Corvinus University of Budapest
Archive of the Institute of Business Economics (Vállalatgazdaságtan Intézet Archivuma)Not a member yet
385 research outputs found
Sort by
A stratégiaalkotás folyamatának jellemzői a 2009. évi kérdőíves felmérés alapján ----- It's title in English: Characteristics of strategic processes in the survey of 2009
No full textAbsztrakt:
A tanulmány a Versenyképesség kutatás 2009. évi kérdőíves felmérésének a stratégiaalkotási folyamatok megismerésére irányuló vizsgálati eredményeit foglalja össze. A mintában szereplő vállalatok mintegy 30%-a folytatott formális stratégiai tervezést, ami lényegesen alacsonyabb, mint a korábbi felmérésekben tapasztalt 40% körüli arány. Bizonyára a gazdasági válság hatásának tudható be, hogy a vállalatok közel 30%-ának nincs stratégiája, s rövid távú tervek alapján dolgoznak. A stratégiák leggyakoribb időhorizontja 2-5 év között volt. A stratégiák kidolgozásában elsősorban a vállalatok felsővezetői vesznek részt, a korábbi vizsgálatokhoz viszonyítva csökkent a közép- és alsószintű vezetők bevonása. A stratégiai tervezési módszerek ismertsége és alkalmazási gyakorisága növekedett a korábbi felmérésekhez viszonyítva. -----
Abstract: The study summarizes the results of the questionnaire survey withing the Competitiveness research project conducted in 2009 related to the analysis of strategy development processes. About 30% of the companies in the sample conducted formalized strategic planning, which lower than the frequency around 40% during the previous surveys. Probably it is a consequences of the economic crises that nearly 30% of the companies do not have strategies but work according to short term plans. The most frequent time horizon of company strategies is between 2 and 5 years. The major players of strategy development are top level managers, the participation of middle and lower level managers have decreased compared to the previous surveys. The knowledge and usage of strategic planning techniques have increased compared to our previous findings
Az üzleti szféra és a versenyképesség ----- It's title in English: Companies and competitiveness – research program final report
No full textAbsztrakt:
Ez a zárótanulmány az „Üzleti szféra és a versenyképesség” műhely eredményeit foglalja össze. A műhelyben nyolc kutatócsoportban (vállalati stratégia, vállalatirányítás és szervezetalakítás, vezetési és döntési rendszerek, üzleti alapfolyamatok és funkciók, pénzügyi piacok és pénzügyek menedzsmentje, számviteli információk, a magyar vállalatok nemzetközivé válása, vállalatközi kapcsolatok és marketing) folyt a munka. A műhely keretében 63 tanulmány készült, összesen 76 kutató és a minőségbiztosításban részt vevő további 37 közreműködő bevonásával.
A tanulmányok mintegy fele a versenyképesség kutatás adatbázisát használta az empirikus elemzés alapjául. A tanulmányok másik felében találhatunk elméleti munkákat, modellezést, szimulációt, másodlagos-adatbázis elemzéseket, saját lekérdezések kiértékelését, interjúelemzéseket és esettanulmányokat. Rendkívül színes tehát a paletta, nemcsak a kutatások témaköreit, hanem azok alkalmazott módszertanát tekintve is.
A kutatócsoport kutatási feladata a vállalaton belüli működés jellemzőinek értékelése, a versenyképesség forrásainak feltárása, és mindezek alapján a lehetséges további fejlődési utak kijelölése volt. Központi cél volt a 2009-ben negyedik alkalommal – mintegy 300 vállalatnál, 1200 vezető bevonásával – lekérdezett versenyképesség kérdőív adatainak mélyebb elemzése, amely a korábbi adatokkal való összevetésen túl a válság hatásainak vizsgálatát is lehetővé tette.
A kutatásokon túl – a jövőbeli publikációs és kutatási tevékenység erősítése érdekében – a kutatócsoportnak kutatásfejlesztési feladatai is voltak. Ennek keretében külföldi szakembereket kellett meghívni előadások tartására (például kutatás-módszertani és szakmai jellegű előadásokra), műhelymegbeszélésekre, rendezvényekre. Kollégáink számos továbbképzésen vettek részt, konferenciákra jártak, és külföldi tanulmányutakat tettek a nemzetközi kapcsolatok szélesítése és intenzívebbé tétele érdekében.
A jelen zárótanulmány egy integrált modell mentén mutatja be a kutatási műhely eredményeit. A modellben az a) irányítási, információs, döntési folyamatok, b) a megvalósítási folyamatok (innováció, marketing, beszerzés, termelés, logisztika), c) értékfolyamatok (pénzügy és számvitel) segítségével térképezzük fel a vállalati működés jellemzőit. Majd külön kitérünk a globalizáció és a vállalatközi kapcsolatok és a válság kérdésköreire. Röviden megnézzük, hogy néhány adottság (vállalatméret, tulajdonos, iparág, reagáló képesség) miként befolyásolja a vállalatok belső folyamatait, és végül, de inkább első- mint utolsósorban a versenyképességet helyezzük vizsgálatunk fókuszpontjába.
Az eredmények nem mondhatóak bíztatónak. A válság jelentősen visszavetette az amúgy is lassú vállalati fejlődést. Ráadásul a makrogazdaság (benne az állami szabályozás és törvények, a bankok hitelezési politikája) ugyancsak negatív környezetet teremtett a vállalatok számára. Mindezek eredményeként a növekedési törekvéseket a védekezés, jobb esetben stabilizálási szándék váltotta fel. Gyakori a tűzoltásszerű működés, a stratégia nélküli sodródás. Az innováció elvesztette versenyképesség növelő szerepét, főként jelentős visszaszorulása következtében. Jelenleg a marketing tűnik a növekedés elsődleges forrásának, bár a beszűkülés elfogadása ott is a vállalatok jelentős hányadára (40%) jellemző, kevesebb az olyan cég, amely aktívan keresi a nehéz helyzetből a kiutat. Bár a vezető vállalatok teljesítménye is visszaesett a válság hatására, vezető szerepül a működés szinte minden területén egyértelmű. -----
Abstract:
This final report summarizes the results of the research program on “Companies and competitiveness”. In this program 8 research groups took part (corporate and business strategy, corporate governance and organizational forms, management and decision systems, business processes and functions, financial markets and financial management, accounting, internationalization of Hungarian companies, intercompany relationships and marketing). In the frame of the research program 63 studies were written involving 76 researchers and further 37 people assuring quality.
Roughly half of the studies relied on the database of the competitiveness survey as empirical basis. In the second half of studies we can find theoretical works, modeling, simulation, analyses using secondary data sources, evaluations of independent data collections, interview analyses and case studies. Thus the palette is wide looking at both the research topics and the applied methodology.
The research task of the program was to evaluate the characteristics of companies, identify the sources of competitiveness, and find ways for companies to improve and prosper. An additional aim of the program was to analyze the data – gathered fourth time in 2009 – of 300 companies and 1200 managers. This database gave opportunity not only for comparison with previous rounds, but also to investigate the impact of world economic crises.
Beyond research, in order to strengthen future research activities, the program had research development tasks, as well. We invited foreign experts (to teach research methodology and profession related issues), held workshops, and other events. Our colleagues took part in research education programs, attended conferences, visited foreign institutions to widen and intensify their international networks.
This report shows the results of the research working group’s result based on an integrated model. In the model maps the characteristics of companies through their a) informational processes (including governance and decision making), b) material flow related processes (innovation, marketing, purchasing, production, logistics), c) value processes (financial and accounting processes). Then we discuss the issues of globalization, intercompany relations and economic crisis. Next the impact of some contingencies (company size, ownership, industry, reaction capabilities) on intracompany processes is investigated. Finally, competitiveness is in the focus.
Results are not reassuring. Economic crisis set back the previously slow company improvement. Moreover, the macro economy (including governmental regulations and laws, loan policies of banks) also created negative environment for companies. As a result of all this, growth aspirations were exchanged by defensive, or in better cases, stabilization strategies. Fire fighting and muddling through is frequent. Innovation lost its role as a driver of competitiveness, mainly because its low level. Marketing currently seems to be the primary source of growth, although accepting shrinking is of characteristic for a relatively large ratio (40%) of companies. There are few companies, which actively look for alternative escaping routes from their difficult position. Although even leading companies have lower performance due to economic crisis, their leading role is obvious in almost every field
Az innováció szerepe a magyar vállalkozások versenyképességében - Az innováció hatása és befolyásoló tényezői
No full textA magyar és finn kis- és középvállalatok stratégiai képességeinek és erőforrásainak növekedésre valamint teljesítményre gyakorolt hatása
No full textA marketingeszközök alkalmazásának hatása a versenyképességre ----- It's title in English: The Impact of Marketing Tools on Competitiveness
No full textAbsztrakt:
A tanulmány a marketing szerteágazó területei és a vállalatok versenyképessége közötti összefüggéseket kereste és hasonlította össze az öt évvel ezelőtti felmérés eredményeivel. Az elemzés így kitért arra, hogy a vezetők hogyan észlelik a marketing szerepét a vállalati eredményesség szempontjából, hogyan hatnak a teljesítményre a termék- és márkázási döntések, a szolgáltatások menedzselése, valamint a reklámtevékenység. A kutatás érinti a marketing szervezeti megjelenését és a többi vállalati funkciókkal megfigyelhető kapcsolatát, majd az erőforrás-elmélet megközelítését felhasználva elemezte a marketing eszközök és képességek versenyképességre gyakorolt hatását. Az eredmények alapján azt állapíthatjuk meg, hogy a marketing gyakorlata számos ponton kapcsolódik a vállalati teljesítményhez, azonban előtérbe kerülnek azok a marketing jellegű képességek, amely a vállalat marketing rendszerének működtetéséhez, nyomon követéséhez és megújításához szükségesek. -----
Abstract:
The study aimed to reveal the association between the widespread functions of marketing and corporate competitiveness and it compared the results to the ones of the similar survey research conducted five years before. The analysis concerns the perceived role of marketing in the success companies and how product and brand decisions, the management of services or advertising practices can influence the performance of companies. The organisational representation of marketing and the relationship with other corporate functions were also investigated. Finally, the study implemented the approach of resource-based theory to determine the effects of marketing assets and capabilities on competitiveness. Based on the results we can conclude that several connections can be determined between marketing and corporate performance but the role of marketing related capabilities that are necessary for managing, tracing and developing marketing systems is increasing
A vállalati informatika szerepe a versenyképesség alakításában a pénzügyi és gazdasági válság időszakában ----- It's title in English: Information technology and the companies’ competitiveness during the financial and economic crisis
No full textAbsztrakt: Tanulmányunkban az informatika és a versenyképesség kapcsolatát vizsgáljuk. A Versenyképesség Kutatási Program korábbi felmérései óta számos új technológia bukkant fel, illetve hazánkat is elérte a világméretű pénzügyi és gazdasági válság hatása. E kihívások tükrében újra érdemes megvizsgálnunk az információtechnológia (IT) szerepét a versenyképesség alakításában.
A tanulmány felépítése a következő. Kutatási kérdéseinket rövid elméleti felvezetéssel készítjük elő. Ezt követően a tanulmány a vállalati informatika egyes területein (IT infrastruktúra, IT alkalmazások, IT menedzsment és IT stratégia) végzett elemzéseinket tartalmazza. Ezekre alapozzuk a tanulmány egyes főbb szakaszait, illetve a tanulmány egészét záró következtetéseinket.
Bár a válaszadók többsége ma az informatikát nem tekinti sem hosszú, sem rövid távú versenyelőny forrásának, a domináns vélemény az informatika stratégiai szükségszerűségét kiemeli. Emellett kutatási eredményeink alapján feltételezhető egyfajta összefüggés a vállalati teljesítmény és az informatikai funkció fejlettsége között. Azonban még a legsikeresebb vállalatok sincsenek felkészülve arra, hogy megfeleljenek saját markáns előrejelzésüknek, amely az informatika erőteljesebb versenytényezővé válását vetíti elő. -----
Abstract:
In this paper the relationship between information technology (IT) and competitiveness is tackled. Since our previous surveys within our Competitiveness Research Program several new technologies have emerged, and the influence of the word wide financial and economic crisis has reached Hungary as well. In the face of these challenges it is worth reexamining the role of IT in shaping the competitive position of companies.
The structure of the paper is as follows. A brief theoretical introduction is provided before our research questions are presented. After that, the paper contains an analysis on selected fields of the corporate IT function, namely IT infrastructure, IT applications, IT management and IT strategy. Based on this, conclusions are made both at the end of the main parts, and in the final section of the paper.
As far as the final conclusions are concerned, the majority of respondents do not regard IT today as a source of sustainable or contestable competitive advantage, though the dominant opinion underlines that IT is a strategic necessity. Besides this, our research results suggest a kind of association between corporate performance and the maturity level of the IT function. However, even the best performing companies are not prepared yet to effectively respond to their own prediction that forecasts the strengthening role of IT as a competitive factor
Bizalom és kockázat a kapcsolatokban – egy kísérlet eredményei ----- It's title in English: Relationship between trust and risk - results of an experiment
No full textAbsztrakt: Műhelytanulmányunkban a diadikus kapcsolatokat állítjuk az elemzés középpontjába. A Budapesti Corvinus Egyetem másodéves, gazdálkodástudományi alapszakjaira járó hallgatóiból véletlenszerűen alakított kétoldalú kapcsolatokban a felek egymás iránt érzett bizalmi szintje és különböző szintű kockázat melletti konkrét cselekvése közötti kapcsolatot vizsgáltuk. Előzetes várakozásaink szerint a felek egymás iránt érzett bizalmi szintje befolyásolja, hogy különböző kockázati szintek mellett hogyan fognak a kapcsolatban szereplő egyének viselkedni. Empirikus elemzésünk során a közgazdaságtanban is elfogadott kísérlet eszközét választottuk, s konkrét adatainkat, megfigyeléseinket e módszertannal gyűjtöttük össze. Az így kapott mintát a Magyarországon a gazdálkodás-, illetve közgazdaságtudományban tudomásunk szerint eddig még nem használt diadikus adatelemzés speciális statisztikai módszertanát alkalmazva vizsgáltuk. Műhelytanulmányunk célja volt ezért az is, hogy ennek a hálózati gazdaság építőkövének, a kapcsolatnak a vizsgálatára alkalmas elemzési módszertannak az ismertetését is megtegyük.
-----
Abstract: In the working paper we have focused on the analysis of trust in dyadic relationships. We have assumed that trust is a kind of coordinating mechanism in these relationships, the existence of which influences interaction between dyadic partners. We carried out an experiment with the help of bachelor students studying at the Budapest Corvinus University. Our hypothesis was that medium and high level of trust will influence the willingness to take more risky decisions. These experiments have been realized in concrete personal dyads; therefore the applied statistical analysis was the dyadic analysis that is a new analytical method developed for analyzing such dyadic problem settings
A japán társadalmi klaszterek szerepe és kihasználásának lehetőségei a versenyképesség megtartásában ----- It's title in English: The Role of Clusters in Japan’s Competitiveness
No full textAbsztrakt: Az amerikai történelemben a paradigmaváltások meglehetősen nagyszabású és alapvető hatásokkal jártak, míg Japánban mintha hosszú távon is a Tudományos vezetés (gyártás-orientált) paradigmájánál maradtak volna, mely aztán módosult valamennyit a többi paradigma megjelenésének hatására. A tanulmány ebből az elméleti megállapításból kiindulva vizsgálja meg mind szakirodalmi alapon, mind egy kérdőíves kutatás segítségével, a japán társadalom „reakcióidejét”: attitűdjeit a változással, az alkalmazkodással szemben. Alapfeltételezése, hogy a tartós versenyképesség fenntartásához elengedhetetlen a külső körülményekhez való folyamatos alkalmazkodás, ami időről időre a múlt gyakorlatainak megkérdőjelezését eredményezi.
Rövid elemzésünk azon az előfeltevésen alapult, hogy egy vagy több, a számát és / vagy társadalmi befolyását tekintve jelentős társadalmi csoport továbbra is erősen támogatja a hagyományos japán vezetési gyakorlatot. A hipotézist sikeresen bebizonyítottuk: a hagyományos menedzsmentet szignifikánsan támogatta két olyan klaszter, melyek száma jelentősen meghaladta a panel fennmaradó részét és amelyek nagyobb fokú társadalmi befolyást is képviseltek. Megállapítottuk, hogy a régi rendszert valószínűleg azok a rangidős japán férfiak támogatják, akik állandó dolgozóként vagy vezetőként dolgoznak meglehetősen nagy vállalatoknál, hosszú távú foglalkoztatásban. Egy másik csoportot is azonosítottunk az előzővel szemben, mely fiatalabb tagokból áll, változatosabb és magasabb iskolai végzettség jellemzi. Még nem egyértelmű, hogy a második csoport tagjai életkoruk előrehaladtával betagozódnak majd a japán rendszerbe és vállalatokba, ahogy az a múltban is történt, vagy továbbra is küzdenek majd a hagyományos módszerek ellen.
Mindenesetre célszerűnek látszik az eredmények alapján a kutatás továbbgondolása és magyarországi megvalósítása is, ami által a magyar gazdasági és kormányzati elit a versenyképesség szempontjából értékes információkhoz juthat, nevezetesen az elavultnak számító gyakorlatok beazonosításán és az ennek fennmaradásáért felelős csoportok leírásán keresztül. -----
Abstract:
In the American history, change between paradigms implied rather large-scale and deep effects, whereas the Japanese seem to keep the focus on the Scientific Management (or production-oriented) paradigm which was only party altered by the others (HR, etc.). Based on this affirmation, our study examines the reactivity of Japanese society both in a theoretical and in a practical sense. We assumed first that continuous adaptation to the external conditions is an essential element of long-term competitiveness, which implies the regular questioning of old management practices.
We presumed that one or several group(s) of people is (are) still strongly supporting traditional Japanese management practices and they must be important in terms of number and/or social influence. We have found evidence for our hypothesis: two significantly supportive clusters which largely outnumbered the rest of the panel and represented a higher level of social influence as well. We stated that the old system is probably supported by senior Japanese males who work as regular (core) employees or managers in rather large companies and enjoy long-term employment. Another group was also identified as a contrast to the former one, with younger members, more diversity and a higher level of education. As they grow older, the second group may become socialized into the Japanese system as happened in the past, or continue to reject traditional methods.
Based on our observations, it seems useful to broaden the focus of our research and carry out a similar study in Hungary as well. This will bring valuable information on competitiveness to the business and political elite, enabling them to identify inefficient old practices and to better target the groups responsible for maintaining those practices
Világgazdasági folyamatok és nemzetgazdasági alkalmazkodás 2001-2011: Fejlett országok (USA) – és Magyarország esete ----- It's title in English: World economic trends adjustment to changes 2001-2011: Developed countries (USA) and the case of Hungary
No full textAbsztrakt: Az első rész az USA és a legfejlettebb ipari országok, a G7 konjunkturális ingadozásait kívánja értelmezni egy pénzügyileg jóval globalizáltabb világgazdaságban egy hosszabb1970-2010 és egy rövidebb 2001-2010 közötti időszakban. Mindenekelőtt arra keresve választ, hogy mennyire lehetett előre látni a súlyos pénzügyi válság és outputvesztés jövetelét. Továbbá arra, hogy a 2011-ig felgyülemlett empirikus tapasztalatok tükrében vajon beszélhetünk-e egységes, a fejlett ipari országok, /G7/ egészére általában jellemző, és a meghatározó országok esetében is megragadható válságlefolyásról? Megállapíthatók-e olyan univerzálisan megjelenő változások a kibocsátás, a munkapiacok, a fogyasztás, a beruházás tekintetében, amelyek jól illeszkednek a korábbi tapasztalatokhoz, nem kevésbé az ismert makro modellek predikcióihoz? A válasz nemleges. Sem a válság lefolyásának jellegzetességei és a makrogazdasági teljesítmények romlásának ütemei, sem a visszacsúszás mértékei és időbeli kiterjedésében a vizsgált fejlett országok nem mutattak jól azonosítható közös jegyeket, olyanokat, amelyeket a meglévő elméleti keretekbe jól beilleszthetők. A válság lefolyása és mélysége sokféle volt a G7 ország-csoportban. A korábbi válságértelmezések, főleg a pénzügyi csatornák szerepei tekintetében és a nemzetközi konjunkturális összefonódás jelentőségét és mechanizmusait, valamint a globális válságterjedés illetően elégtelennek bizonyultak. A tanulmány áttekinti a válsággal és makrogazdasági sokkokkal foglalkozó empirikus irodalom pénzügyi globalizáció értelmezési nyomán relevánsnak tartott gyakran idézett munkákat. Ezt követően egy hosszú történelemi, a II. vh. utáni 60 év távlatát átfogó vizsgálatban próbáljuk megítélni a recessziós időszakokban az amerikai gazdaság teljesítményét, annak érdekében, hogy az elmúlt válság súlyosságának megítélése legalább a fontosabb makro-változók változásának a nagyságrendje tekintetében a helyére kerüljön. A tartós output rés /output gap/ és munkapiaci eltérések magyarázata más és más elemeket takart az USA-ban, Japánban és Németországban. A pénzügyi csatornákban keletkező, a növekedést és a konjunktúrát érdemben befolyásoló, torzító és sokk-gerjesztő mechanizmusok nem tejesen új-keletűek, az USA-ban. A privát szféra eladósodottsági mutatói - a szövetségi kormány adósság-terheinek cipelésében - a bevett makro felfogással ellentétben - az elmúlt 30 évben nem mutattak szoros és egyirányú (negatív) összefüggést a növekedéssel és recessziókkal.
A második rész a pénzügyi globalizáció után kialakult nemzeti alkalmazkodás lehetőségeit vizsgálja, különös tekintettel a kis nyitott gazdaságokra, és így Magyarországra nézve.
E tanulmány a globális pénzügyi folyamatok két fontos kérdését taglalja: a nemzetközi tőkeáramlás fokozott liberalizációjából húzható előnyök közgazdasági lényegét; valamint a fokozott nemzetközi tőkeáramláshoz leginkább illeszkedő, „adekvát” árfolyamrendszer kérdését. A következetések részben elméletiek, részben gyakorlatorientáltak. Megerősítésre kerül azon állítás, hogy a tőkeforgalom liberalizációjának és a megvalósítandó árfolyam-politikának a kérdése mind a mai napig erősen problematikus. Sem a tőkeforgalom liberalizációját, sem a megvalósítandó adekvát árfolyamrezsimet illetően nem lehet egységes és elméletileg minden tekintetben megalapozott álláspontról beszélni. Az ún. „lehetetlen szentháromság”, a külföldi és a belföldi célok szimultán követésének különös nehézsége a kis nyitott gazdaságok, és így a magyar gazdaságban még fokozottabban érvényesül. A nemzetközi pénzügyi integráltság magas foka miatt a hagyományos eszközökkel – kamat és fiskális gazdaságélénkítő lépésekkel - nem lehetséges, egy irányba mutató, vagy egymást nem gyengítő, szimultán lépésekkel szabályozni a belföldi és külföldi hitelkeresletet, illetve a konjunktúrát. A kamatpolitika, a forint- és devizahitelezés nehézségei ezt fokozottan illusztrálják Magyarországon is. Ugyanakkor a mindenkori gazdaságpolitika nem bújhat ki azon kényszer alól, hogy egy változó globális pénzügyi környezetben is tatható arányokat találjon a belföldi és a külgazdasági célok között. „Királyi út” azonban nincs a gazdaságpolitika számára. Ez a megállapítás igaz a jegybanki szerepvállalásra is, amely a felduzzadt magyar devizaadósság által okozott bankrendszer szintű kockázatok kezelésére irányul
A rendszerváltás után alapított és nemzetközileg sikeressé vált magyar vállalatok versenyképessége ----- It's title in English: The competitiveness of Hungarian companies that were founded and became successful internationally after the change of the economic system
No full textA műhelytanulmány annak a kutatási munkának az első eredménye, amelyben a rendszerváltás után nemzetközileg sikeressé vált magyar vállalatok sikertényezőinek elemzését tűztük ki célul. A kérdés jelentőségét abban látjuk, hogy a magyar piac korlátozott belső nagysága miatt a sikeres magyar vállalatok számára a külföldön való terjeszkedés megkerülhetetlen stratégiai követelmény. A mélyinterjúkon alapuló kutatáshoz szakirodalmi áttekintést végeztünk, összeállítottuk kutatási propozíciónkat, kidolgoztuk a mélyinterjúknál használandó kérdéslistát. Ez a műhelytanulmány az első két mélyinterjú anyagát tartalmazza, de kidolgozás és előkészítés alatt vannak további vállalati esettanulmányok is. ------- This working paper presents the first results of our research project aiming to analyze the success factors of Hungarian companies that became successful internationally after the change in the economic system in Hungary. We believe this is a significant topic as international expansion for successful Hungarian companies is a strategic requirement, due to the limited size of domestic markets. Our research is methodologically based on in-depth interviews, backed by literature review. We have developed propositions and an outline for semi-structured interviews. This working paper covers the recorded material of two in-depth interviews of executives from two different companies, while additional case studies are still being prepared