NYME Repository of Publications
Not a member yet
3758 research outputs found
Sort by
Divergent Trends in Insect Disturbance Across Europe's Temperate and Boreal Forests
No full textOngoing shifts in climate and land use have altered interactions between trees and insect herbivores, changing biotic disturbance regimes. However, as these changes are complex and vary across host species, insect taxa, and feeding guilds, they remain poorly understood. We compiled annual records of forest insect disturbance from 15 countries in temperate and boreal Europe, spanning the period from 2000 to 2022. The dataset comprises 1361 time series characterizing the dynamics of 50 herbivorous insects. We used this dataset to test whether insect disturbance has systematically changed during the 23‐year period across host trees and feeding guilds, whether it varies along latitudinal and climatic gradients, and whether synchrony exists among species in the same guild or among species sharing the same host. Since 2000, borer disturbance was predominantly concentrated on gymnosperms, while defoliators impacted gymnosperms and angiosperms more evenly. While 85.8% of gymnosperm disturbance was inflicted by a single species, Ips typographus , the majority of disturbances to angiosperms were caused by six different species. Borer impact on gymnosperms has increased in the 21st century, while defoliator impact has decreased across both clades. In contrast to diverging temporal trends, disturbance was consistently greater in warmer and drier conditions across feeding guilds and host types. We identified significant synchrony in insect disturbance within host types and feeding guilds but not between these groups, suggesting shared drivers within guilds and host types. Increasing insect disturbance to gymnosperms may catalyze adaptive transformations in Europe's forests, promoting a shift from historical conifer‐dominated management to broadleaved trees, which are less affected by insect herbivores. Our findings reveal a diversity of trends in insect herbivory, underscoring the need to strengthen monitoring and research in order to better understand underlying mechanisms and identify emerging threats that may not be apparent in currently available data
Az ÓNOAP és Brunszvik Teréz fókuszai és diskurzusa a kora gyermekkori nevelésről. AI-eszközök bevonása a szövegkorpusz kvantitatív vizsgálatába
No full textA tanulmány az óvodai és kora gyermekkori nevelés elméleti–történeti kontinuumát vizsgálja a jelenlegi Óvodai nevelés országos alapprogramja (ÓNOAP) és Brunszvik Teréz Versek, cikkek, levelek, naplóidézetek korpuszalapú összevetésével. A gyermekközpontú nevelés, a morális–közösségi szocializáció és a játéktevékenység pedagógiája volt az értelmezési keretünk. Azokra a kérdésekre kerestük a választ, hogy milyen tartalmi metszetek és eltolódások azonosíthatók az ÓNOAP normatív kategóriái és Brunszvik szövegeinek fókuszai és hangsúlyai között? Hipotézisünk szerint a közös mag a gyermek – nevelés tengely lehet. Vélhetően a mai értelmezési keretek miatt jelentősebb eltéréseket is azonosíthatunk a vallás/nemzet és a szociális küldetés, egészséges életmód–anyanyelv–inklúzió (ÓNOAP) terén, hiszen ezek Brunszvik Teréz idején nem létező, vagy mai szemmel értelmezhetetlen fogalmi rendszerek. Módszereink között a szógyakoriságok, kollokáció és együtt előfordulási hálók szerepeltek, illetve témamodellezéssel próbálkoztunk. Ehhez Voyant Toolst használtunk és a Google-fiókunkhoz tartozó Gemini AI alkalmazást, a citációk kereséséhez pedig Scite.AI szoftvert, a hagyományos kvalitatív módszertani stratégiák ugyanis a szövegkorpusz nagysága és a rendelkezésre álló erőforrások tekintetében kivite-lezhetetlenek lettek volna. Emellett az AI-alkalmazások terjedése miatt relevánsnak láttuk ezen eszközök bevonását és kipróbálását.
Eredményeink arra utalnak, hogy az ÓNOAP-ban a „gyermek–óvoda–nevelés–játék–egészséges életmód–anyanyelv/kommunikáció–érzelmi/erkölcsi–közösség” fogalmi keret dominál. Brunszvik Teréz szövegeiben a „gyermek–nevelés” mellett a „vallás/hit–haza/nemzet–szegénység/menedék–női szerep” csomópontok azonosíthatók.
Elméleti és gyakorlati jelentősége az lehet az eredményeknek, hogy igazolják azon felvetésünket, mely szerint az AI-alkalmazások kvalitatív szövegelemzésre nem használhatók, de a kvantitatív változók azonosításában hatékony eszközök lehetnek. Eredményeink alkalmazását jelentőségét jelentősen korlátozza a kézi kódolás hiánya, és hogy a gépi esz-közök nem helyettesítik a hermeneutikai elemzést
Az óvodapedagógus úszásoktatói és óvodai nevelői szerepének kölcsönhatásai
No full textAz óvodai nevelés keretében megvalósuló úszásoktatás az elmúlt években egyre szélesebb körben elterjedt, s ezt a folyamatot tovább generálja a Magyar Úszó Szövetség Úszó Nemzet Programja is. Az oktatás sikerességének kulcsfigurája az oktató, aki nagy többségben nem az óvodás korosztály neveléséhez értő pedagógus. Az eredményes úszásoktatás feltételeihez hozzátartozik az élménypedagógiára alapozott oktatásmódszertan (Bencurikova, 2015), az empatikus, gyermekcentrikus oktatói magatartás, amelynek a pedagógiai végzettséggel rendelkező oktatók nagyobb valószínűséggel tudnak megfelelni (Paic, 2019; Ré-vész, 2021). Az úszásoktatás céljait – a víz és az úszás megszerettetését, a minél magasabb szintű úszástudás elérését – az óvodapedagógus-végzettséggel rendelkező oktatók hatékonyabban tudják megvalósítani, hiszen ők professzionális szinten tudják alkalmazni a különböző nevelési, oktatási módszerek kisgyermekkorra adaptált megvalósítását. A saját óvodapedagógus által vezetett úszásoktatás felerősíti az előzőekben leírt hatásokat, illetve jótékonyan hat az egyéb nevelési területekre és a gyermek-pedagógus interakciókra. Az uszodában megvalósuló speciális élethelyzet, a megélt szituációk elősegítik egy erősebb gyermek-óvodapedagógus kötődés kialakulását. Sopronban, az óvodai úszásoktatás területén 6 éve sikerült megvalósítani a saját óvodapedagógusi rendszer két változatát. Az első változatban az óvoda egy csoportja hetente két alkalommal jár úszásoktatásra, ahol a csoport két óvodapedagógusa végzi az oktatói tevékenységet, a második változatban a 3 hetes óvodai úszásoktatás során az óvoda óvodapedagógusai végzik az úszásoktatást.
Kutatásunk célja volt bemutatni, hogy a saját óvodapedagógus úszásoktató milyen hatással van az óvodapedagógus-gyermek kapcsolatrendszerre, az úszásoktatás során kialakult szorosabb kapcsolat milyen mértékben hat az úszásoktatás sikerességére, illetve hatással van-e az óvodai nevelési tevékenységekre.
A kutatási célok megvalósítását az alábbi hipotézisek bizonyításán keresztül valósítottuk meg.
Feltételeztük, hogy az úszásoktatás során az óvodapedagógus hatékonyabban tudta feloldani a gyermekek vízzel kapcsolatos negatív attitűdjét.
Feltételeztük, hogy az úszásoktatás során kialakult bizalmi viszony az óvodai élet más területeire is hatással van.
Feltételeztük, hogy az óvodapedagógus szorosabb kapcsolatot, erősebb kötődést tud kialakítani a gyermekekkel az úszásoktatás révén.
A hipotézisek bizonyítására kvalitatív kutatási módszert alkalmaztunk, strukturált mélyinterjút. A mintát az oktatást végző 6 óvodapedagógus adta.
Az interjú eredményeit feldolgozva számos területen pozitív hatást tapasztaltunk. A gyermekek gyorsabban oldották fel gátlásaikat a vizes közeggel szemben, illetve az uszodai bizalmi kapcsolatot sikerült az óvodapedagógusoknak átmenteni az óvodai élet mindennapjaiba. A pedagógus-gyermek interakciók a kölcsönös támogatáson alapultak, a fegyelem javult, a nevelési színtereken végzett fejlesztések során a gyermekek aktivitása, kezdeményezőkészsége nagyobb mértékben valósult meg. Az óvodapedagógus-gyermek kötődés egy magasabb szintre emelkedett, ami eredményesebb nevelői munkát eredményezett az óvodában
Az óvodapedagógus jólléte
No full textA tanulmány célja, hogy átfogó módon vizsgálja az óvodapedagógusok jóllétét. Mit értünk az óvodapedagógus jóllétén, és miért lényeges ezzel a témával foglalkozni? Milyen nézőpontokat kínál a munkahelyi követelmény-erőforrás modell, a pozitív pszichológia vagy akár az öndeterminációs elmélet a jóllét mélyebb megértésére? Milyen módon gazdagíthatja a jóllétet a reziliencia, az önreflexió vagy a játékosság? Végül, milyen egyéni, szakmai és társadalmi lehetőségeink vannak arra, hogy a pedagógusok – köztük kiemelten az óvodapedagógusok – holisztikus értelemben vett jóllétét elősegítsük
Stationarity and non-stationarity in long-term climate time series in Hungary
No full textThe study analyses 154 years of climate data (1870–2023) from four Hungarian cities to evaluate stationarity in precipitation and temperature. Monthly precipitation remains relatively stable in Szeged and Nyíregyháza, while Budapest and Sopron show a gradual decline. Temperature series in all cities are non-stationary, with clear trends and structural breaks. These findings emphasize regional differences in climate behaviour and the relevance of break-aware approaches for robust trend assessment
Methodological basis of Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) regeneration by coppicing: case studies
No full textIn countries struggling with timber shortage, including Hungary, fast-growing tree species such as black locust (Robinia pseudoacacia L.) offer the possibility of meeting an increasing proportion of timber demand from domestic sources through more efficient use of cultivation opportunities. Coppice forest management is the oldest, but also the simplest and, in most cases, the most cost-effective method of operation. In this paper, we present the timber production criteria for the coppice regeneration method, including the accelerated determination of the timber stock of black locust parent stands through case studies
