Corvinus University of Budapest
Archive of the Institute of Business Economics (Vállalatgazdaságtan Intézet Archivuma)Not a member yet
385 research outputs found
Sort by
Versenyképesség-történetek - Nemzetgazdasági versenyképességről szóló vélekedések összehasonlító elemzése ----- It's title in English: Narratives on Competitiveness – A Comparative Analysis of Perceptions and Concepts about National Competitiveness
No full textAbstract:
The scope of the present study is twofold. First, through in-depth interviews, it aims to explore the perception and concepts of non-political leaders (Deputy State Secretaries and Heads of Department) of the Hungarian economic bureaucracy concerning the competitiveness of the Hungarian economy. Second, it compares the obtained results to the perception and concepts salient in the political and business sphere as well as in the methodology of the international competitiveness rankings. The analysis covers issues of competitiveness such as (1) problems of the competitiveness of Hungarian economy, (2) directions of good policy, (3) agents of competitiveness, (4) future of the Hungarian economy, (5) political obstacles of good policy
A közösségi versenyképesség elméleti keretei ----- It's title in English: Analytical framework to study competitiveness of communities
No full textABSZTRAKT:
Tanulmányunk célja a versenyképesség közösségi beágyazottságának elemzéséhez alkalmas elemzési keretek bemutatása és a versenyképesség fogalmának elemzése a fogalom intézményi, normatív tartalma szempontjából.
Célunk a közösségi versenyképesség fogalmának és az ezt elemezni képes megközelítés kidolgozása. A feladat kettős:
1. A versenyképesség értelmezése a döntések közösségi keretei szempontjából
2. A közösségi keretek versenyképességre gyakorolt hatásának elemzése
Ennek érdekében a tanulmány első fejezetében az egyéni döntést meghatározó tényezőket és az egyéni döntések jövőbeli interakciók környezetére gyakorolt hatását elemző keretet vázoljuk fel. Megközelítésünk szerint az egyéni döntést négy tényező határozza meg. a közösségi környezet, a természeti környezet, s személyes jellemzők és az interakciós partnerek. Az ez alapján születő döntések formálják a jövőbeli döntési környezetet.
A döntések hatásának elemzéséhez a környezetre gyakorolt hatások értékelését orientáló fogalomra van szükség. Elemzésünk esetében ez a fogalom az értékteremtés, amit a következőképp határozunk meg: az értékteremtő tevékenységek során valaki arra törekszik, hogy saját személyes céljait a másokkal való kölcsönösen előnyös együttműködések lehetőségeinek bővítésével, hozamainak növelésével szolgálja.
A második fejezetben az egyéni döntések közösségi kereteit és az egyéni döntések közösségre gyakorolt hatását elemezzük részletesen.
A formális és informális intézmények világát, a közösségi magatartásokat szabályozó normák és konvenciók rendszerét a következő öt – a valóságban gyakran keveredő - alapelemre bontjuk értékrend, konvenció, közösségi szabály, hivatalos előírás, egyének közötti megállapodás. Ezek közül a magánszereplők együttműködésének az érintett szereplők által módosítható intézményi elemeinek (konvenció, megállapodás) alkalmazkodása a leggyorsabb, a közösség egészét irányító formális intézmények a status quo iránti elfogultságuk miatt lomhábbak, míg a közösség életét informálisan befolyásoló normák a legstabilabb intézményi elemek.
A közösségek változása általában lassú, legtöbbször nem szándékolt hatások következménye. Mindezek mellett a közösségi intézmények tudatos alakításában komoly szerepe van (1) a konvenciókat megújító intézményi innovátoroknak, (2) a szerződéses formulákon módosító vállalkozóknak és (3) a hivatalos előírások formálásába bekapcsolódó politikai szereplőknek politikai vállalkozóként, tisztviselőként, vagy közéleti résztvevőként.
A harmadik fejezetben a versenyképesség fogalmát elemezzük, és ez alapján határozzuk meg a közösségi versenyképesség fogalmát. Megvizsgáljuk, milyen feltevésekkel él a fogalom a közösségi környezettel kapcsolatban, illetve milyen normatív elemei vannak a definíciónak. A vizsgálathoz a versenyképesség fogalmának egy lecsupaszított változatát használtuk. E szerint a versenyképesség valaki képessége értékteremtő módon bekapcsolódni a gazdasági munkamegosztásba úgy, hogy tevékenysége relatív hozama nem csökken. Az elemzés alapján a versenyképesség a közösségi környezet következő hét elemére épül:
1. A közösség tagjainak és a tagság tartalmának meghatározottsága;
2. a potenciális együttműködő felek közös múltja, jövője, konvenció- és normarendszere;
3. A gazdasági együttműködés intézményeinek (csere, vállalkozás, tulajdon, szerződés) működőképessége;
4. Az értékteremtés normatív koncepciója és az arra épülő részleteiben meghatározott, és részleteiben is közösségi legitimációval bíró szabályrendszer;
5. Az innovációt támogató és a kellően rugalmas értékrend és közösségi szabályok.
6. A gazdasági munkamegosztás igényeihez részleteiben és változásával is igazodó konvenciók, hivatalos előírások és szerződések;
7. A közösségi környezet tudatos alakításával foglalkozó szereplők (közösségi innovátorok, vállalkozók és politikai szereplők) motivációja és lehetősége a hozamok relatív szintjének tartását támogató intézményi környezet karbantartásában.
A versenyképesség fogalmának intézményi elemzése rámutat, hogy a fogalom gazdag értéktartalommal és határozott közösségi intézményrendszer-képpel rendelkezik. A közösségi versenyképesség ez alapján a versenyképesség fogalmába kódolt közösségi környezetként határozható meg.
A kutatás következő lépése a közösségi versenyképesség meghatározása, az azt befolyásoló mechanizmusok feltárása és javítását támogató elemzési eszközök, gyakorlati segédletek kidolgozása. Ezen feladatok előkészítése érdekében a tanulmány mellékletében két történelmi esettanulmányt mutatunk be, röviden áttekintjük a téma szempontjából releváns irodalom főbb eredményeit és bemutatunk egy praktikus alkalmazásra szánt normatív elemzési eszközt, mellyel az elemezhető, hogy az állami lépések mennyire bátorítják az értékteremtő vállalkozást. -----
ABSTRACT:
This paper (1) introduces an analytical framework to study the impact of the community on competitiveness and (2) analyses the institutional and normative content in the concept of competitiveness. The goal is to elaborate an approach that supports the definition and analysis of the ‘competiveness of community’.
This task has two main parts:
1. interpretation of competiveness from social choice perspective
2. assessing the impact of social settings on the competiveness of a community
The first chapter of the study draws up an analytical framework to study the social factors of individual decisions and their impact on the environment of future interactions. We focus on four main factors that shape setting of future interactions: social environment, natural environment, personal characteristics and partners in interactions. We use the concept of value creation to assess the impact of individual decisions on these factors.
The second chapter discusses the social factors of individual decisions and the impact of individual decisions on the community. Institutions are conceptualized as value systems, conventions, community rules, official rules and contracts in the study. The conventions and contracts can accommodate to the changes of environment more smoothly, formal institutions are less flexible due to their bias toward status quo. Informal rules and value systems resists change more frequently.
The formation of social environment is usually slow and based on unintended effects. Altogether (1) innovators who revise social conventions, (2) entrepreneurs who reshape contracts and (4) political entrepreneurs who formulate formal rules have influential roles on the institutional setting.
The third chapter discusses the social assumptions included into the definition of competitiveness and we give a definition for the competiveness of communities.
A simplified definition of competitiveness is used for this analysis: competiveness is someone’s ability and motivation to participate in the economic division of labor in a way that is based on value creation and maintains the relative return of activities.
Our analysis reveals that competitiveness assumes the following features of the community:
1. Defined membership of community: who are the members and what does membership mean.
2. Common past, future, convention and norm system of the potential participants of interactions
3. Functionality of institutions that facilitate division of labor (exchange, entrepreneurship, property, contract)
4. Existing normative concept on value creation and social accepted rules that govern interactions
5. Value system and rules that promote innovation
6. Conventions, official norms and contracts that fits to economic division of labor in a detailed and dynamic way
7. Motivation and potential of actors who shape social environment consciously to maintain institutions in order to sustain the relative return of economic activities
This analysis shows that the concept of competitiveness assumes well established values and detailed expectations on institutional settings. Followingly, competiveness of community can be defined with these criteria of social environment.
Two historical case studies and the draft of a policy oriented toolkit demonstrate the applicability of the introduced approach in the appendix. The core findings of the literature are also reviewed there
Számviteli információk a versenyképesség szolgálatában
No full textAbsztrakt: Ez a zárótanulmány “A számviteli információk a versenyképesség szolgálatában” témakörben folytatott kutatások eredményeit foglalja össze. A kutatócsoport munkájának keretében öt tanulmány készült, öt kutató részvételével. . A kutatás két szálon futott. Ezek a pénzügyi és vezetői számviteli kutatási irányok. Az előbbi irány a számviteli szabályozásnak a vállalati versenyképességre gyakorolt hatását vizsgálja. A kutatási irányt képviselő tanulmány 390 000 kettős könyvvitelt vezető vállalkozás adóbevallásának vizsgálatára alapozva a mikrogazdálkodók számviteli szabályozásának egyszerűsítésére és ez által az adminisztrációs költségek csökkentésére tesz javaslatot. Az utóbbi pozitív hatással van a versenyképességre.
A vezetői számviteli kutatási irány a vezetői számviteli technikák alkalmazásának a vállalati versenyképességre gyakorolt hatását elemzi. Az alaphipotézis, hogy a vezetői számviteli technikák kiterjedtebb alkalmazása versenyelőnyt eredményez. A vizsgált három területet a) a technológiai fejlődés hatása a tartós eszközök gazdasági értékcsökkenésére, b) a vállalati likviditásmenedzsment számviteli támogatása, valamint c) a versenyképesség és a társaságok belső ellenőrzése jelenti. Ezek a tanulmányok elméleti jellegűek, a főbb következtetéseik az alábbiak.
a) A tartós eszközök értékcsökkenésének pontos meghatározásához szükséges a kimerülés, elhasználódás jelenségeken túl a testet öltő és testet nem öltő avulás számbavétele, melynek mikéntje az értékcsökkenés jövedelmi és egységköltség funkcióin keresztül hatással van vállalkozás termékpiaci és eszközpiaci versenyképességére. b) A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások kötelező pénzügyi beszámolása kapcsán rendelkezésre álló információk jobb hasznosításával növelhető a likviditásmenedzsment döntések és a likviditás értékelésének hatékonysága. c) A belső ellenőrzés objektív bizonyosságot nyújt az igazgatóság és a felső vezetők számára a kockázatok azonosítására, kezelésére és elfogadható szintre történő csökkentésére szolgáló kontroll folyamatok megfelelőségéről és hatékonyságáról. ------
ABSTRACT:
This final report summarizes the results of the research project on competitiveness facilitated by accounting information. In the frame of the research project 5 studies were written involving 5 researchers. There are two branches of the research. They are financial and management accounting. The former branch examines the impact of accounting regulation on corporate competitiveness. The study makes recommendations on simplifications of accounting and reporting system of micro entrepreneurs based on examination of tax filing of 390 000 SMEs. The simplification contributes the improvement of competitiveness through the reduction of administrative costs.
The management accounting project examines the impact of use of management accounting techniques on corporate competitiveness. The thesis of the research that increased application of techniques will result in advantage in competitiveness. The business areas examined are: a) the effect of technological progress on economic deprecation of durable assets, b) accounting support of corporate liquidity management and c) competitiveness and internal audit. These studies are theoretical works with the following conclusions.
a) The economic depreciation is a central component of the company’s income, as well as the unit cost of the company’s output, which is an important element of the output pricing process. Thereby the obsolescence recognised by determining economic depreciation influences the company’s competitiveness on the product and capital markets. b) The grater use of the available information insured by statutory financial reporting gives better opportunity for the increase of efficiency of liquidity management and evaluation. c) The internal audit provides objective assurance to the board and senior management about the adequacy and effectiveness of the processes by which risks are identified, managed, controlled and mitigated to acceptable levels
Szervezeti kultúra kutatások a termelési folyamatok szervezésében – irodalom-feldolgozás ----- It's title in English: Organizational culture researches on the filed of operations management – a literature review
No full textAbsztrakt:
A műhelytanulmány célja, hogy megalapozzon egy, a lean menedzsment és a szervezeti kultúra kapcsolatát vizsgáló empirikus kutatást. Máig ritka a szűken vett témában született publikációk száma, ezért tanulmányunkban olyan forrásokat dolgozunk fel, amelyek a lean menedzsmenten túl a termelésmenedzsment más koncepcióit, gyakorlatait (minőségmenedzsment és a fejlett termelési rendszerek), az általuk elérhető teljesítmény és a szervezeti kultúra kapcsolatát értelmezi, vagy vizsgálja. A források módszeres áttekintésével azonosítjuk a kutatásokat indokoló tényezőket, az érintett termelésmenedzsment koncepciók értelmezéseit, a szervezeti kultúra értelmezéséket és a kutatási eredményeket. Mindezek alapján bemutatjuk, hogy melyek lehetnek azok a kérdések, melyek egy, a szervezeti kultúra és a lean menedzsment kapcsolatát vizsgáló empirikus kutatás során figyelmet érdemelnek. Bemutatjuk továbbá, hogy milyen egyéb tényezőkre kell figyelemmel lenni egy ilyen kutatás tervezése során. Önmagában a lean menedzsment, mint téma újszerű a szervezeti kultúrával kapcsolatos kutatások területén. Ezen túl a nagymintás és az angolszász területeken kívül eső kutatások kecsegtetnek jelentős új ismerettel. További újdonságot jelente a termelésmenedzsment koncepció és a szervezeti kultúra kapcsolatának megragadásán túl a kapcsolat természetének (a hatás irányának) feltárása. -----
Abstract:
The aim of this paper is to provide a solid base for a study that would examine the relationship between lean management and organizational culture. Since there are only limited number of publications in this topic, in our study we examined publications, which interpreted or examined the relationship among organizational culture, organizational performance and - beyond lean management - any operations management concepts or practices (but mainly quality management and advanced manufacturing technologies). Rigorously reviewing the selected sources, we identified the main questions justifying the researches, interpretations of the involved operations management concepts, interpretations of organization culture, and research results. Based on our review, we highlight those questions that are worth to examine within a research targeting to study the relationship between the organizational culture and lean management. Moreover, we identified other important factors to be considered when designing such research. Lean management by itself a novelty in the research field related to organizational culture. Moreover, large sample studies conducted outside the Anglo-Saxon territory likely to bring notable novelty. Further new knowledge may emerge if beyond capturing the existence of relationship among organizational culture and any operations management concept the nature of the relationship (the direction of the influence) was also investigated
KKV-szektor: versenyképesség, munkahelyteremtés, szerkezetátalakítás
No full textAbsztrakt: A magyar KKV szektor kialakulása és növekedése a rendszerváltást követően fontos részévé vált a gazdasági szerkezetátalakulásnak; egy évtized alatt a méretstruktúra tekintetében helyreállítási folyamatot produkált, és a kétezres évek elejére a kevésbé fejlett európai országok KKV szektorainak jellemzőit mutatta.
A KKV-k szerepe a foglalkoztatásban kiemelkedően fontos, mert az elmúlt húsz év csökkenő foglalkoztatási trendje mellett az egyetlen olyan szektorát adták a magyar gazdaságnak, amely növelni tudta a foglalkoztatottai számát, az 1990-es harmincezerről napjainkra másfél millió fölé.
A KKV- szektor gazdasági átmenet kezdeti szakaszában gyorsan növelte szerepét a gazdaságban, elsősorban a jövedelemtermelésben és a foglalkozatásban, azonban ez a térhódítás nem tekinthető a javuló versenyképesség következményének, mert nem egy működő, hanem egy kialakuló piacon következett be.
A KKV szektor szerkezetátalakulása a kétezres évek elejétől lelassult, azóta a fontos makrogazdasági mutatókban csak kis változások következnek be; nem változik jelentősen a KKV-k részesedése a jövedelemtermelésből, a foglalkoztatásból és a tőkéből. Az elmúlt évtizedben KKV-k megőrizték versenypozíciójukat hazai piacokon.
A KKV-szektor több fontos minőségi mutatója nemzetközi összehasonlításban a felzárkózás jeleit mutatta 2008-ig. Javult a vezetők és alkalmazottak képzettsége, a külső finanszírozási források bevonásának képessége, gyorsan terjedt az infokommunikáció üzleti használata, egyes operatív menedzsmentszolgáltatásokat hatékonyan szerveznek ki a KKV-k, terjednek a vállalkozások közötti együttműködések. Ugyanakkor ezek a mutatók abszolút mértékben minden területen elmaradnak a fejlett országokban megfigyelhető értékektől.
Nemzetközi adatok szerint az átlagos vállalatméret pozitív korrelációt mutat a gazdasági fejlettséggel; a fejlettebb országokban nagyobb az egy vállalkozásra jutó alkalmazottak száma, az egy cégre jutó árbevétel, tőke és jövedelem. A hazai KKV-szektorban minden fontos, a versenyképességet jellemző mutató pozitívan korrelál a vállalkozás méretével, a nagyobb cégek tőkeintenzitása magasabb, az alkalmazottaik és a vezetőik képzettebbek, gyakrabban valósítanak meg innovációt, többet fordítanak kutatás-fejlesztésre, jobb eséllyel jutnak külső finanszírozási forrásokhoz, és jobbak a fajlagos eredménymutatóik is.
A hazai KKV-szektor további fejlődésének feltétele a méretstruktúra átalakulása, növekvő áltagos vállalatméret növeli annak esélyét, hogy a KKV-szektorban foglalkoztattak száma jelenősen növekedjen. A KKV-szektorban foglalkoztatottak arányának további jelentős növekedése nem valószínű fejlemény, és nem is feltétele annak, hogy a versenyszférában nőjön a foglalkoztatottság. A KKV-szektor növekedési esélyei akkor a legjobbak, ha a nagy cégek növekedésével együtt, azt kiegészítve valósul meg.
A KKV-k szabályozási környezete az elmúlt húsz évben instabil volt, ami nagymértékben növelte az alkalmazkodási költségeket, és bizonytalanságban tartotta a vállalkozásokat. A bizonytalanság elleni védekezés egyik lehetséges stratégiája a kis vállalkozásméret megtartása és az ezt részben kompenzáló informális együttműködések kialakítása. Emellett az elmúlt két évtized állami politikái jutalmazták a kis vállalatméretet és büntették a növekedést.
Az alacsony, de nem fenntartható adó és járulékszintek ösztönző hatása erősen kétséges, miközben ez a fajta politika elkerülhetetlenné a teszi a későbbi kiigazításokat. A beruházások és/vagy a foglalkoztatás közvetlen ösztönzése vissza nem térítendő támogatásokkal nem hatékony eszköz. Magyarország európai összehasonlításban kimagaslóan sokat költött ilyen célokra, azonban sem a foglalkoztatásban, sem a beruházásokban, sem a versenyképességben nem látható olyan változás, ami indokolná ezt a politikát.
A kis- és középvállalkozás-fejlesztési politikának – az Európai Unióban ajánlásaival összhangban – a stabil, kiszámítható szabályozási környezet kialakítására kell törekednie, ami akkor lehet sikeres, ha a jogszabály-alkotási folyamat szakmai tartalma és társadalmi kontrollja lényeges erősödik. Az állami szabályozásból eredő adminisztratív terhek csökkentése nem kampányszerűen, hanem következetes kormányzati és törvényhozói munkával valósítható meg
National Competitiveness Policy: Actions and Actors – a Concept for Implementation
No full textAbstract: National competitiveness and competiveness policy have been advocated by several nations and the European Union since decades. Though there are many critiques on the concept and its content they are well elaborated. The reasons for the mismatch between the requested and realized measurable and sustainable outcomes are much less discussed and covered by the competitiveness literature. The assumption of this paper is that one of the reasons for that is rooted in the policy nature of competitiveness. The paper is based on Balázs Szepesi‘s presentation on the First Working Conference on Competitiveness. This written version recommends a three-pillar concept for understanding the national competitiveness initiatives as a policy. Out of the sketched three-pillar concept it describes the characteristics of policy action, and that of the actors. The future research is needed and intended to enrich this concept by the policy framework, and then its application onto competitiveness policy
A 2009-es versenyképességi adatfelvétel vállalati mintájának alapjellemzői és reprezentativitása
No full textAbsztrakt: A tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központja által 2009-ben elvégzett vállalati felmérés mintájának alapjellemzőit mutatja be. Összeveti a felmért vállalatok méret, tulajdonosi szerkezet, iparág és régiók szerinti megoszlását a sokaságra vonatkozó hivatalos statisztikákkal, így képet kaphatunk a minta reprezentativitásáról. A tanulmány a szerkezetét tekintve Lesi (2005) tanulmányát alapul véve készült. -----
Abstract: The paper describes the main characteristics of the sample of a survey on firm competitiveness carried out by the Competitiveness Research Center of Corvinus University of Budapest in 2009. The representativity of the sample is analyzed by comparing sample and population statistics on firm size, industry, ownership and region
Logisztikai képességek fejlődése a Versenyben a világgal kutatási program felméréseinek tükrében
No full textAbsztrakt: A műhelytanulmány a Versenyképesség Kutató Központ által 1996-ban, 1999-ben, 2004-ben és 2009-ben végzett kérdőíves kutatás adatbázisára építve azt vizsgálja, vajon az elmúlt másfél évtizedben hogyan fejlődött a hazai gazdaság szereplőinek logisztikai és ellátási lánc menedzsment gyakorlata. A négy adatfelvétel során mind a kérdőívekben, mind a minta összetételében jelentős változások voltak. Emiatt nem lehetséges hagyományos idősoros elemzés elvégzése. A négy minta ugyanakkor arra lehetőséget ad, hogy pillanatfelvételeket készítsünk, és ezeken keresztül érzékeltessük a terület fejlődését a magyar vállalati gyakorlatban. Különös hangsúllyal elemezzük a logisztikai képességek fejlődését. Ennek során a vállalatelmélet erőforrás – képesség alapú értelmezésének megközelítését használjuk és alkalmazzuk a Council of Logistics Management 1985-ben azonosított logisztikai képességeit (pozícionálás, agilitás, integráció és teljesítmény). Teszteljük továbbá azt a hipotézis, mely szerint a fejlettebb logisztikai képességekkel rendelkező vállaltok magasabb teljesítmény elérésére képesek. -----
Abstract: This working paper uses the samples developed by the four surveys at Competitive Research Center in the Corvinus University of Budapest. These four rounds were carried out on 1996, 1999, 2004 and 2009. Both the content of the questionnaires and the composition of the samples have changed a lot, which means that traditional time series analysis can not be executed. But the samples available make it possible to give a snapshot type of overview, comparison, how logistics and supply chain management and their performance have developed over the last 15 years in the Hungarian economy. The working paper especially focuses on the development of logistics capabilities applying the approach of the capability based view of firms and the logistics capability concept developed by the Council of Logistics Management in 1985. We give an overview about the development of these logistics capabilities (positioning, agility, integration and performance measurement) and also analyze the question whether companies with better logistics capabilities can actually capitalize on these capabilities; that is, we test the hypothesis the firms with more developed logistics capabilities will be able to reach higher level of performance as well
Ellenőrzési aspektusok a vállalatok versenyképességének szemszögéből ----- It's title in English: Control aspects and competitiveness in business companies
No full textAbsztrakt:
Ez a műhelytanulmány a 2009-es versenyképesség kutatás során 317 vállalatra kiterjedő kérdőíves felmérés konkrét adataiból emeli ki az ellenőrzéssel, kontrollal összefüggő tényezőket és ezek eredményeit hasonlítja össze a hazai és nemzetközi szakirodalom ide vonatkozó elméleteivel.
A kutatási kérdések arra irányulnak, hogy milyen részekből, feladatokból, tevékenységekből tevődnek össze a vezetők ellenőrzési feladatai, azok mikre terjednek ki, és mennyiben tekinthetők fejlettnek a versenyképes vállalatoknál.
A műhelytanulmányban konkrétan a kontrolling eszköztár, a belső ill. pénzügyi ellenőrzés és kockázatkezelés, valamint a minőségirányítási sztenderdek, szabványok által megkövetelt ellenőrzési mechanizmusok vizsgálata történik a hazai, 50 főt meghaladó vállalkozások esetében.
A műhelytanulmány a klasszikus kutatási jelentések sémájában készült, elméleti felvezetéssel és szakirodalmi áttekintéssel indít, majd második részében a konkrét versenyképesség adatbázis adatainak bemutatása történik a témában, végül összegzés, segítő szószedet és irodalomjegyzék zárja azt. -----
Abstrakt: This workpaper is a report of controlmechanisms used by Hungarian companies. The latest stage of the Competitivness Research project started in 2009 during which data were collected from 317 Hungarian companies.
Themes of this workpaper are controlmechanism, or controll-framework of the companies and connection between controlmechanism and competitiveness. Main elements of the research are: controlling aspects, internal and financial audits completed by managment including critical risks, audits according to ISO 9001:2008 standards or other standards, and the way these elements support or influence the competitiveness of the companies.
The structure of this workpaper follows the common parts of other research reports. It begins with details of the theoretical background and presents main publications of the topic, than goes through several direct analisys and tests regarding the Hungarian competitiveness database of 2009. At the end the of the workpapaper a basic summary can be found with a glossary of explanations, and a bibliography of cited papers and publications