Corvinus Journals (Corvinus University of Budapest)
Not a member yet
1012 research outputs found
Sort by
Hévízi nyugalom – életkori sztereotípiák a turizmusban
Both international and domestic research have so far placed little emphasis on tourism-related stereotypes, and especially on exploring their age-specific characteristics. The topic, however, merits significantly more attention. This is due to the ageing of developed societies and to the fact that in tourism, which is both a stimulus and a solution, the young and old generations are – partly due to digitalization – moving farther apart from each other. In order to find out what the young in Hungary think about the important destinations and travel motivations of the elderly, we carried out an online questionnaire survey (n=600), and, at the same time, we asked the elderly how they perceived the issues examined (n=317). The results are surprising as, on the one hand, the responses of both young and old were quite similar, and, on the other hand, they reflected fixed mindsets established decades ago. The fact that the travels of the elderly in Hungary, based on both the hetero- and autostereotypes related to them, are connected to settlements with medical tourism facilities (especially Hévíz). In the light of international tourism trends, this should definitely make professionals involved in planning, development and management carefully consider what is discussed as a result of our research.A turizmussal összefüggő sztereotípiák, különösen azok életkori sajátosságainak feltárására a nemzetközi és a hazai kutatóműhelyek mindeddig kevesebb hangsúlyt helyeztek. A probléma elsősorban a fejlett társadalmakat sújtó idősödés miatt érdemel komolyabb figyelmet, mivel a turizmus egyrészt gerjesztője, másrészt feloldója az egymástól – részben a digitalizáció miatt – távolodó fiatal és idős korosztály sztereotípiaalkotási mechanizmusának. Annak érdekében, hogy megismerjük, mit gondolnak a magyarországi fiatalok az idősek utazásának legfontosabb célterületeiről és motivációiról, online kérdőíves felmérést végeztünk (n=600), mellyel párhuzamosan az időseket is megkérdeztük, ők hogyan látják a vizsgált problémakört (n=317). Az eredmény meglepetéssel szolgált, egyrészt a fiatalok és az idősek válaszai nagyon közel álltak egymáshoz, másrészt több évtizedes berögződéseket tükröztek. Az, hogy az idősek magyarországi utazásai a velük kapcsolatos hetero- és autosztereotípia alapján egyaránt a nyugalmat biztosító, gyógyturisztikai kínálattal rendelkező településekhez (kitüntetetten Hévízhez) kötődnek – a turizmus nemzetközi trendjeinek fényében –, feltétlenül a tárgyaltak átgondolására készteti a tervezésben, a fejlesztésben és a menedzsmentben érintett turisztikai szakembereket
A magyar turizmus Kárpát-medence szintű kiterjesztésének lehetőségei
Tourism is a sector of the economy capable of supporting and promoting the government’s national unification goals. This is supported by the intellectual and cultural heritage of the area and the interconnectedness of its cultural nation and the historical opportunity available to Hungary that we are no longer forced into isolated thinking and action (DOBOS 2011, SZÁSZ 2015). Today, the European Union’s efforts to promote transnational cooperation also make it possible for us to think in the field of tourism in a united nation and in the diverse Hungarian values of the Carpathian Basin. This article aims to explore the attractions and products of Hungarian tourism activities in this area. This study proves that the many destinations and tourist attractions of Hungary can be completed and developed by cross-border activities. Strategic development directions can be proposed to enhance cooperation between Hungarian communities and especially the actors in tourism living in different countries in order to develop further tourism based on the Hungarian heritage of the Carpathian Basin.A turizmus a gazdaságnak egy olyan ágazata, amely képes a kormány nemzetegyesítő céljait komplexen támogatni és megvalósításukat elősegíteni. Ezt elsősorban a térség szellemi-kulturális öröksége és kultúrnemzeti kapcsolódásának összefüggései támasztják alá, illetve a Magyarország számára rendelkezésre álló történelmi lehetőség, hogy már nem kényszerülünk izolált gondolkodásra és cselekvésre (DOBOS 2011, SZÁSZ 2015). Napjainkban az Európai Unió nemzetek közti együttműködésért tett törekvései lehetővé teszik, hogy egységes nemzetben és a sokszínű Kárpát-medencei magyar értékekben gondolkodjunk a turizmus területén is. Jelen kutatás a Kárpát-medence turisztikai termékeinek feltárására irányul, és szakmailag indokolja meg, hogy Magyarország turisztikai vonzerői és desztinációi sok esetben miért csak a határon túli elemekkel válhatnak teljessé, s miért csak általuk valósulhat meg igazán hatékony turisztikai hasznosításuk. Ezen kívül javaslatot fogalmaz meg a Kárpát-medencei turisztikai összefogás és hasznosítás stratégiai irányaira és lehetőségeire is
A hazai turizmus néhány feltáratlan területe
There are a number of rarely mapped areas of tourism. One relates to one-day cross-border international excursion traffic, and another to international transit traffic. A third comprises traffic without the use of full (i.e. domestic and international) registered accommodation. The first part of the present study introduces the Methodological changes and development of Tourism Satellite Accounts and the following major topics:
one-day excursion traffic,
foreign transit traffic,
domestic accommodation turnover.
In the second half of our study we used the TSA data for 2010–2017 published by the HCSO (HCSO 2019) to estimate regional tourism GDP. Our aim was to examine the situation in the relevant Hungarian counties in terms of tourism-related GDP and resulting territorial inequalities.Létezik a turizmusnak néhány kevésbé feltérképezett területe: egyrészt az egynapos, határok mentén zajló nemzetközi kiránduló forgalom, másrészt a nemzetközi átutazó forgalom, és harmadrészt a teljes (tehát belföldi és nemzetközi), regisztrált szálláshely igénybevétele nélküli forgalom. Jelen tanulmány első része bemutatja a Turizmus Szatellit Számlák (TSzSz) módszertani változásait, valamint az alábbi három területet:
egynapos kirándulóforgalom,
külföldi átutazóforgalom,
belföldi szálláshelyforgalom.
Tanulmányunk második felében a KSH által publikált 2010–2017 közötti Turizmus Szatellit Számlák (KSH 2019) adatait használtuk fel a regionális turisztikai GDP becsléséhez. Célunk az volt, hogy a vizsgált időszak adataiból kiszámítsuk a regionális turisztikai GDP-t, illetve megvizsgáljuk a magyarországi megyék turizmusban betöltött helyzetét és az ebből adódó területi egyenlőtlenségeket
Területileg kiegyensúlyozott vagy kiegyensúlyozatlan turisztikai fejlesztések? – Turisztikai forrásallokációs vizsgálatok a Balatonnál
The present study is part of a research project with a wider scope whose aim is to show and analyse the resource allocation of tourism-focused developments financed from EU sources in terms of the priorities and the spatial and temporal changes in the process of destination development compared with the objectives of development policy documents. The area used as the sample for our research is the Balaton region. For the spatial region analysed a table was created containing the data of 285 project-related tourism tenders, utilizing the palyazat.gov. hu and terkepter.nfu.hu homepages’ project browser. In our analysis the spatial distribution of the realised and supported tourism projects was examined using variance analysis. Analysing the spatial distribution of the tenders obtained we can state that the core of supported tourism projects shifted in the direction of the settlements along the shore.Jelen tanulmány egy nagyobb kutatási témakör kiválasztott szelete, amelynek célja az európai uniós forrásokból megvalósult fejlesztések köréből a dedikáltan turizmusfejlesztésre fordítható források allokációjának prioritásonkénti, területi és időbeli változásainak feltárása és értékelése a desztinációfejlesztés folyamatában, fejlesztéspolitikai dokumentumokban kitűzött célokkal összevetve. A kutatás mintaterületéül a Balaton térségét jelöltük ki. A vizsgált területi egységben 285 turisztikai pályázat adatait tartalmazó adattáblát hoztunk létre a palyazat.gov.hu, valamint a terkepter.nfu.hu oldalak projektkeresőjének felhasználásával. Az elemzés során varianciaanalízissel vizsgáltuk a megvalósult és a támogatói döntéssel rendelkező turisztikai tárgyú projektek területi vonatkozásait. Az elnyert támogatások területi eloszlását vizsgálva megállapítható, hogy azok súlypontja a vizsgált időszakban a part menti települések irányába tolódott el
A világörökségi helyszínek kapcsolata a turisztikai versenyképességgel
The objective of the current research is to assess the relationship between World Heritage Sites as tourist attractions and tourism competitiveness. A sample of 129 countries was analysed in 2014/15 and 2016/17 by multivariate regression analysis. The analysis established a positive significant relationship between the Travel and Tourism Competitiveness Index and the number of natural and cultural World Heritage Sites. Tourism competitiveness in the countries analysed was closely linked to GDP per capita – which illustrates to some extent the level of infrastructure, the business environment and the health and safety situation in the country. Whilst tangible examples of World Heritage were found to influence tourism competitiveness considerably, this is not true of oral and intangible cultural heritage practices. Similar results are known for the relationship between TTCI and tourism arrivals or tourism receipts, but no results are known for a multivariate assessment of TTCI and the number of World Heritage Sites.Jelen kutatás keretében azt vizsgáltuk, hogy a világörökségként elismert turisztikai vonzerők és a turisztikai versenyképesség közt kimutatható-e összefüggés. A vizsgálatot 129 ország adatait felhasználva végeztük el a 2014-2015 és a 2016-2017 időszakokra vonatkozóan, többváltozós regresszióanalízissel. Vizsgálataink határozott pozitív kapcsolatot mutattak ki az Utazási és Turisztikai Versenyképességi Index (TTCI) értékei és a természeti, valamint kulturális világörökségi helyszínek száma között. A versenyképességet emellett jelentősen befolyásolta a vizsgált országok 1 főre jutó GDP értéke, amely egyúttal bizonyos mértékig tükrözni képes az ország infrastruktúráját, üzleti környezetét, egészségi és biztonsági állapotát is. Eredményeink szerint az eszmei kulturális örökség, szemben a fizikai örökségekkel, nem képes kimutathatóan befolyásolni a turisztikai versenyképességet. Hasonló eredmények ismertek a turistaérkezések és a turistabevételek tekintetében, azonban a TTCI és a világörökségi helyszínek többtényezős elemzésére vonatkozóan korábbi eredmények nem állnak rendelkezésre
A pénzügyi rendszer ellenállóképessége mindenekfelett – de milyen áron?
The purpose of this study is to introduce the role of CCP in the market, the importance of the risk management framework, including the tools used in the case of insufficient guarantee funds. The study is descriptive, and besides detailing the EU-level regulatory framework, it also illustrates its possible setbacks from the perspective of the market participants and professionals. It points out that the common goal and interest of all actors are to ensure the viability of the CCP, but the poorly designed capital management and strategy can hinder this. Although the regulatory framework has been applied across Europe and its fine-tuning can be said to be constant, its effectiveness and resilience to shocks will be supported or refuted by an adverse event in the market.A tanulmány célja bemutatni a központi szerződő felek piacon betöltött szerepének fontosságát, kockázatkezelési keretrendszerét, beleértve a garanciaalapok elégtelensége esetén alkalmazandó eszközöket is. Az elemzés leíró, ismertető jellegű, amely az EU-ban működő központi szerződő felek szabályozói keretrendszerének bemutatása mellett, annak lehetséges hátulütőit is szemlélteti a piac és a szakemberek szemszögéből egyaránt. A tanulmány rámutat arra, hogy minden szereplő közös célja és érdeke egyaránt a központi szerződő fél lábontartása, de a nem megfelelően kialakított tőkekezelés és stratégia gátolhatja ennek megvalósulását. Bár a jogszabályi keretrendszer alkalmazása Európa-szerte megtörtént, finomhangolásuk pedig állandónak mondható, azok hatékonyságát és sokk-ellenállóképességét egy, a piacon bekövetkező komoly negatív esemény fogja alátámasztani vagy megcáfolni
A tömeges migráció gazdasági hatásainak elemzése a német adatok tükrében
Many welcomed the mass immigration of 2015 from an economic approach in Germany. Immigrants were seen as the solution to the German labor shortage and the potential to improve the expected deterioration of public finances as a result of demographic trends. As German integration policy has become a kind of standard in the European Union, we have examined the economic consequences of mass immigration. Looking at the German intergenerational balance sheet, immigration appears to improve the sustainability of public finances if a high proportion of immigrants obtain the same qualifications as the autochthonous German population. Also, access to the labor market will only be achieved if the right level of qualification is obtained. Empirical evidences show that the qualification level of even the second- and third-generation immigrants does not reach that of the native Germans. Unemployment among them is above the German average. The actual data indicate that negative scenarios are likely to take place for newcomers, i.e. they probably will not meet the requirements of the German labor market and will not improve the long-term sustainability of German public finances.A 2015. évi tömeges bevándorlási hullámot Németországban gazdasági szemszögből sokan üdvözölték. A bevándorlókban látták a német munkaerőhiány megoldását, a demográfiai folyamatok miatti várhatóan romló államháztartási helyzet javításának lehetőségét. Mivel a német befogadáspolitika egyfajta standarddá vált az Európai Unióban, megvizsgáltuk, hogy gazdasági oldalról milyen következményekkel járhat a tömeges bevándorlás. A német intergenerációs mérleg alapján vizsgálva az látszik, hogy az államháztartás fenntarthatóságát akkor javítja a bevándorlás, ha a bevándorlók magas aránya szerez a német őshonos lakossággal azonos képzettséget. A munkaerőpiacra való beilleszkedést is csak a megfelelő szakképzettségi szint elérése biztosítja. A tapasztalati adatok azt mutatják, hogy a másod-, harmadgenerációs bevándorló hátterű lakosok sem érik el a német honos lakosság végzettségi szintjét. A munkanélküliség körükben meghaladja a német átlagot. A tényadatokból a negatív forgatókönyvek megvalósulása valószínűsíthető az újonnan érkezettekkel kapcsolatban, azaz várhatóan nem elégítik majd ki a német munkaerőpiac igényeit és nem javítják a német államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát
A részvénypiacok időben változó integrációja és diverzifikációs lehetőségek a feltörekvő és határzónapiacokon
This study examines the time-varying feature of Emerging and Frontier stock markets to identify diversification opportunities. For this purpose, we sample 29 emerging and frontier countries ranging from 2000-2018 from America, Europe, Asia, Middle East, and Africa with each region consisting of a panel with one home country and other as remaining countries portfolio. Our results highlight few diversification opportunities in the post-crisis period for international investors in emerging and frontier stock markets as compared to the pre-crisis period. In the post-crisis period; Peru, Philippine, Jordan offer diversification opportunities for long run whereas Brazil, Mexico, Peru in emerging America, Philippine from Emerging Asia, Kazakhstan in frontier Europe, Kenya, Morocco in frontier Africa and Bahrain, Jordan from frontier Middle East offer short-run diversification opportunities for international investors.Jelen tanulmány a feltörekvő és határzóna-részvénypiacok időbeli változékonyságát vizsgálja a diverzifikációs lehetőségek feltárása céljából. Ehhez az amerikai, európai, ázsiai, közel-keleti, valamint az afrikai régió 29 feltörekvő és határzónapiacából hoztunk létre mintát, amelyeket a 2000 és 2018 közötti időszak vonatkozásában vizsgáltunk. A mintában az egyes régiók egy 'hazai ország' panelből és egy 'összes többi ország' panelből állnak. Az eredményeinkből jól látszik, hogy a válság utáni időszakban a nemzetközi befektetők számára kevés diverzifikációs lehetőség mutatkozott a feltörekvő és határzónarészvénypiacokon a válság előtti időszakhoz képest. A válság utáni időszakban Peru, a Fülöp-szigetek és Jordánia kínál hosszú távú diverzifikációs lehetőségeket, míg a feltörekvő amerikai piacok közül Brazília, Mexikó és Peru, a feltörekvő ázsiai piacok közül a Fülöp-szigetek, a határzóna Európában Kazahsztán, a határzóna Afrikában Kenya és Marokkó, a határzóna Közel-Keleten pedig Bahrein és Jordánia nyújt rövid távú diverzifikációs lehetőségeket a nemzetközi befektetőknek
A mondanivaló lényege máshol van: Megjegyzések Simonovits András: Családi pótlék és gyermekszámmal növekvő nyugdíj: optimalitás és semlegesség című cikkéhez
The polemic article of András Simonovits , published in the current issue (Simonovits, 2020), was particularly fast: he reacted to my paper published in the previous issue – even before its publication – by always showing me the current stage of his article while he was continuously elaborating it, and sometimes (but generally not) taking my comments and recommendations. The reason why I can respond so fast to his article published herein is that he immediately shared with me the final version accepted by the quarterly, for which I am thankful to him. The article does not contain any particular criticism. Actually, it illustrates the extreme cases of my theory and adds some subtlety, which is achieved by the introduction of child specific consumption φ. His main problem is that I do not substantiate my message with a mathematical model, and that with my article I distract the attention from other more important topics. We can argue about the usefulness of mathematical models; I think I will need them at a later stage of the detailed explanation of my theory, but at this stage they would only be impediments. As far as the diversion of attention is concerned, that is clearly a misconception. In my response article, I will demonstrate that the point of my message is something totally different from what Simonovits thinks it is, and also that my point is difficult to grasp with his model. The essential difference is that I do not primarily address the lifetime optimisation of individual consumption (including the pension system), but the contradictions of the pension system. Nonetheless, I will try to present my actual statements.Simonovits Andrásnak a mostani számban közölt vitacikke (Simonovits, 2020) különösen gyors volt, az előző számban közölt tanulmányomra reagált, még annak publikálása előtt úgy, hogy a folyamatosan fejlesztett cikkének aktuális állapotát mindig bemutatta nekem, s néha megfogadta (de általában nem) a megjegyzéseimet, javaslataimat. Az itt közölt cikkére is azért tudok reagálni azonnal, mert a végleges, a folyóirat által elfogadott változatot is azonnal megosztotta velem, amiért köszönettel tartozom neki. A cikk nem tartalmaz különösebb kritikát, igazából elméletem szélső esetei illusztrációjának tekinthető némi cizellálással, amit a φ gyermekfajlagos bevezetésével ér el. A legnagyobb baja pedig az, hogy mondanivalómat nem támasztom alá matematikai modellel, és hogy cikkeimmel elvonom a figyelmet fontosabb témák elől. A matematikai modellek hasznosságáról lehet vitatkozni - magam úgy vélem, hogy elméletem kifejtésének egy későbbi fázisában szükségem lesz erre, de jelen fázisban még inkább csak akadály lenne -, a figyelem elvonása pedig egyértelműen tévedés. Válaszcikkemben bemutatom, hogy mondanivalóm lényege egészen máshol van, mint ahol azt Simonovits keresi, s az ő modelljével nehézkesen is lehet azt megragadni. A különbség lényege, hogy én elsősorban nem az egyéni fogyasztás életpálya-optimalizálásával foglalkozom (benne a nyugdíjrendszerrel), hanem a nyugdíjrendszer ellentmondásaival. Ennek ellenére megpróbálom bemutatni, hogy mik az én tényleges állításaim
Pénzügyi kultúra és pénzügyi műveltség, a pénzügyi magatartás meghatározó tényezői
Non-financial culture is a key factor in the field of economy, including in the operation of financial markets. Products of financial markets are characteristically mutually advantageous for all parties. Therefore, marginalizing of products for cultural reasons only will have adverse effects on economic development. In the last few years, measurement and development of financial education has become increasingly important. This writing introduces the basic fields of non-financial culture. The relevance of financial culture pertains to not only clients, but also, to players on the supply side. Despite of the fact that financial culture and financial literacy share some fields, both categories have separate and exclusive fields, too. In this context, values, beliefs, standards and attitudes shared by the community are exclusive to culture. Individual financial knowledge and attitudes are exclusive to financial literacy. Whether it is about the emergence and subsistence of individual or community attitudes, values – especially beliefs – play a key role. In the development of financial culture, beliefs and stereotypes must be factored in. At the same time, striving to allow for the emergence and reinforcement of new beliefs is also necessary. In these efforts, key roles are played by the supply side of financial markets, the Hungarian Central Bank, the Ministry of Finance, the State Audit Office of Hungary, and the education system in the widest sense possible.A nem anyagi kultúra meghatározó fontosságú a gazdasági életben, így a pénzügyi piacok működése során is. A pénzügyi piacok termékei jellemzően kölcsönösen előnyösek minden fél számára, így mindenképpen negatívan hat a gazdasági fejlődésre, ha egyes termékek kulturális okokból indokolatlanul a háttérbe szorulnak. Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kap a pénzügyi műveltség mérése, illetve fejlesztése. A tanulmány bemutatja a nem anyagi kultúra alapvető területeit. Pénzügyi kultúrája nem csak az ügyfeleknek van, hanem a kínálati oldal szereplőinek is. Annak ellenére, hogy a pénzügyi kultúrának és a pénzügyi műveltségnek vannak közös területei, mindkét kategória rendelkezik kizárólagos területekkel is. Ebben az összefüggésben kizárólag a kultúrának a részét képezik a közösség által osztott értékek, hitek, illetve a normák és attitűdök. Az egyéni pénzügyi szakismeretek és attitűdök a pénzügyi műveltség kizárólagos részei. Akár az egyéni, akár a közösség által is osztott attitűdök létrejöttében és fennmaradásában hangsúlyos a szerepe az értékeknek, különösképpen a hiteknek. A pénzügyi kultúra fejlesztése során kell számolni a hitekkel, sztereotípiákkal. Ugyanakkor új hitek létrejöttére, illetve megerősítésére is törekedni szükséges. Mindezekben fontos szerepe van a pénzügyi piacok kínálati oldalának, illetve a Magyar Nemzeti Banknak, a Pénzügyminisztériumnak, továbbá az Állami Számvevőszéknek, valamint a legtágabb értelemben vett oktatási rendszernek