NYME Repository of Publications
Not a member yet
3758 research outputs found
Sort by
Potential inhibitors of Zika Virus Envelope Protein Through Molecular Docking, and Dynamics Simulation Analyses
No full textZika virus (ZIKV) infection remains a global health threat with no approved antivirals or vaccines to date, creating an urgent need for therapeutics targeting ZIKV. The viral envelope (E) protein is critical for host cell entry and represents a validated target for antiviral intervention. Here, we aimed to identify natural flavonoid compounds capable of inhibiting the ZIKV E protein using a dual-phase in silico screening strategy. First, we performed density functional theory (DFT) calculations to optimize the structures of nine candidate flavonoids and obtain quantum chemical descriptors (electronic properties); we also evaluated their drug-likeness and ADMET profiles. Second, we conducted molecular docking of these optimized flavonoids to the E protein, followed by hybrid quantum mechanics/molecular mechanics (QM/MM) refinement and 100 ns molecular dynamics (MD) simulations with principal component analysis (PCA) and MM-PBSA binding free energy calculations to assess binding interactions and complex stability. Docking identified quercetin, pinocembrin, and naringenin as the top binders, with binding energies of –8.3, –8.1, and –8.0 kcal/mol, respectively. These lead flavonoids also exhibited favorable pharmacokinetic properties, including high predicted gastrointestinal absorption, efficient clearance, and minimal toxicity risk (no carcinogenic or organ-specific alerts). Notably, pinocembrin’s complex demonstrated the greatest stability throughout a 100 ns MD simulation, maintaining a tightly bound conformation. In conclusion, quercetin, pinocembrin, and naringenin emerge as promising ZIKV E protein inhibitors with robust target engagement and favorable drug-like profiles. Their significant translational potential as antiviral candidates warrants further in vitro and in vivo studies to confirm efficacy and safety
New records and noteworthy data of plants, algae and fungi in SE Europe and adjacent regions, 23
No full textAz erdei szalonka (Scolopax rusticola L.) magyarországi tavaszi vonulásának modellezése a 2010–2019-es évek közötti időszakban
No full textBased on the spring samples (n=23 539 specimens) collected between 2010 and 2019 in the framework of the monitoring programme coordinated by the Hungarian Hunters' National Association, we determined the migration characteristics of the species. Statistically verifiable differences were found between the sampling years, which allowed us to classify the ten years analysed into four groups using hierarchical cluster analysis. To model the dynamic course of each year in the groups (I–IV), we used twofold and threefold linear combinations of GAUSSIAN functions, which were suitable for modelling the differential representation of the species' migration by age, sex and age and sex, and for expressing the differences mathematically, as reflected by the regression coefficients (90.3–98.7%), which are indicators of the fit of the function and thus of its applicability. The linear combinations of double and triple GAUSSIAN functions used gave high fitting accuracy due to their flexibility, in contrast to the traditionally used saturation functions (e.g., the HUGGERSHAFF-, AWRAMI functions). The GAUSSIAN models adapted to the properties of the point sets also met the requirements of the data set and the requirements of the test (limitation, one or more extreme values). It can be stated from the results of the modelling that this method is suitable for describing the whole process, since it allowed the modelling of a process with one, two or three maximum values and, accordingly, the search for two or more inflection points, as well as the evaluation of the intensity of change of the migration process, with the help of using difference coefficients. The model was used to determine the maximum of spring migration, which in years with average weather conditions fell in the fourth week of sampling (16–24 March), while in years with advancing characteristics migration reached its maximum in the second or third week of March (8–17 March). ), so the spring migration of Woodcock may start as early as mid- February if the weather is favourable, but the majority of wintering Woodcock will only start to migrate towards their nesting areas in the first half of March. In years with extreme weather conditions and thus disturbed migration dynamics, migration peaks occurred in several peaks (12 March, 21 March, 4 April in 2013, 15 March, 25 March in 2018), as the process took place in several waves and with different intensities depending on weather conditions. The high number of data elements collected during the hunting bag monitoring was also differentially evaluated by sex and by sex and age. The SPEARMAN rank correlation of the comparative study by sex showed a positive correlation (p=0.638–0.921) between the migration of the sexes in all years of the high-element sample, i.e., there is no statistically verifiable difference in the temporal migration patterns of cocks and hens. The double GAUSSIAN functions used to model migration also showed the same time course for both sexes. Not only by sex but also by age within the sexes, we evaluated the samples of Woodcock collected during the monitoring for which the time of capture, the age and sex of the bird were known (n=14 867 specimens). With the help of SPEARMAN's rank correlation, samples differentiated by age and sex showed a positive correlation in all years (p=0.367–0.963), i.e., there is no statistically proven difference in the spring migration of cocks and hens in Hungary. We also used double GAUSSIAN functions to model the spring migration by age and sex in Hungary. The functions reflected the same characteristics for both sexes and age
Jelentés A Gönyű-Szob közti Duna-szakasz (1791 – 1708 fkm) 2023. augusztus – 2024. április időszakának vízimadár felméréséről
No full textBased on the results of the waterfowl counts (shown in Tables 2 and 3) completed during the 2023/2024 season in the section between Gönyű and Szob of the Danube river, we recorded the largest number of waterbirds (n=11 796) in January, while the smallest total number of birds occurred in August (n=247). The daily water level of the Danube River on the observation days shows Table 1. We observed the highest number of species (18 species) in January, while in March we saw only 7 species. During the 9-month study, we observed 25 species. Species that only appeared occasionally or in small numbers (˂100 per observation) included Cygnus olor (max. 46), Mergellus albellus (max. 3), Aythya ferina (max. 90), Mareca penelope (max. 26), Tachybaptus ruficollis (max. 2), Podiceps cristatus (max. 4), Egretta garzetta (max. 5), Ardea alba (max. 45), Ciconia ciconia (max. 1), Aquila heliaca (max. 5), Haliaeetus albicilla (max. 3), Vanellus vanellus (max. 95), Larus canus (max. 65) and Alcedo atthis (max. 1). Species that appeared in larger numbers and quantities (˃100 per observation) were as follows: Anser anser: 0–200, Anser albifrons: 0–130, Anas platyrhynchos: 33–8478, Phalacrocorax carbo: 27–789, Bucephala clangula: 0–1590, Chroicocephalus ridibundus: 14– 390, Aythya fuligula: 0–276 and Larus michahellis: 4–186. Figures 1 present the dynamics of common species. There are 3 known Great Cormorant nesting colonies in the studied section of the Danube; in 2024, 350–375 pairs nested there. There were 100–130 pairs of Grey Heron (Ardea cinerea) which, like the Great Cormorant, also nests in 3 colonies. There are also two known White-tailed Eagles (Haliaeetus albicilla) nests in the section of the Danube (Nagy-Erebe Island, Komárom Szt. Pál Island,); booth nests were inhabited in 2024, and breeding were as well. One pair of Imperial Eagle (Aquila heliaca) breeding at Neszmély on Radvány Island were still present during the nesting, but in this year on the south side of the island
A social media használata a posztgraduális képzéshez kapcsolódó felsőoktatási felvételi kampányokban
No full textA tanulmányunkban a közösségi média felhasználási lehetőségeit vizsgáltuk a vadgazdálkodási képzési területen a posztgraduális felsőoktatási felvételi kampányban. A 2024 nyarán folytatott 40 napos Facebook és Instagram kampányban közel 150 ezer felhasználót értünk el átlagosan 2,17 alkalommal, akik közül legmeghatározóbb csoportnak a 35–54 korosztály bizonyult. A hivatkozáskattintások a landing oldalra arányosan jelentkeztek az elérésekkel. A nemek szerinti eloszlást vizsgálva megálla-pítottuk, hogy nagyobb elérés jellemezte a női felhasználókat, de az átkattintások száma, arányaiban a férfi felhasználóknál jóval magasabb volt. A közösségi médiában folytatott felvételi kampány eredményességét mutatja, hogy a 2024 szeptemberében felvett hallgatók 83%-a találkozott valamelyik platformon a promócióval
Az óvodáskori tanulási tevékenység módszertani jellemzőinek vizsgálata az 1970-es Óvodai foglalkozások Módszertanainak Programja tükrében
No full textPedagógiai értelmezésben a tanulás egy rendszerben bekövetkező, hosszabb távon ható, adaptív változás. A tanuláselméletekből kiindulva, az ismeretátadáson alapuló nézetrendszer szerint a pedagógus a tanulóknak átadja a tudást, ismereteket közöl, a tanuló pedig elsajátítja azokat. A szemléltetésen alapuló tanulási nézetrendszer értelmében az egyén a tudását a tapasztalatokból meríti. A tanulás forrását az objektív valóság képezi, míg a tudás
közvetítői az érzékszervekre gyakorolt hatások, az ingerek. A cselekvésre épülő nézetrendszerben az egyén a cselekvéseiből tanul. A tanulás forrása ismételten az objektív valóság, a tanulási folyamat közvetítője viszont a cselekvés. A tapasztalatoknak döntő jelentőség tulajdonítható a tekintetben, hogy a tanulás kiindulópontjai, és a tudatba beépülve alkotják a tudást. Körmöci (2015) megfogalmazásában az óvodáskori tanulásnak szociális, mozgásra épülő és értelmi képességeket mozgató összetevői vannak. Nagy (1985) úgy vélekedik, hogy a tanulás nem kizárólag direkt jellegű és nemcsak az ismeretek elsajátítását jelenti, hanem a személyiség gazdagodása, fejlődése. A tanuláskutatókat már régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy miként lehet a legeredményesebb módon megszervezni a gyermekek tanulását. Nagy József azt vallja, hogy a gyerekek számára lehetővé kell tenni a tapasztalatok megszerzését, és segítséget kell nyújtani számukra a megismerési folyamatokhoz. Kovács és Bakosi (2004) nézetei szerint a pedagógiai képességek kvalitása, az óvónők szakmai-módszertani felkészültsége, a játék előtérbe állítása kiemelten fontosak a tanulás folyamatában. Kutatásunk célja az volt, hogy az 1970-es Óvodai foglalkozások Módszertanainak Programja tükrében feltárjuk a korabeli óvodáskori tanulás módszertani sajátosságait. A kutatás alapvető módszere a forráselemzés volt. Az eredmények rámutattak arra, hogy a gyermeki tevékenység szolgálatába állított módszerek és eszközök a játékosság és motiváltság biztosításában, illetve az aktív részvételt tekintve voltak relevánsak a korabeli óvodáskori tanulási tevékenységben
Médiaértés, médiahatás, médiaszocializáció és a jóllét kapcsolata
No full textA médiahasználat és a médiaértés napjainkban különös hangsúlyt kap, hiszen a „digitális szennyezés” nem csak napjainkat, hanem minden percünket áthatja. Ugyanakkor komoly hiányosságokat tapasztalhatunk a médiaértésben és a médiahasználatban. A média változása egyre gyorsuló folyamat, gyarapodó hatásokkal, amit csak tudatosan kezelhetünk megfelelően. Ehhez a szülőnek és a pedagógusnak egyaránt felkészültté kell válnia, hogy a jövő generációit a megfelelő médiahasználatra nevelje. E tanulmány azért született, hogy összefoglalja a média pozitív és negatív hatásait, a médiaértés lépcsőfokait, valamint a médiahasználat megfelelő eszközeit multidiszciplináris környezetben, hogy az elvárt jóllétet és a megfelelő tanulói illetve dolgozói teljesítményt elérhessük
Az életvezetési készségek és az óvodai nevelés kapcsolata
No full textA life skills pedagógia, vagyis az életvezetési készségek fejlesztésére irányuló neveléstu-dományi megközelítés és pedagógiai módszertan világszerte egyre hangsúlyosabbá válik az oktatási intézményekben. Ennek hátterében az a felismerés áll, hogy a gyermekek jövőbeli boldogulása nem kizárólag az ismeretek és a kognitív tudáselemek elsajátításától függ. A sikeres életvezetésben legalább ennyire meghatározó szerepet játszik az empátia, az együttműködés és más szociális-érzelmi kompetenciák fejlettsége is. A nemzetközi és hazai kutatások egyaránt rámutatnak arra, hogy a szociális és érzelmi készségek hosszú távú jelentősége az értelmi képességekével egyenértékű.
Jelen tanulmány célja annak feltárása, hogy az életvezetési készségek miként integrálhatók az óvodai nevelés gyakorlatába; hogy e készségek fejlesztése milyen módon befolyásolja a gyermekek szociális-érzelmi fejlődését.
Kutatásunk szakirodalmi áttekintésre és két hazai esettanulmány elemzésére épül. Az elemzést kvalitatív tartalomelemzés módszerével végeztük, öt vizsgálati dimenzió mentén: (1) az intézményi integráció, (2) a pedagógusfelkészítés, (3) az alkalmazott módszertan, (4) a gyermeki élmények, valamint (5) a fejlesztési eredmények szempontjai szerint.
Elemzéseink szerint az életvezetési készségek tudatos fejlesztése már kora gyermekkor-ban, a 3–6 évesek körében is eredményesen megvalósítható és számos pozitív hatást eredményezhet. Nemzetközi és hazai példák alapján élményalapú módszerekkel sikeresen fejleszthetők a gyerekek együttműködési, konfliktuskezelési és önszabályozó képességei. Kutatási eredményeink között említhető többek között egy olyan pozitív pszichológiai program, ahol a pedagógusok havonta változó témákat dolgoztak fel élménypedagógiai foglalkozásokon. A pedagógusok beszámolói szerint ennek hatására a gyermekek érzelmi és szociális fejlődése intenzívebbé vált, a csoportlégkör javult, és kevesebb viselkedési probléma jelentkezett. Egy másik program során a környezeti nevelés (kertészkedés, kom-posztálás) hatására erősödött meg a gyermekek felelősségérzete és környezettudatossága. Mindkét esetben kulcsszerepet kapott a pedagógusok felkészítése és az intézményi támogatás. A programok közös jellemzője a gyermekközpontú, élménypedagógiai szemlélet volt, ahol a pedagógusok facilitátorként támogatják a gyerekek fejlődését.
Az OECD jelentése szerint a pedagógusok szociális-érzelmi kompetenciáinak fejlesztése, ezen területen történő célirányos továbbképzése befogadóbb, támogatóbb óvodai környezet kialakulásához vezet. A life skills pedagógia óvodai integrálása reális és szükséges lehetőség, hiszen a jól megválasztott, élményközpontú módszerek és a pedagógusok folyamatos támogatása tartós, pozitív hatást eredményez a gyermekek fejlődésében
