NYME Repository of Publications
Not a member yet
3758 research outputs found
Sort by
Faanyagok dinamikus szilárdságvizsgálata
Kutatásunk a faanyag dinamikus szilárdságának meghatározását tűzte ki célul. A kutatás eredményei új ismeretekkel szolgálhatnak dinamikus hatásoknak is kitett faszerkezetek méretezéséhez, mint például fahidak, fa kilátók és innovatív fa gépalkatrészek tervezése. A témában elérhető kisszámú szakirodalom alapján elmondható, hogy egy kevéssé kutatott fel-tárt kutatási területről van szó. A kutatás célja az egyes fafajok Wöhler görbéjének előállítása, mely az anyag kifáradási határát mutatja adott terhelési szint mellett. A vizsgálatokat ciklikus húzó igénybevétel alkalmazásával végeztük, maximum terhelésként a statikus húzószilárdság 50,60,70 és 80%-ának alkalmazása mellett. A vizsgálatok jelenleg is folynak, cikkünkben a pannónia nyár, az akác és a kőris fajok kifáradási görbéjét mutatjuk be. Az eredmények azt mutatják, hogy az akác magas (70%) terhelési szint mellett is jól ellenáll a ciklikus fárasztóvizsgálatnak. Több százezer ciklus után se mutatott tönkremeneteli jeleket
A vastagság figyelembe vétele a mikrohullámú radarral történő sűrűség és nedvességtartalom becslés során
A cikk egy folyamatban lévő műszerfejlesztés következő lépéséről kíván számot adni, mely egy faanyag sűrűségét és nedvességtartalmát becslő műszer fejlesztését tűzte ki célul. A műszer alapgondolata a faanyagon keresztülhaladó mikrohullámú sugárzás csillapodásának és áthaladási sebességének mérésén alapszik. Ez lehetőséget biztosít a nedvességtartalom és a sűrűség egyidejű becslésére. A kutatás során változó sűrűségű és nedvességtartalmú és eltérő anyagvastagságú fa mintatestek mérése és az így kapott eredmények kiértékelése történt. Az eredményekből több lépcsős statisztikai értékeléssel és többparaméteres regresszió segítségével állítottunk fel becslő modelleket a sűrűség és a nedvességtartalom meghatározására. Az alkalmazott módszerrel viszonylag pontosan sikerült megbecsülni a különböző vas-tagságú faanyagok nedvességtartalmát, azonban a sűrűségbecslés pontossága jelentősen elmaradt a várakozásoktól. A kutatás több olyan kérdést és problémát felfedett, melyek a műszerfejlesztés későbbi szakaszaiban elvégzendő kísérletek alapjául szolgálhatnak
Az európai LVL gyártás helyzetének áttekintése
A tanulmány röviden áttekinti a rétegelt ragasztott fatermékek (LVL) történeti, előállítási, alkalmazási és gazdasági paramétereit. Összefoglalja a gyártás folyamatát és az európai gyártók jelenleg piacon kapható termékeinek szilárdsági tulajdonságait. A 2015-ben tervezett gyártás kapacitás még kihasználatlan, bár az LVL termékek Európai Uniós felhasználása 2010-től 2017-ig igen jelentős növekedést mutat. A világpiaci megoszlás várhatóan egyharmadával fog bővülni, de a jelenlegi rendszer még lefedi a várható igényeket. A felhasználás további növekedésének a fenntartható erdőgazdálkodással összhangban kell történnie
Demenciával élő idősek gondozási szükségletének vizsgálata egy empirikus kutatás tükrében
The ongoing range expansion of the invasive oak lace bug across Europe: current occurrence and potential distribution under climate change
In recent years, the oak lace bug, Corythucha arcuata, has emerged as a significant threat to European oak forests. This species, native to North America, has in the last two decades rapidly extended its range in Europe, raising concerns about its potential impact on the continent's invaluable oak populations. To address this growing concern, we conducted an extensive study to assess the distribution, colonization patterns, and potential ecological niche of the oak lace bug in Europe. We gathered 1792 unique presence coordinates from 21 Eurasian countries, utilizing diverse sources such as research observations, citizen science initiatives, GBIF database, and social media reports. To delineate the realized niche and future distribution, we employed an ensemble species distribution modelling (SDM) framework. Two future greenhouse gas scenarios (RCP 4.5 and RCP 8.5) were considered across three-time intervals (2021–2040, 2061–2080, and 2081–2100) to project and evaluate the species' potential distribution in the future. Our analysis revealed that significant hotspots rich in host species occurrence for this invasive insect remain uninvaded so far, even within its suitable habitat. Furthermore, the native ranges of Turkey oak (Quercus cerris L.) and Hungarian oak (Quercus frainetto L.) species offer entirely suitable environments for the oak lace bug. In contrast, the pedunculate oak and sessile oak distribution ranges currently show only 40 % and 50 % suitability for colonization, respectively. However, our predictive models indicate a significant transformation in the habitat suitability of the oak lace bug, with suitability for these two oak species increasing by up to 90 %. This shift underlines an evolving landscape where the oak lace bug may exploit more of its available habitats than initially expected. It emphasises the pressing need for proactive measures to manage and stop its expanding presence, which may lead to a harmful impact on the oak population across the European landscape. © 2024 The Author
A csődelőrejelző modellek vizsgálata az újonnan alapított vállalkozások esetében
A tanulmányunk az újonnan alapított vállalkozások és a csődmodellek témakörével foglalkozik. Az új vállalkozások számos nehézséggel néznek szembe az alapítás során, melynek következtében nagy arányú a megszűnésük. Ezért is lényeges a megelőzés, amelyben kulcsszerepe van az elemzésnek. Kutatásunk alapvető célja, hogy egy adatbázis kiépítésével megvizsgáljuk, hogy az újonnan alapított vállalkozások képesek-e alkalmazni a csődelőrejelző modelleket. Összesen három célt tűztünk ki: 1. Megvizsgálni a megszűnt vállalkozások esetében, hogy a csődmodellek milyen mértékben alkalmazhatók az újonnan alapított vállalkozások estében. Itt megállapítottuk, hogy nem alkalmazhatók egységesen és négy modell alkalmazható a leginkább. 2. A csődmodellek vizsgálata a kialakított időtávok szerint. Itt feltártuk a kapcsolatot az időhorizont és a csődmodellek között, rövid távon nagyobb a megbízhatóságuk. 3. A csődmodellek vizsgálata az eltérő elhelyezkedése és az abból is adódó regionális különbségek alapján. Megállapítottuk, hogy a fejlett térségben a legtöbb modell pontosabb előrejelzéssel rendelkezik, valamint egyes modelleknél regionális különbségek hatása is tetten érhető
A gazdasági növekedés határai, felismerés vagy bukás (Recenzió)
[Pogátsa Zoltán: Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás, Kossuth Kiadó Zrt., Budapest, 2023. ISBN 9789635449804
A HAZAI FAIPARHOZ KAPCSOLÓDÓ KLÍMAMITIGÁCIÓS INTÉZKEDÉSEK HATÁSBECSLÉSE
A fatermékek (HWP) jelentős mennyiségű szenet tárolnak, a hosszú élettartamú termékek és a fa épületszerkezeti elemek a széntárolás egyik leghatékonyabb módját valósítják meg. A faipari termékek élettartamának meghosszabbítása, valamint a megfelelő hulladékkezelés, újrahasznosítás és újrafelhasználás jelentősen hozzájárulhatnak a klímacélok eléréséhez. Tanulmányunkban 10 különböző forgatókönyv alapján 2050-ig vetítettük előre a hazai fatermékek széntárolását, illetve széndioxid és metán kibocsátásait annak érdekében, hogy megtaláljuk a legnagyobb klímavédelmi hatással bíró faipari intézkedések kombinációját. Az előrejelzéshez az országspecifikus HWP-RIAL modellt használtuk, mely alkalmas a fatermékek széntárolásának prognosztizálására, valamint az életciklus végéhez és a hulladékkezeléshez kapcsolódó kibocsátások előrejelzésére is. A vizsgálatunk leglényegesebb következtetése az, hogy további intézkedések nélkül a magyarországi fatermékek 2047-re széndioxid nyelőből kibocsátóvá válnak. A szénmegkötés folyamatos fenntartása érdekében elengedhetetlen további klímavédelmi intézkedések bevezetése, beleértve a kaszkád termékértékláncokat és a körkörös biogazdálkodási megközelítést. A leghatékonyabb egyedi intézkedések közé tartozik a termékek életidejének növelése, az újrahasznosítási arány növelése és az iparifa mennyiségének növelése az ipari választékarány növelésével, vagy a kitermelés fokozásával. Ezen intézkedések kombinációjával a 2022-2050 közötti időszakban éves átlagban maximum 1,5 millió t CO2 egyenérték klímamitigációs potenciál érhető el
Kocsánytalan tölgy (Quercus petraea (Matt.) Liebl.) állományok fatermési függvénye és táblája az ERTI tartamkísérleti hálózatának adatbázisa alapján
Kocsánytalan tölgy fatermési táblát a magyarországi tartamkísérleti hálózat adatai alapján 1981-ban publikált Béky Albert. Azóta jelentős adattömeg halmozódott fel a Soproni Egyetem – Erdészeti Tudományos Intézetének (SOE – ERTI) hosszúlejáratú fatermési és erdőnevelési tartamkísérleti hálózatának újrafelvételezéseivel. Ezen adatbázis alapján fatermési függvény és fatermési tábla készült a kocsánytalan tölgy fatermésének pontosabb becslése érdekében. Összesen 243 db parcella 1329 digitalizált jegyzőkönyvét dolgoztuk fel, mely alapján jelentős különbségeket tapasztaltunk a korábbi táblákhoz képest. A hagyományos fatermési tábla elkészítése mellett részletesen megadjuk a számítások módját, mely alapján kiszámítható egy állomány egyedi növekedési trendje. A táblák 100%-os kocsánytalan tölgy elegyarányt, záródást és sűrűséget feltételezve készültek