Corvinus University of Budapest
Archive of the Institute of Business Economics (Vállalatgazdaságtan Intézet Archivuma)Not a member yet
385 research outputs found
Sort by
A kreativitás megítélése HR szemszögből ----- It's title in English: The HR perspective of creativity
No full textAbsztrakt:
Kutatásunk alapötletét az adta, hogy az Európai Unió a 2009-es évet a kreativitás és innováció évének nyilvánította. Ennek apropóján a Versenyképesség Kutatás keretében a frissen végzett egyetemi hallgatókkal szembeni kreativitással kapcsolatos elvárásokat kíséreltük meg feltérképezni. Online formában és személyes lekérdezéssel 111 HR-es véleményét kérdeztük meg a kreativitással, annak fontosságával kapcsolatban. Jelen tanulmányunkban ezekre a HR-es véleményekre fókuszálunk, mivel célunk annak bemutatása, hogy a HR-esek miként vélekednek a kreativitásról, vagyis mit várnak el a pályakezdőktől kreativitás terén. Kutatásunk összegzéseként elmondhatjuk, hogy az NVivo 9.1 tartalomelemző szoftver segítségével végzett elemzés alapján a megkérdezettek a következő definíciót adták a kreativitásra: A kreativitás egy olyan képesség, amely a gondolkodáshoz kapcsolódik, általában új, önálló ötlet formájában jelenik meg, amely a problémamegoldást szolgálja. Tanulmányunk bemutatja be, hogy hogyan állt össze a definíció. -----
Abstract:
The basic idea of our research was given by the fact that the European Union declared year 2009 to be the year of creativity and innovation. Apropos of this, in the frame of Competitiveness research we attempted to map the creativity expectations related to freshly graduated university students. We asked 111 HR managers’ opinion online and personally in connection with creativity and its importance. In our present study we are focusing on these HR opinions as our aim is to present how HR managers view creativity, i.e. what they expect from entrants in the field of creativity. To sum up our research we can state that based on the analysis carried out with the assistance of NVivo 9.1 content analyzing software the respondents gave the following definition of creativity: Creativity is an ability that is related to thinking, it generally appears in the form of a new, independent idea, that serves the purpose of problem-solving. Our study demonstrates how this definition was compiled
Nemzetgazdasági versenyképesség: elmélet, mérés, esettanulmányok ----- It's title in English: Competitiveness of National Economies: Theory, Measurement, Case Studies
No full textAbsztrakt: Műhelytanulmányunk a nemzeti versenyképesség vállaltokon túli dimenziójával kíván foglalkozni. A felgyorsult globalizáció korának világgazdasági környezetében, ahol a nemzetköziesedett nagyvállalatok rendelkeznek az erőforrások és a közvetlen beruházások jelentős része felett és az egyes regionális piacok folyamatai gyorsan áttevődnek más régiókra, a gazdaságpolitika és tágabb értelemben az állam mozgástere és feladata megváltozott. Ez az országokra nézve azt jelenti, hogy a stabil üzleti környezet megteremtésével és az emberi erőforrás illetve a technológiai infrastruktúra, mint háttérerőforrások fejlesztésével képesek hosszútávon megalapozni a gazdasági növekedést és felzárkózást, függetlenül attól, hogy az európai gazdasági integrációs környezetben valósítják-e meg mindezt.
Gazdaságpolitikai téren tehát a döntéshozók versengenek egymással, hiszen stratégiai döntéseik eredménye az, hogy az export- és beruházási versenyben a tényleges riválisokhoz képest milyen teljesítményt ér el az általuk irányított nemzetgazdaság. Az államháztartási egyensúly, a csökkenő adósság-visszafizetési kockázat, stabil árszínvonal és árfolyam, illetve a folyamat végeredményeként megszűnő árfolyamkockázat mind a beruházásokra és az exportkapacitás bővülésére nézve kedvező stabil üzleti környezet kialakulását erősíti.
Lényegében államok szintjén a tényleges regionális vagy világpiaci versenytársakhoz viszonyított pozíció meghatározása alapján értelmezhetjük egy-egy nemzetgazdaság versenyképességét. A versenyképességi előnyök megteremtéséhez ugyanis elegendő, ha a nemzetgazdaság kibocsátását illetve jövedelmét meghatározó piacokon, illetve e piaci pozíciókat támogató üzleti és gazdaságpolitikai háttér esetében a tényleges versenytársaknál nyújt jobb lehetőségeket a nemzeti gazdaságpolitika. A versenyképesség makrogazdasági értelmezéséről szól tehát a tanulmány első része.
A második rész Rodrik elméletén, a globális politika lehetetlen szentháromságán alapulva vizsgálja a demokratikus berendezkedés és a nemzetközi versenyképesség összeférhetőségét. Az elmélet szerint a politika szintjén egyszerre nem megvalósítható a demokratikus politikai döntéshozatal, a teljes világgazdasági integráció, illetve a nemzetállam. A trilemma a globalizáció útjában álló intézményi különbségeken alapszik. Megoldása három módon lehetséges: a demokrácia kiiktatásával a megoldás az arany kényszerzubbony, ahol a piaci mechanizmusok veszik át az állami gazdaságpolitika szerepét; a globális kormányzás megvalósulása esetén a szuverén nemzetállamok tűnnek el a nemzetközi rendszerből; végül a Bretton Woods kompromisszum esetében a globalizáció útjába állítunk akadályokat. Mindeközben a versenyképesség az egyik legfontosabb elérendő cél a világgazdaságban.
Ez esetben a versenyképesség makrogazdasági értelmezéséhez a World Economic Forum Globális Versenyképességi Indexekét alkalmazzuk. A vizsgált hipotézisünk szerint a WEF koncepciója a versenyképességről, illetve az annak eléréséhez szükséges intézményi megoldások a Rodrik-féle trilemma esetében a nemzetállam – világgazdasági integráció megoldáshoz visz minket közelebb (arany kényszerzubbony), kizárva a demokratikus döntéshozatalt. A hipotézis bizonyításának érdekében a versenyképesség fenti felfogását rezsimként, egészen pontosan a rezsimelmélet kognitivista ágának egyik fajtájaként értelmezzük, ennek segítségével mutatva be, hogy a versenyképesség ezen felfogása külső korlátként nehezedik az államokra.
Ezt követően két makrogazdasági területet vizsgálunk meg annak érdekében, hogy felmérjük azok hozzájárulását a gazdaságok nemzetközi versenyképességéhez. Az egyik terület a költségvetési politika, amely esetében összeállításra került egy olyan államháztartási elemzési keret, amely alapján az államok fiskálispolitikai sikeressége megítélhető egymáshoz viszonyítva. Továbbá minősíthetővé válik az alkalmazott költségvetési politika egyensúlyi szempontból, ami alapján konkrét, gyakorlati gazdaságpolitikai ajánlások megtétele is lehetővé válik. Kifejtésre kerül a modern állam feladata, a nemzeti versenyképesség értelmezése, és hogy miképpen értelmezhetjük egyáltalán a tagállami költségvetési politikák közötti versengést. Ez a rész az államháztartásra vonatkozóan a lehetőségek és az előnyök mérhetőségét is bemutatja.
A másik makrogazdasági terület az árfolyam-politika, amely esetében az euró és a dollár nemzetközi rivalizálását elemezzük. Versenyképességi szempontból kiemelkedő a kulcsvaluta pozíció kérdése, ha a reálárfolyam-alapú versenyképesség-értelmezésre gondolunk. Foglalkozunk a kulcsvaluta-pozícióból fakadó alacsony hitelfelvételi költségekkel, a menekülőeszköz-pozícióból fakadó likviditási előnyökkel és a globális tartalékolási kereslet eredményeképpen folyamatos felülértékeltség hatásaképp létrejövő hátrányokkal. Röviden áttekintjük a huszadik század első felében lezajló küzdelmet a domináns font és a feltörekvő dollár között, majd az euró lehetőségeiről szóló szakirodalom lényegre törő áttekintése következik, amit elemzésünk követ. Végül a konklúziók levonására kerül sor, az euró előnyeinek és hátrányainak összegzésével. -----
Abstract: The working paper examines the dimensions of competitiveness over the corporate level. The regional positions are changing quickly and the room for manoeuvre of the economic policy in national level is narrowed for attraction of business activities in the era of quickened globalisation. The countries compete for direct investments with the level of stability in business environment, the quality of human resource, the development of technological infrastructure. The development of background factors determines the economic growth.
The part on political economy is based on the idea that the concept of the trilemma of global politics is true. In this model Rodrik assumes that from the three desired element of world politics: deep economic integration, the nation state, and democratic politics only two can be chosen. We can either choose deep integration and the nation state but then we have to abandon democracy; or we can choose deep integration and democracy, but then we have to forfeit the nation state; or we have to circumscribe globalisation to maintain democracy and the nation state.
Competitiveness is one of the core concepts used by economists and decision makers nowadays to guide them and to justify their decision to the public. There are many ideas about the definition and measurement of competitiveness. In our paper we concentrate on the concept of macro level competitiveness measured by the World Economic Forum’s (WEF) Global Competitiveness Index.
The hypothesis of our is paper is that this concept of competitiveness and the policies and institutional solutions required by this get ourselves closer in the trilemma what Rodrik calls golden straitjacket: when we abandon democracy and we get deep integration and the nation state. To prove this hypothesis we build up our paper as follows. In the first section we introduce Rodrik’s model of the trilemma of global politics. This is followed by the introduction of the Global Competitiveness Index. We examine in which pillars of the index we can find evidence of institutional convergence which the concept of golden straitjacket based on. If we found these evidences we might conclude that our hypothesis is true.
The part on fiscal policy competitiveness was supported by the instruments of political economy. On one hand, the instruments of macroeconomics and statistics and the results of econometric studies were used, on the other hand, the decision-making and political institutional factors and variables are also taken into account.
To get to the fiscal scoreboard, plenty of factors can be examined during the construction of analytical framework. First of all, the expression of ‘fiscal competition’ must have been explained. The definition was set on the precisely described national competitiveness and the well identified task of the state in the 21st century. Thus, the task of fiscal policy is to create stable business environment for the economic growth, especially capital investments. Latter ones can create spill-over impacts as work places, income, solvency, economic effectiveness, technological development. So, the Economic competitiveness, or the rivalry of fiscal policies means the fiscal policy, which can create stable and supportive business environment for economic catch-up sooner or more effectively. Second, it was necessary to examine the interactions between the budget and the other segments of the economy and the basic procedures of fiscal policy. Third, the question was the factors that can create risk in the budget and make the financing mechanisms to be vulnerable. The fiscal vulnerability got very important element in the construction of indices about fiscal sustainability, flexibility, structure and institutional effectiveness.
Fiscal policies are ranked on the basis of five main factors, including budget structure, institutional efficiency, sustainability, flexibility, and financial efficacy. Basically, all five factors seek the strengths and weaknesses of a country's budget, or in other words the vulnerability of the budget. The concept of fiscal vulnerability compiles budget weaknesses that originate from the public spending body, the capacity of the institutions, budget control or, in a wider aspect, from inappropriate government efficiency.
The macroeconomic framework explained above got political economic support by institutional theories about budgeting. The literature about the correlation between the appearance of budget deficit and political decision making supposed to survey the political business cycles and the EU8+2 budgeting with the following expectations: (1) The more centralized the process of budgeting and the stronger the financial minister’s power in budgeting, the more disciplined the execution of the budget plan will be. (2) The political business cycles have significant impact on the fiscal balance. (3) It is worth to examine, which organs have influence in budgeting that can soften the original budget draft.
After the theoretical premises mentioned above, the analytical framework specialized This system contains 5 main elements. The fiscal policy is examined from five aspects: budget structure, institutional effectiveness, fiscal sustainability, fiscal flexibility, financial effectiveness.
The fiscal competition of EU8+2 countries were surveyed form five aspects (structure, institutional effectiveness, sustainability, flexibility, financial effectiveness) what are summarized in weighted average to assess national fiscal policies.
Budgetary structure is composed from three scoreboard sub-indices (Si), that are also detailed to more indices:
S1 = expenditure scoreboard sub-index = [s1;1 (expenditure volume rank) + s1;2 (Social Insurance net balance rank) + s1;3 (interest payment rank)]/3;
S2 = revenue scoreboard sub-index = [s2;1 (‘revenue demand’ rank) + s2;2 (‘weight of indirect tax’ rank) + s2;3 (‘weight of wealth tax’ rank) + s2;4 (‘reciprocate of weight of corporate tax’ rank)]/4;
S3 = deficit structure scoreboard sub-index = [s3;1 (‘primary balance’ rank) + s3;2 (‘structural balance’ rank)]/2.
Institutional effectiveness scoreboard is composed from three scoreboard sub-indices (Ii):
I1 = Governmental Centralization Index scoreboard sub-index; (Hagen & Harden 1996, Gleich 2003)
I2 = Corruption Perception Index scoreboard sub-index; (Transparency International, www.transparency.com)
I3 = ‘Deviation from balance target’ scoreboard sub-index.
Fiscal Sustainability scoreboard is composed from three scoreboard sub-indices (Fi):
F1 = primary gap scoreboard sub-index; Blanchard (1990)
F2 = tax gap scoreboard sub-index; Blanchard (1990)
F3 = IFS(60;0) scoreboard sub-index;. Croce & Juan-Ramon (2003)
Fiscal Flexibility scoreboard equals with the Standard and Poor’s (2007) FFI (fiscal flexibility index) scoreboard.
Financial effectiveness scoreboard equals with the tax wedge scoreboard.
With the introduction of the European single currency, the dollar faced a serious rival for the first time since World War II. The last part aims to analyse the possibilities of the euro to become the number one currency of the world. After a historical introduction we review the existing literature on the topic. Then we analyse some statistical data. We conclude that some of the euro zone’s serious defects must be fixed so that the single currency will be able to replace the greenback. First of all, the economic governance of the euro zone must be strengthened and euro bonds must be introduced
Nemzetközi gazdasági folyamatok. Válságkezelés – alkalmazkodás. Az EU és Magyarország változó kapcsolatrendszere ----- It's title in English: International Economic Developments. Crisis management – and Macro Adjustments. EU-Hungarian Economic Relations: a changing context
No full textAbsztrakt: • Az első rész az USA és a legfejlettebb ipari országok, a G7 konjunkturális ingadozásait kívánja értelmezni egy pénzügyileg jóval globalizáltabb világgazdaságban egy hosszabb1970-2010 és egy rövidebb 2001-2010 közötti időszakban. Mindenekelőtt arra keresve választ, hogy mennyire lehetett előre látni a súlyos pénzügyi válság és outputvesztés jövetelét. Továbbá arra, hogy a 2011-ig felgyülemlett empirikus tapasztalatok tükrében vajon beszélhetünk-e egységes, a fejlett ipari országok, /G7/ egészére általában jellemző, és a meghatározó országok esetében is megragadható válságlefolyásról? Megállapíthatók-e olyan univerzálisan megjelenő változások a kibocsátás, a munkapiacok, a fogyasztás, a beruházás tekintetében, amelyek jól illeszkednek a korábbi tapasztalatokhoz, nem kevésbé az ismert makro modellek predikcióihoz? A válasz nemleges. Sem a válság lefolyásának jellegzetességei és a makrogazdasági teljesítmények romlásának ütemei, sem a visszacsúszás mértékei és időbeli kiterjedésében a vizsgált fejlett országok nem mutattak jól azonosítható közös jegyeket, olyanokat, amelyeket a meglévő elméleti keretekbe jól beilleszthetők.
• A válság lefolyása és mélysége sokféle volt a G7 ország-csoportban. A korábbi válságértelmezések, főleg a pénzügyi csatornák szerepei tekintetében és a nemzetközi konjunkturális összefonódás jelentőségét és mechanizmusait, valamint a globális válságterjedés illetően elégtelennek bizonyultak. A tanulmány áttekinti a válsággal és makrogazdasági sokkokkal foglalkozó empirikus irodalom pénzügyi globalizáció értelmezési nyomán relevánsnak tartott gyakran idézett munkákat. Ezt követően egy hosszú történelemi, a II. vh. utáni 60 év távlatát átfogó vizsgálatban próbáljuk megítélni a recessziós időszakokban az amerikai gazdaság teljesítményét, annak érdekében, hogy az elmúlt válság súlyosságának megítélése legalább a fontosabb makro-változók változásának a nagyságrendje tekintetében a helyére kerüljön. A tartós output rés /output gap/ és munkapiaci eltérések magyarázata más és más elemeket takart az USA-ban, Japánban és Németországban. A pénzügyi csatornákban keletkező, a növekedést és a konjunktúrát érdemben befolyásoló, torzító és sokk-gerjesztő mechanizmusok nem tejesen új-keletűek, az USA-ban. A privát szféra eladósodottsági mutatói - a szövetségi kormány adósság-terheinek cipelésében - a bevett makro felfogással ellentétben - az elmúlt 30 évben nem mutattak szoros és egyirányú (negatív) összefüggést a növekedéssel és recessziókkal.
• A második rész a pénzügyi globalizáció után kialakult nemzeti alkalmazkodás lehetőségeit vizsgálja, különös tekintettel a kis nyitott gazdaságokra, és így Magyarországra nézve. E tanulmány a globális pénzügyi folyamatok két fontos kérdését taglalja: a nemzetközi tőkeáramlás fokozott liberalizációjából húzható előnyök közgazdasági lényegét; valamint a fokozott nemzetközi tőkeáramláshoz leginkább illeszkedő, „adekvát” árfolyamrendszer kérdését. A következetések részben elméletiek, részben gyakorlatorientáltak. Megerősítésre kerül azon állítás, hogy a tőkeforgalom liberalizációjának és a megvalósítandó árfolyam-politikának a kérdése mind a mai napig erősen problematikus. Sem a tőkeforgalom liberalizációját, sem a megvalósítandó adekvát árfolyamrezsimet illetően nem lehet egységes és elméletileg minden tekintetben megalapozott álláspontról beszélni. Az ún. „lehetetlen szentháromság”, a külföldi és a belföldi célok szimultán követésének különös nehézsége a kis nyitott gazdaságok, és így a magyar gazdaságban még fokozottabban érvényesül. A nemzetközi pénzügyi integráltság magas foka miatt, a hagyományos eszközökkel – kamat és fiskális gazdaságélénkítő lépésekkel - nem lehetséges, egy irányba mutató, vagy egymást nem gyengítő, szimultán lépésekkel szabályozni a belföldi és külföldi hitelkeresletet, illetve a konjunktúrát. A kamatpolitika, a forint- és devizahitelezés nehézségei ezt fokozottan illusztrálják Magyarországon is. Ugyanakkor a mindenkori gazdaságpolitika nem bújhat ki azon kényszer alól, hogy egy változó globális pénzügyi környezetben is tatható arányokat találjon a belföldi és a külgazdasági célok között. „Királyi út” azonban nincs a gazdaságpolitika számára. Ez a megállapítás igaz a jegybanki szerepvállalásra is, amely a felduzzadt magyar devizaadósság által okozott bankrendszer szintű kockázatok kezelésére irányul.
• A 2. és 3. műhelytanulmányunk a nemzeti versenyképesség vállaltokon túli dimenziójával kíván foglalkozni. A felgyorsult globalizáció korának világgazdasági környezetében, ahol a nemzetköziesedett nagyvállalatok rendelkeznek az erőforrások és a közvetlen beruházások jelentős része felett és az egyes regionális piacok folyamatai gyorsan áttevődnek más régiókra, a gazdaságpolitika és tágabb értelemben az állam mozgástere és feladata megváltozott. Ez az országokra nézve azt jelenti, hogy a stabil üzleti környezet megteremtésével és az emberi erőforrás illetve a technológiai infrastruktúra, mint háttérerőforrások fejlesztésével képesek hosszútávon megalapozni a gazdasági növekedést és felzárkózást, függetlenül attól, hogy az európai gazdasági integrációs környezetben valósítják-e meg mindezt. Lényegében államok szintjén a tényleges regionális vagy világpiaci versenytársakhoz viszonyított pozíció meghatározása alapján értelmezhetjük egy-egy nemzetgazdaság versenyképességét. A versenyképességi előnyök megteremtéséhez ugyanis elegendő, ha a nemzetgazdaság kibocsátását illetve jövedelmét meghatározó piacokon, illetve e piaci pozíciókat támogató üzleti és gazdaságpolitikai háttér esetében a tényleges versenytársaknál nyújt jobb lehetőségeket a nemzeti gazdaságpolitika. A versenyképesség makrogazdasági értelmezéséről szól tehát a tanulmány első része.
• A 4. tanulmányunk középpontjában a közvetlen külföldi befektetések és a korrupció kapcsolata áll. Feltételezésünk az, hogy a közvetlen külföldi befektetők a kevésbé korrupt országokat kedvelik, mivel a korrupció egy további kockázati tényezőt jelent a befektetők számára, amely növelheti a befektetések költségeit. Megítélésünk szerint ezt kvantitatív módszerekkel lehet a leginkább vizsgálni, így elemzésünk során 79 országot vizsgálunk meg 10 évre vonatkozó átlagokkal a GRETL program és az OLS becslőfüggvény segítségével. Több modell lefuttatása után azt az eredményt kaptuk, hogy a közvetlen külföldi befektetők döntéseiben a korrupció szignifikáns tényező, a két változó között negatív korrelációt figyelhetünk meg. -----
Abstract: • Based on the empirical evidence accumulated until 2011, using official statistics from the OECD data bank and the US Commerce Department, the article addresses the question whether one can, or cannot, speak about generally observable recession/crisis patterns, such that were to be universally recognized in all major industrial countries, (the G7). The answer to this question is negative, with a firm no. Changes and volatility in most major macroeconomic indicators such as output-gap, labor market distortions and large deviations from trend in consumption and in investment did all, respectively, exhibit wide differences in depth and width across the G7 countries. The large deviations in output-gaps and especially strong distortions in labor market inputs and hours per capita worked over the crisis months can hardly be explained by the existing model classes of SDGE and those of the real business cycle. Especially bothering are the difficulties in fitting the data into any established model whether business cycle or some other types, in which financial distress reduces economic activity.
• It is argued that standard business cycle models with financial market imperfections have no mechanism for generating deviation from standard theory, thus they do not shed light on the key factors underlying the 2007-2009 recession. That does not imply that the financial crisis is unimportant in understanding the recession, but it does indicate however, that we don’t fully understand the channels through which financial distress reduced labor input. Long historical trends on the privately held portion of the federal debt in the US economy indicate that the standard macro proposition of public debt crowding out private investment and thus inhibiting growth, can be strongly challenged in so far as this ratio is neither a direct indicator of growth slowing down, nor for recession.
• The second part of the paper reflects on the shock absorption experience of a small open economy. The main questions asked are: why and how can a strong external financial orientation lead to amplified external shocks in a small open economy; and whether the shocks could have been better absorbed or dampened with some foresight? Our answer is in the affirmative as we indicate that the dangers of extended foreign currency exposure were known from the literature and from other small countries’ experience. However, we argue that for Hungary a fully effective defense, let alone full absorption of the shocks was not possible by any measure; nor was it offered by any known policy measures of standard theories. The article outlines the general world economic conditions during the crisis period and follows with Hungary-specific features and vulnerabilities in order to identify crucial points of crisis-management related economic policy formation. Data series cover the 2004-2010 period with expectations for 2011. This 6-year period well represents Hungary for the EU post-accession economic development path. We demonstrate that capabilities of a non euro-zone member small open economy for external shock absorbing, and for applying standard crisis-dampening instruments, fiscal or monetary, were most limited. Due to huge foreign exchange losses realized at the worst possible time on both private and public debt, crisis management in general, and adjustment to shrinking export markets and to drying up foreign lending in particular, remained very ineffective. This was especially the case when the traditional domestic economic policy instruments - such as high real interest rate - were tried to attract long term cheap foreign funds. Trying to serve, simultaneously, domestic and foreign economic policy targets, was, and is a very tough assignment as the impossible trinity dilemma holds it. Successful external shock absorption, with large foreign debt exposure, is more challenging than the profession or the general public might think.
• On issues of the changing competitiveness of the corporate sector, the following can be stated:
– The barriers that impede or restrain the internationalization of SMEs and the drivers that move companies to internationalize.
– Each country will have to build its own set of policies based on “on the ground” experience. A fluid, integrative and consultative process between all the stakeholders (Government, support agencies and SMEs) is possibly the best key for successful policy development.
– One of the main reasons for non-utilization of support is that enterprises lack awareness. In general smallest SMEs do not have the desirable knowledge about the support measures due to the lack of resources devoted to internationalization. This calls for a simplified information and access points.
– Effective support to SMEs must consider the variables that influence the process of internationalization: available financial and human resources, company size and stage of internationalization, sector, geographical location, target markets, etc. All this strongly supports an approach based on individualized support to each SME
A magyarországi vállalatok exportteljesítményének és a hátterükben álló vállalati jellemzők elemzése 1999 és 2009 között a vállalati versenyképességi felmérés alapján ----- It's title in English: Export performance clusters of the Hungarian enterprises
No full textAbsztrakt:
A gazdasági növekedés szempontjából kritikus kérdésnek tekinthető a magyarországi vállalatok exportképességének növelése. Több kutatás irányult a magyarországi vállalatok nemzetközivé válási folyamatára, illetve a külföldi működő tőke áramlás tendenciájára, közvetlen és közvetett hatásaira a befogadó országra. Jelen kutatás célja a Magyarországon működő exportáló vállalatok jellemzőinek feltárása volt a 2009-es, a 2004-es és az 1999-es vállalati Versenyképességi felmérés alapján. Azt vizsgáltam, hogy az összesített, átlagos exportteljesítmények hátterében milyen egyedi vállalati teljesítmények állnak, milyen tendenciák fedezhetők fel. A tanulmányok többsége vállalati méret és tulajdonosi szerkezet szerinti bontásban vizsgálja a vállalatok exportteljesítményét. Kutatásomban ettől eltérő megközelítésmódot alkalmaztam. Vizsgálatom fókuszában a vállalatok exportteljesítménye állt (exportértékesítés volumene, aránya, exportárbevétel változása, jövedelmezőség), ez alapján történt a vállalatok csoportosítása, a klaszterképzés. A kutatás egyediségét az adja, hogy a vállalati Versenyképességi felmérés három adatbázisa lehetővé tette a különböző exportteljesítmények hátterében álló működési jellemzők időbeli alakulásának vizsgálatát. A kutatás szerves folytatását jelenti Kazainé, 2011-es műhelytanulmányának. -----
Abstract: The purpose of the paper is to reveal the main characteristics of the Hungarian export oriented firms. It is based on the Hungarian Competitiveness Research Surveys 2009, 2004, 1999. The aim of the analysis was to identify main factors and tendencies of the overall export performance. Several papers discussed the export activities of firms according to their size and ownership structure in Hungary. A different method was used here. The overall export performance (measured by volume, change, and share of export revenues, and firm profitability ratios) was put in the centre of cluster analysis. The uniqueness of the paper derived from the three databases of Competitiveness Research Survey because they provided an opportunity to analyse the connection between export performance and other management and operational characteristics of enterprises during a10-year-long period. This paper is strongly connected to Kazaine, 201
Regionális és globális tényezők a vállalatok nemzetközivé válásában
No full textAbsztrakt:
Az 1990-es évek után a kereskedelem bővülését többszörösen meghaladó ütemű pénzügyi globalizáció bontakozott ki. A tőkeáramlás mozgatói között dominánssá vált a részvény és értékpapír forgalom bővülése, melyet a vállalati profitok növekedése serkentett. A nettó tőkeáramlás kezdetben a fejlett országokból a feltörekvő országokba irányult, de az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején ez az irány megfordult, és dominánssá vált a feltörekvő országokba irányuló nettó tőkebeáramlás. Mindez azonban nem jelentette a fejlett országok háttérbe szorulását. Az 1990-től 2006-ig terjedő időszakban a fejlett országok súlya a világkereskedelemben 70 százalékról 58 százalékra csökkent, de ezen időszakban a fejlett országok külföldi pénzügyi pozíciója tovább növekedett és súlyuk a globális külföldi pénzügyi pozíciókon belül 83 százalékot ért el. A Pénzpiacok és a pénzügyi integráció az ipari országokban gyorsuló ütemben mélyültek. A pénzügyi eszközök és források aránya a GDP 100 százalékáról (1990) 300 százalékot meghaladó szintre emelkedett (2004) az ipari országokban, míg a feltörekvő országokban ez a mutató 90 százalékról 145 százalékra emelkedett. A globális pénzügyi integráció és a kereskedelmi integráció összevetésében figyelemre méltó, hogy a külföldi pénzügyi eszközök és források összegének aránya az export és import összegéhez 320 százalékról (1990) több mint 700 százalékra növekedett az ipari országokban 2004-re, míg a feltörekvőknél e mutató 160-190 százalék körül ingadozott az időszak egészében. A pénzpiacok mélyülését segítette a tőkeáramlást korlátozó akadályok lebontása, Kelet-Európa országainak beintegrálása a globális piacgazdaságba, valamint az árfolyamrendszerek liberalizálása. E folyamatban az országhatárokon átnyúló banki tevékenységek bővülése robbanásszerű méreteket öltött. A bankok teljes külföldi követeléseinek aránya a világ GDP-jéhez viszonyítva az 1999-dik évi 32 százalékról több mint 62 százalékra növekedett 2007-re.
Az országok globális kereskedelembe való integrálódásával és a tőkeáramlás globalizálódásával valamint a pénzügyi integráció elmélyülésével a gazdaságok működésének makroökonómiai keretei megváltoztak. Korábban a külfölddel való kapcsolatot a folyó fizetési mérleg egyenlegének alakulása teremtette meg. Az egyensúlytalanság e mérleg kibillenésében öltött testet, ami az árfolyam változásán keresztül valamint a belső keresleti viszonyok alkalmazkodásán keresztül korrekciós mechanizmusokat indított be az egyensúly helyreállítása érdekében. Ez az alkalmazkodási folyamat továbbra is a gazdaságpolitika homlokterében áll, de az eladósodással és a külföldi kötelezettségek (NIIP) növekedésével a folyó fizetési mérlegnél és az ezzel kapcsolatos flow jellegű tényezőknél erősebb hatásokat vált ki a külföldi kötelezettségek (NIIP) alakulásán keresztül az állományok (stock jellegű tényezők) átértékelődése és állományváltozása. Ezek nagymértékben változékonyak és változásaik kiszámíthatatlanok (volatilitás), és mára már olyan nagyságrendeket értek el, hogy az árfolyam alakulással való kölcsönhatásuk felülírja a folyó fizetési mérleg alakulásából adódó tényezők hatását. Az árfolyam és a folyófizetési mérleg közötti kapcsolat fellazult, az egyik megváltozásából nem következik a másik azonnali vagy jelentős alkalmazkodása.
A globális folyamatok a nemzeti gazdaságpolitika alakításában is éreztetik hatásukat. A jegybank kamatpolitikai autonómiájának megőrzése szabad tőkeáramlás mellett csak úgy lehetséges, ha feladja az árfolyam befolyásolásával kapcsolatos céljait. Viszont ha az árfolyam alakítása (védelme) különlegesen fontossá válik, akkor a kamatot kell ennek alárendelten alakítania, kényszerűen letérve az inflációs cél követése által diktált kamatpályától.
A költségvetési politikában is kényszerű korlátokat jelent a globalizáció. Például a gazdaságpolitika a tőkét és a termelési tényezőket terhelő adókat kénytelen csökkenteni, hogy az ország vonzó befektetési célpont tudjon maradni a többi országgal a forrásokért folyó versenyben. Az export versenyképességét rontó adótípusokat szintén kerülni kell a globális verseny keretei között. Ilyen esetben gyakran előtérbe kerül az ún. fiskális leértékelés, vagyis az ÁFA típusú forgalmi adók emelése, amelyek az exportot nem terhelik, és ösztönzést adnak az exportnak a belföldi felhasználással szemben, hasonlóan ahhoz, mint az árfolyam leértékelődése.
A külföldi befektetéssel kapcsolatos üzleti döntéseknél a globális piac és a helyi gazdaságpolitika keretei egyaránt fontos tényezők és ezek az üzleti kalkulációkba a befektetés elvárt hozamán keresztül jelennek meg a hagyományos üzletértékelési irodalom egyik ága szerint. A befektetés elvárt hozamával kapcsolatban a kockázati felár megragadásával, pontosabban a kockázati felár egyik fontos tényezőjével, az ország kockázattal foglalkozom ebbe az írásban. Az ország kockázat vagy csődkockázat mérése adott időpontban relatív összehasonlításokra alkalmazhatónak tűnik, mert az eltérő módszerekkel adódó mutató értékek az országok között hasonló sorrendeket jeleznek. Azonban maguk a mutatók nagyon eltérő, esetenként tízszeres nagyságú eltérést mutatnak a csődkockázat valószínűségében. E nagyságrendi eltérés azzal magyarázható, hogy maga a csődkockázat jelentős mértékben időpont és szituációfüggő, így az ár alapú piaci mértékek a globális kockázati helyzet függvényében jelentősen változó csődvalószínűséget eredményezhetnek.
A globalizáció előttünk álló újabb szakaszában várható, hogy a külföldi befektetések (FDI) szerepe átértékelődik. Az irodalom jelenleg a vállalat külföldi terjeszkedését az export – licenc - FDI fejlődési pályán írja le az OLI paradigma szerint. Ez a megközelítés kifejezi, hogy az export kisebb közvetlen kockázatot és alacsonyabb szintű elkötelezettséget jelent, mint a leányvállalaton (FDI) keresztüli piacra lépés. Az energia és a környezetterheléssel kapcsolatos költségek növekedése azonban várhatóan abba az irányba mutat, hogy az FDI előbbre kerül a preferált alternatívák között, mivel kisebb környezetterhelést jelent, mint az export. -----
Abstract:
The speed of financial globalization surpassed the growth of global trade many times since the 1990s. Capital flows were dominated by equity and bonds driven by the surge of corporate profits. The direction of net capital flows switched from emerging markets to developed economies. Developed economies, while losing their share in global trade, had been able to increase their share in global cross-border financial flows. The share of advanced countries in global trade fell from 70 percent in 1990 to 58 percent in 2006, while their share in global cross-border financial positions has increased to 83 percent. International financial integration progressed faster in industrial countries. The ratio of financial assets and liabilities to GDP in industrial countries has increased from around 100 percent of GDP in 1990 to above 300 percent of GDP by 2004, while the same ratio in emerging and developing economies has increase from around 90 percent to 145 percent during the same period. Comparing financial integration and trade integration the sum of external assets and liabilities in percent of the sum of exports and imports has increased from 320 percent in 1990 to over 700 percent in industrial economies by 2004, while the same ratio in emerging and developing countries fluctuated around 160-190 percent during the same period. Financial deepening were supported by the gradual abolition of the restrictions to capital flows, by the integration of Eastern Europe to the global economy, and by the liberalization of exchange rate systems. Cross border bank lending increase fast. Total foreign claims of banks in percent of world GDP has increased from 32 percent in 1999 to over 62 percent in 2007.
As a result of global trade integration and financial deepening the macroeconomic framework of national economies has changed profoundly. Previously, current account balances represented the link between domestic and external economic factors. External imbalances were equated by current account deficits and these deficits triggered corrective adjustments through exchange rate changes. Such adjustment mechanisms are still in the center of economic policies but the link between current account balances and exchange rate changes became weaker. With the towering global capital flows and accumulated net international investment positions (NIIP) changes in these stocks caused by either price induced revaluations or other stocks adjustment drive exchange rate developments dominating the impact of current account balances on the exchange rate. Stock adjustments in NIIP are volatile and their correlation with exchange rate movements limits the impact of low frequency current account data on exchange rates.
Global capital flows limit the autonomy of monetary policy. The central banks are confronted with a choice between interest rate or exchange rate goals but only one of them can be adopted at a time when capital accounts are open. In periods when they would opt to defend their exchange rate they would have to adjust the interest rates accordingly as capital flows would dictate it.
Fiscal policy autonomy is also gone as the authorities are limited in the taxation of production factors not to undermine their competitiveness position in attracting foreign investments. Fiscal devaluation may still help exports when they increase taxes that are imposed on exports but make domestic and import consumption more expensive. Increasing turnover taxes is an example for fiscal devaluation that could enhance exports.
Domestic policies and global market conditions are evaluated in foreign investment decisions. These factors are taken into consideration when they decide on what equity risk premium measures are used. Market based measures of country default risks, calculated by using CDS spreads normally give a similar ranking among countries like the sovereign ratings based measures, but the probability of default may be very different depending on which measure was used. In a turbulent period like today, high frequency market information based calculation of country default probabilities are normally much higher than the ratings based calculations which are based on historical information for a longer time period.
Traditional theories of internationalization follow a gradual approach starting with export, than selling license and finally establishing a foreign operation (FDI), as described the OLI eclectic paradigm. Current and expected future changes in energy prices, transportation and environmental awareness may change the focus and the process of internationalization. As transportation may become more of a burden on the environment FDI may prove to be much more attractive option than export
A hitelbiztosítékok jogi szabályozása és a gazdasági versenyképesség összefüggései
No full textAbsztrakt:
A hitelbiztosítékok gazdasági hátterének a vizsgálata során elemezni kell a biztosítékok és a hitelezés, illetve a hitelezési piac kapcsolatát, valamint a biztosítékok és a fizetésképtelenségi eljárások viszonyát.
A biztosítékok közül a zálogjog kötődik leginkább a tőke- és hitelpiacokhoz. Ezt a viszonyt a tanulmány konkrét történeti példákon keresztül is megvizsgálja. Különösen fontos ebből a szempontból a német jelzálogjogi szabályozás legutóbbi, 2008-as változásainak bemutatása. Ebből a magyar jogalkotó számára is hasznos következtetéseket lehet levonni.
A zálogjog mellett a tanulmány bemutatja a kezesség intézményét is. A kezesség hatályos jogi szabályozása több szempontból hiányos, nem felel meg a gazdasági élet igényeinek. A dolgozat ehhez kapcsolódóan javaslatokat is megfogalmaz a jövőbeni jogi szabályozásra vonatkozóan. -----
Abstract:
The assessment of the economic background of loan guarantees demands an analysis of the interplay between guarantees and lending and loan market, on one hand and between the guarantees and bankruptcy, on the other hand.
Pledges are most connected to capital and loan markets. In this context is specifically important the German law on pledge, including the amendments from 2008. German law offers useful lessons for the Hungarian legislator.
Besides the pledge the research presents the institution of suretyship as well. The legal framework on suretyship has many gaps and does not comply with the needs of economy. The paper makes recommendations on future legislatio
Üzleti alapfolyamatok és funkciók (Kutatócsoport zárótanulmány) ----- It's title in English: Primary business processes and functions – research group final report
No full textAbsztrakt:
Ez a zárótanulmány az „Üzleti alapfolyamatok és funkciók” kutatócsoporton belül született 16 műhelytanulmány alapján készült. A műhelytanulmányok kétharmada a Versenyképesség kutatás 2009-ben lekérdezett fordulóját használta fel empirikus alapként. A tanulmány először röviden bemutatja az elkészült műhelytanulmányok fő gondolatait a fenntarthatóság, beszerzés, innováció, termelés, lean menedzsment és egyéb címszavak mentén csoportosítva őket, majd néhány következtetést fogalmaz meg. -----
Abstract:
This final report was made on the basis of 16 working papers within the “Primary business processes and functions” research group. Two third of the papers used the 2009 round of the Competitiveness survey as an empirical base. This report shortly summarizes the main thoughts of the working papers along the terms of sustainability, purchasing, innovation, production, lean management and others, and then draws some conclusion