Repository of the Academy's Library
Not a member yet
212609 research outputs found
Sort by
Hormonok a növényvilágban, növényi növekedésszabályozó anyagok | Plant hormones, plant growth regulators
No full textA növények első látszatra elég védtelennek tűnhetnek: általában helyváltoztatásra képtelenek, nem rendelkeznek idegrendszerrel vagy az állatokéhoz és az emberéhez hasonló immunrendszerrel. Hormonjaik, növekedésszabályozó anyagaik azonban vannak – bár ezek az állati hormonokkal szemben nem mirigyekben termelődnek és nem csak egy, hanem több folyamatot is szabályoznak koncentrációjuk, illetve a jelen lévő egyéb hormonok függvényében. A növényi szervezet, bár komplexitásában messze elmarad az állatokétól, szerkezeti és működési szempontból egyaránt nagyfokú szervezettséget mutat. A magasabb rendű növényekben, éppúgy, mint az állati és emberi szervezetben, az intercelluláris kommunikáció kémiai hírvivők révén valósul meg. Ezek specifikus típusait növényi hormonoknak (fitohormonoknak), szélesebb értelemben növényi növekedésszabályozó anyagoknak (bioregulátoroknak) nevezzük. Ezek az endogén szerves vegyületek kis mennyiségben képesek a többsejtű növényi szervezetekben a normális működés és fejlődés szabályozására, a sejtek, szövetek és szervek közti együttműködés fenntartására. Mivel a növények nem rendelkeznek idegrendszerrel, a fitohormonok különleges jelentőséggel bírnak. Orv. Hetil., 2014, 155(26), 1011–1018.
|
Plants seem to be rather defenceless, they are unable to do motion, have no nervous system or immune system unlike animals. Besides this, plants do have hormones, though these substances are produced not in glands. In view of their complexity they lagged behind animals, however, plant organisms show large scale integration in their structure and function. In higher plants, such as in animals, the intercellular communication is fulfilled through chemical messengers. These specific compounds in plants are called phytohormones, or in a wide sense, bioregulators. Even a small quantity of these endogenous organic compounds are able to regulate the operation, growth and development of higher plants, and keep the connection between cells, tissues and synergy beween organs. Since they do not have nervous and immume systems, phytohormones play essential role in plants’ life. Orv. Hetil., 2014, 155(26), 1011–1018
A megküzdési stratégiák negatív és pozitív prediktív kapcsolata a kiégés három dimenziójával orvostanhallgatók körében | Negative and positive predictive relationships between coping strategies and the three burnout dimensions among Hungarian medical students
No full textBevezetés: Az orvostanhallgatók körében gyakori kiégés hatékony kezeléséhez és megelőzéséhez a kiégés és a stresszkezelő megküzdési stratégiák közötti kapcsolat ismerete elengedhetetlen, amelyről azonban kevés hazai adat áll rendelkezésre. Célkitűzés: A kiégés prevalenciájának és a megküzdési stratégiákkal való összefüggéseinek feltárása orvostanhallgatóknál. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálat (N = 292), amelyben a kiégést a Maslach Kiégés-teszt Hallgatói Változatával, a megküzdési stratégiákat a Folkman–Lazarus-féle Konfliktusmegoldó Kérdőívvel és az egészségtudatos magatartásra vonatkozó kérdésekkel vizsgáltuk. A kiégés megküzdési stratégiákkal való kapcsolatát lineáris regresszióval tártuk fel. Eredmények: A magas szintű kiégés prevalenciája 25–56% volt. Míg a problémaközpontú megküzdési stratégiák és a segítségkérés egyenként a kimerülés és a cinizmus védőfaktorai, addig a hatékonyságcsökkenés kockázati tényezői voltak. Az érzelemközpontú megküzdési stratégiák a kimerülés és a cinizmus rizikó-, míg a hatékonyságcsökkenés védő tényezői voltak. Az egészségtudatos magatartás a kimerülés védő- és a hatékonyságcsökkenés kockázati faktora volt. Következtetések: A kiégés hatékony kezelése a legjellemzőbb kiégési dimenziót célzó megküzdési stratégiák alkalmazásával érhető el. Orv. Hetil., 2014, 155(32), 1273–1280.
|
Introduction: Effective management and prevention of widespread burnout among medical students in Hungary require thorough understanding of its relations to coping strategies, which lacks sufficient data. Aim: To explore the prevalence of burnout and its relations to coping strategies among medical students. Method: Cross-sectional study with 292 participants. Burnout was assessed by the Maslach Burnout Inventory-Student Survey. Coping strategies were evaluated by the Folkman–Lazarus Ways of Coping Questionnaire and questions about health-maintenance behaviours. Associations between burnout and coping strategies were explored with linear regression analyses. Results: The prevalence of high-level burnout was 25–56%. Both problem-focused coping and support-seeking were protective factors of exhaustion and cynicism, however, they predicted reduced personal accomplishment. Emotion-focused coping predicted exhaustion and cynicism and correlated negatively with reduced personal accomplishment. Health-maintenance behaviours were protective factors for exhaustion and predicted reduced personal accomplishment. Conclusions: Deployment of coping strategies that target the most prevalent burnout dimension may improve effective management of burnout
Genetikai tanácsadási nehézségek ritka, főként neurogenetikai kórképekben | Difficulties of genetic counselling in rare, mainly neurogenetic disorders
No full textBevezetés: A genetikai vizsgálómódszerek fejlődésének köszönhetően az elmúlt évtizedekben számos ritka kórkép genetikai háttere került felderítésre. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki öt ritka, elsősorban neurogenetikai kórképben szenvedő beteg genetikai tanácsadása és vizsgálata során felmerülő nehézségek bemutatását. Módszer: A preteszt genetikai tanácsadás során a tünetek alapján felmerülő kórképről és a rendelkezésre álló genetikai vizsgálómódszerekről történt tájékoztatás. Az elvégzett citogenetikai és molekuláris biológiai vizsgálatok eredményeit posztteszt genetikai tanácsadás keretében ismertették. Eredmények: A bemutatott öt különböző ritka neurogenetikai kórképben szenvedő betegnél három esetben sikerült azonosítani a háttérben álló kóroki genetikai eltérést, míg két esetben az elvégzett genetikai vizsgálatokkal citogenetikai, illetve molekuláris genetikai eltérést nem tudtak kimutatni. Következtetések: Habár egyre hatékonyabb genetikai vizsgálómódszerek állnak rendelkezésre, a kóroki genetikai eltérés azonosítása manapság sem történik meg minden esetben. A vizsgálati eredmények kiértékelésében és interpretálásában óriási szerepe van a klinikai genetikusnak, aki tájékoztatást ad a betegségről és segít a családtervezésben Orv. Hetil., 2014, 155(31), 1221–1227.
|
Introduction: In recent decades methods used for the investigation of the genetic background of rare diseases showed a great improvement. Aim: The aim of the authors was to demonstrate difficulties of genetic counselling and investigations in case of five rare, mainly neurogenetic diseases. Method: During pre-test genetic counselling, the disease suspected from the clinical symptoms and the available genetic tests were considered. During post-test genetic counselling, the results of the genetic tests were discussed. Results: In three of the five cases genetic tests identified the disease-causing genetic abnormalities, while in two cases the causative abnormalities were not identified. Conclusions: Despite a great improvement of the available genetic methods, the causative genetic abnormalities cannot be identified in some cases. The genetic counsellor has a key role in the assessment and interpretation of the results and in helping the family planning. Orv. Hetil., 2014, 155(31), 1221–1227
A kis súlyú magzat | Small for gestational age foetus
No full textKis súlyú magzatnak definíció szerint az adott terhességi korhoz tartozó magzati súlyeloszlás alsó 10 percentilisébe eső magzatot nevezzük. A kis súlyú magzathoz köthető terhességek nagyobb részében nem igazolható semmilyen kóros állapot, míg más esetekben a magzat méhen belüli növekedési elmaradásának valamilyen súlyos kórélettani oka van. A kis súlyú, veszélyeztetett csoportba tartozó magzatok felismerése, nyomon követése és kezelése kiemelt szülészeti és neonatológiai jelentőséggel bír. A szerzők a legújabb nemzetközi útmutatások alapján foglalják össze a magzat növekedési elmaradásának okait, klinikai jelentőségét és a szűrési lehetőségeket. A közleményben a szerzők áttekintik a kis súlyú magzatok monitorizálásának gyakorlatát, illetve a szülés optimális időben történő indításának irányelveit. Orv. Hetil., 2014, 155(33), 1301–1305.
|
A small for gestational age foetus is defined by the foetal weight below the 10th centile for the corresponding gestational age. However, the vast majority of these cases has no apparent underlying abnormality, while in other cases a serious causative pathological condition can be identified. The detection, follow-up and treatment of an intrauterine growth retarded, compromised foetus has great obstetric and neonatologic relevance. In this review, the causes, clinical aspects and screening methods of intrauterine growth retardation are summarized based on the most recent international guidelines. Furthermore, recommendations regarding the monitoring and the optimal timing of the labour induction of pregnancies complicated with intrauterine growth retardation are discussed. Orv. Hetil., 2014, 155(33), 1301–1305
Krónikus obstruktív tüdőbetegség: a kardiológus szempontjai | Chronic obstructive pulmonary disease: a cardiologist’s point of view
No full textA krónikus obstruktív tüdőbetegséghez gyakran társulnak különböző cardiovascularis megbetegedések, mint pulmonalis hypertonia, koszorúér-betegség, ritmuszavarok vagy szívelégtelenség. E társbetegségek diagnosztikus és terápiás szempontból egyaránt problémát jelenthetnek és szignifikánsan rontják a krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedő betegek morbiditási és mortalitási mutatóit. Jelen közleményben a szerző a cardiovascularis társbetegségekkel bíró krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedő betegek gondozásának kérdéskörét tekinti át a kardiológus szemszögéből. Orv. Hetil., 2014, 155(37), 1480–1484.
|
Chronic obstructive pulmonary disease is often associated with cardiovascular diseases, such as pulmonary hypertension, ischemic heart disease, arrhythmias or heart failure. These co-morbidities may cause diagnostic or therapeutic difficulties and significantly worsen the morbidity and mortality of patients with chronic obstructive pulmonary disease. In this work the author reviews special considerations for the treatment of patients with chronic obstructive pulmonary disease who have cardiovascular co-morbidities. Orv. Hetil., 2014, 155(37), 1480–1484
A hazai hospice- és palliatív ellátás helyzete, lehetőségei, nehézségei | Situation, possibilities and difficulties of the hospice and palliative care in Hungary
No full textA hospice-palliatív ellátás több mint 20 éve létezik Magyarországon, de az orvosok még keveset tudnak róla. A tanulmány célja gyakorlati információk nyújtása a hospice-ellátás lehetőségeiről, az ellátás indokoltságáról, az igénybevétel folyamatáról. A szerzők a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület adatbázisának használatával áttekintik és elemzik az aktuális országos statisztikai adatokat és bemutatják a hospice-palliatív ellátás jogi, finanszírozási és képzési hátterét. Kiemelik, hogy Magyarországon 90 hospice-ellátó működik, ahol évente több mint 8000 végstádiumú daganatos beteget látnak el. A WHO-ajánlások szerint sokkal több szolgáltatóra, illetve intézményi betegellátóra, ágyra lenne szükség. A fejlesztést szemléleti problémák is nehezítik: későn kerülnek a betegek hospice-ellátásba, és nagy a tájékozatlanság a hospice-ellátás elrendeléséről. Sokan még mindig összetévesztik a krónikus, illetve ápolási ellátással. A palliatív orvosi licenc lehetősége és a rezidensek számára kötelező 40 órás palliatív továbbképzés javíthat ezen a helyzeten. A szerzők véleménye szerint az adatok minél szélesebb körben történő közzététele segíthet a hospice-ellátással kapcsolatos tévhitek lebontásában és a halállal, haldoklással kapcsolatos szemlélet formálásában. Orv. Hetil., 2014, 155(38), 1504–1509.
|
Hospice-palliative care has existed in Hungary for more than 20 years but physicians know very little about it. The objective of the study is to give detailed practical information about the possibilities and the reasonability of hospice care and the process of how to have access to it. The authors review and analyze the database of the national Hospice-Palliative Association database to provide most recent national data on hospice-palliative care. In addition, legal, financial and educational issues are also discussed. At present there are 90 active hospice providers in Hungary, which provide service for more than 8000 terminally ill cancer patients. According to WHO recommendations there would be a need for much more service providers, institutional supply and more beds. There are also problems concerning the attitude and, therefore, patients are admitted into hospice care too late. Hospice care is often confused with chronic or nursing care due to lack of information. The situation may be improved with proper forms of education such as palliative licence and compulsory, 40-hour palliative training for residents. The authors conclude that a broad dissemination of data may help to overcome misbeliefs concerning hospice and raise awareness concerning death and dying. Orv. Hetil., 2014, 155(38), 1504–1509
Változó idők – változó betegségek. A Markusovszky Egyetemi Oktatókórház neuropatológiai autopsziás anyagának áttekintése (1964–2014) | Changing times – changing diseases. Review of the neuropathological autopsy documentations at the Markusovszky University Teaching Hospital (1964–2014)
No full textBevezetés: A Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Neuropatológiai Laboratóriumában az elmúlt 50 évben közel 6000 esetben történt autopsziás vizsgálat. Célkitűzés: A szerzők célja azon korábban gyakori, magas mortalitású betegségek bemutatása, amelyek ma már megelőzhetőek vagy kezelhetőek. Módszer: A neuropatológiai dokumentáció retrospektív áttekintése. Eredmények: A morbilli vírusa okozta szubakut szklerotizáló panencephalitis miatt 13 beteg halt meg, az utolsó haláleset 1991-ben volt. A kötelező védőoltás bevezetése vetett véget a halálos megbetegedésnek. Herpes simplex encephalitis miatt 14-en vesztették életüket, az utolsó 1999-ben. A korai diagnosztizálás feltételeinek javulása és az aciclovirkezelés tette lehetővé a halálesetek elkerülését. Meningitis basilaris tuberculosa szórványosan, de az utóbbi években is előfordult. Felismerése nem könnyű, ritkasága miatt kikerült a rutindiagnosztika gondolatmenetből. Kullancsencephalitisben a védőoltások elérhetővé válása folyamatosan tovább csökkentette a különben is ritka, összesen 8 esetben dokumentált halálos esetek számát. Fatális kimenetelű neuroluessel az 1990-es években találkoztak utoljára, de a syphilis nem tűnt el, sőt a friss fertőzések száma emelkedik. A meningiosis leukaemica kivédését az intrathecalis methotrexat adása és radioterápia tette lehetővé, amelyek alkalmazása azonban óvatosságot igényel, a szerzők esetei között is jegyzett disszeminált nekrotizáló leukoencephalopathia kialakulásának lehetősége miatt. Következtetések: A Neuropatológiai Laboratórium 50 éves dokumentációja tükrözi a betegségek előfordulásának változásait, és felhívja a figyelmet azokra a kórképekre, amelyek ma már megelőzhetők vagy kezelhetők, de diagnosztikus kihívást is jelenthetnek. Orv. Hetil., 2014, 155(43), 1722–1728.
|
Introduction: Nearly 6000 autoptic studies were carried out during the last 50 years at the Laboratory of Neuropathology, Markusovszky University Teaching Hospital, Hungary, Aim: The aim of the authors was to present those previously frequent and often fatal conditions that can be prevented or treated today. Method: Retrospective analyses of the neuropathological documentations. Results: Measles-related subacute sclerosing panencephalitis caused death in 13 cases, the last occurred in 1991. The mandatory vaccination against the causative virus has eliminated this severe neurological complication. Fourteen lives were lost due to herpes simplex encephalitis, including the last case seen in 1999. Feasibility of early diagnosis and the availability of acyclovir therapy resulted in better outcome without fatality. Tuberculous meningitis still occurred in most recent years, although only sporadically. Recognition of this condition is not straightforward due to its rarity, and considerations for this disease are often omitted from the routine differential diagnosis. The generally low mortality rates in tick borne encephalitis further dropped after the introduction of vaccination. Altogether only 8 such cases were documented. The last fatal cases of neurolues were seen in the 1990s. However, syphilis itself has not disappeared, and the number of cases with newly acquired infection continues to rise. The introduction of intrathecal methotrexate and radiotherapy made possible the prevention or effective treatment of meningeal leukosis. A careful coordination of these treatment modalities, however, is important as nervous system complications may develop in the form of disseminated necrotizing leukoencephalopathy that is also reflected in the records. Conclusions: The 50-year neuropathology documentation reflects changes in the occurrence of diseases, and it calls attention to those disorders which can be prevented or treated today, but may represent diagnostic challenges. Orv. Hetil., 2014, 155(43), 1722–1728
Figyelemhiányos hiperaktivitásban szenvedő beteg vizsgálata array komparatív genomhibridizációs módszerrel | Attention deficit hyperactivity disorder analyzed with array comparative genome hybridization method. Case report
No full textAz egyik leggyakrabban előforduló, gyermekkorban megjelenő pszichiátriai betegség a figyelemhiányos hiperaktivitás, amely a gyermekek 5-6%-át érinti világszerte. Tünetei közé a figyelemzavar, a hiperaktivitás, a feledékenység és a gyenge impulzuskontroll tartozik. A betegség kialakulásának pontos mechanizmusa még nem ismert, azonban az eddig megismert adatok alapján erős genetikai meghatározottság valószínűsíthető, amelyet alátámaszt a gyakori családon belüli előfordulás is. A szakirodalom a figyelemhiányos hiperaktivitásban szenvedőkben a kópiaszám-variációk gyakoribb előfordulását jelzi. A szerzők a bemutatott esetükben komparatív genomhibridizációs módszer segítségével két, megközelítőleg 400 kb méretű mikroduplikációt detektáltak heterozigóta formában a 6p25.2 és a 15q13.3 kromoszómarégiókban. Mindkét duplikáció egy-egy olyan gént (6p25.2: SLC22A23; 15q13.3: CHRNA7) is érint, amelyek szerepet játszhatnak a figyelemhiányos hiperaktivitás kialakulásában. Az esetismertetéssel a szerzők a legújabb molekuláris citogenetikai módszer, a komparatív genomikus hibridizáció rendkívül széles indikációs körét kívánják alátámasztani. Orv. Hetil., 2014, 155(40), 1598–1601.
|
One of the most common psychiatric disorders during childhood is attention deficit hyperactivity disorder, which affects 5-6% of children worldwide. Symptoms include attention deficit, hyperactivity, forgetfulness and weak impulse control. The exact mechanism behind the development of the disease is unknown. However, current data suggest that a strong genetic background is responsible, which explains the frequent occurrence within a family. Literature data show that copy number variations are very common in patients with attention deficit hyperactivity disorder. The authors present a patient with attention deficit hyperactivity disorder who proved to have two approximately 400 kb heterozygous microduplications at 6p25.2 and 15q13.3 chromosomal regions detected by comparative genomic hybridization methods. Both duplications affect genes (6p25.2: SLC22A23; 15q13.3: CHRNA7) which may play a role in the development of attention deficit hyperactivity disorder. This case serves as an example of the wide spectrum of indication of the array comparative genome hybridization method. Orv. Hetil., 2014, 155(40), 1598–1601
Újdonságok a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának készülő 11. kiadásában | Novelties in the ongoing 11th revision of the International Classification of Diseases
No full textA Betegségek Nemzetközi Osztályozása 11. kiadásának fejlesztése 2007 óta folyik, elkészültét jelenleg 2017-re tervezi a folyamatot koordináló Egészségügyi Világszervezet. Az új betegségbesorolási rendszer struktúrájában követi a Betegségek Nemzetközi Osztályozása 10. kiadásának felépítését, ugyanakkor lényegesen részletesebb, több szempontot tartalmazó entitásokat határoz meg, mint az. A fejlesztés során törekszenek arra, hogy a 11. kiadás definícióit összehangolják más informatikai rendszerek kódjaival. Mindez a jelenleginél sokkal nagyobb mennyiségű klinikai információ statisztikai célú feldolgozását teszi majd lehetővé, ugyanakkor összetettsége miatt a fejlesztési folyamat sok nehézségbe is ütközik. A fejlesztők az interneten jelenleg hozzáférhető béta-változattal kapcsolatban minden szakember megjegyzéseit várják. Orv. Hetil., 2014, 155(39), 1535–1537.
|
The development of the 11th revision of the International Classification of Diseases has been underway since 2007. The World Health Organisation, its coordinator, currently schedules the completion to 2017. The novel classification system has a similar high-level structure than the 10th revision of the International Classification of Diseases, while the entities are significantly more detailed and contain more parameters. The development process aims at the harmonisation of the 11th revision definitions with the codes of other information technology systems, potentially allowing the statistical use of far more clinical information than at present. Meanwhile, this complex development process is confronted at several difficulties. The developers are awaiting the comments of all professionals concerning the Beta-version of the system, available on the Internet. Orv. Hetil., 2014, 155(39), 1535–1537
A Magyar Mesterséges Táplálási Társaság 2014. évi kongresszusán elhangzó, felkért és bejelentett előadások kivonatai. Mátraháza, 2014. november 13–15. | Abstracts of the invited an announced lectures to be presented at the 2014 Annual Congress of the Hungarian Society of Clinical Nutrition. Mátraháza, November 13–15, 2014.
No full text