REAL-EOD

Nagy, Netta

A cserevilágtól a padlássöprésig : falusi hétköznapok a beszolgáltatás éveiben

Buzás, Gergely

Laszlovszky, József

The medieval royal palace at Visegrád

Bárdi, Nándor

Otthon és haza : Tanulmányok a romániai magyar kisebbség

történetéről

Ajkay, Alinka

Bajáki, Rita

Pázmány nyomában : Tanulmányok Hargittay Emil tiszteletére (Melléklet, névmutató)

Bán, Izabella

PÁZMÁNY BŰNBÁNATI 
ZSOLTÁRAI A PRÉDIKÁCIÓK
TÜKRÉBEN
Már sokan foglalkoztak a kérdéssel, vajon ki fordította Pázmány Imádságos könyve
hét bűnbánati zsoltárát. A hagyomány Nyéki Vörös Mátyásnak tulajdonította, Frick 
József Balassi Bálint keze nyomát próbálta bizonyítani.1 A legkézenfekvőbb érvek 
Szabó Ferenctől származnak, aki Pázmánynak tulajdonítja a fordításokat az 50. zsol-
tár kivételével.2 Ebből kiindulva Kozelka Henriettel összehasonlítottuk az Imádságos 
könyv zsoltárainak szövegét Pázmány prédikációinak zsoltáridézeteivel – nekem ju-
tott a második kötet tanulmányozása.3 Az RMKT XVII. század 2. kötetét4 és a század-
fordulós Pázmány-kiadást5 használtuk.
A prédikációk második kötetének zsoltáridézeteit a következő táblázatban ha-
sonlítottam össze az Imádságos könyvben található Nyéki Vörös Mátyásnak tulaj-
donított zsoltárokkal: 
Bibliai 
hely
Pázmány 
prédikációjában
Imádságos könyv 
zsoltárai
Biblia
(Szent Jeromos 
Bibliatársulat)6
Zsolt 6,3 Sana me Domine, quoniam infirmus 
sum: igen nyomorult beteg vagyok, 
gyógyícs-meg-engem (Húsvét-után 
V. vasárnap – Az imádságrúl)
De konyörüly 
raytam, Mert megh 
nyomorodtam, 
Megh büzhöt 
sebeimben.
Könyörülj rajtam, 
Uram, mert erőtlen 
vagyok, gyógyíts meg, 
Uram, mert csontjaim 
remegnek 
1  FRICK József, Pázmány Imádságos könyvének hét bűnbánó zsoltára, Kalazantinum, 1908–1909/4, 
2–3.
2  SZABÓ Ferenc, Pázmány Péter Imádságos könyvének hét bűnbánati zsoltára = A zsoltár a régi 
magyar irodalomban: A Csurgón 2007. május 24-27-én tartott konferencia előadásai, szerk. PETRŐCZI 
Éva, SZABÓ András, Bp., Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan, 2011 (Károli könyvek – 
Tanulmánykötet), 125–132.
3  A gondolat a csurgói konferencián, Hargittay tanár úr fejében fogalmazódott meg – köszönjük Neki a 
lehetőséget!
4  Régi magyar költők tára, 17/2, kiad. JENEI Ferenc, KLANICZAY Tibor, KOVÁCS József, STOLL Béla, Bp., 
Akadémiai, 1962.
5  PÁZMÁNY Péter Összes munkái, I-VII, Bp., Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Hittudományi 
Kara, 1894–1904.
6  Ó- és Újszövetségi Szentírás a Neovulgáta alapján, Bp., Szent Jeromos Bibliatársulat, 19992.
B
Á
N
 IZ
A
B
EL
LA
32 p Bán Izabella
Bibliai 
hely
Zsolt 
142,6
Pázmány 
prédikációjában
Anima nostra, sicut terra sine aqua; 
a mi lelkünk sovány vólt, mint 
a vizetlen föld (Áldozó, vagy Urunk 
menybe-menetele napján)
Imádságos könyv
zsoltárai
Ki teriesztet kezem, 
El száradot sziuem, 
Mennyei harmatot kér
Biblia
(Szent Jeromos
Bibliatársulat)
Kitárom feléd kezemet, 
lelkem utánad eped, 
mint a szomjas föld.
Zsolt 
142,6
Ha a Szent Lélek vizével nem 
öntöztetik a mí lelkünk, olyan, mint 
a föld eső-nélkül: Anima nostra sicut 
terra sine aqua tibi (Pünköst napján)
Ki teriesztet kezem, 
El száradot szivem, 
Mennyei harmatot kér
Kitárom feléd kezemet, 
lelkem utánad eped, 
mint a szomjas föld.
Zsolt 
129,7
A Christus érdeme bévségesen elég 
üdvösségünkre (Pünköst napján)
Israelt vetkéből 
undok alnakságból, te 
mented ki foghságból.
várja Izrael az Urat, 
mert az Úrnál van az 
irgalom, és bőséges 
nála a szabadítás.
Zsolt 
101,28
Idem ipse ast, et anni ejus non 
deficient; mindenkor egy állapotban 
maradván, nem fogynak esztendei 
(Pünköst-után I. vasárnap – A Szent 
Háromság egy bizony Istenrűl)
Az üdök nem artnak 
Neked, mert nagy 
hatalmad
Te azonban ugyanaz 
maradsz és éveid nem 
fogynak el.
Zsolt 
101,28
az ő esztendei soha el nem fogynak
(A szent háromságrúl)
Az üdök nem artnak 
Neked, mert nagy 
hatalmad
Te azonban ugyanaz 
maradsz és éveid nem 
fogynak el.
Zsolt 
101,28
mert ő halhatatlan és azon egy 
állapattan marad, akár-mint veszszenek 
vagy újúllyanak a több állatok 
(Pünkösd-után XXII. vasárnap 
– Minnyájan Istené vagyunk, 
és hasonlatosságát visellyük)
Az üdök nem artnak 
Neked, mert nagy 
hatalmad
Te azonban ugyanaz 
maradsz és éveid nem 
fogynak el.
Zsolt 
101,28
Jesus Christus heri et hodie, ipse 
in saecula, régen és most és örökké 
megmaradsz. (Szent Péter és Pál 
apostol napján – Szent Péter 
Apostolrúl)
Az üdök nem artnak 
Neked, mert nagy 
hatalmad
Te azonban ugyanaz 
maradsz és éveid nem 
fogynak el.
Zsolt 6,8 a harag, Turbat oculum, megháboríttya 
az ember okosságának lelki szemeit 
(Pünköst-után V. vasárnap 
– A gyilkosságrúl és haragrúl)
Tölled el vettettem, 
S’ csiak bé nem 
nyelettem, 
Ellenségim torkátul.
Szememet a bánat 
homályossá tette, aggá 
lettem sok ellenségem 
miatt.
Zsolt 
31,9
ne úgy ély … Sicut equus 
et mulus, quibus non est intellectus; 
mint az oktalan állatok
(Pünköst-után IV. vasárnap 
– Hogy minden cselekedetünket Isten 
tisztességére kel igazítanunk)
Azért öszuérekhöz, 
Bünösök, s’ louakhoz, 
Hasonlók ne legyetek. 
Mert ha szép 
intésnek, 
Isten keresének, 
Nem enged 
keménységtek. 
Hám, fék, szabla, 
s’ ostor, 
Délczeg louat megh 
tör, 
Bünötökben el 
vesztek. 
Ne legyetek 
értelmetlenek, mint 
a ló és az öszvér: 
amelyeknek fékkel és 
zablával kell szorítani 
az állát, másként nem 
közelednek hozzád.
Pázmány bűnbánati zsoltárai a prédikációk tükrében p 33
Bibliai 
hely
Zsolt 
37,14
Pázmány 
prédikációjában
Turbatus sum et non sum locutus; 
mikor megbúsult, lakatot vetett szájára 
és mind addig nem szóllott
(Pünköst-után V. vasárnap 
– A gyilkosságrúl és haragrúl)
Imádságos könyv
zsoltárai
De én néma voltam, 
Fülemet 
be dugtam, 
Bekeséggel 
szenuedtem.
Biblia
(Szent Jeromos
Bibliatársulat)
Olyanná lettem, mint 
az, aki nem hall, mint 
akinek nincs védekező 
szó a szájában.
Zsolt 
6,9
És hogy a sírást hamaréb füléhez 
bocsáttya, Exaudit Dominus vocem 
fletus; hamaréb meghalgattya 
(Szent Mária Magdolna napján 
– Igaz penitenczia példája)
Mert az magas 
menyben, Isten 
eleiben, Hatot 
siralmas versem.
El tőlem mind,
ti gonosztevők, mert 
az Úr meghallgatta 
sírásom szavát!
Az összevetés során nem voltak szó szerinti egyezések, ezért ez alapján nem bizo-
nyítható Pázmány szerzősége. Észrevehető ugyanakkor, hogy ugyanazt a zsoltár-
idézetet Pázmány egy másik helyen másképpen fordítja. A táblázatban félkövérrel 
szedett számok az azonos bibliai helyeket mutatják, így látható, hogy a Zsolt 142,6 
versnek két különböző, a Zsolt 101,28 versnek pedig négy különböző fordításá-
val találkozhatunk a prédikációk második kötetében. Itt is az látszik, mint azt már 
sokan megállapították, hogy Pázmány a kontextusnak megfelelően, maga fordí totta 
a bibliai szövegeket.
A táblázatban található két zsoltárverset megtaláltam a prédikációk első köteté-
ben is, 142. zsoltár 6. versét egy helyen, a 129. zsoltár 7. versét három helyen idézi, 
és ahogy az alábbiakban olvasható, itt sem találunk egyezéseket:
Zsolt 142,6: „anima mea sicut terra sine aqua tibi; istenre-néző dolgokban ollyan 
a mí lelkünk mennyei harmat-nélkül, mint a száraz főld eső-nélkül” (Advent III. 
vasárnap – Mely üdvösséges a magúnk-ismerése)
Zsolt 129,7: „bővségesb lenne szabadítása” (Advent IV. vasárnap – Christus 
igaz Szabadító; és az ő jöveteléhez, szent élettel kell készülni)
„Nem csak azért jöve az Isten Fia e világra, hogy bévséges váltságot szerezzen” 
(Víz-kereszt-után III. vasárnap – Hogy minden dolgainkat Isten akarattyához kel 
alkalmaztatnúnk)
„copiosa redemtio, bévséges lenne fizetésed” (Nagy pénteken – A Christus 
szenvedésének egész rendirűl)
Büky Béla Pázmány Biblia-használatáról és idézetfordításairól a következőket álla -
pította meg. Általában a latin idézeteket tartalmilag tolmácsolja. Találunk azonban 
olyan idézetet, melyet szó szerint idéz. Ezeket összevetve azokkal a bibliai szövegek-
kel, melyeket Pázmány használhatott, nincsenek tökéletes megfelelések. Elmond-
ható tehát, hogy Pázmány arra törekedett, hogy a tartalom az adott szövegkörnye-
zetben a legjobban kifejeződjön.7
7  BÜKY Béla, Milyen magyar Bibliát használt Pázmány Péter?, Vigília, 1981, 81–84.
34 p Bán Izabella
Szabó Ferenc csurgói előadásában Pázmány szerzősége mellett érvel. Pázmány 
az 1606-os első kiadásba az 50. zsoltár mellé odaírta: „Balassa Ba”, amivel azt is jelez-
te, hogy a többi nem az ő műve. Hagyományosan Nyéki Vörös Mátyásnak tulajdonít-
ják a többi zsoltárt, viszont az ő szerzősége sincs kellőképpen bizonyítva. Mihálykó 
János eperjesi evangélikus prédikátor 1609-ben kiadja az Imádságos könyv nagy 
részét protestáns használatra. Pázmány 1610-es kiadásában örül sikerének, de szer-
zői jogaira hivatkozva megjegyzéseket tesz a protestáns kiadásra. Szabó Ferenc 
arra a kijelentésre, hogy Pázmány nem írt verseket, hivatkozik a Pázmány-bibliog-
ráfia „versek” mutatójára. Balázs Gézát idézve elmondható Pázmány stílusáról és 
nyelvéről, hogy „határozott zenei törekvéseket mutat. Pázmánynak természetes a 
rímes, illetve a ritmikus próza, hiszen kezdeti fokon nyilvános szöveg leginkább 
ének lehetett (ma is gyakran éneklik a szöveget a papok).” Ezen kívül Sík Sándor 
felfigyelt arra, hogy a Balassi-strófa szerkezetét - „alapsejtjét” - megtaláljuk prózai 
műveiben.8
Az összevetés során nem találtam szó szerinti egyezéseket, de úgy gondolom, 
Büky Béla és főleg Szabó Ferenc érveire támaszkodva, továbbra sem szabad kizárni 
Pázmány szerzőségét.
8  SZABÓ, i. m., 125–132.


Pázmány bűnbánati zsoltárai a prédikációk tükrében

Csörsz, Rumen István

Gúnyos-gúnytalan — Közelítések a 18. századi magyar közköltészet humorához

Kilián, István

Pázmány és színjáték

Vámos, Hanna

Vadai, István

Pázmány Péter és I. Rákóczi György titkosírása

Rozsondai, Marianne

Rozsondai, Béla

Catalogue of the incunables in the Library and Information Centre of the Hungarian Academy of Sciences

Goldziher, Ignác

A klasszikus arab irodalom története

Not a member yet