Repository of the Academy's Library
Not a member yet
212609 research outputs found
Sort by
Kulturális összeolvadás a "középavar korban". A Vác-kavicsbányai temető
No full textThe cemetery at Vác-Kavicsbánya was used by two communities characterised by differing material cultures and cultural contacts from the mid-7th century onward. The later phase of the cemetery’s use attests to a process of cultural blending. The archaeological record enables the reconstruction of how the earlier local community lost its identity and of the process leading to the emergence of the new, Late Avar culture.
|
A Vác-kavicsbányai temetőt a 7. század közepétől két, különböző tárgyi kultúrával és kulturális kapcsolatrendszerrel bíró csoport használta. A temetőhasználat későbbi szakasza összeolvadásuk folyamatáról vall. A régészeti nyomok alapján rekonstruálható a korábban helyben élő csoport identitásvesztésének és az új, késő avar kori kultúra létrejöttének folyamata. Kulturelle Verschmelzung in der „Mittelawarischen Zeit”. Das Gräberfeld Vác-Kavicsbány
The Urban Context of the State Socialist Public Building Complexes
No full textThe aim of this paper is to analyse the influence of the ‘emblematic’ public buildings of the state socialist era on the development of urban centres through examples of Hungarian rural towns. As these buildings of special importance were built typically in central areas, their relationship with the already existing historic centres is an important question.This paper aims to focus on three important contextual layers which represent significant dimensions of the urban structure (urban corpus context, urban fabric context, urban design context).This multi-layer context analysis can be considered as a new and efficient method. It can be adapted very well to analyse environmental relationships of various developments, such as housing estates or city centres.
|
Az államszocialista intézményegyüttesek városi kontextusa. Jelen tanulmány az államszocialista korszak sokfele elterjedt, „emblematikusnak” szánt intézményépületeinek városi hatásait vizsgálja magyar vidéki városok példáit alapul véve. Mivel e kiemelt szerepű épületek jellemzően városközponti helyzetben épültek, elemzésükkor megkerülhetetlen a meglévő történelmi központokkal való viszonyuk, kontextusuk kérdése.A lehetséges kontextus-elemzések közül jelen tanulmány három, a városi kapcsolatok szempontjából legmeghatározóbb réteget (várostest-kontextus, városszövet-kontextus, városépítészeti kontextus) emeli ki.E több-szintű kontextus elemzés, mint módszer új, hatékony eszköznek tekinthető, amely más típusú építések — például a lakótelepek és a városközpontok — környezeti kapcsolatainak elemzésekor is kiválóan alkalmazható
Szentkirályi Zoltán a mesteriskola mindennapjaiban
No full textSzentkirályi Zoltán 1980-ban kapott meghívást oktatóként a Mesteriskolába többek kívánságára, de Szendrői Jenő akarata és döntése révén. Tanulmányai 1963-tól jelentek meg, de a leírt szövegek továbbgondolására kiváló terep volt a Mesteriskola, hallgatóival, tanáraival, mestereivel.A hallgatók új iránti vágyát építészettörténeti korok példáival elégítette ki, okosan és meggyőzően bemutatva a barokk kor modernségét. Római és ausztriai útjaik alkalmat adtak az ifjúság számára a történeti korok építészetének tágabb megítélésére. Szentkirályi Zoltán sokszínűsége újdonság volt az építészeti múlt oktatásának akkori mindennapjaiban, nála a tanított történeti anyag sajátosan komplexszé vált. E közös utakon ez a spontaneitás, az improvizálás a lényeghez tartozott, a szavakban leírt szabatos bonyolultság a helyszínen egyszerűvé vált. „Szentkirályi és a Mesteriskola” között ez maga volt az életkapcsolat.Szentkirályi Zoltán pontos és alapos volt a tárgyra vonatkozó egzakt mondataival, de kitágult mélységében, a téma mikrovilágába belebújva. Nyitott volt, nemcsak az építészettörténeti múlt különböző fázisaira, hanem a közelmúltra, a XX. század építészeti elméleteire is. Megértő, kereső, az emberi szellem szinte valamennyi megjelenésére fogékony, életszerető ember volt, aki egész életében tanult és tanított.
|
Zoltán Szentkirályi in the everyday life of the Master School of the association of Hungarian architects. Zoltán Szentkirályi was invited to the Mesteriskola (Master School) — to this postgraduate architectural school — as teacher in 1980 at the request of many persons, but through the will and decision of Jenő Szendrői. Szentkirályi’s essays were published from 1963, but the Mesteriskola was an excellent area with its students, teachers and masters to further develop his thoughts described in the texts.He satisfied his students’ desire for novelty with examples from the eras of the architectural history, showing the modernity of the Baroque era cleverly and persuasively. The travels in Rome and Austria gave opportunities for the youth to adjudicate more broadly the architecture of the historical ages. Zoltán Szentkirályi’s diversity was a novelty then in the teaching of the architectural past, the historical curriculum taught by him became specifically complex. On these common journeys the spontaneity and the improvisation were essential; the exact complicacy of the written words became simple on the spot. This was the vital connection between “Szentkirályi and the Mesteriskola”.Zoltán Szentkirályi was precise and thorough with his exact sentences concerning the subject, but expanded in his depth when he became absorbed in the micro world of the topic. He was opened not only towards the different phases of the architectural historical past but also towards the recent past, the architectural theories of the 20th century. He was a sympathetic, searching, receptive man on almost all appearances of the human spirit, who throughout his life taught and learned
Építészeti szerkesztőmódszerek az ókori Egyiptomban
No full textMűemlékes építész számára gyakran talány a műemlékben meglelni a régi alkotók méretezési vagy arányosítási módszereit. Számos eljárás ismeretes a középkori, kivált a reneszánsz művészetből, építészetből, például az aranymetszés vagy a Fibonacci-számsor. Ezek ókori művészek és papok általi használatáról nincs konkrét bizonyíték. Számos feltételezés viszont létezik, mint „szent geometria”.Elképzelésünk alapja: az egyiptomiak által használt szeked (seked) méretezés létezett rézsűk, rámpák, gátak tervezésére. Egy seked 2 háromszög hasonló az aranymetszés szerkesztő háromszögéhez. És feltételezzük, hogy körzővel ki tudták jelölni a P pontot a háromszög átfogóján. A P ponttal pedig háromféle arányosság szerkeszthető: a φ (fi) 0,618 arányszám, amit ismerünk a reneszánsz óta, s a leleményünk szerinti χ (khi) 0,523, valamint a ψ (pszi) 0,381. Mindhárom arányszám megtalálható az óegyiptomi monumentális, kultikus építészetben mint átló, tengely, kétoldali átló az alaprajzokban, és a hosszúság-magasság arány a metszetekben és homlokzatokon.A cikk végén Taposiris Magna sajátos rekonstrukciói szerepelnek.
|
Architectural measure and proportion methods in ancient Egypt. An architect restorer of historic buildings often runs into the question of how the old designer used measures and proportions? Different methods are known in the mediaeval and principally renaissance art and architecture, e. g. golden section, Fibonacci series, but there is no factual evidence that ancient designers — priests, artists — knew it at all. Nevertheless numerous theories exist as “sacred geometry”.The concept of our idea is: it is known that ancient Egyptians used the seked (or seqed) measure method for dams, ramparts, earth work constructions. And the “seked 2 triangle” is similar to the drafting triangle of golden section. It is presumable that Egyptian priests knew to measure with compasses the point P on the hypotenuse of the triangle. The point P can give three possible geometric proportions, as quotients of perpendiculars: the φ (fi) 0,618, which is known from the renaissance, and our inventions: the χ (khi) 0,523 and the ψ (psi) 0,381. And all three of them occur in ancient Egyptian monumental, sacral architecture: on ground plans as diagonal, axis side diagonal and lenght-height ratio in architectural sections and facades.On the last pages some rather logical reconstructions are represented
A budapesti nagyvasúti infrastruktúra kiépülése és urbanisztikai jelentősége
No full textBudapesten a nagyvasúti infrastruktúra a XX. század elején kialakult állapotot őrzi, ugyanakkor a város vasúthoz viszonyított helyzete azóta jelentősen átalakult. A tanulmány a vasút fejlődésének ismertetése mellett különböző urbanisztikai szempontok mentén rendszerbe foglalja a városi nagyvasút infrastrukturális elemeit. Bemutatja a vasúti hálózat kialakulásából származó sajátosságokat, elemzi az állomások egymáshoz viszonyított sűrűségét és a felvételi épületek építészeti kialakítását. A vasútállomások településen belül betöltött pozíciójának vizsgálata pedig olyan városépítészeti kontextusba helyezi a felvetett problémákat, amely túlmutat az ágazati megközelítésen.
|
Development and urban planning role of the railway infrastructure in Budapest. Nowadays in Budapest the large railway infrastructure looks the same as in the beginning of the 20th century. However, the relation between the city and the rail has changed significantly. In this essay besides presenting the development of large railway networks, a system of the infrastructural elements is also included. The article shows the specialities of the railway networks development as well as the density of the railway stations and their architectural particularities. The analysis of the location of the railway stations in the city generates a wider urbanistic-architectural context
A kognitív csoportszelekció elmélete = Theory of cognitive group selection
No full textAz evolúció során a túlélés szempontjából sikeres élőlények választódnak ki. Az élőlények hosszú távon kizárólag csoport formájában képesek a túlélésre, ezáltal az egyedek viselkedését nem racionális csak az egyed szintjén értelmezni, hanem a csoport viselkedésének a célját és okait is indokolt figyelembe venni a csoport egyedei viselkedésének értelmezésekor. A boldogság és a depresszió alapvető emberi viselkedések. A depresszió egy energiahiányos állapot, ennek ellenkezője a boldogság. Az energia növeli a túlélés valószínűségét, az energia hiánya pedig csökkenti a túlélés valószínűségét az egyed szintjén, a csoport túlélési valószínűségét ugyanakkor növeli, amennyiben a sikeres egyedek kiválasztódnak a csoportból, a boldogság és a depresszió tehát dominánsan a csoport szempontjából előnyös viselkedések. Az általános kognitív csoportszelekció esetében az egyed szempontjából előnyös és hátrányos viselkedések egyaránt átadódnak genetikailag az utódnak. Az egyed élete során az elméjének azon része, amely a csoport érdeke szerinti reagálást irányítja, az egyed kognitív módon értékelt sikerességének függvényében alkalmazza a csoport szempontjából előnyös viselkedést.
|
In the course of evolution the successful animate beings are selected. In the long run animate beings are only capable of survival in the form of groups. As a result, in order to comprehend the behavior of the individuals it is imperative to take into consideration the reason and purpose of the behavior of the group. Happiness and depression are fundamental human behaviors. Depression is a low energy status whereas happiness is a high energy status. Energy increases the possibility of survival whereas the lack of energy decreases the possibility of survival at the level of the individual. On the other hand the possibility of survival increases at the level of the group if successful individuals are selected from the group. As a result, happiness and depression are adaptive behaviors dominantly at the level of the group. In the case of general cognitive group selection both the adaptive and maladaptive behaviors are transmitted genetically to the descendent. In the course of the life of the individual part of his or her mind, which controls the reactions that are performed on behalf of the group, applies the behavior which is adaptive at the group level based on the cognitively evaluated fitness of the individual
Anti-gypsyism in the Czech Republic: Czechs’ perception of Roma in cultural stereotypes
No full textThis paper provides a contemporary perception of stereotypical ideas Czechs have about the Roma culture in the Czech Republic. The location of our research was the Ústí region in northern Bohemia that has the largest Roma population. Moreover, the research presents new faces of stereotypes in naming Roma in the Czech society. We discuss many aspects that provided the highest quantity of significant characteristics on which the ideology of anti-Gypsyism is based
Heldenkult und das kollektive Gedächtniss
No full textA total of twenty-six monuments were erected in Szeged in the interwar years and further five in its catchment area. They were paid for by individual donations, religious denominations, regiments, schools, associations (for example, the commemorative tablet to Heroic Firemen), or were commissioned by the city. Most were created from public contributions, or with the support of the municipality. At the unveiling ceremonies the speakers referred to the monuments as though they were altars where people could come to pray and gather strength. Because of their lasting nature the monuments would forever proclaim the heroism of the soldiers who took part in the First World War. Approaching the phenomenon from the angle of the civil-religion, collective memory, and places of remembrance, the author examines the subject in newspapers, denominational materials and the minutes of general assemblies in the interwar years. She selects as a particular example the Gate of Heroes (Szeged) that illustrates the predominant national view of history and the civil religion of the period
La méthode généalogique et son application pour réaliser une enquête dans une colonie tsigane
No full textThe article offers an introduction to the genealogical method for anthropologists who have carried out, carry out, or want to carry out fieldwork in Gypsy/Roma settlements, especially in Eastern Slovakia. In the first part we present the reader with a history of the genealogical method since it was formally established by W.H. R. Rivers and its application in sociocultural anthropology. In the second part we focus on particularities of the application of this method during fieldwork in Gypsy/Roma settlements using empirical data from fieldwork in Eastern Slovakia
“There are, there really are people who have seen...” The emergence of a place of Marian pilgrimage in Radamos, a Hungarian village in Slovenia
No full textRadamos (Radmožanci) is a village with a population of 254, inhabited by Hungarians of Roman Catholic religion, in the territory of present-day Slovenia bordering on Hungary. József Füle, a local inhabitant, experienced the apparition of Mary alone on June 15, 1947. The news spread immediately and in the summer of 1947 great numbers of people from the surrounding Hungarian, Croatian and Slovenian villages came regularly to visit the tree, and the Virgin Mary appeared to many of them, including a large number of children. The communist authorities of Yugoslavia at that time took a dim view of spontaneously organised pilgrimages with religious content: they imprisoned a number of people. The principal goal of the article, in addition to presenting the events of 1947, is to analyse the process whereby the apparitions live on in individual and collective memory, and the forms of manifestation found today, more than half a century after the apparitions. The authors also wish to interpret the process in which the pilgrimage site was transformed from the mid-1990s