REAL-EOD

Krasznainé Kováss, Enikő

KRASZNAINÉ KOVÁSS ENIKŐ
Régi fényképek szerepe az Órás-, majd 
Elektromosipari Szakiskolában
JOGELŐDÖK -  JOGUTÓD
■ 1898: Magyar Királyi Állami Órásipari Szakiskola;
■ 1900: Magyar Királyi Állami Mechanikai és Órásipari Szakiskola;
■ 1920: Magyar Királyi Állami Mechanikai és Elektromosipari Szakiskola
■ 2010: Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara 
Az intézmény címe: Budapest, Józsefváros, Tavaszmező utca 15.
NÉHÁNY SZÓ A FÉNYKÉPEKRŐL
■ 1901-1941. között készültek és jelentek meg a fényképek a jogelőd Szakiskolában.
■ A felvételek célja:
1. Híradás az új iskoláról a tanulók, a szülők és az órás szakma részére;
2. A tantermek, laboratóriumok megörökítése az évkönyvekben az utókornak;
3. A névadó emlékének, szellemiségének őrzése.
■ Az iskola vezetése készíttette a képeket a korabeli legmodernebb technikával, kiváló minő­
ségben. Gondosan megtervezett a fényképsor: a Szakiskola teljes oktatási struktúráját bemu­
tatja. A képek az évkönyvekben és a szaksajtóban jelentek meg.
2012-ben a 29. MTESz-ankéton elhangzott vetített-képes bemutatón 18 fényképet láthattunk. 
Az összes kép bemutatására ehelyütt helyhiány miatt nincs lehetőség. Ezért itt csak a Szakiskola 
szempontjából legjellemzőbb, legérdekesebb képeket mutatjuk be részletesen. Az előadás anyaga 
az összes bemutatott fényképpel megtalálható az Óbudai Egyetem Egyetemi Könyvtárának hon­
lapján (lib.uni-obuda.hu), az ÓDA szolgáltatásban (Óbudai Egyetem Digitális Archívum), mely 
elérhető itt: http://asp.ex-Ih.hu
Az ankéton a bemutatóban szereplő képek:
■ A Magyar Királyi Állami Órásipari Szakiskola épülete 1901-ben, 1925-ben, 1937-ben;
■ Műhely-terem 1901 -ben és 1928-ban;
■ Nyolcnapos ingaóra 1902-ből;
■ Elektromos mérő- és kapcsológyakorlatok munkaterme 1928-ban;
■ Tanterem kísérleti kapcsolótáblával 1928-ban;
■ Távjelző és távbeszélő szertár 1930-ban;
■ Elektromos gépkezelő gyakorlatok munkaterme 1928-ban és 1930-ban;
141
10.23716/TTO.20.2013.20
■ Tanterem nappali vetítőberendezéssel 1930-ban;
■ Kandó Kálmán arcképe 1930-ban;
■ 5 db kép a Tavaszmező utca 15. számú épület velencei üvegmozaik díszítőelemeiről.
Budapest, Józsefváros, Tavaszmező utca 15.
Magyar Királyi Állami Mechanikai és Órásipari Szakiskola 1901-ben
A kereskedelemügyi miniszter 1898-ban alapította a Magyar Királyi Állami Órásipari Szakiskolát. 
Két év múltán a Kereskedelemügyi Minisztérium és Budapest Székesfőváros építtetett a mecha­
nikai és órásipari szakképzés céljára egy új iskolaépületet. A tervezésre kiírt pályázatot Pá r t o s  
G y u l a  (1845-1916.) építőművész munkája nyerte meg. Az épület 1900-1901. évben épült fel Bu­
dapesten, a Tavaszmező utca és a Szűz utca sarkán, főhomlokzattal és bejárattal a Tavaszmező utca 
felé, északi tájolású. Kétemeletes, alápincézett, nyers tégla borítású, impozáns, eklektikus stílusú, 
szecessziós elemeket tartalmaz. 250 E Koronába került. Oromzatán négyzetes hasáb alakú kupolá­
val fedett tornyocska áll oldalain órával, mert az intézmény -  egyedüliként az országban -  pontos 
időmeghatározásra jogosult. Az épület különleges ékessége: az oromzaton, a kapubejárat felett és 
az első emeleti ablaksor alatti velencei üvegmozaik sor, mely Ró t h  M ik sa  üvegművész (1865­
1944) műhelyében készült. Magyar szecessziós virágmintákban a Nap, a Hold ritmikus ismétlő­
dése az idő fogalmának kifejezése. Mindez egy iskola falán elhelyezve az élethosszig tartó tanulás 
megfogalmazása -  üvegmozaikban elbeszélve, 1901-ből.
142
10.23716/TTO.20.2013.20
A Nap és a Hold megjelenítése az üvegmozaikban
Műhely-terem 1901-ben 
a Magyar Királyi Állami Mechanikai és Órásipari Szakiskolában
Mechanikai munkatermet látunk a képen. A maga nemében fotótörténeti különlegesség -  a fény­
kép keletkezési idejét tekintve. A bemutatott képek között ez az egyedüli, melyen tanárok és di­
ákok láthatók. A tanulók mindegyike munkaköpenyt visel, állva dolgoznak. A kép előterében, 
középen 12-16 éves fiúkat látni. A tanárok kivétel nélkül sötét öltönyt és fehér inget viselnek -  a 
fényképezés társadalmi eseményt jelentett.
A terem kb. 40 m hosszú. Középen és a baloldalon az ablakok előtt vannak a munkaasztalok, 
minden tanulónak külön-külön. Mindegyiken satu látható, mely a munka tárgyának befogására, 
rögzítésére szolgált, mert itt gyakorolták a fémmegmunkáló műveleteket -  reszelés, csiszolás, fú­
rás, esztergálás, gyalulás, marás -  a hallgatók. A munkaasztalok fedlapja alatti mély szerszámtartó 
fiókban 200 db különféle kéziszerszám állt a tanulók rendelkezésére.
143
10.23716/TTO.20.2013.20
A terem jobb oldalán megmunkáló gépek láthatók: marógép, esztergagép finommechanikusok­
nak, fúrógép, gyaluk. A gépek még lábhajtásúak. A mennyezeten már fehér üveg-burájú (villany) 
lámpák függnek, minden munkaasztalnál biztosítva a helyi világítást.
Mechanikai tanműhely 1928-ban
Ugyanabban a műhely-teremben vagyunk, mint az előző képen, csak egy emberöltővel később. 
Ezen a képen nincsenek diákok, sem tanárok, ettől a hangsúly a látható szerszámokon és meg­
munkáló gépeken van. Ebben a műhelyben a fémmegmunkáló alapműveleteket sajátították el a 
tanulók.
Jobboldalon az első egy marógép, utána finommechanikai esztergagép következik, majd fúrógépet 
és gyalut látni a sorban. A gépek felett látható a mennyezetről lejövő szíjhajtás. Tehát a gépeket az 
1920-as években már központi meghajtású egyenáramú villamos gép forgatta. A marógép (leg­
elöl) felett látható a villamos forgógép egy része. Ha a szíjhajtással működtetett gépeket valamilyen 
oknál fogva időlegesen le kellett állítani, a szíjat leemelték a forgó tengelyről. A központi meghaj­
tást biztosító egyenáramú villamos gépet a munka végeztével kapcsolták le. A gépek szíjhajtását a 
későbbi években cseréltette le elektromos meghajtásra V ig h  Be r t a l a n  igazgató.
Az 1950-es években ide járt egykori hallgatónk elmondása szerint egy-egy munkaasztalt a 
sokféle szerszámmal egyidejűleg 3 osztály használt, heti váltakozással és szigorú leltározási rend­
del. Pedagógiai és nevelési szempontból nagy jelentősége volt ennek, mert a tanulók felelősséggel 
tartoztak nem csak az iskolának, de egymásnak is a szerszámokat illetően.
144
10.23716/TTO.20.2013.20
Elektromos mérő- és kapcsológyakorlatok munkaterme 1928-ban
A képen asztalcsoportonként 4 mérőhelyes laboratóriumot látunk, mely mérőhelyeken az alapmé­
réseket (áramerősség, feszültség, ellenállás, stb. mérése) gyakorolják a hallgatók. Jól észrevehető, 
hogy azonos felépítésű, azonos típusú műszerekkel felszerelt mérőhelyeket alakítottak ki. A m ű­
szerek klasszikus, ún. depré-műszerek, vagyis mutatókkal ellátottak. A mérőhelyek bal és jobb fel­
ső szélén látható a tápellátást biztosító karos kapcsoló. Az akkori műszaki kivitelnek megfelelően 
a szigetelőlap márványból készült. A mérőasztalon láthatóak a mérési objektumok paneljai. 
Megjegyzendő, hogy a mérési objektumokat a mai napig a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 
oktatói tervezik meg és műszerészei készítik el.
A táblán a mérési feladat kapcsolási rajza látható, mely ellenállások soros és párhuzamos kapcso­
lásával az áram- és feszültségmérés ábrája.
A tábla mellett baloldalt a tanteremben a feszültség be- és kikapcsoló táblája van.
A két ablak között egy földön álló ingaóra látható.
145
10.23716/TTO.20.2013.20
Tanterem kísérleti kapcsolótáblával 1928-ban
Ezen a képen egy kapcsolások, vagy kísérletek bemutatására szolgáló tantermet és berendezéseit 
látjuk. Erre utalnak a padok, tehát itt a tanár tartja a bemutató előadást.
A táblán lévő ábrán egy váltakozó áramú feszültség- és árammérési kapcsolási összeállítás látszik. 
A tábla jobb oldalán feltételezhetően az áram és a feszültség közötti vektoriális kapcsolások ábrái 
láthatók.
A tábla előtt bal oldalon helyezték el a mérendő objektumot, a nagy induktivitást tartalmazó te­
kercseket, melyeket váltakozó árammal gerjesztettek.
A táblától jobbra helyezték el a kapcsolótáblát a műszerekkel.
A tanterem jobb oldali falán Magyarország térképe látható, mely 1920 után készült, itt teremde­
koráció szerepet tölt be.
146
10.23716/TTO.20.2013.20
Elektromos gépkezelő gyakorlatok munkaterme 1928-ban
Az 1920-30-as években a villamos gépek indítása komoly szakértelmet igényelt -  a mai, sokkal 
egyszerűbb, nyomógomb, vagy kapcsoló működtetésével szemben. A laboratóriumban az egyen­
áramú és a váltakozó áramú gépek indítását, valamint e villamos gépek fordulatszám-változtatását 
gyakorolták a hallgatók. Ez a feladat összetett villamos-mechanikai műveletekből állt. -  A képen 
látható villamos forgógépek többsége a Ganz Villamossági Gyárban és a Láng Gépgyárban ké­
szült.
A terem hátsó falán a kapcsoló szervek láthatók: villáskapcsoló, ill. áram- és feszültségmérő m ű­
szerek.
A villamos forgógépek indításához szükséges ún. indító ellenállások igen nagy áramot kellett el­
viseljenek. Ezért ezeket szigeteletlen réz-vezetékekből állították össze. Ezek a réz-rudak láthatók a 
gépek felett a mennyezeten felfüggesztve.
147
10.23716/TTO.20.2013.20
Távjelző és távbeszélő szertár 1930-ban
Ez nem tanterem, az oktatáshoz szükséges eszközöket tárolták itt. Egy zárt és egy nyitott szekrényt 
látunk a kép közepén. A bal oldali szekrényben a mérésekhez felhasználandó vezetékek tekercsei 
láthatók. A jobb oldali szekrényben felül hagyományos csengőket látni, amilyeneket az iskolák­
ban, lakásokban használunk és ezek a csengők különböző távjelző mérésekhez készültek. A nyitott 
szekrényben alul egy ellenállásmérő és egy akkumulátor látható.
Baloldalon hátul a terem falán (a szekrény mögött) egy demonstrációs modell-tábla látható, me­
lyen a telefonos hívás-kezdeményezést és hívás-fogadást lehet megérteni, megtanulni, ill. gyako­
rolni. Erre szolgál a látható telefonkagyló és a csengő.
A terem jobboldali falán az ablak mellett mechanikus készülék látható, mely a távjelzési informá­
ciók regisztrálására szolgál és a hengeres papírra tollal írja/rajzolja az információkat: pl. a hőmér­
sékletmérés adatait. -  Ezen a falon feltehetően egy akusztikus kijelző berendezés látható, a csengő 
utal erre.
148
10.23716/TTO.20.2013.20
Tanterem nappali vetítőberendezéssel 1930-ban
Ez a terem optikai vetítések bemutatására, megtanítására szolgált. Nem mozi-vetítésről van itt szó, 
hanem ábrák kivetítéséről. A fényképen baloldalt az iskolai tábla, középen az elektromos kapcso­
lótábla, jobboldalt a vetítővászon van.
A táblán villamos kapcsolási rajz látható, mely a vetítő villamos bekötését ábrázolja. A kivetítendő 
rajzok, ábrák megjelenítéséhez nagy teljesítményű fényforrást kellett működtetni. A középen lévő 
kapcsolótábláról kapta az energiát a vetítőgép.
Itt is látunk padokat, itt foglalt helyet a diákság. Tehát ebben a teremben a tanár mutatta be a vetí­
tőgép működési elvét és működését.
A vetítés -  mint szemléltető lehetőség -  pedagógiai szempontból kettős: A tanárnak nem kellett 
az órán lerajzolnia az ábrát, vagy kapcsolási rajzot, amivel időt takarított meg. Azonban a hallgató 
akkor tanulta meg jól az anyagot, ha maga készítette el a rajzot, vagy ábrát.
149
10.23716/TTO.20.2013.20
Arckép Kandó Kálmánról 1930-ban
Egerfarmosi H. C. dr. Kandó Kálmán (1869. július 8. Pest -  1931. január 13. Budapest) oki. gépész­
mérnök, a nagyvasúti villamos vontatás úttörője, a fázisváltós rendszer feltalálója. A zseniális ma­
gyar mérnököt a kép 60 éves korában ábrázolja. Hasonló felvételek jelentek meg Kandóról halála 
után, de ennek a képnek a különlegessége a kép alatt szereplő kézírásos Kandó-aláírás.
Iskolánk jogelődje 1941-ben, 10 évvel Kandó halála után vette fel nevét és lett az intézmény Kandó 
Kálmán Villamosipari Középiskola. A jogutód -  az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamos­
mérnöki Kara -  viseli a nevet ma is és őrzi a névadó szellemiségét.
FELHASZNÁLT IRODALOM
■ A Budapesti Magy. Kir. Áll. Mechanikai és Órásipari Szakiskola értesítői 1898-1918. Bp., Kor­
vin Testvérek.
■ Értesítő a Budapesti M. Kir. Áll. Mechanikai és Elektromosipari Szakiskola 1928-1942. tanéve­
iről. Bp., Sárkány Nyomda Rt.
■ Magyar Órások Szaklapja. 1899-1919. Bp., Szakegylet.
A bemutatott fényképek forrása:
■ Az Óbudai Egyetem Tavaszmező utcai Könyvtárának fényképgyüjteménye.
■ A szerző saját adatbázisa.
A szerző elérhetősége:
Krasznainé Kováss Enikó
Oki. könyvtáros, ny. könyvtárigazgató
Óbudai Egyetem Egyetemi Könyvtára
150
10.23716/TTO.20.2013.20


Régi fényképek szerepe az Órás-, majd

Elektromosipari Szakiskolában

V. Rada, Roberta

"Und man zieht aus diesem Bruch stilistischen Gewinn" : Stilstisch motivierte typologische Intertextualität in deutschen und ungarischen Gebrauchstexten

Cságoly, Ferenc

Környezetünk állapota és az építészet felelőssége

Náray-Szabó, Gábor

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára 2012. évi beszámoló jelentése

Bitskey, István

Ajkay, Alinka

Bajáki, Rita

Pázmány prédikációi és a Tridentinum

T. Fazakas, Gergely

Tamás–Száraz, Orsolya

„a’ mint ezt Pázmány Péter Cardinál szépen meg mutattya” — Kolosvári Pál és a Haller György felett mondott halotti prédikációja (1630)

Medgyesy S., Norbert

Fidelis defensor, Patriae, Deo, Imperatori ac Populis — Iskoladráma Pázmány kortársáról, Esterházy Miklós nádorról

Sipos, Lajos

Babits Mihály és az „ellenkultúra” képviselői a Tanácsköztársaságban

Angi, István

Csákány, Csilla

Zenei művelődésünk a változó régióban. A VII. Hungarológiai Kongresszus Zenetudományi Szekciójának előadásai

Bartha, Lajos

Égi jelenségek látványa régi magyarországi

ábrázolásokon

Not a member yet

Régi fényképek szerepe az Órás-, majd Elektromosipari Szakiskolában