NYME Repository of Dissertations
Not a member yet
713 research outputs found
Sort by
A lakásárakat befolyásoló tényezők - különös tekintettel a településfejlesztési döntésekre - Sopron példáján
No full textFafelületek attribútumainak elemzése a nedvesíthetőség vonatkozásában, különböző fafajokon
No full textJelen disszertáció, folyadékok peremszögének változását vizsgálja lucfenyő (Picea abies), bükk (Fagus sylvatica L.), nyír (Betula pendula) és kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) faanyagok felületén, csiszolás, illetve természetes és mesterséges öregítés hatására.
A felületi érdesség nedvesíthetőségre gyakorolt hatásának vizsgálatára, desztillált víz peremszögének vizsgálatával került sor. Öregítés hatására bekövetkező, a faanyag felületi rétegében fellépő változások tanulmányozására a peremszög vizsgálatokon túl, kémiai és FTIR vizsgálatokkal került sor.
A vizsgált érdesség tartományban (csiszolószemcse finomság: 60-600) végzett kutatás alapján, peremszög változás tekintetében három jól elkülöníthető érdesség tartomány határozható meg, minden vizsgált fafaj esetében.
A természetes és mesterséges öregítés peremszögre gyakorolt hatásainak vizsgálatai alapján a mesterséges öregítés hatására bekövetkező felületi módosulások nagyobb mértékű változást okoznak különböző folyadékok (desztillált víz (poláris és diszperzív) és dijódmetán (diszperzív)) peremszögének és a faanyag felületi energiájának tekintetében, a természetes öregítéshez viszonyítva. A felületi réteg kémiai összetételének változása miatt, fafajtól és járulékos anyag tartalomtól függetlenül, a fafelületek polaritása megváltozik. A bekövetkező felületi kémiai változások poláris és diszperzív folyadékok peremszögében nagyobb mértékű változást okoznak, diszperzív folyadék peremszög változásához viszonyítva. 240 h időtartamú mesterséges öregítés hatására, a felületen mérhető peremszög (desztillált víz) a kezdeti, frissen megmunkált faanyagon mérhető érték alá csökken. A felületi réteg kémiai változásait a faanyag fő összetevőinek (cellulóz, hemicellulózok és lignin) degradációja befolyásolja, amely változás totál-fenol és összes oldható szénhidrát tartalom, valamint FTIR vizsgálatokkal megfelelően nyomon követhető
Forgácsolt polimer alkatrészek gyártási és termékváltási idejének optimalizálása
No full textA dolgozat célja - valós ipari adatokat, valamint tapasztalatot felhasználva-, hogy a műanyagok forgácsolása során felmerülő gondokra megoldást találjon a folyamat ismeretének kibővítésével. Egy előzetes kutatás során a leggyakrabban előforduló problémák derültek ki, amik a forgácsoló erőhöz, a felületi érdességhez, a szerszámkopáshoz, és a nem megfelelő hőkezeléshez köthetők. A forgácsolás, azon belül az esztergálás elméleti hátterének bemutatásán kívül a témához kapcsolódó szakirodalmak elemzése alkotja a második fejezetet. Ezt követi a felhasznált eszközök, módszerek és anyagok bemutatása. A forgácsolóerő méréséhez alkalmazott háromirányú piezoelektromos erőmérő szenzort az irodalomkutatás alapján gyakran alkalmazzák a kutatások során. A tapintásos felületi érdesség mérés az iparban elterjedt, gyakran alkalmazott módszer. Cél az iparihoz nagyon hasonló körülmények megteremtése, ez indokolta a termelésben is használt eszterga megmunkáló központ, és gyártásban is használt szerszámok alkalmazását. A felhasznált anyagok alapvetően jellemzőek a műanyagforgácsoló iparra, ezen kívül még több különleges műszaki műanyag kerül felhasználásra. A mérési eredményeinek kiértékelése a forgácsolási paraméterek (előtolás, forgácsoló sebesség, fogásvétel), a szerszámozási paraméterek (csúcsrádiusz, élelhelyezési szög, lapkagyártmány), a hűtőközeg és a kopás hatását mutatja be a felületi érdességre, és a forgácsolóerőre, grafikonok segítségével. A felületi érdesség a Bauer-formula műanyagokra optimált alakjával nagyobb pontossággal határozható meg, a forgácsolóerő kiszámításához pedig fajlagos forgácsolóerő határozható meg. A dolgozat ezen kívül foglalkozik a kopás hatásaival, és megjelenési módjaival. A hőkezeléshez kapcsolódó mérések eredményei a termék falvastagságának, valamint a fűtési és hűtési sebességnek a hatását mutatják be a termék felületének és legbelső pontjának hőmérséklet-különbségére
A NEMZETKÖZI MUNKAERŐ-ÁRAMLÁS ELMÉLETE ÉS AZ ELMÉLETEK GYAKORLATI TESZTJE NÉHÁNY EURÓPAI UNIÓS PÉLDA ALAPJÁN
No full text
