NYME Repository of Dissertations
Not a member yet
713 research outputs found
Sort by
A természetismeret-környezettan tanárképzés gyakorlati tantárgyainak metodikai fejlesztése a Kőszegi-hegység magyarországi területén a környezeti elemek vizsgálatán keresztül
No full text
Faházak szezonális hőtárolási lehetőségeinek modellezése
No full textNapjainkban a lakóépületek energiahatékonysága fontos szempont azok megtervezése és üzemeltetése során, ez a faházak esetében is így van. A mérsékelt és hideg éghajlati övben, a téli időszakban az épületekben felhasznált fűtési energia fedezése a hagyományos energiaformákon kívül (szén, földgáz, kőolaj, fa, stb.) történhet megújuló energiával is, bár ezek rendelkezésre állása nem mindig egyenletes. Napenergia hasznosítás esetén célszerű a nyári időszakban megkötött fölös energiát valamilyen formában eltárolni, s a fűtési igényt részben/egészben ebből fedezni. Ilyen energiatároló rendszerek már több évtizede léteznek, s számos kutatás folyik ezekkel kapcsolatban.
Kutatásomban célul tűztem ki egy Ágfalván megépült könnyűszerkezetes faházban elhelyezett, szilárd töltetű, kísérleti, szezonális, szenzibilis hőtároló rendszer végeselem-modellezését és részben annak hőtechnikai szempontú optimalizálását. Munkám során, a felhasznált végeselem-szoftver sajátosságaiból adódóan, kidolgoztam két szűrési algoritmust, melyekkel mintegy 90%-kal csökkentettem a mérési adatokból számított felfűtési teljesítmény adatsor nagyságát, a fűtési görbe alakjának megtartása mellett, jelentősen lerövidítve a tranziens modellezés futási idejét.
Egy egyszerűsített geometriájú modell segítségével megállapítottam, hogy a hőtárolóból történő hővisszanyerés sebességének változtatása jelentős hatással van a kifűthető időszak hosszára, ugyanakkor a háromrétegű hőszigetelés középső rétegét (FOAMGLAS) érintő vastagság-növelés az említett időszakot csekély mértékben befolyásolja. Az egyszerűsített modell eredményei szerint a hőtároló hővesztesége ~30-62% a vizsgált esetekben, azonban ennek mintegy háromnegyede konvektív jellegű, így a hőtömb épületben való elhelyezésekor ez is felhasználható a lakótér fűtésére. Az egyszerűsített geometriájú modellel végzett szakaszos felfűtési kísérlet validálása rámutatott, hogy ez a modell csak a kísérleti hőtároló kvalitatív jellemzésére megfelelő.
A hőtani folyamatok pontosabb jellemzéséhez egy részletes geometriájú modellt állítottam fel, mely számos paramétert tartalmaz, így alkalmas optimalizálási feladatok futtatására. Ezzel a modellel három, egyenként 1 hetes időszakra vonatkozóan szimuláltam a hőtömb felfűtését, majd validáltam a kapott eredményeket. Megállapítottam, hogy a hőtárolóban fellépő hőtani folyamatok kvantitatív modellezéséhez elengedhetetlen az anyagjellemzők és a kezdeti hőfokeloszlás minél pontosabb megadása, utóbbihoz a hőmérő szenzorok számának és elhelyezésének alapos megtervezése szükséges.
Számításokat végeztem a hőtároló hőcserélő egységének optimalizálásával kapcsolatban, és megállapítottam, hogy az eredeti felépítéshez képest a modellezett geometriai változatok mintegy 10%-os hatásfok-javulást jelentenek, továbbá a megvalósult eset 30%-os hatásfok növekedést okozott
Antioxidáns paraméterek vizsgálata Magyarországon előforduló erdei fafajok levél- és kéreg szöveteiben
No full textA TUDÁSAUDITOK SORÁN AZONOSÍTOTT SZELLEMI TŐKE LÉTÉNEK ÉS HIÁNYÁNAK HATÁSA A VERSENYKÉPESSÉGRE
No full textA materiális javak mellett egyre nagyobb figyelem fordul a szervezeteken belül fellelhető szellemi tőke birtoklásán túl a rendelkezésre álló tudástőke azonosítására, felismerésére, értékelésére, megbecsülésére és továbbadására.
Az ember a szervezet egyetlen megújulni képes szellemi erőforrása. A szellemi javakat nem úgy, mint a termékeket, technológiákat nehéz utánozniuk a versenytársaknak, mert az emberek és szervezetek egyedi tudásában, képességeiben gyökereznek, így ezek joggal lehetnek a fenntartható versenyelőny forrásai.
Fontos, hogy a vállalat vezetése ismerje a rendelkezésre álló tudástőkéjét, tisztában legyen szervezete adottságaival, a szervezet által képviselt stratégia függvényében biztosítsa a megfelelő erőforrásokat, a szellemi tőke elemeket és a folyamatos fejlődés lehetőségét.
A társadalmi elvárások megkövetelik a változásra való hajlandóságot, hiszen jelenkori világunkban csak a változás állandó.
Egy szervezet szellemi tőkéje akkor válhat versenyelőnnyé, ha a menedzsment felismeri az olyan személyi tapasztalatok fontosságát, amelyek pozitívan befolyásolják a jelenlegi és jövőbeli történéseket: a profiton túl hozzáadott szellemi-, és emberi értéket termelnek; teret adnak a tudásauditoknak abból a célból, hogy a feltárt hiányosságok ledolgozását követően a szervezet eszmei vagyona is gyarapodjon. A szellemi gyarapodás hosszú távú célokat szolgál, hozzásegíti a vállalatot a tartós versenyelőny megtartásáho
