Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Knowledge Portal
Not a member yet
24126 research outputs found
Sort by
A Magyar Államvasutak, a közvasutak és a Magyar Honvédség együttműködése katonai szállítások vonatkozásában
No full text
A kiberhírszerzés értelmezése és helye a nemzetbiztonságban
Full text linkA nemzetbiztonsági feladatokra világszerte meglehetősen nagy figyelem hárul a mindennapok során. A feladatokat végrehajtó szervezetek számára fontos a korszerű technológiai támogatás, valamint a kapcsolódó eljárások gyakorlati alkalmazhatósága. A kibertér megjelenésével a nemzetbiztonsági hírszerzési ágak határai kezdenek elmosódni. A kibertér sokrétű struktúrája a kiberhírszerzést és egyúttal a korábban meghatározott információsszerzési módszereket közös, interdiszciplináris területként teheti értelmezhetőNational security is a major focus of attention in everyday life around the world. For the organisations that carry out these tasks, it is important to have state-of-the-art technological support and the ability to apply the relevant procedures in practice. With the emergence of cyberspace, the boundaries between the intelligence branches of national security are becoming blurred. The multifaceted structure of cyberspace can turn cyber intelligence and at the same time the previously defined methods of information gathering into a common, interdisciplinary field
A közlekedési balesetek magatartástudományi háttere - néma jelek felismerése a közlekedési balesettel érintett személyek és a közlekedésrendészeti állomány között
No full textAz önvezető gépjárművek egyes felelősségi kérdései
Full text linkA tanulmány az önvezető gépjárművek formálódó jogi hátteréhez kíván adalékokat adni.
A szerző tipizálja az autonómia fokozatait, és javaslatot tesz egy központi jogi kategória: a közlekedésben való részvétel totális képességének bevezetésére. Ez azt fogja segíteni, hogy úgy a fogyasztó, mint a jogalkotó pontos képet nyerhessen az emberi irányítás nélkül közlekedő járművek
képességeiről, a felelősség telepítéséről.
The essay endeavours to give its contribution to the forming legal background of the autonomous
vehicles. The scale of automation shall be classified and the author also presents a proposal for the
introduction of a central legal category: the total capability to participate in traffic. This category
shall aid the customer and the legislator to get a clear picture of the capabilities of the autonomous
vehicles and the allocation of the liability
Támogató mesterlövészek alkalmazásának lehetőségei a Magyar Honvédség lövészzászlóaljaiban
No full textSecurity Sector Reform by Intergovernmental Organisations in Libya
Full text linkIn our paper we aim to examine the contribution of three inter-governmental organizations (IGOs) to Libyan Security Sector Reform (SSR) by providing case studies of their activities carried out in Libya. The starting point of our analysis is the military intervention of 2011 based on UNSCR 1973, since it contributed greatly to the regime change. Even though it is not part of the SSR, its dynamics must be displayed. We identified three stages in the evolution of the Libyan crisis (2011–2014, 2014-2017, 2017–2019), thus the activities of our IGO’s are examined separately within each time period. In our paper we build on Law’s (2013) guide on SSR field activities and we seek to apply that specifically to the case of Libya. Our aim is to evaluate the variance of SSR activities by comparing the IGOs` theoretical SSR activities to those that were allowed to occur by the circumstances in Libya. Analysing the SSR activities of three different international organizations (European Union, North Atlantic Treaty Organization, United Nations) we find that their actual activities and commitments are lagging be - hind their theoretical commitments towards SSR. Libya has not experienced a truly peaceful period ever since the protests of the Arab Spring broke out in early 2011. The international community contributed significantly to the regime change by intervening militarily. Nevertheless, the military intervention was not followed by a successful state building process. Even though several international organizations are active in Libya and committed to reform the country’s security sector, a striking success is still missing
Adalékok a politikai erőszak értelmezéséhez és vizsgálatához: két erőszak-koncepció
Full text linkAz erőszak fogalma bonyolult, homályos és nehezen meghatározható. Nem csoda, hiszen rendkívül komplex társadalmi jelenségkört igyekszik lefedni. Már az antikvitás idején használt, latin nyelvű violentia kifejezés is meglehetősen elmosódott kontúrokkal rendelkezett. Elsődlegesen az erő és a hevesség, indulatosság jelentéstartalmait foglalta magában, ám másodlagosan az ezekkel összefüggő tettekre utalt. Ugyanakkor a személyközi viszonyokon túlmutató, intézményes és/vagy állami szintű erőalkalmazást a potestas terminus jelölte. A kérdéskör nyelvi megragadásában tehát évezredes kétértelműségek lelhetők fel: az erőszak egyszerre jelenik meg képességfogalomként és cselekvésfogalomként, egyaránt magában foglalja a személyek által és a hatalom intézményei által gyakorolt erőszak mozzanatait. Ezek a kettőségek valamivel világosabban fejeződnek ki az újlatin nyelvekben és az angolban, mint a németben. Előbbiek esetében a violencia/violenza/violence hivatott lefedni a konkrét személyek közti interakciót, illetve a cselekvési aspektust, és a poder/pouvoir/power szolgál az intézményes/ állami fellépés, valamint a képességkomponens jelölésére. Ezzel szemben a germán giwaltan, waldan igékből kialakult német nyelvű megfelelő, azaz a Gewalt terminus voltaképp mindezen jelentésárnyalatokat magában foglalja. Hogy mi az erőszak, az tehát számos tájon, számos nyelven, számos kultúra számára, hosszú ideje nehezen megválaszolható kérdés. A fogalommal kapcsolatos elméleti koncepciók áttekintése, ha egyszerű megoldást nem is kínál a problémára, mindenképpen rendszerezi és strukturálja a gondolkodást. Jelen tanulmány először erre tesz kísérletet. Megpróbálja tehát röviden bemutatni a téma bölcseleti, illetve interdiszciplináris társadalomtudományi irodalmában jelen levő két legbefolyásosabb erőszakfelfogást: az analitikus (1) és az instrumentális (2) megközelítést. Ezt követően konklúzióként pedig azzal igyekszik számot vetni, hogy a bemutatott általános/teoretikus erőszak-koncepciók milyen lehetőségeket rejtenek a kifejezetten politikai jellegű erőszak értelmezése és vizsgálata számára