Corvinus University of Budapest
Archive of the Institute of Business Economics (Vállalatgazdaságtan Intézet Archivuma)Not a member yet
385 research outputs found
Sort by
A beszállító-kiválasztási folyamat szerepe és stratégiái ----- It's title in English: Decision Strategies In The Supplier Selection Process
No full textAbsztrakt:
A szerző a vállalatközi kapcsolatok születésének egyik első momentumát, a beszállítóválasztási folyamatot tárgyalja. A beszerzési funkció jelentőségének bemutatása után röviden tárgyalásra kerülnek a kiválasztási folyamat lépései, szempontjai és módszerei. Ezeket követően a szerző a folyamatot döntéselméleti fókusszal közelíti meg, jellemzi a döntési helyzetet, a folyamatban potenciálisan használt döntési eljárásokat. A szállítókiválasztás egyéni gondolati folyamataira ezután tér rá, ahol egy folyamatban levő kutatás kérdéseit és első tanulságait is bemutatja. A tanulmány végén a szerző a kutatás további irányát, illetve a további lehetséges kutatási irányokat vázolja fel. -----
Abstract: The author focuses on one of the first possible moments of a business relationship, the supplier selection decision. After emphasizing the importance of the purchasing function, the phases, criteria and methods of the supplier selection process are presented. The author approaches this process from the viewpoint of decision sciences. He identifies the theoretical characteristics of these decisions and the decision strategies potentially used in the process. A focus on the individual cognitive process of this decision making follows, where the research questions and first thoughts from an on-going research are presented. The study ends with identification of possible further research directions
A makrokörnyezet és a szolgálatosodás összefüggései – európai és magyarországi termelővállalatok szolgálatosodása
No full textAbsztrakt:
Tanulmányunk az európai és magyarországi ipari vállalatok szolgálatosodását vizsgálja. A nemzetközi szakirodalom a szolgálatosodást javarészt fejlődő országokban és esettanulmányok segítségével vizsgálja, így kutatásunk újszerűségét az adja, hogy egyrészt elemzéseinket kérdőíves adatbázis alapján végeztük el, másrészt pedig az elemzésbe fejlődő országokat is bevontunk.
Kutatásunk két fő részre osztható. Az első rész célja, hogy megvizsgáljuk, milyen kölcsönhatásban áll az ellátási láncban elfoglalt pozíció valamint a szolgálatosodás szintje az európai termelővállalatoknál. Eredményeink azt mutatják, hogy a globalizáció és a termelés nemzetközivé válása mindkét tényezőt jelentős mértékben befolyásolja. Ennek megfelelően a kelet-európai (fejlődő), illetve a nyugat-európai (fejlett) országokban eltérő üzleti modellek válnak dominánssá, amelyek különböző ellátásilánc-pozícióval és más-más szintű szolgáltatásnyújtással jellemezhetőek. Kutatásunk a dominánstól eltérő üzleti modelleket is azonosítja, melyek szintén működőképesnek bizonyulhatnak a két vizsgált régióban.
A második rész a magyarországi termelővállalatok szolgálatosodását vizsgálja. Kutatásunkban körüljártuk, hogy a szolgálatosodás nemzetközi szakirodalom által elfogadott jellemzői mennyiben tekinthetők érvényesnek a magyarországi (azaz egy fejlődő országbeli) viszonyok közepette. Vizsgálatunk eredményei azt mutatják, hogy a nemzetközi szakirodalommal összhangban a szolgáltatások stratégiai szerepe még alacsony a magyarországi termelővállalatoknál. Ugyanakkor mintánkban már megtalálhatók azok a vállalatok, amelyek mind stratégiai, mind működési szinten jelentősebb hangsúlyt fektetnek a szolgáltatások nyújtására. Fontos eredmény ugyanakkor, hogy a szolgálatosodástól elvárt pénzügyi előnyök még ezeknél a vállalatoknál sem realizálódnak. -----
Abstract:
Our paper focuses on the servitization of European and Hungarian manufacturing companies. The servitization literature usually concentrates on developed countries and uses case study methodology. Our paper aims to contribute to the literature by using a larger database and involving developing countries as well in our study.
Our paper contains two major parts. The purpose of the first part is to investigate the relationship between servitization and supply chain position of European manufacturing companies. We argue that the internationalization of production influences both supply chain position and servitization, which leads to different dominant business models in developed (Western-Europe) and developing (Eastern-Europe) regions. Besides the dominant models identified, our study also investigates other possible combinations of supply chain position and servitization which prove to be sustainable business models in the two regions.
The second part focuses on the servitization of Hungarian manufacturing companies. We investigate whether the main characteristics of servitization accepted by the international literature are valid for firms operating in Hungary (i.e. a developing country). Results of our analysis indicate that in concordance with the literature the strategic role of services is still low at Hungarian manufacturing companies. However, we were able to identify several companies in our sample that place a greater emphasis on services both on strategic and operational level. Still, our findings show that these companies are not able to harvest financial benefits of servitization
A kreativitás megítélése a hallgatói versenyképesség szempontjából ----- It's title in English: Judgement of creativity from the perspective of student competitiveness
No full textAbsztrakt: A tanulmány alapötletét az adta, hogy az Európai Unióban 2009 a kreativitás és az innováció éve volt. Ennek keretében készült egy vizsgálat, amelyben középiskolai tanárok véleményét kérdeztek meg 13 kreativitásról szóló állítással kapcsolatban. Miután megszereztük a magyar középiskolai tanárokra vonatkozó adatbázist, az állítások ismételt lekérdezése fontos részét képezte jelen kutatásunknak is. Online formában és személyes lekérdezéssel 111 HR-es véleményét tártuk fel a kreativitás fontosságával, mérhetőségével, valamint az EU projekt állításaival kapcsolatban. Természetesen megkérdeztük a hallgatók véleményét is (292 fő) a kreativitással kapcsolatos állításokról. Elemzésünkben így három különböző minta, az EU kutatásban közreműködő magyar középiskolai tanárok, egyetemi hallgatók és a frissen végzett diplomások alkalmazása iránt érdeklődő HR-esek egyaránt kifejtették véleményüket a kreativitásról. A HR mintát kiemelten kezeltük: megvizsgáltuk, hogy a vélemények miként váltak szét nem, iskolai végzettség, a képviselt cég tulajdonosi szerkezete és mérete szerint az egyes válaszoknál. Ezt követően rátértünk a három minta közös eredményeinek összehasonlítására, a hasonlóságok és az eltérések elemzésére. -----
Absract: The basic idea of the study was generated by the fact that year 2009 was the year of creativity and innovation in the European Union. In the frame of this, a survey was carried out in which secondary school teachers’ opinion were queried in connection with 13 statements about creativity. After getting access to the database referring to the Hungarian secondary school teachers, the repeated questioning of the statements formed an important part of our present research. We explored the opinion of 111 HR managers online and personally in relation to creativity, its measurability and the statements of the EU project. Naturally we also asked university students’ opinion (292) about the statements in connection with creativity. In our analysis three different samples, the Hungarian secondary school teachers cooperating in the EU research, university students and HR managers interested in employing fresh graduates expressed their opinion about creativity. We gave priority to the HR sample: we examined how the samples diversified according to gender, qualifications, the owner structure and size of the represented company at every answer. Following that we went on to compare the common results of the three samples and analyzed analogies and differences
Korrupció: mérhetőség és modellezés ----- It's title in English: In the core of our study we focus on the connection of Foreign Direct Investment and corruption.
No full textAbsztrakt:
Tanulmányunk középpontjában a közvetlen külföldi befektetések és a korrupció kapcsolata áll. Feltételezésünk az, hogy a közvetlen külföldi befektetők a kevésbé korrupt országokat kedvelik, mivel a korrupció egy további kockázati tényezőt jelent a befektetők számára, amely növelheti a befektetések költségeit. Megítélésünk szerint ezt kvantitatív módszerekkel lehet a leginkább vizsgálni, így elemzésünk során 79 országot vizsgálunk meg 10 évre vonatkozó átlagokkal a GRETL program és az OLS becslőfüggvény segítségével. Több modell lefuttatása után azt az eredményt kaptuk, hogy a közvetlen külföldi befektetők döntéseiben a korrupció szignifikáns tényező, a két változó között negatív korrelációt figyelhetünk meg. -----
Abstract:
We assume that investors prefer countries where corruption level is lower, as corruption an additional risk factor that might increase the cost of investment. We believe that the best way to prove the previous statement if we use quantitative methods, so we set up a model where 79 countries are tested for 10 years averages, with the help of the GRETL and OLS estimator. After running several models our finding was that corruption is a significant factor in the decisions of foreign investors, and there is a negative correlation between corruption and FDI
A versenyképesség társadalmi környezete
No full textAbsztrakt: Kutatásunk alapvetése, hogy egy ország versenyképessége az értékteremtő munkamegosztást támogató teljes közösségi intézményrendszer sikeres működésén múlik. Munkánkkal arra kerestük a választ, milyen értékek és motivációk alakítják a magyar gazdaság intézményrendszerét. Nem a hivatalos magatartási szabályok statikus elemzésére koncentráltunk, hanem a normák, konvenciók és innovációk világára, az intézményrendszer jövőjét befolyásoló dinamikus elemekre. Elemzésünk fókuszában a társadalmi és vállalkozói értékek, a gazdaságpolitika formálók versenyképességi narratívái, a helyi gazdaságok versenyképességi tényezői, a versenyképesség javítását szolgáló magánkezdeményezések és a nonprofit szektor működése álltak.
Fő eredményünk, hogy a Magyarország jövőbeli versenyképességét befolyásoló tudati elemek - a gazdasági döntéshozók motivációi és normái – megfelelő alapot teremtenek a gazdaságunk versenyképességét megerősítő üzleti, civil és kormányzati kezdeményezések számára. Magas közösségi és morális elvárások jellemzik a lakosság és a vállalkozók értékrendjét. A gazdaságpolitika-alkotók nyitottak az intézményi problémákra, a magyar véleményformálók körében egyetértés van a fő versenyképességi kihívásokat illetően. Jól azonosíthatóak a szervezők erőfeszítéseit kompenzálni képes versenyképességi összefogások keretei. A helyi gazdaságfejlesztés intézményei alakulóban vannak. A nonprofit szektor működési viszonyainak bizonytalansága ellenére a közcélúság és a versenyképesség közös területein (mint az atipikus foglalkoztatás) jól teljesít.
Ezek az eredmények egyszerre nyitnak perspektívát a tudományos vizsgálódás és a gyakorlati cselekvés számára. Az önérdek és a közösségi értékteremtő képesség javításának motivációja közötti kapcsolat tudományos vizsgálata, a társadalmi innovációk kutatása a versenyképesség javíthatóságának kereteit tárhatja fel. Az üzleti, civil vagy kormányzati szereplők pedig akkor tudják a fogyasztói, közösségi elvárásokat sikeresen összeegyeztetni stratégiai céljaikkal, ha a gazdasági és társadalmi szereplők normáihoz, konvencióihoz igazítva alakítják ki intézményformáló stratégiáikat. -----
Abstract:
The competitiveness of nations is based on the successful function of the institutions that support the division of labor on value creation – this is the basic principle of this research. Our project investigates what values and motivations shape the institutional setting of Hungarian economy. We study the world of norms, conventions and innovations – the elements that shape the institutions. The static analysis of official rules has only a minor role in this approach. Research focuses (1) on the value system of entrepreneurs (2), on the mind setting of public managers and executives of economic policy (3) on the factors of local economic competitiveness, (4) on the actions of private and non-profit sector in order to enhance competitiveness.
The main finding of this research is that the cognitive factors that shape the competitiveness of Hungary – the norms and motivations of decision makers in the economy – give a positive support for the competitiveness strengthening initiatives of business, non-profit and public sectors. The studies on the values system of entrepreneurs and citizens show that expectations and moral values connected to competitiveness are strong. The public managers of economic policy are open-minded and there is a general consensus of experts, business and politics on the key competitiveness challenges of Hungary. There are well defined frameworks to conceptualize the schemes that make organizers’ efforts affordable in private initiatives for competitiveness. There are various developments on the field of institutions for local economic development. The nonprofit sector has good results on the common fields of competiveness and equity (like atypical forms of employment) despite the uncertainties in the background of the sector.
These results open perspectives both for scientific research and practical applications. The research on connection between individual goals and motivation to improve value creating ability of the society and the study of social innovation reveal new aspects of competitiveness. Business, non-profit or public leaders can better synchronize their strategies with the expectation of consumers, communities and constituencies if their intentions to shape institutional settings fit better to the norms and conventions of the social and economic stakeholders
Vállalati jellemzők és összefüggéseik a válság időszakában – A „Versenyben a világgal” kutatási program 2009. évi felmérésében résztvevő vállalatok jellemzése
No full textAbsztrakt: Tanulmányunkban a „Versenyben a világgal” kutatási program 2009-ben készült felmérésének 300 vállalatra kiterjedő mintáját elemeztük, a résztvevő vállalatok kiválasztott jellemzőit és e jellemzők összefüggéseit vizsgálva. A munka fő célja – hasonlóan a 2004-es versenyképességi felmérés mintájáról készült korábbi elemzéshez (Wimmer – Csesznák, 2005) – olyan vállalatcsoportok, kategóriák kialakítása volt, mely alapul szolgálhat a különböző kutatók által készítendő további elemzésekhez. Az előzetesen megfogalmazott elvárás az volt, hogy a kiválasztott jellemzők alapján egységes, minden kutató által azonosan értelmezett vállalatcsoportokat hozzunk létre. A hét vizsgált jellemző egy része objektív, mérhető vagy tényszerű szempontokra épül (pl. méret, tulajdonos, ágazat), míg mások a vállalatvezetők véleményén alapulnak (pl. a változásokhoz való viszony, vagy a vállalati teljesítmény megítélése a versenytársakhoz képest). Tanulmányunkban bemutatjuk a minta jellemzésére kialakított kategóriákat, majd ezek alapján jellemezzük a Versenyképesség-kutatás 2009. évi felmérésében résztvevő vállalatokat, s röviden összevetjük a minta jellemzőit az előző, 2004-ben vizsgált vállalati kör jellemzőivel. A tanulmány harmadik részében a kiválasztott jellemzők közötti kapcsolatokat, összefüggéseket vizsgáljuk, képet adva ezzel a magyar gazdaságban működő vállalatok bizonyos jellemzőiről is a 2008-ban kezdődött gazdasági válság első időszakában. -----
Abstract: Our study analyses the main characteristics of the companies involved in the the Competitiveness Research Program survey carried out during 2009. The research was organised by the Competitiveness Research Centre at the Corvinus University of Budapest
A válság hatása a termelési tevékenységre – több nézőpontú közelítés ----- It's title in English: The impact of crisis on operations strategy and practices
No full textAbsztrakt: Műhelytanulmányunk fő célja a gazdasági világválság termelésre gyakorolt hatásainak bemutatása a versenyképesség kutatás adatainak elemzésével. Mivel a vállalatokra a válság különbözőképpen hat, ezért érintettségük alapján három csoportba soroltuk őket. Az irodalom felhasználásával megfogalmaztuk a termelési stratégiára és a termelés működési következményeire vonatkozó hipotéziseinket. Eredményeink alapján a válsággal leginkább érintett vállalatok rendelkeznek a legstabilabb termelési stratégiával és gyakorlattal. Ugyanakkor a válság következtében az ár és a szolgáltatások stratégiai szerepe minden vállalatnál erősödött, az innovációé viszont visszaesett. A gyakorlatok szintjén a válság egyik vállalatcsoportnál sem eredményezte a megmaradó munkaerő fejlesztésének ugrásszerű növekedését. A folyamatfejlesztés erősödése, illetve a globális irányba mozdulás csak a legkevésbé érintett csoportnál volt jellemző. Eredményeink alapján a válság általi érintettség és a termelési stratégia, illetve gyakorlat területén bekövetkezett hangsúlyeltolódások között nem nagyon van összefüggés. -----
Abstract: The objective of this study is to describe the impact of the world economic crisis on operations using the data of the competitiveness survey. Since the crisis affects companies differently, we classified them into three groups: the most affected, the moderately affected and the least affected group, accordingly. Relying on the literature we formed hypotheses about the impact of crisis on operations strategy and its everyday operational consequences. Based on our results the most affected companies have the most stable operations strategy and practices. Nevertheless, due to the crisis the importance of prices and services increased, while the importance of innovation decreased in each group. At the level of everyday practice the crisis has not led to extraordinary increase in work force development. Process improvement and turning to globalization became stronger only in the least affected group. According to our results, there is no direct link between the perceived impact of crisis and the changes in operations strategies and practices
Sportvállalatok külpiacra lépése - Elméleti alapok
No full textAbsztrakt: A tanulmány célja, hogy megteremtse a kapcsolatot a sportgazdaságtan és a nemzetközi üzleti gazdaságtan között, felhívva a figyelmet a két terület metszetének jelentőségére. Azt állítjuk, hogy a sportszolgáltatások sajátosságai, az üzleti gazdaságtan fókuszában álló termeléstől való különbözőségük indokolttá teszi a sportvállalatok nemzetközivé válásának vizsgálatát. A tanulmány bemutatja a sportszolgáltatások néhány egyediségét, amelyek a nemzetközivé válás szempontjából is relevánsak, majd a nemzetközivé válás első logikai lépéseként megvizsgálja, hogyan és milyen okból lépnek külpiacra a sportszolgáltatást nyújtó cégek. Miután a sportvállalatok bevételei öt különböző piacról származnak, az egyes piacokon külön tárgyaljuk a nemzetközi terjeszkedés motivációit, és formáit. -----
Abstract: The aim of the study is to connect economics of sports with international business economics while enhancing the significance of the commonalities of the two disciplines. We found that the specialties of sport services, that are profoundly different from the production-centered business economics, highlight the importance of separate scientific analysis of the internationalization of sport companies. The study projects the characteristics of sport services that are relevant regarding the process of sports companies becoming international. Furthermore, it explores the first logical step of internationalization: the reasons of sports companies appearing on foreign markets. Since the revenues of sports companies flow from five different markets, we separately describe the motives and forms of international expansion on each market
Versenyképes stratégiák Magyarországon 1992 és 2010 között ----- It's title in English: Corporate Strategies, Configurations in Hungary between 1992 and 2010
No full textAbsztrakt:
Az empirikus kutatás fókuszában a vállalatok közvetlen versenytársaihoz képest realizált teljesítményei alapján képzett teljesítményértékelési dimenziók, és azok alapján képzett vállalati stratégiai archetípusok, konfigurációk azonosítása, leírása áll. A konfigurációs iskola módszertanát felhasználva azonosítom az empirikus kutatások során a vállalati stratégiák archetípusait.
A kutatás 1992 és 2010 közötti Magyarországi adatsorok felhasználásával, több mint 1200 felsővezetői vélemény alapján készült. A válaszok alapján a vállalatok teljesítményét 7 egymástól független dimenzió mentén különíthetjük el, melyek alapján különböző vállalati stratégia típusok azonosíthatók. A műhelytanulmányben a gyakorlati tapasztalatok alapján, konkrét ajánlások kerülnek megfogalmazásra a kiemelkedő vállalati teljesítmény elérése érdekében. -----
Abtract: The identification and description of the strategic archetypes (configurations) are the focus of the empirical research. I identify and describe the archetypes of the adaptation strategies by using the methodology of the configuration school.
The dataset of the research consists of more than 1200 CEO’s responses from Hungary between 1992 to 2010. Based on the responses, corporate performance has 7 independent dimensions, and they are suitable to identify and descripe different strategic archetypes. Based on the results, the article has practical advices how to deliver superior corporate performance
A multinacionális vállalatok szerepe a hazai klaszterekben ----- It's title in English: The role of multinational companies in Hungarian clusters
No full textAbsztrakt:
A cikk azt a kérdést vizsgálja, hogy milyen szerepet töltenek be a multinacionális vállalatok leányvállalatai a hazai klaszterekben, milyen a kapcsolatuk a klasztertag kis- és középvállalatokkal többek között a közös innovációban, a tudásközvetítésben, a klaszterek reputációjának növelésében. A felderítő kutatás a témát a hazai klaszterfejlesztési program, a Pólus Program által életre hívott három, úgynevezett akkreditált klaszter menedzsereivel, a klasztertag multinacionális vállalatok (MNV-k) hazai leányvállalatainak képviselőivel és a klasztertag KKV-k vezetőivel készült interjúk alapján mutatja be. A téma relevanciáját a program által potenciálisan indukált együttműködési folyamatok adják, mivel a klaszterfejlesztési pályázati konstrukciók úgy lettek kialakítva, hogy a klasztertag KKV-knak érdemes legyen nagyvállalatot is bevonniuk a közös innovációs és kutatás-fejlesztési projektekbe. A kutatási eredmények alapján az MNV leányvállalatainak leginkább a globális trendek és standardok klaszterbeli elterjesztésében van meghatározó szerepük, illetve a KKV-k és leányvállalatok közötti üzleti kapcsolatok alakításában kiemelt szerepe van a klasztermenedzsment-szervezet tevékenységének. -----
Abstract:
The paper focuses on the topic which deals with the role of subsidiaries of multinational companies (MNC’s) in Hungarian industrial clusters in the fields of common innovation, knowledge transfer, and increasing the cluster’s reputation. The findings of the paper are based on an explorative research. Interviews were made with cluster managers, representatives of MNC’s subsidiaries, leaders of small and medium size (SME’s) enterprises operating in three accredited clusters created by the Hungarian cluster development program, the Pole Program. The relevance of the topic is given by the Program, which has induced potential cooperation between MNC’s subsidiaries and domestic SME’s in cluster environment in a way so the members of the cluster – SME’s and subsidiaries – were driven to cooperate in common innovation and R+D projects. Our research results suggest that MNC’s subsidiaries in Hungarian clusters seem to play a key role in the dissemination of global industrial trends and standards between the cluster members. The national cluster management organization can also play a decisive role in shaping business relationship between MNC’s and SME’s