egy kölcsönzői és egy olva-
sótermi részleggel. 2005-ben a főiskola oktatási célra megkapta az egykori Bereg Megyei 
Törvényszék épületét Beregszász központjában, és a könyvtár teljes állománya is ide 
került áthelyezésre. Ekkor vettük fel az Apáczai Csere János Könyvtár nevet. A főiskola 
Információs Központjának egyik szervezeti egysége vagyunk. Mivel a termeink felújítá-
sához magyarországi megyék közgyűlései és városi önkormányzatai is hozzájárultak, ezért 
részlegeink termei róluk kapták neveiket. 
Jelenleg 580 négyzetméteren, hat részlegen 
dolgozunk: központi olvasóterem (Vas megye), 
szakirodalmi- (Pápa) és szépirodalmi kölcsön-
ző (Békéscsaba), folyóirat-olvasó és médiatár, 
kézirattár (Tolna megye), régi kiadványok (Vác) és 
tankönyvek tára (Szabolcs). Ezen kívül a Calib re 
e-könyv-kezelő rendszerében az intézmény saját 
elektronikus könyvtárat is gondoz. Az állományt 
105
KÁ
RP
ÁT
AL
JA
Szamborovszkyné dr. Nagy Ibolya
Könyvtárigazgató, történész. Történelem tanári oklevelét az Ungvári 
Állami Egyetemen szerezte, majd 12 évet dolgozott középiskolában. 
1999-től óraadó, 2001-től főállású oktatója lett a II. Rákóczi Ferenc 
Kárpátaljai Magyar Főiskolának. 2005-ben meghívásos pályázat 
útján lett az Apáczai Csere János Könyvtár igazgatója, miközben 
óraadó oktatója is maradt a Történelem és Társadalomtudományi 
Tanszéknek. Egyetemi doktori fokozatát az ELTE-n szerezte (Kelet-Európa története 
szakirányon). A mai napig folytat történeti kutatásokat.
az Egyetemes Tizedes Osztályozás szerint osz-
tályozzuk az e-Corvina könyvtári rendszerben. 
A teljes könyvtári állomány elektronikusan fel-
dolgozott, a világ bármely részéről elérhető 
online katalógussal rendelkezünk. Könyvtárunk 
elsősor ban a Rákóczi Főiskola oktató, nevelő és 
kutató munkáját segítő tudományos intézmény, 
ezért kor látozottan nyilvános könyvtár (nem 
közkönyvtár). A dokumentumokhoz történő 
hozzáférést azonban minden érdeklődő számára 
lehetővé tettük a látogatójegy be vezetésével, 
helybenhasználati joggal. A 2020. júniusi állapotok szerint a teljes könyvtári állományunk 
meghaladja a 120 ezer dokumentumot.
A könyvtár gyűjtőköre a Kárpátalján, illetve a Kárpátaljáról máshol kiadott dokumen-
tumok. Állományunk elsősorban magyar nyelvű, ám az államnyelvű állományrész is 
több mint 30%-ot tesz ki. Emellett angol, német, orosz, francia, szlovák és cseh nyelvű 
kiadványaink vannak. Jelen állapotunkban Kárpátalján könyvtárunk a leggazdagabb 
anyanyelvű szakkönyvtár.


II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola

Huszka, Márta

VA
JD
AS
ÁG
128
ÚJVIDÉKI EGYETEM  
MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR
DOI: 10.36820/tudomany.2020.39
Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar
Cím: Szabadka, Strossmayer utca 11.
Honlap: http://www.magister.uns.ac.rs
E-mail: office@magister.uns.ac.rs
Több mint 50 000 hallgatójával és 5000 dolgozó-
jával az Újvidéki Egyetem az egyik leg na gyobb 
oktatási és tudományos központ Szerbiában. 
Az Újvidéki Egyetem fejlett tudományos infra-
struktúrával és jelentős innovációs potenciállal 
rendelkezik. A központi könyv tár, valamint a 
karok és intézetek könyvtárai minden mérv adó 
tudományte rületet lefedő, gazdag könyvál-
lománnyal rendelkeznek, illetve lehetővé 
teszik a nagy elektronikus adatbázisokhoz való hozzáférést is.
Az Újvidéki Egyetem székhelye Újvidéken, a Duna-parti központi kampuszban található, a 
Péterváradi vár, illetve a régi városközpont közvetlen közelében. Ugyanitt van a Bölcsészet-
tudományi Kar, a Mezőgazdasági Kar, a Természettudományi Kar, a Jogtudományi Kar, 
a Műszaki Tudományok Kara, a Technológiai Kar, a Testnevelési Kar, az Élelmiszer-tech-
nológiai Intézet, valamint a szabadkai Közgazdasági Kar kihelyezett tagozata is. Gyakorlati 
okokból az Orvostudományi Kar, a Művészeti Akadémia, illetve az Alföldi Erdészet- és 
Környezetfejlesztési Kutatóintézet a város más pontjain helyezkednek el.
A Pedagógiai Kar Zomborban, míg a Mihajlo Pupin Műszaki Kar Nagybecskereken található. 
Szabadkán a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon kívül a Közgazdasági Kar, valamint az 
Építőmérnöki Kar működik.
Az Újvidéki Egyetem keretein belül a Ma-
gyar Tannyelvű Tanítóképző Kar különleges 
helyet foglal el, hiszen lehetővé teszi a 
Szerbiában élő magyar közösség tagjai 
számára, hogy az európai standardoknak 
megfelelően valósíthassák meg kisebbségi 
jogaikat a tudomány, az oktatás és a kultúra 
területén, ezenkívül hozzájárul a régió 
jószomszédi viszonyainak fejlődéséhez is.
VA
JD
AS
ÁG
129
Az Újvidéki Egyetem nagy egyetemi kö zös-
ségének keretében működő 14 kar közül a 
szabadkai Magyar Tannyelvű Taní tóképző 
Kar a legfiatalabb, ahol kizárólag magyar 
nyelven folyik az oktatás. 2006-ban alakult 
meg, amikor az új intézmény új könyvtárat 
is kapott.
A kar könyvtára nagyjából 3000 könyvvel 
kezdte meg működését. Állományunk azóta 
mintegy 30 ezer könyvtári egységgel rendelkezik. A könyvtár megalapításának alapvető 
célja volt a legnagyobb magyar nyelvű pedagógiai és módszertani jellegű szakirodalmi 
bázis létrehozása a Vajdaságban.
Huszka Márta
Egyetemi tanulmányait 2004 és 2009 között végezte az Újvidéki 
Egyetemen, ahol osztálytanító mesterdiplomát szerzett. 
2008–2009-ben a horgosi Október 10. Általános Iskolában dolgo-
zott. 2009 óta az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző 
Kar könyvtárának vezetője.


Not a member yet

Falusi plébános a polgári korban : egyház és helyi társadalom a 19. század második felében a Buda környéki falvakban

Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár

Csíki Székely Múzeum

Székely Nemzeti Múzeum

Fórum Kisebbségkutató Intézet

II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola

Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar

A bennünk rejlő hálózatokról, avagy egy 17-18. századi japán neokonfuciánus tudós gondolatai a lélekről és a testünkben keringő életerőről

Hálózatos struktúrák a kémiában

Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzék

12,122

20,154