Research Institute of Agricultural Economics
Research Institute of Agricultural EconomicsNot a member yet
3727 research outputs found
Sort by
A WTO egyezmény hatása a magyar agrárpolitika jelenére, jövőjére és teendőire
Full text linkA WTO egyezmény szerint 2002. január 1-jétől Magyarország csak 16
terméket támogathat. Ebből a körből jelenleg csak négy termék (vágósertés,
félsertés, egész csirke, fűszerpaprika) kap export szubvenciót. 2002 után ezen
termékek egységnyi támogathatósága a felére fog csökkeni.
Ár-, költség- és támogatás vizsgálatok alapján megállapítható, hogy 2002
után a ma még támogatott termékkörből a sertéságazat exportjának egy része a
leginkább veszélyeztetett, közelebbről a szeletelt húsok, az USA piacára kifejlesztett
dobozos és fóliás sonka konzervek és a májkrémek. (A kolbász és a szalámifélék
nyereségesek, a félsertés pedig 2002 után is támogatható.) A világpiaci
árprognózisok szerint húsáremelkedésre nem lehet számítani, az exportárból a
támogatás aránya magas (13-19%), és az említett termékek exportja támogatással
együtt is veszteséges. = According to the WTO Agreement, Hungary may provide subsidy for only 16
products from 1 January 2002. Of these currently only four products (pigs for
slaughter, pork, whole chickens and ground paprika) receive export subventions.
After 2002 the unit subsidy on these products should be reduced by a half.
The analysis of price, cost and support indicates that from among those
products receiving subsidy today, a part of pork sector exports will be most
threatened after 2002. This especially applies to precisely pork cuts, canned and
foil-wrapped ham and liver pate developed for the USA market. (Spiced sausage and
salami types are profitable, while pork may continue to be subsidized after 2002.)
According to a forecast of prices on the world market, it is not possible to reckon on
an increase in meat prices, the proportion of subsidy on export prices is high (13-19
per cent), and the subsidized export of the abovementioned products shows a deficit
A részmunkaidős árutermelő kisgazdaságok fontosabb ágazatainak költség- és jövedelemhelyzete a nyolcvanas évek végétől 2000-ig
Full text linkIntézetünk már évtizedek óta foglalkozik a mezőgazdasági kistermelők
legfontosabb tevékenységeinek ökonómiai vizsgálatával, mivel a nagy élőmunka
igényű, illetve egyedi gondozást igénylő ágazatokban egyre nagyobb szerephez
jutottak a kisméretű gazdaságok.
Természetesen, ennek a jellemzően családi keretek között folytatott, de
elsősorban a korábbi nagyüzemek által koordinált (háztáji-kisegítő) termelési
formának a jellege, valamint a kistermelők társadalmi szerepvállalása a
nemzetgazdaságban végbement folyamatokkal párhuzamosan változott.
A mezőgazdasági termelésben 1990. után a magántulajdon meghatározóvá
vált. A kárpótlás, a privatizáció, illetve az ezekkel szorosan összefüggő változások
nyomán a meglévő kisgazdaságok nagymértékben differenciálódtak. Míg egy részük
lehetőségeik birtokában a professzionális vállalkozás irányába mozdult el, addig
sokan az önellátás szintjére szorították vissza termelésüket. Jelentős részük azonban
továbbra is megmaradt a részmunkaidőben végzett árutermelés mellett..
A tesztüzemek főbb ágazatainak költség- és jövedelemhelyzete 2000-ben = Results of Hungarian FADN Farms 2000
Full text linkA mezőgazdasági termelők pénzügyi, jövedelmi helyzetét alapvetően az általuk végzett tevékenységek eredményalakulása határozza meg. Ebből következően az agrárkutatásban mindig is kiemelkedő szerepet kapott a
mezőgazdasági termékek költség-jövedelem viszonyainak vizsgálata.
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal e kérdéskör még inkább kiemelt hangsúlyt kapott. Nem mindegy ugyanis, hogy ágazataink, termékeink mennyire lesznek versenyképesek az egységes EU-piacon. Melyek azok az ágazatok, ahol már
ma elértük az Unió átlagos színvonalát és melyek azok, amelyeknél fejlesztés szükséges a kedvező versenypozíció eléréséhez.
Intézetünk többek között ezért tekinti továbbra is egyik hangsúlyos feladatának a mezőgazdasági ágazatok ökonómiai kutatását, ezen belül is a termékszintű költség-jövedelemelemzéseket.
Jelen kiadványunkkal a korábbi évek hagyományait kívánjuk követni, amikor is a legfontosabb ágazatok költség-, hozam-, ár- és jövedelemhelyzetéről adunk áttekintést. Mostani anyagunk tematikájában a társas gazdaságokat bemutató
sorozathoz tartozik, de attól több. Ettől az évtől kezdődően ugyanis a tesztüzemi adatbázisra alapozva publikáljuk az adatokat, melyek már tartalmazzák az egyéni gazdaságok információit is.
A tesztüzemek 2000. évi gazdálkodásáról már megjelent első – a vállalkozások egészének pénzügyi és jövedelmi helyzetét bemutató – és a mostani, második kiadványunk reméljük hasznos segítséget nyújt a termelők, a szakemberek, a szakmai szervezetek, a döntéshozók mindennapi munkájához, különös tekintettel mezőgazdaságunk versenyképességének javítására, mely az Európai Uniós csatlakozási felkészülésünk és majdani tagságunk egyik kulcskérdése. = In the survey carried out in the framework of th e Farm Accountancy Data Network in 2000 we analysed the data of 1378 private fa rms and 292 economic organisations. These data mostly come from business records and mainly allow analysis of the income situation of differe nt farm groups. Data were only collected from reasonably large, commodity produc ing farms, which cultivate at least 5 hectares or keep at least 5 livestock units. In 2000 profitability of farming improved in both farm groups, private farms and economic organisations (associ ations with or without legal entity, cooperatives) as compared to the results of 1999, but is still far behind what is considered reasonable and necessary for maintain ing economic stability . Although there are significant diffe rences between private farms and economic organisations in size and in the structure of incomes and costs, farm incomes per hectare were almo st the same in both gr oups (after a correctional transaction made for the sake of comparability somewh at above 11000 forints/ha) . It is an important difference, however, that private farms, which base their operation mostly on their own capital, were less affected by the losses on financial (credit) transactions, while economic organisations , which rely largely on loans, suffered more from interest charges: both their profits before and after taxes were negative, that is, they ma de losses on their operation . On the other hand, private farms had (very slightly, but still) positive incomes before and after taxes . (Taking into consideration that the differenc es are very small in absolute value, we cannot draw long-term conclusions from th e comparison of the profitability of the two farm groups.) Naturally, the very modest profits or the losses did not allow the renewal or increase of assets . Although at current prices the value of assets increased both in private farms and in eco nomic organisations, their u tility value was less than before. At the same time, it is noticeable that average values cover significant dispersion in both farm gro ups. (It is shown by for ex ample that 72 percent of private farms were profitable, 28 percen t unprofitable; 62 percent of economic organisations were profitable and 38 perc ent unprofitable.) Based on the results, it seems obvious that larger farm-size, better supply of assets a nd reasonable structure of farming lead to better incomes, but farming expertise and professionalism probably also play an important role
A tesztüzemek 2000. évi gazdálkodásának eredményei
Full text linkA tesztüzemi információs hálózat keretében végzett 2000. évi felmérés során 1378 egyéni gazdaságról és 292 társas vállalkozásról kaptunk értékelhető adatokat.
Ezen adatok túlnyomó részt számviteli nyilvántartásokból származnak és elsősorban a különböző üzemcsoportok jövedelemhelyzetének vizsgálatára adnak lehetőséget.
Adatgyűjtés csak a nagyobb méretű, árutermelő jellegű – legalább 5 hektáron gazdálkodó vagy legalább 5 számosállatot tartó – gazdaságokban történt.
A gazdálkodás eredményessége a 2000. évben – 1999-hez viszonyítva – az üzemek mindkét vizsgált csoportjában (egyéni, illetve társas vállalkozások) javult ugyan, de messze elmaradt a méltányosnak tekinthető, illetve a gazdasági stabilitáshoz szükséges szinttől.
Annak ellenére, hogy az egyéni és társas gazdaságok között lényeges különbözőségek vannak mind a méretet, mind a bevételek és a költségek struktúráját illetően, az 1 hektárra eső üzemi eredmény közel azonos volt a két szektorban (az összehasonlíthatóság érdekében korrigált értéken valamivel több, mint 11000 Ft/ha)..
A méhészeti ágazat helyzete és fejlesztési lehetőségei = Situation of the Hungarian honeybee-keeping sector and the opportunities for development
Full text linkA tanulmány célja a méhészeti ágazat elemzése az export-import, a termelés,
a technológiai színvonal, a költség-jövedelem viszonyok, az EU csatlakozás
szempontjából. A kutatás módszere a nemzetközi és hazai szakirodalmi források
feldolgozása, statisztikai adatok elemzése volt. A részletes helyzetelemzéshez
figyelembe vettük több méhészetben jártas szakember, gyakorló méhész
véleményét. A méhészet hasznossága sokrétű, az ágazat hasznáról csak komplex
megközelítésben lehet beszélni. = The goal of our study is to analyse the Hungarian honeybee-keeping sector
regarding the export-import, the technological level, the cost and income
relationships and the implications of the EU accession. The research method was
based on the international and national literature of the field and on the analysis of
statistical data. The use of the honeybee-keeping sector is multiple; therefore, the
sector can only be described by an integrated approach
A takarmány termékpálya problémái =
Full text linkTanulmányunk célkitűzése a takarmány termékpálya elemzése volt. Ez igen nehéz
és összetett feladat, mivel komplex megközelítésmódot, vizsgálatot igényel, kezdve a
szántóföldi növénytermelésen, gyepgazdálkodáson keresztül a zöld- és abraktakarmányok,
ipari takarmánykeverékek, import fehérjetakarmányok felhasználásáig, a
takarmányhasznosulás kérdéséig. A piacot vizsgálva pedig egyre nagyobb hangsúlyt kap az
üzemen belüli és üzemen kívüli logisztika, mint a költségcsökkentés, a versenyképesség
fokozásának eszköze.
A világ takarmányiparában, illetve az EU-ban meglévő tendenciákat is egyre nagyobb
mértékben kell figyelembe venni. Gondolunk itt a piaci igények figyelembe vételére, ami a
fogyasztó (tanulmányunkban természetesen a végtermékek, azaz az állati termékek
fogyasztóira gondolunk) bizalmának megnyerését, illetve visszanyerését jelenti. Ez az
állati termékek előállításában a nyomonkövethetőséget jelenti, egész a szántóföldig, vagy
a takarmánykeverő üzemig visszamenőleg. Ez annál is nehezebb feladat, mert a fogyasztói
megítélésben nem mindig érvényesülnek a tudományos szempontok, mégis az
élelmiszerkereskedők ezt veszik figyelembe, mert „a fogyasztó a király”, a kereskedő pedig
„diktál” a mezőgazdaság és az élelmiszeripar felé. = Present study has set the objective of analysing the upstream and downstream
sectors of animal feed products. This, however, is a daunting and highly complex task
requiring various approaches and analyses, covering crop farming, turf production, the use of
forage and fodder, industrial feed mixes and imported protein feeds, as well as the issue of
animal feed utilisation. At the same time, looking at the market one should notice the
growing importance of logistics inside and outside the plant as a tool of cost reduction and
increasing competitiveness.
Trends on the world’s feed markets and within the EU must be followed most closely
as well. Here, we mean primarily the necessity to take market demands into account, i.e.,
gaining or re-gaining the confidence of the consumer (in the study we are obviously
concerned with consumers of finished animal products). In terms of producing animal
products this means traceability going all the way back to fields under cultivation and
the company producing feed mixes. The task is made all the more difficult by the fact that
consumers generally are rarely concerned with scientific issues, while this is exactly what
food retailers primarily keep in mind, because the ‘consumer is king’, but retailers ‘set the
rules’ for agriculture and the food industry
Jövedelemhiány és versenykényszer a magyar mezőgazdaságban = Shortage of income and pressure of competition in agriculture
Full text linkSzámos statisztikai ténnyel igazolható, hogy a magyar mezőgazdaságban a piac és rendszerváltás óta eltelt közel egy évtized alatt aránytalanul kevés jövedelem képződött. E megállapítás érvényes a mezőgazdasági termelés minden szektorára és valamennyi ágazatára. Igazságtartalmát hitelt érdemlően alátámasztja, hogy az eltelt évtized alatt
• a mezőgazdaság által előállított GDP változatlan áron még 1998-ban sem éri el az 1990. évi 3/4 részét. A nemzetgazdasági GDP-ből való arány már 5% alá esett;
• a saját tőkére jutó adózás utáni eredmény a mezőgazdaságban 1998-ig 3,7-4,0% között ingadozott. Ezek az értékek a nemzetgazdasági átlag felét, a feldolgozóipari átlag egynegyedét, az elvárható szintnek pedig 40%-át teszik ki (az 1999. évben ez az alacsony tőkejövedelmezőség is legalább felére csökkent!);
• az összes eszközértékre vetített mezőgazdasági adósság az időszak alatt 27%-ról 44%-ra emelkedett;
• a bruttó átlagkeresetek 30%-kal maradnak el az országos átlagtól;
• a mezőgazdasági beruházások volumene pedig az 1990. évinek – a 40-50%-on való vergődés után – csak 1998-ban érte el a 73%-át.
Mindebből az agrárpolitika számára három alapvető következtetés adódik:
• a rendszerváltás 1991-93. évekre koncentrálódó áldozatait, illetve ezek következményeit a mezőgazdaság a mai napig nem volt képes kiheverni;
• a magyarországi földvagyon alulértékeltségét, a termőföldek irreálisan alacsony árát elsősorban nem a földforgalom korlátossága, a lanyha földforgalom váltja
ki, hanem a mezőgazdasági termeléssel realizálható jövedelmek – minden mércével, minden összehasonlításban – elfogadhatatlanul alacsony szintje;
• az évek óta jellemző és kínzó jövedelemhiány különösen hosszabb távon ütközik látványosan versenyképességi, piacra jutási esélyeink alakulásával. Az állandósult jövedelemhiány – versenykényszerben lévő mezőgazdaság esetében
– nyilvánvalóan szöges ellentétben áll az egyébként komparatív előnyökkel bíró mezőgazdaság távlatos érdekeivel, nemkülönben az agrárerőforrások kihasználásához fűződő nemzetgazdasági érdekekkel.
E tanulmány – a jövedelemhiány megállapításán túlmenően – elsősorban az okkövetkezmény láncolat feltárására és dokumentálására vállalkozott. = Statistical indices reveal without doubt that during the decade since the change of the political and economic system disproportionately little income has yielded in Hungarian agriculture. This statement applies to every sector and branch of agricultural production. This is inevitably proved by that
• in 1998 agricultural GDP was less than three thirds of agricultural GDP in 1990, calculated at constant prices;
• until 1998 profit after taxes on net assets in agriculture was between 3.7 - 4.0 percent. This is half of the national average, one fourth of the average in processing industry and app. 40 percent of what can be reasonably expected. (In 1999 the already low capital profitability fell at least to its half!);
• agricultural debts on all assets have increased from 27 percent to 44 percent;
• average gross wages fall behind the national average by 30 percent;
• in 1998 the value of agricultural investments came up to 73 percent of that in 1990, after a period when it was as low as 40-50 percent.
Three basic conclusions can be drawn from the above for agricultural policy makers:
• Hungarian agriculture has not been able to recuperate and get over the losses that concentrated in the years 1991-1993;
• The reason of undervaluation of Hungarian soils and the unrealistically low price of arable land is not first of all the limitedness of land market but the unacceptably low level of incomes in agriculture;
• The burning shortage of incomes that has been characteristic to agricultural production for long years is limiting our competitiveness and market access especially in the long run. Under the pressure of competition the prolonged shortage of income is obviously in contradiction with the long-term interests of agriculture, which, otherwise has comparative advantages.
Besides declaring the fact of income shortage we have undertaken to explore the relations of causes and effects in this study. What factors induced and allowed the shortage of income in agriculture