Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Knowledge Portal
Not a member yet
24126 research outputs found
Sort by
Kína hatása Közép- Európára és Magyarországra
Térségünk térképére tekintve az a benyomásunk támadhat, hogy KözépEurópa országait az őket körülvevő birodalmak gravitációs árapályhatása morzsolta mind kisebb és kisebb darabokra az évszázadok során. Az elmúlt évtizedek nyugalmát és stabilitását követően Kína képében egy új, távoli, mégis jelentős vonzerejű nagyhatalom jelent meg a régióban, amely gazdasági és nem hagyományos biztonságpolitikai területeken kihívás elé állította a térségben kialakult status quót. A 2011–2012ben létrehozott úgynevezett 16+1 együttműködés célja a szorosabb politikai és gazdasági kapcsolatok kialakítása volt a Kínai Népköztársaság (KNK) és Közép- és KeletEurópa (KKE) tizenhat országa között. A kezdeti sikerek ellenére – vagy éppen azért – a kezdeményezés hamar a kritikák kereszttüzébe került. A nyugateurópai tagállamokban, a brüsszeli uniós intézményekben, majd végül az Egyesült Államokban is aggodalom alakult ki, attól tartva, hogy Kína gazdasági előnyökért cserébe megnyerte a régió országainak politikai szimpátiáját, és következésképpen Peking olyan erős befolyást hozott létre a térségben, amely veszélyezteti az EU kohézióját, de legalábbis közös Kínapolitikájának integritását. Az egy évtizede zajló együttműködés azonban az elmúlt hónapokban gyengülni kezdett, ami megkérdőjelezi ezen aggodalmakat, hiszen rávilágított, hogy Peking jelenléte a térségben közel sem olyan erős, mint sokan gondolták, és a KNK-nak nem sikerült strukturális függőségeket kialakítani a KKE-régióban. Több ország mély csalódottságát fejezte ki a kézzelfogható gazdasági eredmények hiánya miatt, Litvánia pedig 2021 elején bejelentette távozását az együttműködés keretrendszeréből, ami felvetette a 16+1 egzisztenciális válságát. Mindeközben az Egyesült Államok figyelme is visszatért a térségbe, a Trump-kormány Kínával szembehelyezkedő politikája a KKE-országokat válaszút elé állította bizonyos stratégiai jelentőségű kérdésekben. Jelen tanulmány célja annak vizsgálata, hogy Kína megjelenése a régió tizenegy uniós tagállamában (KKE11) minek köszönhető, miként változtatta meg az érintett államok külpolitikai és külgazdasági mozgásterét, és végül, hogy mindezen hatások mennyire bizonyulnak tartósnak
Tudományos eredményeket összefoglaló tézisek a hadseregben végzett katonaszociológiai munkáimról 1966-tól napjainkig: kandidátusi értekezés
Szervezeti és személyzeti hatékonyság és teljesítmény
A jegyzet a szervezeti és személyzeti hatékonyság és teljesítmény témakörét az egyén, a csoport és a szervezet viszonylatában, a humánerőforrás-gazdálkodás és a Common Assessment Framework bemutatásával ismerteti. A tananyag könnyebb elsajátítását fogalommagyarázatok, ábrák, összefoglaló táblázatok segítik