REAL-EOD

Schiller, Vera

Az alexandriai Szarapeion

Tóth, Sándor László

TÓTH SÁNDOR LÁSZLÓ
Gyűjteményi képi ábrázolások -  
faiparosok, erdészeti oktatás
Az ács, a bútor- és épületasztalos különböző nyelvű neve után a Lenti fafaragótól a bibliai József és Millais John 
Everettől az asztalosműhely , valamint Szász Gyulától a parlamenti asztalos megjelenítését tekinthetjük meg. 
Az erdészeti oktatás egykori Palotája fellelhető Csontváry Kosztka Tivadar „ Selmecbánya” festményén, majd 
megjelenik a Soproni Egyetem emlékérmén. Egykori nehéz munkát jelenít meg Gustave Caillebote festménye, a 
„Padlókaparók”. A magyar kocsi történetét a Magyar Posta által kiadott bélyegsorozat örökíti meg. Láthatunk 
egy egykori kádárműhelyt, hordógyári plakátot Budapest- Kőbányáról, valamint intarziaportrét és virágokat.
BEVEZETÉS
Igazodva ankétünk tematikájához, hazai és külföldi ábrázolásokból mutatok be néhányat, termé­
szetesen szűkebb szakmámból, a fafeldolgozásból.
Helyet kap itt a bibliai József, az asztalos és műhelye, láthatjuk a padlókaparókat, a magyar kocsit 
és hordót, valamint a Selmecbányái Erdészeti Palotát, többféle megjelenítésben. Mutatok még 
intarziaképeket és szabadtéri vadvirág faragást.
De kezdjük a faiparos mesterségekkel!
1 .Faiparos kézműves mesterségek, asztalosság
A famegmunkálók csoportjából emeljük ki az ács és az asztalos mesterségeket. Ez utóbbinál két 
területet különböztethetünk meg; az épületasztalost és a bútorasztalost. Ez a megkülönböztetés 
az európai nyelvekben is utolérhető. A bútorasztalos munkája egyértelmű: bútorokat készít, az 
épületasztalos pedig ajtót, ablakot.
Az ács és az asztalos mesterségekben közös a fűrész használata:, a szekerce (bárd) az ács szerszá­
ma, de a gyalu használata már asztalossághoz köthető.
A fam egm unkálás szakm áinak  elnevezése kü lönböző  nyelveken
Magyar Angol Német Orosz Lengyel
Acs carpenter Zimmermann plotnyik ciesla
Épületasztalos joiner Bautischler (sztroityelnüj) sztoljar stolarz budowlany
Bútorasztalos cabinet-maker Tischler sztoljar (mebelscsik) stolarz
201
10.23716/TTO.20.2013.27
2. AZ ASZTALOS ÉS MŰHELYE
1. ábra. József, a fások védnöke Lentiben (Lenti fafaragó szobra)
202
10.23716/TTO.20.2013.27
A bibliában József esetében is ácsról írnak; holott József „ládikát készített”, gyalult, ami az asz­
talosságra utal. Józsefnek, mint a faiparosok védnökének, avagy védőszentjének a fából faragott 
ember nagyságú szobra, dacolva az időjárás viszontagságaival sokáig állott a Lenti fűrészüzem 
bejáratánál. Ma a „Göcsej kincse az erdő, a fa” állandó kiállítást díszíti Lentiben.
1. ábra. Jézus szülei házában (London, Tate Gallery)
Józsefet, mint asztalost is többféleképpen jelenítették meg. M il l a is  Jo h n  Ev e r e t t  1850-ben ké­
szült olajfestménye (Christ at the House of his Parents) amely a londoni Tate Gallery-ban talál­
ható, Jézust és családját ábrázolja. A jobb oldalon lévő férfi nyilván József. A falon fűrész és más 
famegmunkáló, asztalos szerszámok látszanak, a földön gyaluforgács. A gyalupadra emlékeztető 
munkaasztalon ajtóféle. A sarokban a gyalult deszkák valószínűleg ajtókészítéshez valók.
2. ábra. Asztalosműhely 203
10.23716/TTO.20.2013.27
Famegmunkáló műhelyek képei láthatók egykori német metszeteken az Érdért Vállalat 1991. 
évi naptárában. Ezen a képen egy asztalosműhely berendezése, kéziszerszámai, a megmunkálás 
műveletei ismerhetők fel: fűrészek a falon, alatta a gyalupadon (munkaasztalon) gyalulás, az elő­
térben egy ablakkeret összeállítása. Az itt látható kézi szerszámok, kézi műveletek gyakorlatilag 
ma is ugyan olyanok mint egykor, az ábrázolás idején.
Nézünk most egy példát az asztalos hazai megjelenítésére!
3. ábra. Asztalos (Parlament)
204
10.23716/TTO.20.2013.27
Tudjuk, hogy a 19. és 20. század fordulóján készült impozáns Országház folyosóit, társalgóit a 
különböző foglalkozások, szakmák, pirogránit szobrai díszítik. Ezek a szobrok eléggé magasan 
vannak, a látogatók általában nem figyelnek fel rájuk. Az asztalost a szoboralkotó Szász Gyula
-  mondhatni romantikus felfogásában -  jelenítette meg. Iparoskötényét összefogva, jobb kezében
-  most már tudjuk - tipikus asztalos szerszámmal a gyaluval. Sujtásos nemezpantallót visel, inge 
paraszting, köténye kék vászon.
3. AZ ERDÉSZETI OKTATÁS EGYKORI SZÉKHÁZA
4. ábra. Selmecbánya (Pécs, Csontváry  M ú z e u m )
Csontváry Kosztka Tivadar, a híres Libanoni cédrus festője a felvidéki Selmecbánya látképét is 
megfestette 1910-ben. Az olajfestmény eredetije Pécsett, a Csontváry Múzeumban található. A 
kép közepén a Kálvária domb alatt többemeletes épületek vehetők ki. Ezek a Mária Terézia által 
alapított Bányászati és Erdészeti Akadémia un. palotái; Bányászati, Erdészeti és Kémiai Paloták. 
A magaslati Kálvária dombtól jobbra látható egy nagy „E” betű, amelyet a helyi erdészek Erzsébet 
királyné látogatása tiszteletére alakítottak ki az erdőben.
Az Erdészeti palotát ezen a képeslapon is megtekinthetjük.
■mmf M  ■
6.ábra. Az Erdészeti Palota képesla­
pon
205
10.23716/TTO.20.2013.27
7.ábra. A „Pro Universtate Soproniensis” emlékérme
Tudjuk, hogy a Selmeci Akadémia Trianon után Sopronban kapott helyet Erdőmérnöki Főiskola 
néven, majd egyetemmé vált. A Soproni Egyetemért emlékérmén, amelyet az Egyetem jelentős 
támogatóinak ítélnek oda, a selmeci Erdészeti Palota látható a két város, Selmecbánya és Sopron 
címere között.
4. EGY NEHÉZ EGYKORI SZAKMA; A PADLÓKAPARÓ
A mai parketta előtti időkben vastag keményfa pallóval borították a nagyobb épületek helyisé­
geit. A későbbi változat a vékonyabb fenyődeszkából lerakott hajópadló. Ennek tisztítása egy ősi 
kaparószerszámmal, térdelve történt. Ezt az igen fáradságos műveletet örökítette meg G u s t a v e  
C a il le b o te  1875-ben készített, Párizsban látható olajfestményén. A képet helytelenül fordították 
„Padlógyalulók”-nak az angol elnevezés (The Floor Scrapers) után; ugyanis másképpen működik 
az egykori kepecsre emlékeztető kaparószerszám és más elven a gyalu; a kaparókést húzzák, míg 
a gyalut tolják.
5. A MAGYAR KOCSI TÖRTÉNETE
Több kézműves szakma: a kovács, a lakatos, a bognár, a faesztergályos, az asztalos, a kárpitos, a 
fényező együttes munkájának eredményeképpen születtek meg a kocsik, méginkább a hintók. Az 
alapvetően fából készült, 16. századi könnyű magyar kocsi több postabélyegen; 1947-ben és 1977- 
ben is megjelent, hirdetve elnevezésében is magyarországi származási helyét, a Komárom megyei 
Kocs községet.
206
10.23716/TTO.20.2013.27
8. ábra. The Floor Scrapers -  részlet (Paris, Musée d’Orsay).
MAGYAR POSTA í
OHM»'. W M l u* * J 1  f i i  1 f lk r
MAGYAR POSTAMAGYAR
9. ábra. A magyar kocsi története postabélyegen
207
10.23716/TTO.20.2013.27
Az 1977. évi, „A magyar kocsi története” 7 cimletből álló sorozatból itt látható: a 40 filléres bélye­
gen egy 20. századi négyfogatú kocsi, a 60 filléresen egy 19. századi omnibusz, az 1 forintoson 19. 
századi bérkocsi, míg a 2 Ft-oson egy postakocsi. A 3 másik cimleten a 18. századi ekhós szekér, 
az említett magyar kocsi, és a 15. századi utazókocsi szerepel.
6. KÁDÁRMÜHELY ÉS HORDÓGYÁR
10. ábra. Kádárműhely
Egy újabb műhely is az Érdért Vállalat 1991. évi Falinaptárából származik: a kádármühely, ahol a 
hordók készülnek. A kép bal oldalán a faragópadon a hordódonga faragása, míg jobbra a hordó 
összeállítása és abroncsozása látható.
Maradva a hordó példájánál, hordó szerepel a Vendéglátóipari Múzeum tulajdonában lévő plaká­
ton: ez az 1871-ben, Hermann János és Fiai által alapított Első Magyar Műhordó Gyárat hirdeti. 
Érdemes itt megjegyezni, hogy nem véletlen, hogy a hordógyárat Kőbányára telepítették, ahol az 
ismert sörgyár működött és működik jelenleg is..
208
10.23716/TTO.20.2013.27
11. ábra. Hordógyári plakát
209
10.23716/TTO.20.2013.27
7. INTARZIÁK
Az intarzia eredetileg a bútorok díszítésére szolgáló, fa-, gyöngy-, elefántcsont- és fémberakás­
ként vált ismertté. Ma már önállóan vékony falemezekből (furnérból) is készítik igen precíz ösz- 
szerakással. A képen 4 virág jelenik meg, Törőcsik Jolán alkotása (ma egy magángyűjteményt 
gazdagít).
12. ábra.T örőcsik Jolán.: Virágok. Intarzia
A vadász és vadászati témájú képeiről ismert hazai intarziaművész, Keszthelyi Jenő első m un­
kái közül való Lámfalussy Sándor erdészprofesszor képe, amely Lentiben a róla elnevezett szak­
iskola falát díszíti.
210
10.23716/TTO.20.2013.27
10.23716/TTO.20.2013.27
8. VADVIRÁG ÚT - A ZSELICSÉG VÉDETT NÖVÉNYEI
Pár évvel ezelőtt a Szennáról Kaposvárra vezető úton járva, nagyméretű, fából faragott virágokon 
állt meg a tekintetünk. Kiderítettük a történetüket is:
H o r v á th  Béres Já n o s  kaposszerdahelyi faszobrász elhatározta, hogy az államalapítás millenni­
uma, a jubileumi 2000. év tiszteletére kifaragja a Zselicség növényei közül a legértékesebbeket, (a 
művész lelkivilágához legközelebb állókat). Az összesen 21 db, 2,5 méter magasságú tölgyfából 
készült térplasztikát Kaposvártól kiindulva a Zselicségbe, Szilvásszentmártonba vezető, 17 km 
hosszúságú útvonal mentén kezdték felállítani, amelyet ezért Vadvirág útnak neveztek el. Ennek 
egyike az ábrán látható méhbangó.
ÖSSZEFOGLALÁS
Néhány olyan képet mutattam be szűkebb szakmámból a famegmunkálásból, amelyek közgyűjte­
ményekben lelhetők fel. Az ábrázolásokat kiterjesztettem a bibliai József Zalában található fából 
faragott, és az asztalos Zsolnay kerámia szobrára,valamint a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti 
Akadémia egykori épületére mai emlékérmén is. Foglalkoztam emellett azzal is, hogy az ácsot és 
az asztalosokat hogyan nevezik több ország nyelvén is, s mutattam intarziákat és egy vadvirágot 
ábrázoló faragást Somogyból.
FELHASZNÁLT FORRÁSOK
Baráth László: Göcsej kincse az erdő, a fa. Kiállítási útmutató. É.n. Lenti.
Búza Péter-Gadányi György: A mesterség dicsérete. Parlamenti szobor-korrajz. Száz magyar falu 
könyvesház Kft. É.n. 78-79.
ÉRDÉRT Vállalat. Képes falinaptár 1991. Képzőművészeti Kiadó. Budapest, 1990.
Horváth Béres János somogyi fafaragó honlapja. 2012.
Király Pál: A velünk élő múlt. Országos Erdészeti Egyesület, Budapest, 2000.
Király Pál: József, az ács. Erdészeti és Faipari Híradó. 2011. március.14-15.
Budapest, 2012. november
212
10.23716/TTO.20.2013.27
12.ábra. Szenna környéki vadvirág (Méhbangó)
A szerző elérhetősége:
Dr. Tóth Sándor László, Budapest 
Tel.: +36 1 2575 269,
sandor.toth9@freemail.hu
213
10.23716/TTO.20.2013.27


Gyűjteményi képi ábrázolások -

faiparosok, erdészeti oktatás

Nemes, József

Irodalmi művek és művészi ábrázolások

alkalmazása a technikaszakos tanárképzésben

Draskóczy, István

Középkori sóbányászatunk egyes

technikatörténeti kérdései. „cum fodina seu puteo salis”

Szoták, Szilvia

Fedinec, Csilla

Változó világ – változó közösségek a kárpát-medencében

Hatos, Pál

Hungarian

PhD konferencia 2013

Bélyácz, Iván

Van-e még szerepe a benső értéknek a befektetések piaci árazásában?

Imre, László

Az irodalomtudomány lehetőségeinek és feladatainak a kérdéséhez

Zvara, Edina

Monok, István

Nyugat-dunántúli protestáns lelkészek könyvei a késő humanizmus korában

Tamm, Anne

Kategóriafüggetlen eset : a morfológiai eset pragmatikája a finnségi igerendszerben

Not a member yet

Az alexandriai Szarapeion

Gyűjteményi képi ábrázolások - faiparosok, erdészeti oktatás

Irodalmi művek és művészi ábrázolások alkalmazása a technikaszakos tanárképzésben

Középkori sóbányászatunk egyes technikatörténeti kérdései. „cum fodina seu puteo salis”