NYME Repository of Dissertations
Not a member yet
713 research outputs found
Sort by
A tőkeszolgálat mérésének lehetőségei és a magyar állóeszköz-statisztika feladatai
No full textA kutatás célja a magyarországi állóeszköz-statisztika jelenlegi helyzetének feltérképezése, a
tőkeszolgálat számítás módszertanának megalapozása és az első számítások elvégzése. A
disszertáció a nem pénzügyi eszközök értékének meghatározó részét kitevő állóeszközökre
összpontosít, a stock (állóeszköz-állomány) és flow (állóeszköz-felhalmozás, tőkeszolgálat)
típusú mutatók mérésének sajátosságait gyűjti össze, és szemlélteti a magyar gyakorlati
megvalósítás lényegesebb pontjait. A szerző a Magyarországon még nem alkalmazott
tőkeszolgálat mérésének lehetőségeit, a magyar statisztika rendszerébe való beépítését,
valamint a jelenleg alkalmazott módszertannal fennálló összefüggéseit kívánja bemutatni
Városi és város környéki talajok vizsgálata Sopron és Szombathely területén
No full textA kutatás során arra kerestem a választ, hogy az antropogén
tevékenységek milyen hatást gyakorolnak a városi talajokra.
Sopron és Szombathely város területén és környékén összesen
192 ponton gyűjtöttem talajmintákat 0-10 cm és 10-20 cm-es
mélységben. A kémiai és fizikai talajtulajdonságok
laboratóriumi meghatározása után, a felvehető toxikus elemek
mennyiségének méréséhez (ICP-OES) Lakanen-Erviö-féle
kivonatot (LAKENEN & ERVIÖ, 1971) készítettem. Mindemellett
összes réztartalom vizsgálatok történtek a kiugró felvehető
réztartalmú mintákból, illetve a soproni Rák-patak
üledékeinek összes elemtartalma is elemzésre került (MSZ
21470-50-2006). A terepi és a laboratóriumi mérési
eredményeket térinformatikai módszerekkel dolgoztam fel
(DigiTerraMap), majd következtetéseket vontam le a helyszíni
adatok, a laboratóriumi értékek és az elkészített tematikus
térképek alapján. A mérések során hat elemet (Co, Cd, Ni, Cu,
Zn, Pb) emeltem ki, melyek kiemelkedő fontosságúak a városi
talajokban. A talajminták eredményeinek kiértékelését a
Magyarországon hatályos rendeletek határértékei és a KÁDÁR
(1998) által javasolt határértékek alapján végeztem. Mindkét
városban vizsgált talajok kémhatása semleges vagy gyengén
lúgos, így a toxikus elemek előfordulása magasabb
koncentrációban csak néhány esetben volt jellemző. A
nehézfémtartalom alapján jelentős eltérés nincs az egy ponton
mért egymás feletti rétegek között. A felső rétegben több
pont mutat szennyezettségi határértéket meghaladó értéket. Az
alsó rétegben, ugyan kevesebb mintavételi ponton, de
magasabbak, sőt bizonyos helyen kiugróak a mért
nehézfémértékek. A természetes háttérkoncentrációt nem
haladta meg Cd-, Co- és a Ni-tartalom. Míg Szombathelyen a
Cu-tartalom több esetben magasabb volt, mint a természetes
háttérkoncentráció, de a szennyezettségi határértéket (40 mg
Cu/kg) nem érte el, addig Sopron kiskertes és szőlős
területein extrém magas értékek mutatkoztak (> 90 mg/kg Cu).
Ez utóbbi réztartalmak ~75%-a elérhető a növények számára. A
forgalmas – elsősorban belvárosi – utak mellől gyűjtött
talajok a folyamatos terhelés miatt ólommal szennyezettek. Ez
a terhelés a külváros felé haladva mérséklődhet, de a
külvárosi savanyú kémhatású területek felé haladva a kisebb
forgalomból származó terhelés is veszélyes lehet, a toxikus
elemek mozgékonyságának növekedésével. Cinkre nézve
Szomebathelyen több minta haladta meg az első intézkedési
határértéket, melyek a Gyöngyös patak mintáiban mutatkoztak.
Sopronban a legmagasabb összterhelést a belvárosi parkok
talajának mindkét rétegében mértem Sopronban. A levegőből
származó szennyeződések könnyen megkötődnek a város
zöldfelületein, és bemosódhatnak a városi zöldfelületek
talajába
A Miscatnhus sinensis ’Tatai’ „energianád” fajta termesztésének és hasznosításának ökonómiai vizsgálata
No full textVálságok a globalizált nemzetközi pénzügyi rendszerben
No full textA disszertáció megírásával a szerző célkitűzése az volt, hogy feltárja a pénzügyi válságok és a globalizáció kölcsönös egymásra hatását, valamint a nemzetközi pénzügyi intézmények szerepét mind a válságok kialakulásában, mind pedig azok kezelésében. A dolgozat áttekintést ad a globálissá vált nemzetközi pénzügyi rendszer válságairól, a válságkezelés elméletéről és alkalmazott gyakorlatáról, továbbá a nemzetközi pénzügyi rendszer lehetséges továbbfejlődési irányairól. Az értekezés egy komparatív elemző vizsgálatot alkot, amely a globális szintre vonatkozó kutatások mellett a kormányzat vállalati válságkezelésben betöltött szerepét értékeli, egy adott nemzetközi vállalat esettanulmányán keresztül. A doktori értekezés újszerű rendszerezésben ismerteti a pénzügyi globalizáció és a válságok kialakulásával kapcsolatos ismereteket, amely kiemeli a rendszerszintű problémák szerepét, és ezzel összefüggésben potenciális továbblépési lehetőségeket vázol fel mind a jövőbeni globális pénzügyi irányítási rendszer kialakítására, mind pedig az Európai Unió gazdasági-politikai és pénzügyi együttműködésére vonatkozóan. A szerző a disszertációban a hagyományos szemlélet mellett egy információs aszimmetriára épülő új (közös) válságmodell alapján is értékeli a 2007–2009. évi válság újdonság-jellegét, valamint újszerű szemléletben veti össze a jelenlegi és az 1997–1998. évi délkelet-ázsiai regionális válság és válságkezelés tapasztalatait. A disszertáció a fenntarthatóság szempontjából is elemzi az alkalmazott válságkezelő intézkedéseket, melyekkel kapcsolatban megállapítja, hogy a válságkezelés gyakorlata nem állt összhangban a pénzügyi-gazdasági rendszer fenntarthatósági követelményeivel. Az állami szerepvállalás értékelésére vonatkozó nagyvállalati esettanulmány feldolgozása alapján a szerző rámutat arra, hogy a multinacionális vállalatok válságkezelésében mindvégig jelentős szerepet játszott a nemzeti kormányokkal való együttműködés, így válságkezelő stratégiájuk nem volt függetleníthető a működésüknek helyt adó országok kormányaitól
