Corvinus Journals (Corvinus University of Budapest)
Not a member yet
1012 research outputs found
Sort by
A koronavírus miatti államadósság-növekedés az Európai Unió országaiban: A válságból való kilábalás utáni államadósság-ráták eltérő recessziós scenáriók mentén
Economics is also expected to try to say something to the future in addition to exploring the facts of the past. It is not its primary task to make forecasts, but it cannot ignore it, especially during non-crisis periods. My study aims to use an econometric model to provide a forecast of the expected rates of increase in public debt in the Member States of the European Union caused by the coronavirus epidemic. I carry out the study assuming four different versions of the course of the crisis, and in the fifth scenario, I analyze the macroeconomic situation when the crisis ends. In any epidemic model, the expected increases in government debt resulting from the calculations are widely spread across countries. However, critical values are expected to be reached for Greece, Italy, and Spain.A közgazdaság-tudománnyal szemben is elvárás, hogy a múlt tényeinek feltárásán túl a jövőre nézve is kíséreljen meg valamit mondani. Nem elsődleges feladata az előrejelzések készítése, ugyanakkor nem mellőzheti azt, különösképpen nem válságidőszakokban. Tanulmányom célja, hogy egy ökonometriai modell alkalmazásával előrejelzést adjak a koronavírusjárvány által kiváltott államadósság-ráták növekedésének várható mértékeire az Európai Unió tagországaiban. A vizsgálatot a válság lefutásának négy különböző verzióját feltételezve végzem el, az ötödik scenárióban pedig azt a makrogazdasági állapotot elemzem, amikor a válság véget ér. Bármelyik járványlefutási modellben a számítások eredményeként kapott várható államadósságráta-növekedések az országok között széles skálán szóródnak. Görögország, Olaszország és Spanyolország vonatkozásában azonban feltételezhetően kritikus értékeket fognak elérni
Nyugdíjrendszer a változó társadalomban
In the past three decades, several attempts in various directions have been initiated for reforming the pension system. The reforms are needed to ensure financial viability on the one hand, and to achieve greater justice, on the other hand. Parametric reforms are not enough. A paradigm shift is needed in the pension system! To that end, the insurance paradigm in the state pension system must be replaced with an investment paradigm, and, to be more specific, to the paradigm of investing into human capital. We don’t save for our older selves, we repay our predecessors what they invested in us. Our work pensions would be complemented by the second channel payable based on children or based on the voluntary pension fund. The latter should be chosen by those who do not or could not have children. If they do, eventually, have children, they can change to the children-based pension channel. The proposed reform would result in greater justice at all events. It would, however, be a viable step. It could have a significant role in strengthening family solidarity, encouraging having children and the mitigation of demographic problems.Három évtizede folynak különböző irányú kísérletek a nyugdíjrendszer reformjára. A reformokra egyrészt a finanszírozhatóság biztosítása, másrészt a nagyobb igazságosság elérése érdekében van szükség. Nem elegendők a parametrikus reformok. Paradigmaváltás kell a nyugdíjrendszerben! Ezért az állami munkanyugdíjrendszerben a biztosítási paradigmát befektetési paradigmára kell változtatni, méghozzá alapvetően a humán tőkébe történő befektetés paradigmájára. Nem magunknak teszünk félre öreg korunkra, hanem törlesztjük elődeinknek, amit belénk fektettek. Munkanyugdíjunkat kiegészítené a gyermekek után járó vagy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításon alapuló második csatorna. Utóbbit azoknak célszerű vállalni, akiknek nincs, vagy nem lehet gyermeke. Ha időközben gyermekeik lesznek, átválthatják e megtakarítást a gyermekek alapján történő nyugdíjcsatornára is. A javasolt reform mindenképpen nagyobb igazságosságot eredményezne. Ugyanakkor megvalósítható lépés lenne. A családi szolidaritás erősítésében, a gyermekvállalás bátorításában, a demográfiai problémák enyhítésében komoly szerepe lehetne
Véget ér-e a számolni tudók felelőssége a határhasznok határánál? Reflexió Mihályi Péter: A gyermekvállalás határhasznai és határköltségei című cikkére
In his article published in the 2019/4 issue of the Public Finance Quarterly, Péter Mihályi argues that in Hungary, population reduction and aging cannot be significantly reduced within national frameworks, no matter how large the amount of money by which the state tries to reduce the individual costs of childbearing is. In contrast, on the one hand, this article points out that there are realistic options for reducing the gap between the number of children desired and the number of children actually delivered, and thereby significantly increasing the fertility rate. On the other hand, the article outlines a number of factors (emigration, high rates of childlessness) that should be taken into account when designing a model for the individual utility of childbearing, and thus give families additional aspects to consider when making decisions in terms of childbearing.Mihályi Péter a Pénzügyi Szemle 2019. 4. számában megjelent cikkében matematikai modellek felállításával amellett érvel, hogy Magyarországon a népességfogyás és az elöregedés nemzeti keretek között számottevően nem enyhíthető, akármilyen nagy pénzösszeggel is próbálja az állam csökkenteni a gyermekvállalás egyéni költségeit. Ezzel szemben a jelen cikk egyrészt arra mutat rá, hogy a vágyott és a ténylegesen vállalt gyermekszám közötti különbség mérséklésére és ezáltal a termékenységi ráta érzékelhető növelésére van reális lehetőség. Másrészt a cikk több olyan tényezőt (külföldre vándorlás, gyermektelenek magas aránya) is felsorakoztat, amelyeket a gyermekvállalás egyéni hasznosságát bemutató modell megalkotásánál indokolt lenne figyelembe venni, és ezáltal a családoknak is további szempontokat adni gyermekvállalási döntéseik meghozatalához
A kicsi szép? Tanulás és fejlődés a kisvállalkozásokban
This article investigates the process of workplace learning in small firms in a Hungarian context. The exploratory study focuses upon two small firm-specific factors having a crucial impact on workplace learning, namely the role of the owner/ manager and the role of networks in small firms’ learning. Building upon 11 semi-structured qualitative interviews with owners/managers of small businesses, the study addresses three main research questions: (1) What specificities of workplace learning in small firms can be identified? (2) What role does the owner/manager play in shaping the learning environment in small businesses? (3) How can the owner/manager’s networking activities contribute to effective learning in small businesses? The results suggest that, although often not addressed as learning, small business owners very consciously develop and manage the learning process and environment in their firms.Ebben a tanulmányban a magyarországi kisvállalkozások munkahelyi tanulási folyamatait elemezik a szerzők. Feltáró célú írásuk a kisvállalkozásoknál zajló munkahelyi tanulás két meghatározó tényezőjét vizsgálja: a tulajdonos/vezető, valamint a vállalkozások kapcsolatrendszerének és az őket körülvevő hálózat szerepét. Kutatásuk során kisvállalkozások tulajdonosaival, vezetőivel félig strukturált, kvalitatív interjúkat készítettek. A következő három fő kérdésre kerestek választ: (1) Mi jellemzi a kisvállalkozások munkahelyi tanulását? (2) Milyen szerepet játszik a kisvállalkozás tulajdonosa/vezetője a tanulási környezet alakításában? (3) Hogyan járul hozzá a tulajdonos/vezető kapcsolatépítő tevékenysége a kisvállalkozások hatékony tanulási folyamataihoz? Tanulmányuk eredményei azt mutatják, hogy – bár gyakran nem tanulásnak nevezik – a kisvállalkozások tulajdonosai tudatosan fejlesztik és menedzselik a munkahelyi tanulás folyamatát és annak környezetét
A minőség biztosításának kihívásai a magyar felsőoktatásban
Hungarian higher education institutions are primarily characterized by state-coordinated culture. The legislation focuses on the quality-related procedures and responsibilities, and based on the authors’ document analyses, they concluded that direct ministry intervention is a widely used tool and the concept of quality is linked to the quality perception of the Ministry. The quality management documentation system of the Budapest University of Technology and Economics includes parts from every group of Clark’s typology. The key element of the documentation system is the TQM philosophy, and examining the university’s quality management system according to that, related to customer focus, most of the stakeholders’ opinions are monitored. Currently, this system includes four parts: concentrating on the graduates, the enrolled students, the BME Job Fair Exhibitors and the secondary school students attending the University’s Open Day. The continuous assessment of stakeholders’ opinions and analysis of results could provide a basis for educational development programs.A magyar felsőoktatási intézményekre elsődlegesen a hivatali, állami fenntartású intézményi kultúra jellemző. A jogszabályokban a minőséghez fűződő eljárások, hatáskörök vannak a fókuszban – a dokumentumelemzések alapján megállapítható, hogy a közvetlen fenntartói beavatkozás elterjedt eszköz és a minőség fogalma elsősorban a fenntartó minőségérzékeléséhez kapcsolódik. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem minőségmenedzsment dokumentációs rendszerében a Clark-féle tipológia mindhárom eleme megjelenik. A dokumentációs rendszer meghatározó eleme a TQM-filozófia, mely szerint vizsgálva az egyetem minőségmenedzsment-rendszerét, látható, hogy a vevőközpontúság alapelvhez kötődően a legtöbb érintett véleményét nyomon követi. Jelenleg négy részből áll ez a rendszer, melyek fókusza a végzettek, a felvett hallgatók, a Műegyetemi Állásbörze kiállítói és az egyetem Nyílt Napján részt vevő középiskolások. Az érintettek véleményének folyamatos felmérése, az eredmények elemzése oktatásfejlesztési programok bázisát adhatják
A diákkori csapatversenyek hatása a munkahelyi versenyszituációkban tanúsított magatartásrra empirikus vizsgálat alapján
Among the fundamental concepts of economics perhaps competitiveness is discussed the most in scientific literature. Each author addresses a different aspect of it. However, authors they rarely deal with the direct relationship between workplace rivalry and participation in sports. The current paper analyses this question in the framework of a research study based on a questionnaire drawn up by the authors. The authors search for the impact of team sports performed during childhood on behaviour observable in adulthood competitive situations in the workplace. While doing so, they grouped the respondents under demographic characteristics on the one hand, and on the basis of educational achievement and working position on the other hand. The present investigation focused on childhood and adulthood motivations for competing. Significant relationships between them have been clearly demonstrated. The authors have verified that some of the circumstances incentivising school-age children to compete still prevail in adulthood. In addition, the phenomenon of motivations turning from external to internal has also been observed and change in the opposite direction can be observed as well. The results show both the importance of researching this area and the practical usefulness of the experiences.A közgazdaságtan alapfogalmai közül talán a versenyképességgel foglalkozik a legtöbbet a szakirodalom. Ezt az egyes szerzők különböző szempontokból vizsgálják. Viszonylag ritkán foglalkoznak azonban a sport és a munkahelyi verseny közötti közvetlen kapcsolattal. Jelen munka egy saját kérdőíven alapuló kutatás keretében elemzi a kérdést. A szerzők a diákkorban versenyszerűen űzött csapatsportok hatását vizsgálják a felnőttkori munkahelyi versenyszituációkban megfigyelhető magatartásra, kiegészítve az egyéni sportokra vonatkozó korábbi munkájukat. Ennek során egyrészt a demográfiai jellemzők, másrészt az iskolai végzettség, illetve a munkahelyi beosztás alapján csoportosították a válaszadókat. Jelen vizsgálat az iskolai és a felnőttkori versenymotivációkra fókuszált. Ezek között sikerült szignifikáns kapcsolatokat kimutatni. A szerzők igazolták, hogy az iskoláskorban versenyzésre késztető tényezők egy része változatlanul hat felnőttkorban is. Vannak továbbá külsőből belsővé alakuló motivációk is, valamint ellenkező irányú változás is megfigyelhető. Az eredmények jelzik a terület kutatásának fontosságát és a tapasztalatok gyakorlati felhasználhatóságát egyaránt
Az értékválasztás és a kognitív életkor közötti kapcsolat a magyar 50 év feletti lakosság körében
The understanding of elderly people is critical in today’s ageing societies. This study aims to introduce the relationship between cognitive age and personal values among people over 50 years old, as well as to demonstrate the changes in this situation in Hungary through a comparison of current results to a similar study from 2010. According to the authors’ data, Hungarian elderly people have a lower cognitive age than their chronological age and this difference corresponds to values common in developed societies. Furthermore, the relationship between cognitive age and personal values has been confirmed and elderly people have been proved to be different in the importance and realisation of personal values according to their subjective age.Az időskorúak megértése meghatározó jelentőségű az elöregedő társadalmakban, így Magyarországon is. Jelen tanulmány az 50 év feletti fogyasztók körében tanulmányozza a kognitív életkor és a személyes értékek közötti kapcsolatot. A szerzők egy országos lakossági online adatfelvétel segítségével elemzik az értékek és a kognitív életkor közötti összefüggést, amelyet egy hasonló és közel tíz évvel ezelőtti adatfelvétel adataival is összehasonlítanak. Eredményeik szerint a magyar 50 év feletti fogyasztók kognitív életkora alacsonyabb, mint a tényleges életkoruk és ez a különbség mára megfelel a fejlett gazdaságok lakosságára jellemző értéknek. A kognitív életkor és értékek közötti összefüggés megerősítést nyert, és megállapítható, hogy az idős fogyasztók szubjektív életkoruk alapján eltérést mutatnak a személyes értékek fontosságában és megvalósulásában
Az érzelmi intelligencia és a kiégés kapcsolatának vizsgálata oktatóknál: Az érzelmiintelligencia-fejlesztés szerepe a szervezeti kultúra alakulásában
The development of emotional intelligence results in a kind of (leadership) presence which supports the operation of organizational culture. In this study the author argues that the development of emotional intelligence serves as a protecting factor against burn-out. After presenting previous studies, an intelligence-centred development conception is outlined which is based on an empirical study carried out with teachers (N=292). Medium and strong correlation can be detected between emotional intelligence and the different levels of burn-out, emotional intelligence affects immediately and negatively the different levels of syndromes of burn-out. The moderator role of gender and age could be identified and the mediator role amongst the emotional intelligence factors in the mode of actions affecting burn-out could be also detected. According to the results and the review of previous literature it can be stated that with the development of emotional intelligence a more resistant work environment, more resilient employees and a healthier corporate culture can be shaped.Az érzelmi intelligencia fejlesztése olyan (vezetői) jelenlétet eredményez, amely támogatja az egészséges szervezeti kultúra működését. A szerző tanulmányában amellett foglal állást, hogy az érzelmi intelligencia fejlesztése védőfaktorként szolgál a kiégéssel szemben. Saját és mások korábbi vizsgálatait ismertetve egy érzelmiintelligencia-központú fejlesztési koncepciót vázol fel, melynek középpontjában egy oktatókon elvégzett empirikus kutatás eredményei állnak (N=292). Korrelációvizsgálatot és regresszióelemzést végzett el, melyek eredményei alapján elmondható, hogy az érzelmi intelligencia és a kiégés különböző szintjei között közepes és erős korreláció mutatható ki, az érzelmi intelligencia közvetlen, negatív hatást gyakorol a kiégés tünetegyüttes egyes szintjeivel szembeni fogékonyságra. Az elemzések során sikerült azonosítani a nem és a kor moderátorszerepét, valamint az érzelmiintelligencia-tényezők közötti mediátori szerepet a kiégésre gyakorolt hatásmechanizmusokban. A vizsgálat eredményei, valamint a korábbi szakirodalmi megállapítások alapján elmondható, hogy az érzelmi intelligencia fejlesztésével ellenállóbb munkahelyi környezet, reziliensebb munkavállaló és egészségesebb vállalati kultúra alakítható ki
A pszichológiai szerződés szakirodalmi összefoglalója
In organisational research, examining the employer-employee relationship is a popular subject. The relationship is also explored with the psychological contract theory. The author presents a theory with its central themes and places it within a social perspective to suggest a more exact measure. The study is a theoretical summary. Its aim is to introduce and present the theory in the Hungarian literature. Presenting the most cited works, the focus is on a review of methodological views reflecting on the construct. The construct and its theories can be approached by social, psychological, and sociological aspects, in which we emphasise the psychological one. The construct bearing paradox can be resolved. For application, attachment theory is recommended. By understanding and reviewing the theory, more exact research designs can be planned improving the validity of results. If comparative studies can be built by it, a standard measure of the construct would be possible.A szervezeti kutatások területén népszerű téma a munkaadó és a munkavállaló kapcsolatának vizsgálata. Ezt a kapcsolatot a pszichológiai szerződés konstruktum és fogalomrendszerével megalkotott elméletekkel is kutatják. A szerző a tanulmányban a pszichológiai szerződést és központi témáit mutatja be. Kísérletet tesz arra, hogy társadalmi szintű relevanciájára rámutasson, és egzaktabb mérési eljárásokat javasoljon. A tanulmány elméleti összefoglaló. Célja, hogy a magyar nyelvű szakirodalomban bemutassa a pszichológiai szerződést. A legtöbbet hivatkozott munkák bemutatását követően a fókusz a konstruktumra reflektáló módszertani észrevételek áttekintésén volt. A konstruktum és az elméletek a pszichológiai hangsúly mellett szociálpszichológiai és szociológiai aspketusból megközelíthetők.A paradoxont hordozó fogalom kontextuálisan feloldható. Az alkalmazhatósághoz javasolt elmélet a kötődéselmélet.A pszichológiai szerződés konstruktum és elméletek megértésével, felülvizsgálatával egzaktabb kutatási design-ok tervezhetők így javítva az eredmények validitását. Ha így születnek komparatív tanulmányok, a konstruktum standardizálhatóvá válhat
Egynapos desztinációk követése a közösségi médiában közvetített fényképeken keresztül – a Balaton-felvidék és a Dunakanyar elemzése és összehasonlítása
The aim of this study is to present through tourist photography the digital traces of excursions to two Hungarian tourism regions, the Balaton-felvidék (Northern Balaton region) and the Dunakanyar (Danube Bend), deducing statistically relevant data on patterns of freetime usage. The methodology used can gather data on the tourism-related consumption of visitors who did not use registered accommodation, usually on one-day trips, excursions, or sleeping in their own weekend houses. These “invisible” types of visits are hard to measure with other statistical methods. The images retrieved from social media sites tell much about the most hidden motivations of visitors and reveal the secondary attractions not listed in mainstream tourism statistics. The images analysed already contain geotags containing the exact location where the pictures were taken, and so a complete mapping of the demand side of tourism and its spatial system can be made. The methodology allowed us to measure the proportion of visitors from Budapest among all those to these regions and to map the differences in spatial behavior of visitors from the capital and foreign tourists, but also of weekend house owners in the regions. We could also measure the importance of different tourism-related activities and of gastronomy.A tanulmány célja, hogy bemutassa két turisztikai régió – a Balaton-felvidék és a Dunakanyar – kiránduló turizmusának közösségi médiában közzétett fényképes lenyomatait, és az azokból leszűrhető statisztikailag is releváns szabadidőhasználati mintázatokat. A más módszerekkel nehezen mérhető, így eddig rejtve maradt láthatatlan turizmus feltérképezésére ajánlott elemzési módszer módot nyújt a regisztrált szálláshelyeket igénybe nem vevő, hétvégi 1-2 napos látogatások, kirándulások, illetve a saját hétvégi házakban töltött vakációk során történő turisztikai fogyasztás felmérésére is. A látogatók közösségi médiában közreadott fényképei képesek feltárni a turisztikai viselkedés legrejtettebb motivációit, illetve egy régió legkisebb léptékű desztinációit, ezáltal a keresleti oldalról mérhető teljes turisztikai térhálózatot, hiszen a digitális fényképek legtöbbje egy geotag révén már a készítés pontos helyének koordinátáit is tartalmazza. A tanulmány módszereinek segítségével kimutattuk, hogy a két régióban mekkora a budapesti látogatók valós aránya, miben térnek el a budapestiek és a nyaralótulajdonosok kirándulási szokásai a külföldiekétől, és hogy a régiók különböző településein milyen szabadidős és fotózási lehetőségeket találnak a látogatók