Corvinus Journals (Corvinus University of Budapest)
Not a member yet
1012 research outputs found
Sort by
A szervezeti polgár magatartás és az észlelt szervezeti kultúra összefüggései a köz- és a versenyszféra munkavállalóinak körében
Get PDFThe aim of this study was to explore the statistical relationship between perceived organizational culture and organizational citizen behaviour among public and private sector employees. For this purpose, the authors used a questionnaire survey to collect primary data; testing was performed on a convenience sample. After receiving a total of 410 evaluable responses, data were analysed using non-parametric statistical tests. Based on the results, it can be concluded that there is a correlation between private sector employees’ organizational citizen behaviour and characteristics of all four perceived culture types. However, only the perceived clan and hierarchy culture traits are related to public sector respondents’ organizational citizen behaviour. The research also highlighted that all dimensions of organizational civic behaviour are higher in the public sector. Furthermore, the characters of market, adhocracy and clan culture are greater perceived by employees working in the competitive sector.A tanulmány célja feltárni, hogy a közszférában és a versenyszférában dolgozó munkavállalók által észlelt szervezeti kultúra, valamint az általuk tanúsított szervezeti polgár magatartás között van-e statisztikailag kimutatható kapcsolat. Ennek érdekében a szerzők kérdőíves megkérdezést alkalmaztak, kényelmi mintán történt a tesztelés. Az összesen 410 értékelhető válaszív beérkezését követően nem-paraméteres statisztikai próbák segítségével elemezték az adatokat. Az eredmények alapján megállítható, hogy a magánszférában dolgozó válaszadók körében mind a négy észlelt kultúratípus jellegzetességei, az állami szektorban foglalkoztatott megkérdezettek esetében pedig csupán az észlelt klán- és hierarchiakultúra jegyei vannak összefüggésben a szervezeti polgár magatartással. A kutatás emellett arra is rávilágított, hogy a szervezeti polgár magatartás minden dimenziója magasabb az állami szektorban foglalkoztatottak minősítései alapján, a versenyszektorban dolgozó megkérdezettek pedig fokozottabban észlelik a piac, az adhokrácia és a klánkultúra jegyeit
What qualities do government-owned venture capital investors seek in a new venture? A comparison of investment criteria across pre-seed, seed, and expansion stage startups
Get PDFPrivate venture capital (VC) investors usually do not invest in early life-cycle stage startups such as seed and pre-seed companies, since investment size typically doesn’t reach investment thresholds. The entry of governments with fund managers to venture capital markets presents seed and pre-seed companies with the opportunity to receive funding. This paper examines the main investment preferences of Hungarian government-owned venture capital investors regarding pre-seed, seed, and expansion stage startups. Verbal protocol analysis enabled examination of the screening process in real-time in all three life-cycle stages. It is found that governmental VC funds mostly value financial indicators followed by market-related qualities while private VCs value these characteristics in alternate formation. However, in the pre-seed stage, the financial acumen and capabilities of management teams form the main criteria in similarity to angel investors. Governmental VCs also greatly seek innovational value in target firms.A magánpiaci kockázati tőkebefektetők jellemzően nem fektetnek be olyan korai fázisú induló vállalkozásokba, mint a magvető és inkubációs fázisú cégek, mivel a befektetési nagyság nem éri el a küszöbértéket. Az állam belépése a kockázati tőkepiacra a saját alapkezelőivel lehetőséget nyújtott magvető és inkubációs fázisú cégeknek a finanszírozású megszerzésére. Ez a cikk a magyar állami tulajdonú kockázatitőke-befektetők főbb befektetési preferenciáit elemzi az inkubáiós, magvető és növekedési fázisú induló vállalkozások tekintetében. A szerzők a verbal protocol elemzés segítségével képesek voltak valós időben adatokat gyűjteni a befektetések szűrési folyamatáról mindhárom fejlettségi életszakaszban. Azt találták, hogy az állami kockázati tőkés a pénzügyi és célpiaccal kapcsolatos tulajdonságokat értékeli a legtöbbre, pont fordítva a magánpiaci kockázati tőkésekhez képest. Az inkubációs szakaszban viszont a pénzügyi és menedzsmenttulajdonságok a legfontosabbak nekik, mint ahogy az üzleti angyaloknak is. Az állami kockázati tőkések továbbá nagy hangsúlyt fektetnek a céltársaságok innovációs értékére
A humánerőforrás-fejlesztés kihívásai a digitális átállás fényében: Kihívások, reakciók, törekvések és várakozások
Get PDFThe technological and social development in the world of globalising information is causing our environment to change at an unprecedented rate. The effects of these changes are being experienced in the world of work: new professions are emerging, while other occupations are being forgotten. This study considered the human resources challenges of Industry 4.0 and in particular, ways of dealing with how to prepare the (future) workforce for doing job in the digital environment, as well as what competencies are expected by companies that have taken steps in the digitalisation process. This empirical qualitative study revealed the entrepreneurial reaction, aspirations and motivations in relation to the challenges generated by Industry 4.0. The authors' goal was to analyse the opportunities and limitations of the processes and the participants’ role. They highlighted that, although experts agree on the indispensability of digital literacy and basic IT knowledge, these competencies are not named among the most required, expected skills.A technológiai és társadalmi fejlődés hatására, a globalizálódó információs világnak köszönhetően környezetünk példátlan ütemben változik. Ennek hatásai természetesen a munka világában is tapasztalhatók. Új területek tűnnek fel szemünk előtt, miközben évtizedek óta űzött szakmák merülnek a feledés homályába. A szerzők tanulmányukban az Ipar 4.0, vagyis a vállalkozások digitális átállásával összefüggő humánerőforrás-kihívásokra helyezték a hangsúlyt, különös tekintettel arra, miként lehet felkészíteni a (leendő) munkavállalókat a digitális környezetben ellátandó feladatokra, s milyen kompetenciákat vár el a dolgozóitól egy, a digitalizációs folyamatban már lépéseket tett vállalkozás. Az empirikus kutatás során kvalitatív vizsgálat keretében 31 vállalkozás mintáján keresztül tárták fel az Ipar 4.0 által generált kihívások humánerőforrás-fejlesztéssel kapcsolatos kérdéseit, a vállalkozások reakcióját, törekvéseit, motivációit. A tanulmány célja a folyamatokban rejlő lehetőségek, korlátok, a résztvevők szerepének további elemzése. A szerzők rávilágítanak arra, hogy bár a szakértők valamennyi munkakör kapcsán egyetértenek a digitális alapismeretek és az alapvető informatikai tudás nélkülözhetetlenségében, mégsem ezen kompetenciák nevesítik a szükséges, elvárt képességek sorában
Hidden preferences in social responsibility: The analysis of Erste SEEDS corporate social responsibility programme
Get PDFBanks are usually active in creating and operating corporate social responsibility (CSR) programmes for different reasons. This paper analyses the Erste Bank SEEDS programme, which is dedicated to entrepreneurs promoting social welfare in Hungary. A total number of 68 social entrepreneurs were selected from 203 applicants to participate in the programme. To detect the success factors, the paper examines all proposals with content analysis. Then, using a bivariate logistic regression, the research estimates the probability of getting selected and identifies three critical factors: the potential social impact, financial sustainability and the life cycle of the product or service. These results hint to the bank caring about social impacts but only if financial sustainability is assured. Some social activities (community building, health or sustainable lifestyle) are less preferred than others (employment). The main contribution of the study is to present how corporate social responsibility programmes can be analysed and what hidden requirements may be incorporated within them.A bankok vállalati társadalmi felelősségvállalása (CSR) különböző okokra vezethető vissza. A tanulmány az Erste Bank SEEDS programját vizsgálja, amely szociális jólétet elősegítő vállalatoknak szól Magyarországon. A 203 jelentkezőből összesen 68 társadalmi vállalkozás került a programba. A bekerülés sikertényezőinek felderítése a jelentkezők pályázatainak és értékelésük tartalomelemzésével, majd logisztikus regresszió segítségével a kiválasztás valószínűségének elemzésével valósul meg. Az elemzés a programba kerülés szempontjából három kritikus tényezőt tár fel: a társadalmi hatást, a pénzügyi fenntarthatóságot és a termék vagy szolgáltatás életciklusát. A bank tehát valóban törődik a társadalmi hatás elérésével, de csak abban az esetben, ha a projekt megvalósíthatósága és pénzügyi fenntarthatósága biztosított. Néhány terület, mint a közösségépítés vagy a fenntartható életmód, kevésbé preferált szemben a munkahelyteremtéssel. A tanulmány fő hozzájárulása annak bemutatása, hogy hogyan lehet elemezni a vállalati társadalmi felelősségvállalási programokat, és milyen rejtett követelmények lehetnek beépítve azokba
Munkavállalói elkötelezettség, elégedettség: Empirikus kutatás a közforgalmú gyógyszertárakban
Get PDFThe goal of the study is to survey the satisfaction of employees at public pharmacies in Hungary. This questionnaire was completed by 221 pharmacist workers. The authors were hoping to better understand the levels of satisfaction and commitment among employees in pharmacies and which factors are the most influential. The results show that employee satisfaction is far above average. The employees are the most satisfied with the working atmosphere and with the relationship between colleagues. Their satisfaction is mostly influenced by the personality of their boss, the salary system, and the work’s organization. They rated their commitment to their workplace as moderate. The professional commitment is the most decisive. Of the eight engagement profiles found in the literature, the dominant, affective, and the dominantly affective-normative profiles are missing. Since the survey conducted in this study cannot be extended to the general population, further quantitative research is necessary to provide more substantiated evidence for the results.A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a hazai közforgalmú gyógyszertárak munkavállalóinak elégedettségét. 221 gyógyszertári dolgozó töltötte ki a kérdőívet, mellyel arra keresték a választ, hogy mennyire elégedettek és elkötelezettek a munkavállalók a gyógyszertárakban, illetve melyek azok az elkötelezettség-komponensek és elégedettségi faktorok, amik leginkább befolyásolják ezek létrejöttét. Az eredményekből kiderült: a munkavállalók elégedettsége közepesnél jóval magasabb szintű, a munkahelyi légkörrel és a munkatársakkal kialakítható kapcsolatokkal a legelégedettebbek. Elégedettségüket leginkább a vezető személyisége, a bérezési rendszer és a munkaszervezés befolyásolja. A munkahelyük iránti elkötelezettségüket közepesre értékelték. A szakmai elkötelezettség a legmeghatározóbb. A szakirodalomban fellelhető nyolc elkötelezettségprofil közül hiányzik a domináns affektív és a dominánsan affektív-normatív profil. A tanulmányban elvégzett vizsgálat nem terjeszthető ki az alapsokaságra, az eredmények megalapozottabb bizonyítására további kvantitatív kutatások szükségesek
Treating students as partners - Is it so simple? : An empirical investigation of student partnership in a business education context
Get PDFThe challenges assigned by the ‘student as partner’ movement have redrawn the ways how students and academic staff actively collaborate for the sake of successful teaching and learning. To gain competitive advantage, higher education institutions should understand what student partnership means in their context and decide how to talk about and act upon it. The primary purpose of this paper is to reveal how student partnership is interpreted by our students and lecturers who took part in an online brainstorming session and in an online application of the Q organizing technique to rank the concepts resulting from the previous brainstorming session. The results have been utilized to identify the main similarities and differences between students’ and lecturers’ interpretations. Neither students, nor lecturers could be treated as homogeneous groups, which also raises challenges to find the right mix of institutional answers to the conceptualization of student partnership.A felsőoktatásban hallgatókat partnerként kezelő mozgalom alapvetően átformálta a hallgatók és az oktatók közötti aktív együttműködések formáit és alkalmazott módszereit a tanítás és tanulás együttes sikere érdekében. Az intézmény által realizálható versenyelőny meghatározó eleme lehet, ha az intézmény tudatosan foglalkozik a hallgatói partnerség intézményi értelmezésével és azzal, hogy milyen erőfeszítésekre van szükség az e téren deklarált intézményi célok megvalósításához. A cikk célja egy ilyen intézményi gyakorlat bemutatása: hallgatóink és oktatóink egy-egy csoportját online ötletrohamra hívtuk a témában, majd a Q-módszertan online alkalmazásának segítségével rendszereztük az így összegyűjtött ötleteket annak felmérésére, hogy milyen hasonlóságok és különbségek azonosíthatók a hallgatók és az oktatók értelmezései között. A kapcsolódó faktoranalízis alapján megállapítottuk, hogy sem a hallgatókat, sem az oktatókat nem lehet homogén csoportként kezelni a hallgatói partnerség értelmezésekor, ami komoly kihívásokat támaszt akkor, amikor az intézmények a hallgatói partnerség kialakításához és fejlesztéséhez kapcsolódó intézményi reakciók megfelelő „vegyületét” szeretnék meghatározni
Előszó: A II. Farkas Ferenc Nemzetközi Tudományos Konferencia (FFISC) best paper díjazott tanulmányainak bemutatásához
No full textOkos turizmus és okos rendezvények vizsgálata a Székesfehérvári Királyi Napok tükrében
Get PDFThe impact of digitalisation on the tourism industry is indisputable on both the demand and the supply side. Typically, the booking of services and the interpretation of attractions have become the focus of online and digital solutions, but in the case of events, all of these solutions can play a role. It can also be seen that, in the life of larger cities, smart tourism applications are popular, but does this apply to smaller domestic cities and countryside destinations? The examination of all these topics is the focus of our present article, addressing the following research question: What can smart tourism mean in the case of Székesfehérvár and how can the demand for a smart event be characterized in terms of the Royal Days? To examine the questions, we conducted qualitative in-depth expert interviews with 13 key service providers, as well as demand-side research using a questionnaire with the help of the local Destination Management Organization (DMO), reaching 414 meaningful answers among visitors at the 2019 Royal Days.A digitalizáció hatása a turisztikai iparágra elvitathatlan mind a keresleti, mind a kínálati oldalt tekintve. Jellemzően a szolgáltatások foglalása, az attrakciók interpretációja kerül az online és digitális megoldások középpontjába, ugyanakkor a rendezvények esetében mindezen megoldások éppúgy szerepet kaphatnak. Az is látható, hogy a nagyvárosok életében népszerűek az okos turisztikai applikációk, de vajon mi a helyzet a kisebb hazai városokkal, a vidéki desztinációkkal? Mindezen témák vizsgálata áll jelen cikkünk középpontjában, az alábbi kutatási kérdésben összegezve: Mit jelenthet az okos turizmus Székesfehérvár esetében, és hogyan jellemezhető az okos rendezvény iránti kereslet a Királyi Napok tekintetében? A kérdések vizsgálatához egyrészt 13 szolgáltatóval készítettünk kvalitatív szakértői mélyinterjút, másrészt keresleti oldali kutatást végeztünk a helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet (TDMSZ) segítségével, mely során kérdőíves megkérdezésünkre 414 értékelhető választ kaptunk a 2019. évi Királyi Napok látogatóinak köréből
Lakossági zöldpénzügyek: fókuszban a kereslet
Get PDFBased on a retail questionnaire survey conducted in the framework of the BME-MNB cooperation we aimed to answer to the following main research questions: 1) how the households’ environmental and financial knowledge and attitudes are related to the demand for green financial products, 2) how significant (price) support shall be used to channel Hungarian consumers towards more sustainable financial products. In addition, we aimed to explore the households’ green and financial knowledge and attitudes. During the study, aggregate indices and indicators were created to study the main issues, which formed the basis of the analysis. The Hungarian population generally has a positive attitude towards environmental protection. Respondents tend to underestimate their green knowledge and their financial knowledge prudence. Education and financial literacy are also the most important in terms of financial and green knowledge and attitudes. Concerning personal green attitude, it can be said that the pragmatism provided by the financial possibilities is decisive in everyday life. Demand for financial products is most affected by pricing, green and financial knowledge indices, and age (demography). Based on the results, only a significant price subsidy could steer domestic consumers towards more sustainable financial products.A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) együttműködése keretében készült lakossági kérdőíves felmérésben a következő fő kutatási kérdésekre kerestünk választ: 1) a lakosság környezetvédelmi és pénzügyi ismeretei és attitűdje milyen kapcsolatban áll a zöldpénzügyi termékek iránti kereslettel, 2) mennyire jelentős (ár)támogatással lehet a hazai fogyasztókat a fenntarthatóbb pénzügyi termékek felé terelni. Ezek mellett a lakosság zöld- és pénzügyi ismerete, valamint attitűdje egyéb összefüggéseit is fel kívántuk tárni. A vizsgálat során összegző indexeket és indikátorokat kreáltunk a főbb kérdések vizsgálatára, ezek képezték az elemzés alapját. A magyar lakosság a környezetvédelemhez általában pozitívan viszonyul. A válaszadók zöldismereteiket inkább túl-, pénzügyi ismereteiket és óvatosságukat pedig inkább alulértékelik. A pénzügyi és zöldismeret és -attitűd szempontjából is az iskolázottság és a pénzügyi műveltség a legmeghatározóbb. A személyes zöldattitűd kapcsán elmondható, hogy a hétköznapokban az anyagi lehetőségek adta pragmatizmus a döntő. A pénzügyi termékek iránti keresletre az árazás, ezen kívül az indexek közül a zöld- és pénzügyi ismeretek, a demográfiai változók közül pedig az életkor hat leginkább. A kapott eredmények alapján csak egy jelentősebb ártámogatással lehetne a hazai fogyasztókat a fenntarthatóbb pénzügyi termékek felé terelni
A Covid–19 első hullámának hatása a gazdasági felsőoktatásban tanuló hallgatók pénzügyi biztonságára
Get PDFOur study examines the financial literacy of students in higher education studying economics. Literature shows that financial literacy is becoming more valuable, but this increasingly important knowledge is not accompanied by practical results. Therefore, the sense of financial security is also reduced, especially if an unexpected major economic crisis occurs. The reasons for this decline have been investigated. Hungarian and foreign students were interviewed in a two-phase offline questionnaire survey. The first wave of COVID-19 took place between the two surveys to model the economic crisis. The questions assessed students’ theoretical knowledge, financial behaviour, and attitudes towards finance. We also asked how they rated their own financial situation and sense of security. After statistically processing the responses, linear models were set up to identify the factors that played a role in the development of financial security. Our most important result is that the year of the survey influences all dimensions of financial culture, which verifies the role and effect of the crisis caused by the outbreak.Tanulmányunk a felsőoktatásban tanuló, gazdasági képzésre járó hallgatók pénzügyi kultúráját vizsgálja. A szakirodalmi adatok szerint felértékelődnek a pénzügyi ismeretek, viszont ehhez az egyre fontosabb tudáshoz nem társulnak gyakorlati eredmények. Ezért a pénzügyi biztonságérzet is csökken, különösen akkor, ha egy váratlan jelentős gazdasági krízis is kialakul. Ennek a csökkenésnek az okait vizsgáltuk. Magyar és külföldi hallgatókat kérdeztünk kétfázisú, offline kérdőíves felmérésben. A két lekérdezés között zajlott le a Covid–19-járvány első hulláma, ezzel modelleztük a gazdasági krízishelyzetet. A kérdésekkel felmértük a diákok elméleti tudását, pénzügyi viselkedését és a pénzügyekhez fűződő viszonyát. Rákérdeztünk továbbá arra is, hogyan értékelik saját pénzügyi helyzetüket és biztonságérzetüket. A válaszok statisztikai feldolgozása után lineáris modellek felállításával határoztuk meg azokat a tényezőket, amelyek szerepet játszanak a pénzügyi biztonság alakulásában. Legfontosabb eredményünk, hogy a felmérés éve a pénzügyi kultúra minden dimenzióját befolyásolja, ami igazolja a járvány okozta krízis szerepét és hatását