NYME Repository of Publications
Not a member yet
3758 research outputs found
Sort by
Szakmaterületek összekapcsolása és interdiszciplináris eredmények. A Ped-Ing-Toy projekt bemutatása
No full textA mérnöki és pedagógiai tudományterületek alapvetően távol állnak egymástól, azonban kellő kreativitással és szervezéssel e különböző területek összehozhatóak, megtalálhatóak a rejtett kapcsolódási pontok. A tanulmány ennek jegyében megvalósított hallgatói projektet mutat be. A projekt célja a hallgatói együttműködés előmozdítása, a kapcsolt
tudományterületek bemutatása, valamint közös értékek alkotása. A hallgatók egy féléven keresztüli együttműködése során óvodáskorú gyermekek számára olyan játékokat terveztek és valósítottak meg, amelyek egyszerre fejlesztik a kicsik kreativitását, motorikus képességeit, gondolkodását. A projekt során a hallgatóknak számos kihívással kellett szembenézniük. Egyrészt meg kellett találniuk azt a közös nevezőt, amely a közös munkához kellett, másrészt olyan játékokat kellett tervezniük, amelyek egyszerre felelnek meg a mérnöki és a pedagógiai követelményeknek. A tanulmányunkban részletesen bemutatjuk a projekt tervezési folyamatát, a megvalósítás során felmerült kihívásokat és az elért eredményeket
A klímaváltozás vízmérlegre gyakorolt hatásának előrejelzése egy gyepborítású tesztparcellán
No full textThe ongoing climate change in Europe is characterized by statistically significant warming in all seasons. Increasing temperatures also affect the precipitation intensity through the hydrological cycle, so that the assumed changes in the distribution and amount of precipitation and the continuously increasing temperatures may increase the rate of water use by plants, making the adaptability of vegetation to climate change a key issue. In the present paper, the hydrological effects of climate change were investigated under typical environmental conditions of a specific agricultural area in Austria. For this purpose, (1) a simple Thornthwaite-type monthly time-step water balance model was developed and (2) the model was used to project the water balance components for the 21st century for (a) a normal root depth (current condition) and (b) a (hypothetically) increased root depth representing the adaptation potential of vegetation to warming. To achieve the main objectives, the model was calibrated and validated with local reference data. The key parameter of the model is the soil moisture holding capacity (SOILMAX), expressed using root depth. The latter was calibrated using available evapotranspiration and soil physics properties. The calibrated model was used for projections using data from four bias-corrected regional climate models. Model runs with normal root depths resulted in increasing annual averages for evapotranspiration and soil moisture, but decreasing annual averages for soil moisture minimums by the end of the 21st century. However, the monthly values indicated that a decrease in soil moisture during the growing season is projected by the end of the 21st century. The vegetation of the selected agricultural area was shown in the model runs to be able to successfully adapt to increasing drought stress by increasing its root zone to its potential maximum
Ecological and Health Implications of Microplastics in Water: A Short Review
No full textMicroplastics, which have become a critical threat, are seeping into aquatic ecosystems and posing an increasing risk to human health. This review categorizes the pollution sources: consumer products, (like microbeads in toiletries) as primary sources and secondary sources coming from degraded plastic waste. Ocean currents transport these particles globally, enabling them to carry toxic heavy metals and persistent organic pollutants (POPs), intensifying their environmental impact. Accumulation in marine organisms leads to physical blockages, latent toxicity and mortality, while its presence in seafood directly affects human health. Addressing microplastic pollution demands innovative, multi-faceted solutions. Key recommendations include reducing reliance on single-use plastics, advancing water treatment technologies, and exploring robotic filtration to purify water. The study emphasizes the necessity for global and sustainable efforts to mitigate these pollutants, which represent a long-term ecological and health hazard
Modularitás és érték
No full textJelen tanulmány a moduláris bútorokkal kapcsolatban vizsgálja az anyag, forma és evolúción alapuló design megnyilvánulásokat. A modularitást tekintve olyan oldható kötésekről és elem készletről beszélünk, melyek a felhasználó által személyre szabható és alakítható rend-szereket foglal magába. A moduláris térszervezés, a bútorok tekintetében Dieter Rams a Vitsoe-nak tervezett elemes polcrendszere és Max Bill Ulmer Hocker széke vagy Mies van der Rohe Bauhaus iskola modorában és szellemiségében tervezett épületei, melyek a „Less is more” hitvallást hirdetik megfeleltethetőek az elemkészletből való térszervezésnek. A bútorok vonatkozásában a modulok külön-külön is működhetnek, de együtt is egy nagyobb egészet alkothatnak, ezáltal egy olyan érték jön létre, mely a tárgy használhatóságát és a funkcióknak a rendszerét foglalja magába. A kutatás módszertana a felhasználói oldal vizsgálatát, ezzel szimultán a piacon jelenlévő termékek összehasonlítását, a styling, a design és az elem-készletük alapján vizsgálja. Fenntarthatóságbéli szempontokat is figyelembe véve, mely a faalapú moduláris bútorok integrálása az enteriőrökbe releváns módszer a metamodern korban
A HAZAI ERDÉSZETI ÉS FAIPARI SZEKTOR SZÉNMÉRLEGÉNEK ELŐREJELZÉSE AZ ERDŐIPARI SZÉN MODELL FELHASZNÁLÁSÁVAL
No full textAz erdőalapú klímamitigáció napjainkban egyre inkább kulcsszerepet kap a nemzetközi klímapolitikában, így egyre fontosabbá válik az ágazat szénmegkötő képességét befolyásoló mechanizmusok megértése. Tanulmányunkban különböző erdőkezelési stratégiák klímamitigációs hatását értékeltük. Létrehoztunk egy új szénforgalmi modellt, az Erdőipari Szén Modellt (Forest Industry Carbon Model, FICM), amely az erdei biomassza, az elhalt szerves anyagok, a talaj és a fatermékek szénegyenlegét, valamint a termék- és energiahelyettesítések útján elkerült kibocsátásokat számszerűsíti. A modell segítségével a magyar erdőipar széndioxid mérlegét három forgatókönyv szerint jeleztük előre. A Business as Usual (BAU) szcenárióban változatlan erdőtelepítési és fakitermelési szinteket feltételezünk. Az Extenzifikációs szcenárióban azt feltételeztük, hogy az erdőtelepítések és a fakitermelés mértéke a felére csökken. Az Intenzifikációs forgatókönyvben pedig az erdőtelepítés növekedését, megnövelt ipari választékarányt, és a fakitermelés fokozatos növekedését vettük alapul. Eredményeink azt mutatják, hogy az Intenzifikációs forgatókönyvet jellemzi a legnagyobb nettó szénmegkötés és itt érvényesül a maximális termék- és energiahelyettesítési hatás. A nettó erdőipari szénegyenleg 2050-re a BAU szcenárióban –8447 kt CO2 egyenérték, az Extenzifikációs szcenárióban –7011 kt CO2 egyenérték, míg az Intenzifikációs szcenárióban –22 135 kt CO2 egyenérték szintet ér el. Bár a termékhelyettesítés hatása a LULUCF szektorban nem számolható el, az ipari és energetikai kibocsátások csökkenésének kedvező hatása megjelenik a nemzeti üvegházgáz mérlegben. A modellezési eredmények azt mutatják, hogy az EU által Magyarország számára kijelölt 2030-as LULUCF szénmegkötési célérték az Intenzifikációs szcenárióban elérhető. Prognózisunk szerint a fahasználat drasztikus korlátozása csupán rövid távú megoldást jelenthet, kedvező hatásai 2050-re megszűnnek, és a BAU forgatókönyvhöz képest többletkibocsátásokat eredményez
A gyérítések lehetséges hatása bükk állományok genetikai szerkezetére – három hosszúlejáratú, erdőnevelési sor genetikai és fatermési szempontú értékelése
No full textVizsgálatunkban három hosszúlejáratú bükk (Fagus sylvatica L.) erdőnevelési kísérlet értékelését végeztük el azélőfakészlet alakulásának szempontjából, illetve a genetikai diverzitás esetleges változásainak feltárása céljából,Kőszegen, Tormaföldén, illetve Visegrádon. A kísérletben üzemi és intenzív erélyű gyérítések hatását elemeztükegy beavatkozástól mentes parcellához viszonyítva. A fatermési adatsorok alapján a 2000-es évektől kezdődőena kísérleti tervektől eltérő beavatkozások, illetve abiotikus károk nyomai is megfigyelhetőek voltak. A gyérítésekhatása leginkább a tormaföldei és részben a kőszegi kísérlet parcellasorain érhető tetten. A genetikai vizsgálatoknem igazolták, hogy gyérítés hatására csökkenne a genetikai diverzitás, az alkalmazott öt nukleáris mikroszatellitmarker alapján. Az üzemi gyérítésen átesett parcellák magasabb vagy közel azonos genetikai diverzitási értékekkelrendelkeznek, mint a kontroll. Kőszeg esetében a két kezelt parcella mutat nagyobb fokú genetikai hasonlóságot,míg Tormaföldén az üzemileg gyérített és a kontroll parcella áll egymáshoz közelebb. A visegrádi parcellasor minda fatermés alakulása szempontjából, mind a genetikai mintázat tekintetében nehezen értékelhetőnek bizonyultak.A genetikai diverzitás regionális szinten a kőszegi állományban volt a legmagasabb, a visegrádiban pedig a legalacsonyabb
A Remetekert Erdőrezervátum (ER-37) faállományszerkezet, fekvő holtfa és termőhely vizsgálatának eredményei
No full textA hazai erdőrezervátumok monitorozása 2005-ben kezdődött, napjainkig közel 40 magterület felmérése történt meg a hosszú távú vizsgálatsorozatok részeként. A Remetekert Erdőrezervátum alapfelmérésére 2022-ben került sor, többek között termőhelyi és faállomány szerkezeti vizsgálatok elvégzésével, amelyet a domborzatmodell megszerkesztésével és a fekvő holtfa mennyiségének felmérésével egészítettünk ki. A vizsgált középkorú, zárt szálerdő elsősorban agyagbemosódásos barna erdőtalajon áll, amelynek tápanyagtartalma megfelelő termőhelyi feltételeket biztosít az állományalkotó dombvidéki bükkös és gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdőknek. A terület domináns fafaja a kocsánytalan tölgy volt, emellett magasabb törzsszámban a bükk és a gyertyán fordult elő, átlagos élőfakészletük 556 m3/ha, állománysűrűségük 762 törzs/ha volt. Az első lombkoronaszintet alkotó fák átlagosan kb. 20 méter magasak, a második lombkoronaszint magassága átlagosan 14 méter körüli. A fekvő holtfa eloszlása egyenlőtlen volt, mennyisége átlagosan 24,8 m3/ha