Repository of the Academy's Library
Not a member yet
212609 research outputs found
Sort by
Eszmék és impériumváltások : Egy Balaton-parti értelmiségi életútja. László Zoltán (1881–1961)
No full text
A szociofizikai önállóság első színtere: Építészhallgatók és térlaikus egyetemi hallgatók mentális térképábrázolásainak összehasonlítása = First Arena of Socio-physical Independency: Comparison of Mental Maps of Architecture and Psychology University Students
No full textA vizsgálat háttere és céljai: az ember és a terek/tárgyak környezetpszichológiai tranzakciói során tudatosan és nem tudatosuló módon illeszkedés jön létre a környezet és használója között (személy–környezet összeillés). Az egész életen át tartó fejlődésben a személy–környezet tranzakció változásának fontos szerepe van (pszicho-bio kontextuális fejlődés). A helykötődés és a helyidentitás fejlődésmodellje szerint a pszichológiailag fontos helyek beépülnek a személyek (hely)identitásába. A környezetpszichológiai vizsgálatok szerint a gyerekek és a fi atalok számára – az otthon mellett – a kültéri környezeteknek fokozódóan nagy jelentősége van (tranzakcionális téri-idői társas kontinuum). Ehhez illeszkedik a szociofi zikai önállóság bel- és kültéri környezetekben egyaránt vizsgálható környezetpszichológiai, tranzakcionális fogalma, amelyet kutatásunkba környékhasználatra értelmezünk. A kutatások szerint a térhasználat gyerekkori emlékei nem térnek el építészek és nem építészek esetében, viszont a felnőtt építészek képzési tapasztalataik és vizualizációs módszereik segítségével másképp látják és ábrázolják a világot, mint a laikusok. Vizsgálatunk kérdése, hogy a szociofi zikai önállóság kezdetén használt fontos külterek mentális reprezentációját – közvetlenül a kamaszkor után – mi határozza meg inkább: az ezekhez a színterekhez kapcsolódó hétköznapi tapasztalatok vagy a kibontakozó szakmai tértudás?
Módszer: elsőéves építész (kezdő térszakértő) és tanulmányai elején járó nemépítész (kezdő humán szakértő, térlaikus) egyetemi hallgatók első önálló környezethasználatának retrospektív mentális térképeit vizsgáltuk transzdiszciplináris (TD), ötvözött kvalitatív és kvantitatív kutatási stratégiával. A rajzok feldolgozását kollaboratív transzdiszciplináris teammunkában végeztük.
Eredmények: az ábrázolás módja, elemei és relációik szerint két – megfelelően működő – főkategória (képszerű és térképszerű), és ezeken belül több alkategória formálódott meg. A térképszerű ábrázolás vártnál nagyobb arányú alkalmazása azt mutatja, hogy egy énközeli esemény szociofi zikai kontextusa képi kifejezésmódjának – térszakértelemtől függetlenül – inkább ez felel meg.
Következtetésünk, hogy a térszakértők és a térlaikusok térfelfogásának és -ábrázolásának sokszor igazolt eltéréseit érdemes és kívánatos a környezetpszichológiai szakirodalomban általában megszokottnál tágabb kontextusban kezelni és vizsgálni
A hosszú reformáció jegyében : Vallási perzekúció és tanúságtétel a református irodalmi hagyományban a gyászévtizedtől 1800-ig
No full textAz intelligencia alakulása gyermekkorban: egy 10 éves longitudinális vizsgálat módszertani tanulságai = The Development of Intelligence in Childhood: Methodological Implications of a 10-year Longitudinal Study
No full textBár az IQ kétségkívül az egyik leggyakrabban használt mérőszám a pszichológiában, kevés az azzal kapcsolatos adat, hogyan változik az IQ az életkor függvényében. Még kevesebbet tudunk arról, hogyan alakul az atipikus gyermekek intelligenciája.
Kutatásunkban egy 55 fős koraszülött gyermekcsoport fejlődését tanulmányoztuk. A koraszülöttség perinatális veszélyeztetettségnek tekinthető. A kontrollcsoportot 100 fős, időre született gyermek képezte. A mérések eredményei szerint mindkét csoport átlagos intelligenciája a normál övezetbe tartozott. A koraszülött és az időre született csoport IQ-jának eltérő longitudinális mintázata aláhúzza az életkor mint változó jelentőségét. Az életkorral nem csökkent egyenletesen a koraszülöttség negatív hatása, hanem komplex mintázatot követett. A koraszülöttek jelentős csoporton belüli változatossága és a későbbi fejlemények arra utalnak, hogy a születéskori biológiai rizikónak rejtett hosszú távú következményei lehetnek. Az otthoni környezet feltételei ugyanakkor bizonyíthatóan inkább alakítják a hosszú távú következményeket, mint a perinatális kockázati tényezők