Corvinus Journals (Corvinus University of Budapest)
Not a member yet
1012 research outputs found
Sort by
Identity Crisis in U.S. Foreign Policy: Discourses of Greatness and Exceptionalism after 2008
Get PDFBy the end of the first decade of the twenty-first century, the United States had to face a number of interrelated crises: the economic and financial crisis of 2008-09 coincided with the military overexpansion resulting from interventions in Afghanistan and Iraq. These developments culminated in a crisis of foreign-policy identity: the notion refers to a situation in which well-established conceptions of a country’s role in the international system are questioned, and new conceptions are created and reproduced. For the U.S., this manifested in a challenge to the unipolar leadership role that had been widely accepted in the post-Cold War era. Surprisingly, this did not lead to the disappearance of discourses of “American exceptionalism” and “greatness.” On the contrary, these ideas gained even greater significance in the foreign-policy debates of the 2010s, although their precise meaning was the subject of intense contestation. What explains this resurgence of exceptionalist rhetoric, and how can we characterize the different themes that appeared in these debates? The article introduces a new theoretical framework for understanding discourses of U.S. exceptionalism, and briefly examines the discourses of the Obama and the Trump presidencies. This analysis can highlight how the use of certain terms may accompany decisive changes in U.S. foreign policy, and how especially the presidency of Donald Trump signals a shift in the understanding of U.S. national role conception
Filling the Vacuum: New Players in the Geopolitical Backyard of the United States?
Get PDFAt the end of the Cold War, the attention of the United States was drawn away from its own neighbouring region, Latin America. Events in the Balkans and the Middle East, besides others, and the fall of the Soviet Union left the region unattended, leaving a vacuum there. Latin American states slowly found their way back to democracy, although after a short period most of them tried a different route than before: the populations of several countries elected left-wing governments one after the other. The phenomenon known as Pink Tide changed the political landscape of the region not just domestically but also with regards to foreign relations: governments started to look for allies other than the US and other countries in the Western World. In parallel to these changes, China started to reach out for resources, and Russia rebooted its strategic views about its own global role — thus some of the new connections. Additionally, however, in the shadow of these large-scale steps, smaller steps by a distant regional power were also taken: Iran, and its proxy, the Hezbollah, as well as Lebanon, also set foot in Latin America. The paper aims to focus on these actors, with special regard to Iran and its growing influence in certain areas of the region
A felsővezetői lét elviselhetetlen könnyűsége: Mire válasz az intenzív és/ vagy versenyszerű sportolás a felső vezetők körében?
Get PDFThe following qualitative research based article aims to understand a phenomenon: why top managers choose doing intensive (at least seven hours a week) and/or competitive sport? The theoretical background calls for the concept of self-actualization in order to undestand the phenomena as well as the unfolding of the characteristics of the environment, the organization and the individual itself. The analysis of the 12 interviews follows the previous concept, and comes to a conclusion that these top managers are far from self-actualization. Moreover, doing sport is a coping strategy in their life that brings them to a zero sum game. The bitterness of the situation is unknown and unrecognized by the interviewees, so the article aims to call attention to the problem and its solution.Az alábbi kvalitatív kutatásra épülő cikk egy jelenség megértését célozza meg: miért választják felsővezetők az intenzív (heti minimum 7 óra) és/vagy versenyszerű sportolást egyre gyakrabban (a versenyszerű sportolás nem az élsportra, illetve profi sportolásra utal, hanem arra, hogy a megkérdezett felső vezetők többsége – legjobb időt szem előtt tartó – versenyeken vesz részt, pl. hazai és nemzetközi maratonfutások, Iron man®, Agility Európa – és Világbajnokság)? Az elméleti háttér során az önmegvalósítás koncepciója segít a jelenség megértésében, valamint a környezet, a szervezet és az egyéni attitűdök jellemzőinek feltárásában. E mentén folytatódik a 12 fővel készült mélyinterjú elemzése is, amelynek eredményeképpen az derül ki, hogy e felső vezetők távol állnak a munkahelyi keretek között történő önmegvalósítástől. Sőt, a sportolás valójában egy megküzdési stratégia az életükben, amely összességében egy nullösszegű játszma. A helyzet keserűsége kevéssé ismert, elfogadott a megkérdezettek körében, így a cikk e probléma körüljárásával, annak feloldására, megoldására szeretné felhívni a figyelmet
Logisztika 4.0: Digitalizációs projektek hatása a fenntarthatósági teljesítményre
Get PDFThe purpose of this article is to examine the digitalization practices of logistics service providers from a sustainability point of view by qualitative methods. Four case studies are introduced in detail and the results suggest that digitalization projects have a rather positive effect in terms of economic sustainability. The environmental performance is not significantly changed, but the CO2 emissions can be reduced. Regarding social issues, digitalisation projects do not affect the number of employees, the projects introduced in the paper rather help companies deal with the current workload of employees and secure a more efficient and creative working environment.A cikk célja, hogy bemutasson négy, logisztikai szolgáltatók körében fellelhető digitalizációs projektet, valamint elemezze ezek fenntarthatóságra gyakorolt hatását kvalitatív kutatási módszerek segítségével. Négy esettanulmányt ismertet a cikk, melyek eredményei azt mutatják, hogy a digitalizációs projekteknek pozitív hatásuk van a fenntarthatóság gazdasági dimenziójára. A környezeti teljesítmény nem változik számottevően, de a CO2 kibocsátás jelentősen csökkenthető. A társadalmi fenntarthatósági dimenziót tekintve a digitalizációs projektek a jelenlegi kutatás alapján nincsenek hatással a munkavállalók számára, inkább a jelenlegi munkavállalók terhelését hivatottak csökkenteni, valamint biztonságosabb és kreatívabb munkakörnyezet biztosítása a céljuk
Az ipar 4.0 és a digitalizáció legjobb gyakorlatai a hazai élelmiszergazdaságban: Négy esettanulmány
Get PDFIn this study, the authors examine the manifestations of Industry 4.0 and digitization in the food industry. They point out that Industry 4.0 is already present in this sector and can play a key role in tracking and tracing, and food safety. During the research, the authors interviewed four companies in the meat, dairy and pasta industries about their digital developments and their Industry 4.0 experience. They developed an analytical framework based on several Industry 4.0 maturity models found in the literature, examining changes not only in production but also in strategy and organization, employees, and corporate culture. The authors’ goal was to showcase best practices to corporate professionals and a systematic study from which they can draw ideas for their improvements. The results show that, although the investments made at the analysed companies are not consciously in Industry 4.0, they tried to take advantage of the opportunities offered by digitalization. Companies are making improvements under the pressure of labour shortages, to achieve higher efficiency and thus remain competitive, and to serve the company’s growth strategy.A szerzők tanulmányukban az Ipar 4.0 és a digitalizáció megjelenési formáit vizsgálják az élelmiszergazdaságban. Rámutatnak arra, hogy az Ipar 4.0 ebben az ágazatban is jelen van már, és kiemelt szerepet játszhat a nyomon követésben és az élelmiszerbiztonságban. A kutatás során négy, a hús-, tej- és tésztaiparhoz tartozó vállalatot kérdeztek meg digitális fejlesztéseikről, Ipar 4.0 tapasztalataikról. Alkottak egy elemzési keretet a szakirodalomban fellelt Ipar 4.0 érettségi modellek szempontrendszere alapján, vizsgálva nemcsak a termelés, hanem a stratégia és szervezet, a munkavállalók és a vállalati kultúra változásait is. Céljuk az volt, hogy e szisztematikus vizsgálat révén olyan jó gyakorlatokat mutassanak meg a vállalati szakemberek számára, amelyekből fejlesztéseikhez ötletet meríthetnek. Eredményeik azt mutatják, hogy ha nem is tudatosan az Ipar 4.0 irányába, de a digitalizáció adta lehetőségeket kihasználva hajtanak végre fejlesztéseket a vállalatok, amelynek gyakori kikényszerítő ereje a munkaerőhiány, a magasabb hatékonyság elérése és ezáltal a versenyben maradás, valamint a vállalat növekedési stratégiája
A digitalizáció hatása a lojalitásprogramok felépítésére a nemzetközi élelmiszer- és napicikk-kiskereskedelemben
Get PDFAz utóbbi évek digitális forradalma nem hagyta érintetlenül a kiskereskedelmi vállalatok lojalitásprogramjait sem. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja hogyan befolyásolta a digitalizáció a lojalitásprogramok felépítését. A kutatási kérdés megválaszolásához szekunder adatokat gyűjtöttek a szerzők európai és észak-amerikai élelmiszer- és nnapicikk-kiskereskedelmi vállalatok körében olyan digitális innovációkról, amelyek a lojalitásprogramokhoz kapcsolódnak. A kutatási eredmények rávilágítottak arra, hogy a digitalizáció jelentős változásokat okozott a lojalitásprogramok által megcélzott fogyasztói körben, ösztönzési rendszerében, kommunikációjában és a partnerstruktúrában. Legerőteljesebben az online és a mobiltechnológiák voltak hatással a kiskereskedelmi vállalatok lojalitásprogramjaira, amelynek révén lehetővé vált a lojalitásprogram-adatbázisok kialakítása, a fogyasztói magatartás előrejelzése, személyre szabott kedvezmények kialakítása és azok automatizálása. Ennek következtében a nemzetközi élelmiszer- és napicikk-kiskereskedelemben megkezdődött a lojalitásprogramok differenciálása szűkebb célcsoportnak kialakított tematikus programok elindításával, az ösztönzési rendszer személyre szabásával, szolgáltatásokkal való kiegészítésével, a kommunikációs tevékenységben a direktmarketing-eszközök használatával. A partnervállalatok között pedig megjelentek az informatikai vállalatok és a távközlési cégek, amelyek a jövőben digitális ökoszisztémákat hozhatnak létre
A FinTech-jelenség hagyományos kereskedelmi bankokra gyakorolt hatásának vizsgálata
Get PDFInnovative financial technologies bring radical changes in financial services. Customer expectations, growing demand for digital channels and new types of players in the financial sector are also pushing traditional retail banks to take action. The current study explores through 13 in-depth interviews that how the different actors in the financial sector interpret the concept of FinTech and its expected impact on the operation and business model of traditional commercial banks. In addition, some regulatory challenges are identified that may hinder the innovative developments of banks and FinTech companies.Az innovatív pénzügyi technológiák radikális változásokat eredményeznek a pénzügyi szolgáltatások területén. A fogyasztói elvárások, a digitális csatornák iránti növekvő kereslet és a pénzügyi szektor új típusú szereplői a hagyományos kereskedelmi bankokat is cselekvésre késztetik. Jelen cikkben 13 mélyinterjún keresztül mutatja be a szerző, hogy a pénzügyi szektor szereplői hogyan értelmezik a FinTech fogalmát és azt, hogy a jelenség várhatóan milyen hatással lesz a hagyományos kereskedelmi bankok működésére és üzleti modelljére. Mindezek mellett, néhány szabályozói kihívást is azonosít, amelyek az innovatív fejlesztések során akadályt jelenthetnek mind a bankok, mind pedig a FinTech vállalatok számára
Complexity of change and its relationship with the levels of cooperation needed during a change process
Get PDFChange, and the capacity for change is an organic and necessary part of the life of organisations, and this organisational phenomenon has been the topic of countless researches and publications. The decisive majority of change management approaches are basically functionalist and look for the tool(kit)s of managers to bring the change process to success. The focus is on managers (leaders); if they look at the employee perspective at all, they do so to identify clues for the leaders. They want to understand employee behaviour to upgrade the change management tools of managers so that the latter can achieve their goals as effectively as possible. This study follows a different approach: identifying what relationship, what type of cooperation/co-action is assumed or recommended for change processes by existing and well-known change management schools. This paper reviews the basic change types along two dimensions to identify the most popular change management theories and the change types they discuss. One fault line dividing the theoriesconcerned into two major groups is whether they consider the relationship between change and the quasi-steady state typical of organisations to be discontinuous, incremental or continuous. Another fault line concerns control being exercised over the change process, i.e. the extent to which the initiators and/or leaders of the change can and/or want to assert their intents during the process. The nature of this paper is a narrative or integrative review, which is based on a more idiosyncratic engagement with the literature. That is, the author considered the mainstream approaches and theories as my starting basis. This paper comes to the conclusion that the more complex the changes a theory aspires to solve, the more central the partnership, cooperation and dialogue between management and employees are in the model. The deeper the changes it operates with, the more it affects the deepest cultural layers of organisations, andthe more essential the dialogue component is for the model.A változás és a változásra való képesség szerves és szükségszerű jelenség lett a szervezetek midnennapjaiban, ennek megfelelően rengeteg kutatás és publikáció született a témában. A változásmenedzsment-elméletek többsége alapvetően funkcionalista megközelitésű, arra keresik a választ, hogy a változási folyamatban milyen eszköz(tár) vezet(i a vezetőt) sikerre. Fókuszukban a vezetők állnak; amennyiben munkavállalói perspektívából vizsgálódnak, annak konklúziói a vezetőknek nyújtanak támpontokat. Azért akarják megérteni a munkavállalókat, hogy a vezető minél sikeresebben érje el az általa kitűzött célokat. A tanulmány más megközelitést alkalmaz: azt keresi, hogy az ismert változásmenedzsment-elméletek milyen viszonyt, az együttműködés és együtt-cselekvés milyen fajtáját feltételezik vagy írják elő a változási folyamatokban. Ez a cikk az alapvető változáselméleteket két dimenzió mentén különbözteti meg. Egyrészt napjaink szervezeti változásmegközelítései között ott figyelhető meg törésvonal, hogy hogyan tekintenek a változás és kvázi-állandó állapot viszonyára: szekvenciális kapcsolatot feltételeznek közöttük: amikor időről-időre, epizodikusan, bizonyos szakaszokra kibillen a szervezet ebből a kvázi-egyensúlyi állapotból, és valamilyen változás folyamatába kerül, vagy azt állítják, hogy ma már a hatékonyan működő szervezetekben nem is létezik ez a kvázi-egyensúlyi állapot. A másik dimenzió, ami mentén különbség figyelhető meg az elméletek között, az a szándékolt-nem szándékolt dichotómia, vagyis hogy a szervezeti szereplők tudják-e tervezni, irányítani, menedzselni, tudatosan kontrollálni a változási folyamatot. A cikk alapvetően narrativ vagy integrativ szakirodalmi áttekintés, amelyben a mainstream megközelítéseket és elméleteket tekintette a szerző kiindulópontnak. A cikk arra a megállapításra jut, hogy a változásmenedzsment-elméletek minél bonyolultabb, komplexebb változásokban gondolkodnak, annál inkább beszélnek a szervezeti vezetők és alkalmazottak közötti érdemi, valós, kölcsönös együttműködésről. Minél mélyebben ható változásról beszél egy elmélet, minél inkább érinti a szervezeti kultúra mélyrétegeit, annál inkább foglal el központi helyet az adott változásmenedzsment-elméletben a dialógus
Clayton Christensen emlékére
Get PDFTavaly, az év végéhez közeledve kértek fel minket a Rajk Szakkollégium tagjai, hogy meséljünk nekik a Clayton Christensennel, a megszakító innováció kitalálójával töltött néhány közös napunkról. A professzor 2015-ben látogatott el Budapestre a szakkollégium meghívására, hogy átvegye a Herbert Simon-díjat. Mi ekkor két szerepet töltöttünk be – szerkesztettük és írtuk a professzor munkáin alapuló kötetet (Buksa et al., 2015) és mindenhova elkísértük őt, hosszú beszélgetéseket folytatva, fontos gondolatokat el-elcsípve. A decemberben felidézett emlékek még frissek most is, bár sajnos a legszomorúbb okból kell újra elővennünk őket. Clayton Christensen január végén, hosszan tartó betegség után, 67 évesen elhunyt
Jane Austen, Shakespeare és Harry Potter nyomában – turisztikai interakciók és élmények az örökség-, képernyős-, és irodalmi turizmus területén
Get PDFRecenzió Sheela Agarwal és Gareth Shaw Heritage, Screen and Literary Tourism c. könyvéről (Channel View Publications, 2017