11707 research outputs found
Sort by
The digitalisation of agriculture : opportunities and drawbacks towards the reduction of GHG emissions in agriculture
Get PDFAgriculture is a fundamental sector in the European Union (EU), contributing to food security, economic stability, and rural livelihoods. While agriculture is one of the sectors being affected by climate change the most, it contributes around 10% of the EU total greenhouse gas (GHG) emissions, mostly through the release of methane and nitrous oxide. The application of digital technologies and tools in agriculture represents a significant advancement in the management of livestock and crop production, and simultaneously, can contribute to the reduction of the sector’s GHG emissions. These technologies, ranging from precision farming tools, Internet of Things (IoT) devices, and remote sensing to artificial intelligence (AI) and big data analytics among others – enable data-driven decision-making aimed at optimising productivity, resource efficiency, and environmental sustainability. In livestock production, digital tools facilitate real-time monitoring of animal health, behaviour, and nutrition, while crop production benefits from field-specific input application, predictive modelling, and automated machinery. Collectively, these technologies contribute to the development of digital agriculture, enhancing food security and resilience in the face of climate change. The study adopts a fact-based approach, relying on extensive secondary data collected through a structured literature review. Stakeholder interviews were conducted from Estonia, Romania, Germany and Spain to enrich and contextualise the findings of the literature review. According to analysis of the secondary data, three dimensions of sustainability were identified and established as guiding pillars. These pillars served as the framework through which the impacts of digitalisation were assessed in a coherent and structured manner, essentially addressing the targeted research questions
A kulturális távolság mérése és modellezési lehetősége a hivatásos labdarúgók globális migrációjának példáján
Get PDFA tanulmány három, globális kiterjedésű, nemzeti alapú szervezeti kulturális világmodell (Hofstede modellje, Trompenaars és Hampden-Turner hétdimenziós modellje, valamint a GLOBE projekt által kifejlesztett modell) segítségével vizsgálja a kulturális távolság hatását a munkavállalók migrációjára a labdarúgás példáján. Tekintettel arra, hogy a két tényező közötti feltételezett kapcsolat nem kutatható önmagában, a szerzők által alkalmazott többváltozós regressziós modellekbe olyan további gazdasági, földrajzi és szakmai presztízst mérő változókat is bevontunk kontrollváltozóként, amelyek potenciálisan befolyásolhatják az összefüggés mértékét és jellegét. Az így képzett regressziós modellek eredményei azt mutatják, hogy a kulturális távolság és az országváltások (a labdarúgók átigazolása) között negatív a viszony, ami azt jelenti, hogy a játékosok anyaországa és az őket szerződtető csapat országa közötti nagyobb kulturális távolság csökkenti az átigazolási kedvet, vagyis kevesebb országváltást eredményez
Határ menti kulturális és turisztikai együttműködések megvalósulása Kárpátalján a háború árnyékában
Get PDFAz Ukrajnában található Kárpátalja megye kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően az Európai Unió által támogatott határ menti együttműködések kiemelt szereplője. Az aktuális pályázati felhívásokon keresztül lehívható források évtizedek óta fontos szerepet játszanak a régió prosperitásának javításában, melyben meghatározó szerep jut a turizmusfejlesztésnek. A Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENI Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014–2020 keretén belül meghirdetett prioritások között szintén helyet kapott a turizmus, melynek köszönhetően számos turizmussal kapcsolatos együttműködés valósult meg a régióban a Covid19-világjárvány és a 2022 februárjában kitört orosz–ukrán háború ellenére is
Vasuki Shastry: Ázsia tündöklése... És bukása?
Get PDFAz általam bemutatott könyv címe az Ázsia tündöklése... És bukása? melynek szerzője Vasuki Shastry, indiai újságíró. Nagyon sok helyen járt és dolgozott már a világban. Az International Monetary Fund egyik alkalmazottjaként tevékenykedett Washingtonban, dolgozott a kommunikációs osztályon a Szingapúri Monetáris Hatóságnál, valamint pénzügyi területen újságíróként Indiában, Hongkongban és Indonéziában is munkát vállalt. Jelenleg Londonban él és a UK-India Business Council-nál helyezkedett el, mellyel a két nemzet kapcsolatát igyekszik fenntartani, kutatni és elmélyíteni a nemzetközi együttműködés és fejlődés érdekében.
Az Ázsia tündöklése... És bukása? című könyvét angolul 2021-ben adták ki, amelynek alapját napjaink keleti kultúráinak állapota és fejlődése képezi, vagyis a szerző az utazásai révén megszerzett tudás segítségével igyekezett átfogó és lehetőleg objektív képet adni Ázsiáról
A tengeri fojtópontok geopolitikája : a globális hatalmak és az ellátási láncok sérülékenysége
Get PDFA szűk tengeri átjárók olyan természetes vagy mesterséges fojtópontok, amelyek kulcsfontosságúak a katonai műveletek, a világgazdaság zavartalan működése és az energiabiztonság szempontjából is. A tanulmány célja, hogy történelmi távlatban mutassa be a tengerszorosokkal kapcsolatos geopolitikai gondolkodást, illetve feltárja azon biztonsági és környezeti jellegű kihívásokat, amelyek sebezhetővé teszik a globális hatalmakat. A szerzők a helyettesíthetőségük, illetve a megkerülhetőségük alapján kétféle tengeri fojtópontot különböztetnek meg: elsődlegest és másodlagost. Néhány tengeri fojtópont, például a Hormuzi-szoros, a Báb el-Mandeb vagy a Malakka-szoros egyértelműen elsődlegesnek tekinthető. A cikket azoknak az erőfeszítéseknek az ismertetése zárja, amelyek keretében az egyes globális szereplők megkísérlik a biztonsági fenyegetést csökkenteni vagy megszüntetni
A népességszám települési és térségi szintű változása 2018 és 2022 között egyes családtámogatásokkal összefüggésben
Get PDFA népesedési folyamatok és ezen belül a népességszám alakulása, aktuális időbeli állapota szorosan öszszefügg a természetes szaporulattal, azaz az élve születések – tágan értelmezve a gyermekvállalás – és azelhalálozások mérlegével, valamint a belső és külső vándorlással. Az egy főre jutó személyi jövedelemadót ugyanakkor – közvetlen és/vagy közvetett módon – az adott személyek életkora, gazdasági aktivitása, családi jogállása és jövedelmük, továbbá a mindenkori minimálbér összege is befolyásolja. Az alábbi cikkben azt vizsgáljuk, hogy ezen tényezők hogyan függenek össze egymással: hogy a hazai településszerkezetben melyek a legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb helyzetű térségek, valamint, hogy a Babaváró és a csok-támogatások hogyan kapcsolódnak össze a népesség növekedésével, illetve csökkenésével
A mamahotel–jelenség Európában – a szülői ház elhagyásának átlagéletkora szempontjából
Get PDFA tradicionális társadalmi modellben a felnőtté válásnak általánosan elfogadott szakaszai voltak. A modernizálódás magával hozta az egyes életszakaszok felcserélhetőségét, kitolódását vagy akár végleges kimaradását. Korábban a házasságkötés megelőzte a gyermekvállalást, illetve ezek előfeltétele volt az önálló jövedelem, és sokszor csak ezután következett a szülői házból való elköltözés, önállósodás (Somlai 2007). Az 1990-es évekre hazánkban is elfogadott lett a házasságon kívüli gyermekvállalás. A tanulmányok kitolódásával későbbre halasztódik a munkavállalás, önállósodás, családalapítás. Ezekkel párhuzamosan Európa számos országában megjelent a mamahotel–jelenség, a fiatalok egyre tovább élnek a szülői ház kényelmével, anyagi biztonságával (Angelini et al. 2022, Spéder et al. 2014, Murinkó 2019). A szülői ház elhagyásának időpontját számos kutatásban vizsgálták már (Billari et al. 2019, van den Berg et al. 2021, Messing–Ságvári 2020, Murinkó 2019). A hosszabb folyamatok megismeréséhez adatokat csak másodfelhasználással nyerhetünk, egyéb célú adatgyűjtések elemzésekor. Az Eurostat adatbázisában szereplő erre vonatkozó adatok módszertana (lásd a módszertani részben) eltérő a szakirodalomban alkalmazott direkt kérdéses vizsgálatok módszerétől. Eredményeink értelmezésekor ezen módszertani sajátosságokat figyelembe kell venni
Az autonóm személy ideája. A „régi athéni nevelés” a késő archaikus és a kora klasszikus Görögországban (Kr.e. 6-5. század)
Get PDFA 19. századi történészeket csodálattal töltötte el a klasszikus kor kulturális teljesítménye. A periklészi Athén építkezései, szobrai, illetve a görög dráma, történetírás és filozófia a német újhumanisták szerint a hellén, sőt az egész emberi történelem aranykorát jelentették. Ma a történettudomány óvatosabban fogalmaz, de továbbra is nagy jelentőséget tulajdonít azoknak az innovációknak, amelyek meghatározták a klasszikus kor kultúráját. Ezek között méltán tartjuk számon a nevelési eszmények terén végbemenő változásokat. Az európai történelemben ekkor tűnt fel először az autonóm személy ideája, amely kiszabadult a törzsi-nemzetségi keretek közül, s már nem függvénye a hatalom és az állam akaratának. A görög polgár városállami keretben gondolkodott, ahol a közösség nagy jelentőséggel bírt, de az egyén kiművelésével kapcsolatos újszerű felfogás lehetővé tette az önmagát alakító személy eszméjének a megszületését. Az alábbiakban arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk az athéni nevelési eszmények kibontakozásának első – a szofisták fellépése előtti – szakaszát a Kr.e. 6. század végén és a Kr.e. 5. század első felében
Mitigating the risk of tanking in multi-stage tournaments
No full textMulti-stage tournaments consisting of a round-robin group stage followed by a knockout phase are ubiquitous in sports. However, this format is incentive incompatible if at least 2 teams from a group advance to the knockout stage where the brackets are predetermined. A model is developed to quantify the risk of tanking in these contests. The suggested approach is applied to the 2022 FIFA World Cup to uncover how its design could have been improved by changing group labelling (a reform that has received no attention before) and the schedule of group matches. Scheduling is found to be a surprisingly weak intervention compared to previous results on the risk of collusion in a group. The probability of tanking, which is disturbingly high around 25%, cannot be reduced by more than 3 percentage points via these policies. Tournament organisers need to consider more fundamental changes against tanking
Az intézmények és a gazdasági fejlettség kapcsolata – a 2024. évi közgazdasági Nobel-emlékdíjasok munkássága
No full text2024-ben a közgazdasági Nobel-emlékdíjat Daron Acemoglu, Simon Johnson ésJames Robinson kapták megosztva az „intézmények kialakulásáról és a fejlettségregyakorolt hatásukról” folytatott kutatómunkájukért. Alapvető kérdés a közgazdaságtanban, hogy különböző országok miért értek el radikálisan eltérő fejlettségi szintetnapjainkra. Mára általánosan elfogadott magyarázat, hogy a gazdasági és politikairendszer működését szabályozó intézmények szerepe megkerülhetetlen. A díjazottak óriási lépést tettek annak érdekében, hogy feltárják az intézményrendszer ésa gazdasági fejlettség közötti oksági kapcsolatot. Meggyőző módon demonstrálták,hogy a tulajdonjogok kellő védelme érdemi pozitív hatást gyakorol a hosszú távúgazdasági fejlődésre. A kutatók további alapvető tudományos eredménye az intézmények kialakulásának és megváltozásának endogenizálása. Acemoglu és Robinsonkutatási programja rávilágított arra, hogy a politikai döntéshozók miért és milyenkörülmények között választanak olyan intézményeket, amelyek segítik (vagy éppenhátráltatják) a gazdasági fejlődést