11707 research outputs found
Sort by
A mesterséges intelligencia vállalati alkalmazása és a kormányzati támogatás lehetőségei
Get PDFA mesterséges intelligencia (AI) térnyerése egyre meghatározóbbá válik a vállalati szektorban, amely új lehetőségeket és kihívásokat is jelent mind az ipar, mind a kormányzat számára. Az OECD, a BCG és az INSEAD által 2022–2023 között lebonyolított felmérés – amely 840 G7-országokban működő vállalkozást, valamint 167 brazíliai céget vizsgált – átfogó képet nyújt arról, hogy a vállalkozások hogyan alkalmazzák az AI-t, és milyen szerepet játszanak ebben a kormányzati politikák
Ukrainian Textile and Garment Industry: Navigating War and EU Integration
Get PDFUkraine's textile and garment industry has long been a vital part of the national economy, supported by a skilled and cost-effective workforce, competitive manufacturing conditions, and low overhead costs. By early 2020, over 90 per cent of the sector's workforce was female, mostly engaged in low-value-added assembly work. However, the full-scale war has severely disrupted the industry—many manufacturing facilities have been destroyed, international buyers have withdrawn, and supply chains have been interrupted. Despite these difficulties, several firms have demonstrated remarkable resilience, continuing production and adapting operations amid wartime conditions. Simultaneously, Ukraine's path towards European Union accession has sped up, and trade relations with the EU have strengthened over the past decade. These developments offer both opportunities and considerable challenges for the textile and garment sectors. To fully capitalise on EU market access and value chain integration, the industry must undertake substantial upgrading initiatives to boost competitiveness and meet EU standards. The conceptual paper examines the main obstacles the Ukrainian textile and clothing industry must overcome to achieve industrial modernisation, social sustainability, and regulatory alignment with the EU. These include post-war reconstruction, technological modernisation, and compliance with the EU's stringent regulatory framework
Inflation, food insecurity, and mental health : generation Z’s burden in emerging Europe
Get PDFInflation does not just raise prices; it reshapes daily life. For Generation Z (Gen Z), rising food costs and financial instability are not abstract economic shifts but lived realities carrying serious emotional and psychological weight. This study explores how perceived inflation relates to food insecurity and depressive symptoms among university students in Hungary, one of the EU’s hardest-hit economies during recent inflation surges. As an emerging EU economy with limited student welfare support, Hungary offers a critical lens for understanding how inflation, food insecurity, and mental health intersect across vulnerable populations in similar contexts. Using validated measures (FIES, PHQ-9) and survey data from 517 Gen Z students, we examine how students’ personal experiences of inflation affect both their access to basic needs and their mental health. Our findings show that perceived inflation is not only an economic burden but a psychological amplifier capable of intensifying insecurity and emotional distress, especially among emotionally sensitive students and young women. Nearly half of our sample reported food insecurity, and more than three-quarters indicated signs of moderate to severe depression. These results point to a deeper truth: when basic needs become harder to attain, mental health suffers. Inflation, food insecurity, and emotional well-being are deeply interconnected and properly addressing them requires more than financial aid alone. To truly support Gen Z and future generations, universities and policymakers must work together to offer holistic solutions that safeguard both economic stability and mental well-being
Nem pénzügyi beszámolási és bizonyosságot nyújtó trendek kiválasztott közép európai országokban
Get PDFE tanulmány a fenntarthatósági jelentések és a jelentés tanúsítások szerepét elemzi a vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) teljesítményének a fókuszában. A Nem Pénzügyi Jelentéstételi Irányelv (NFRD) jelentős előrelépést hozott a vállalatok nem pénzügyi információinak átláthatóságában, előírva a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási politikák, kockázatok és eredmények közzétételét. A Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv (CSRD) azonban kiterjesztette a jelentéstételi kötelezettségeket, előírva a harmadik fél általi tanúsítását a jelentéseknek, ezzel erősítve az Európai Fenntarthatósági Jelentéstételi Szabványok (ESRS) szerepét. Ezen előrelépés arra készteti a CSRD hatálya alá tartozó vállalatokat, hogy növeljék az átláthatóságot, a hitelességet és a pontosságot a nem pénzügyi jelentéseik terén, amely egyidőben innovatív audit módszerek kidolgozására ösztönzi a könyvvizsgálókat is. Empirikus tanulmányom Közép- és Kelet-Európára összpontosít, németországi és luxemburgi összehasonlító esetekkel, húsz év gyakorlatát elemezve a Refinitiv ESG-adatok és Kaplan-Meier túlélési elemzés segítségével. A tanúsított jelentések készítéséig eltelt idővel és a külső tanúsítók közötti különbségekkel kapcsolatban fogalmaztam meg kutatási kérdéseket. A kutatás kiemeli Magyarországot, mint a CSRD korai alkalmazóját, amellyel a szabályalkotók igyekeztek elősegíteni a vállalatok megfelelését, míg Ausztria lemaradásban van e tekintetben. A bizonyosság-nyújtás érettségének Kaplan-Meier túlélési elemzése azt mutatja, hogy a nagyvállalatok jellemzően a jelentéstétel körülbelül három éve után vezetik be a külső bizonyossági megbízásokat, míg bizonyos ágazatokban már korábban is alkalmazzák a külső tanúsítások különböző szintjeit. A tanulmány rávilágít az első alkalommal kötelező bizonyosságot nyújtó ESRS-jelentéseket készítő vállalatok gyakorlati implikációira, és tárgyalja a minta összetételével és a regionális hatókörrel kapcsolatos korlátozásokat
Beszámoló a 2025. június 15−21. között Bledben megrendezett International Management Teachers Academy (IMTA) képzésről
Get PDF2025. június 15–21. között a szlovéniai Bled városában zajlott a nagy múltú IMTA (In-ternational Management Teachers Academy) képzés, amelyet a CEEMAN (Central and East European Management Development Association) szervezett. A program célja, hogy a résztvevőket felkészítse korszerű, hallgatóközpontú és élményalapú oktatási módszerek alkalmazására, különös tekintettel az esettanulmány-alapú tanításra, amely a nemzetközi üzleti és menedzsmentképzésben meghatározó szerepet játszik
Report on the International Management Teachers Academy (IMTA) held in Bled, June 15–21, 2025
Get PDFBetween June 15–21, 2025, the renowned IMTA (International Management Teachers Academy) program took place in Bled, Slovenia, organized by CEEMAN (Central and East European Management Development Association). The program’s objective was to prepare participants for the application of modern, student-centered, and experience-based teaching methods, with particular emphasis on case study–based instruction, which plays a defining role in international business and management education
Sharing political news online : a network model of information spread on Facebook
Get PDFSocial media plays a crucial role in online political campaigns as political parties can reach, inform, and mobilize voters through these platforms. Political campaigns share information on social media to mobilize support, and prior research shows that sharing content on social media correlates with the offline popularity of political parties. In this paper, we model the spread of political content on the internet. We start by exploring popularity and sharing behavior related to posts by Hungarian politicians on Facebook. We utilize this analysis to build an agent-based model. Within this, we test how echo chambers, homophily, and network structure affect the number of shares that contribute to information diffusion on social media. Our simulation compares spreading in different network structures and shows that preferential attachment models are not the most efficient for fostering diffusion in networks with relatively low density or when a filtering mechanism is present. Our model confirms that homophily generally has a positive effect on diffusion, especially within echo chambers. Echo chambers enhance the diffusion of political news with a limited potential audience. Furthermore, the results of our agent-based simulation indicate that homophily and echo chambers can significantly influence the spread of political content on social media, with echo chambers particularly enhancing diffusion in networks where overall diffusion is low
A magyar és az ukrán ruházati ipar jellemzői és kapcsolódása
Get PDFBár Magyarország és Ukrajna szomszédosak, a két ország ruházati iparának hasonló és eltérő jellemzői is vannak. Korábban nem vizsgálták még a két ország szektorainak összevetését. Ennek a cikknek a célja, hogy összehasonlító elemzést készítsen a két ország ruházati iparáról, valamint, hogy megvizsgáljuk a két ország ágazati kapcsolatainak múltbeli, jelenlegi tapasztalatait. Ezenfelül kitérünk az ukrán ruházati ipar előtt álló lehetőségekre is kihívásokra is, az Európai Unióhoz való csatlakozásának fényében. A tanulmány vegyes módszertanon nyugszik: a kvantitatív, leíró statisztika mellett olyan kvalitatív módszerekre is támaszkodik, mint a dokumentumelemzés és a szakértőkkel készített kutatási interjúk
Közép-Európa válasza a háború utáni kihívásokra: a V4-ek és Ukrajna újjáépítése – Iparpolitikai kihívások
Get PDFUkrajna újjáépítése a hidegháború óta Európa legnagyobb politikai-társadalmi-gazdasági kihívása, ezt járta körül a Köz-gazdaság 2025 szeptemberében megjelent különszáma. A következőkben a különszámban megjelent tanulmányok magyar nyelvű összefoglalóját adjuk közre
Az iparpolitika visszatérése
Get PDFNapjainkban az iparpolitika egyre gyakrabban emlegetett gazdaságpolitikai fogalom, a gazdasági fejlődésben betöltött kiemelt szerepének hangsúlyozása már-már közhellyé válik. Ezzel párhuzamosan az a fel- vagy éppen beismerés is konszenzussá válik, miszerint az iparpolitika a neoliberális paradigma korszakában is betöltött egy sajátos szerepet. A régiónk számára ebben a korszakban a világgazdasági vérkeringésbe való integrációt a külföldi működőtőke és ezzel együtt a nemzetközi vállalatok leányvállalatainak helyi működése biztosította, és ezt a folyamatot támogatta maga az iparpolitika is. Bár a külföldi tőkére épülő „függő piacgazdasági” modellben rejlő potenciál kifulladása legalább a pénzügyi világválság óta sokszor hangoztatott vélemény, a világgazdasági és geopolitikai folyamatok napjainkra értek el egy olyan inflexiós pontot, amely megköveteli a régiós országoktól a gazdaság- és ezzel együtt iparpolitikai megújulást