Corvinus Journals (Corvinus University of Budapest)
Not a member yet
1012 research outputs found
Sort by
A kárpátaljai lakosság vallási attitűdje és viszonyulása a vallási turizmushoz
Full text linkThe historical legacy of Transcarpathia is the multi-ethnic character of its population and, in this context, its religious diversity. Throughout history, the peaceful coexistence of different religions has preserved a number of religious traditions and sacred architectural monuments. This is not only a testimony to the past, but also the background to the life of a still strongly religious population. Peace – hopefully, to come soon – will also provide an opportunity for the development of religious tourism, among other things, which would be well-suited to the area. This, however, will also require a positive attitude and identification with religious tourism on the part of the local population. In this context, a questionnaire survey covering the whole of Transcarpathia is being carried out to investigate the religious attitudes of the population and their attitude to religious tourism.Kárpátalja történelmi öröksége a lakosság multietnikus jellege, s ezzel összefüggésben a vallási sokszínűsége. A történelem során a felekezetek békés együttéléséből is fakadóan számos vallási hagyomány, illetve szakrális építészeti emlék őrződött meg, amelyek nemcsak a korábbi idők lenyomatai, hanem a ma is erősen vallásos lakosság életének is színteréül szolgálnak. Az orosz-ukrán konfliktus lezárását követő béke lehetőséget teremt többek között a jó adottságokkal bíró vallási turizmus fejlesztéséhez. Ehhez azonban szükséges a helyi népesség pozitív hozzáállása és azonosulása a vallási turizmussal. Ennek kapcsán egy egész Kárpátalját átfogó kérdőíves felméréssel kutatjuk a lakosság vallási attitűdjét és a vallási turizmushoz való viszonyulását
Az Európai Unió versenyképessége a humán tőke tükrében – ami a Draghi-jelentésből kimaradt
Full text linkResearch on the competitiveness nexus has long underpinned economic policy theory and practice. It has focused on finding technical solutions to questions about economic growth, welfare, sustainability, and many other equally pressing issues. One might think it is challenging to make new waves in an issue that has been so actively researched. However, former European Central Bank President Mario Draghi has managed to attract the attention of economists and governmental organizations in many countries with his recently published Draghi Report on competitiveness problems in the European Union and how they can be addressed, even such experts who had not previously looked at the issue in depth joined the discussion.We begin our presentation of the main findings of the Draghi report with some of the key takeaways from the US response. The report itself, dealing with the facts indicating that the European Union is falling behind the United States and China in terms of competitiveness, stresses that European countries need new measures and substantial investment to maintain and improve their competitiveness. The US authors we quote raise questions about the growth advantage of the US economy. They show that industrial production growth in the US has also slowed considerably, and that the EU’s lag is not dramatic. They argue that the lag is primarily explained by the strengthening of the dollar and demographic factors. There are also very different trends depending on the indicators used to measure it.In terms of productivity per hours worked, measured in terms of purchasing power parity, many European countries are ahead of the US growth rate. On average, European workers have shorter working hours and take longer holidays.The Draghi report touches on the quality and quantity of human capital, skills, and competencies in the context of the EU-US innovation gap. However, the report does not address potential workers’ physical and mental health. Absences from work due to physical and mental illness affect workplace efficiency and productivity. In the second part of our paper, we will explore how research on this topic paints a worrying picture. We present the actions that are necessary in this area. In another paper published in the Financial Time on November 1, 2024, Draghi (2024a) highlights the issue of his proposed significant public investment needs and EU fiscal rules. We conclude with a discussion of taxation and changes to fiscal rules.A versenyképesség összefüggéseinek kutatása régóta a gazdaságpolitika elméleti és gyakorlati megalapozását szolgálta. Hangsúlyozottan szakmai megoldásokat keresett a gazdasági növekedéssel, a jóléttel, a fenntarthatósággal és sok más hasonlóan égető problémával kapcsolatos kérdés megválaszolására. Azt gondolhatnánk, hogy nehéz egy ennyire aktívan kutatott kérdésben új hullámokat gerjeszteni. Mégis az Európai Központi Bank korábbi elnökének, Mario Draghinak sikerült sok ország gazdasági szakemberei és kormányzati szervezetei figyelmét felkelteni a közelmúltban publikált Draghi-jelentéssel, mely az Európai Unió versenyképességi problémáival és azok lehetséges kezelésével foglalkozik. Olyan szakemberekét is, akik korábban ezzel a kérdéssel nem foglalkoztak behatóan.
Írásunkban a Draghi-jelentés főbb megállapításainak ismertetését annak amerikai visszhangjának néhány fontos megállapításával kezdjük. Maga a jelentés az Európai Uniónak az Egyesült Államok versenyképességétől való lemaradásának fenyegető rémétől tartva hangsúlyozza, hogy az európai országoknak új intézkedésekre és jelentős beruházásokra van szükségük a versenyképességük megőrzése és javítása érdekében. Az általunk idézett amerikai szerzők kérdőjeleket fogalmaznak meg az amerikai gazdaság növekedési előnyével kapcsolatban. Bemutatják, hogy az ipari termelés növekedése az Egyesült Államokban is jelentős mértékben lassult, és hogy az EU lemaradása nem drámai. Szerintük a lemaradás nagyrészt a dollár erősödésével és demográfiai okokkal magyarázható. A méréshez használt mutatóktól függően is nagyon eltérő tendenciák mutathatók ki. Az egy munkaórára vetített vásárlóerő paritáson mért termelékenység alakulásában sok európai ország megelőzi az Egyesült Államok növekedési mutatóját. Az európai munkás munkaideje átlagosan rövidebb és hosszabb a szabadsága is.
A Draghi jelentés az EU és az USA közötti innovációs szakadék kapcsán érinti a humántőke minőségének és mennyiségének kérdéseit, a képességek, készségek problémakörét. A jelentés azonban nem foglalkozik a potenciális munkavállalók fizikai és mentális egészségével. A fizikai és a mentális betegségek miatti munkahelyi távollétek befolyásolják a munkahelyi hatékonyságot, termelékenységet. Írásunk második részében feltárjuk, hogy az e témában végzett kutatások aggasztó képet mutatnak. Bemutatjuk az ezen a téren feltétlenül szükséges teendőket.
Draghi egy másik írásában kiemelten foglalkozik az általa javasolt jelentős állami beruházási igény és az EU fiskális szabályinak kérdésével. Írásunk végén kitérünk az adózás és a fiskális szabályok változásának kérdéskörére.
Új kihívások a számvitel, a könyvvizsgálat és az adózás területén – Beszámoló a VII. Bosnyák János Nemzetközi Emlékkonferenciáról
Full text linkOn 14 February 2024, the VII János Bosnyák1 International Commemorative Conference was held at the Corvinus University of Budapest. The event traditionally provides an opportunity for academics and PhD students from higher education institutions to present the results of their research, to discuss the conclusions in the context of practical experience, and to jointly reflect on the challenges and possible solutions for the problems identified. Following is a summary of the key ideas and messages from a selection of the speakers at the conference.2024. február 14-én került megrendezésre a VII. Bosnyák János1 Nemzetközi Emlék-konferencia a Budapesti Corvinus Egyetemen. Az esemény hagyományosan lehető-séget biztosít a felsőoktatási intézmények oktatói és PhD-hallgatói számára, hogy bemutassák kutatásaik eredményeit, megvitassák azokat a gyakorlati tapasztalatok-kal összefüggésben, valamint közösen gondolkodjanak a felmerülő kihívásokról és a lehetséges megoldásokról. Az alábbiakban összefoglaljuk a konferencia néhány előadójának legfontosabb gondolatát, üzenetét
Integritás, oktatás és erkölcsi megújulás – nemzetközi tapasztalatok és hazai tanulságok
Full text linkThe scandal that broke out in Brazil in 2014 came to be known in the media as “Lava Jato” – or “Car Wash”. What began as a money laundering case centred around a small car wash quickly escalated into one of the largest corruption scandals on the continent. The investigation uncovered a multi-billion-dollar bribery network that had been operating for decades around Petrobras, a state-owned oil company. Politicians, state officials, as well as multinational companies and criminalnetworks were all involved. The mechanism was deceptively simple – yet devastating: large corporationswere awarded overpriced contracts by the state-owned oil company, with part ofthe surplus ending up in the pockets of political parties and decision-makers. Themachinery of corruption served not only to enrich certain individuals, but also tofinance the maintenance of the entire political system. The consequences were staggering: Petrobras’s share price collapsed, tens of thousands of jobs were lost, and Brazil’s economy plunged into a deep recession. Ministers, members of government, party leaders and executives from the largest constructioncompany were all imprisoned, and even Luiz Inácio Lula da Silva, the country’s iconicformer president, stood trial. The social fabric of the country was shaken, as millions ofpeople took to the streets, having lost their trust in the political and economic elite.Yet the true tragedy of the Lava Jato scandal went far beyond financial loss or theexposure of the political elite, as the people of Brazil came to realise that corruptionis not the sin of a few “black sheep”, but a systemic driving force that permeateseverything. The erosion of trust has left a lasting wound on society that will affectgenerations to come. One of the most shocking revelations of this scandal was the sheer scale of thebribes involved. Investigators found that construction companies had inflated projectcosts by up to 20%, not only funnelling billions of dollars into secret political funds,but also showering politicians and corporate executives with luxury beachfrontapartments in Rio, yachts, Rolex watches, and suitcases full of cash. The blend ofmulti-billion-dollar contracts and extravagant personal gifts turned the scandalinto a symbol of how systemic corruption can simultaneously rot institutions and corrode personal integrity – all while affording a life of luxury to a select few.A 2014-ben Brazíliában kirobbant ügyet a sajtó a Lava Jato – azaz Autómosó – néven kezdte emlegetni. Ami kezdetben egy kis autómosóban zajló pénzmosási ügynek indult, rövid idő alatt a kontinens egyik legnagyobb korrupciós botrányává dagadt. A nyomozás feltárta, hogy a Petrobras állami olajvállalat körül egy évtizedeken át működő, több milliárd dolláros vesztegetési hálózat épült ki. Politikusok, állami vezetők, multinacionális cégek és bűnözői körök egyaránt részesei voltak.A mechanizmus egyszerű, de pusztító volt: a nagyvállalatok túlárazott szerződéseket kaptak az állami olajcégtől, a különbözet egy része pedig politikai pártok és döntéshozók zsebébe vándorolt. A korrupció gépezete nemcsak egyes szereplők gazdagodását szolgálta, hanem egy egész politikai rendszer fenntartását finanszírozta. A következmények sokkolóak voltak. A Petrobras részvényárfolyama összeomlott, több tízezer munkahely szűnt meg, és Brazília gazdasága mély recesszióba került.Miniszterek, kormánytagok, pártelnökök és a legnagyobb építőipari cég vezetői kerültek börtönbe. Maga Luiz Inácio Lula da Silva, az ország ikonikus korábbi elnöke is bíróság elé állt. Az ország társadalmi szövete megrendült: az emberek milliói vonultak utcára, elveszítve bizalmukat a politikai és gazdasági elitben. A Lava Jato-botrány tragédiája ugyanakkor nem csupán a pénzügyi veszteségben vagy a politikai elit lelepleződésében állt. Az igazi dráma az volt, hogy Brazília polgárai szembesültek: a korrupció nem néhány fekete bárány bűne, hanem rendszerszintű szervező erő, amely mindent áthat. A bizalom megingása generációkra ható sebet ejtett a társadalmon. A botrány egyik legmegdöbbentőbb részlete a kenőpénzek mértéke volt. A nyomozók kiderítették, hogy az építőipari cégek a projektek költségeit akár 20%-kal istúlárazva számolták el és nemcsak milliárd dollárokat csatornáztak titkos politikai alapokba, hanem luxuslakásokat Rio tengerpartjára néző panorámával, jachtokat, Rolex órákat és készpénzzel teli bőröndöket is osztogattak politikusoknak és vállalatvezetőknek. A többmilliárdos szerződések és a hivalkodó személyes ajándékok keveréke a botrányt annak szimbólumává tette, hogyan képes a rendszerszintű korrupció egyszerre szétrohasztani az intézményeket és az egyéni tisztességet miközben fényűző életmódot biztosított egyeseknek
Stratégiai eszközök megszerzése az EU fenntarthatósági jelentések korszakában: a lízingelszámolás hatása a CSRD-re és a taxonómia megfelelésre
Full text linkThis paper investigates the impact of evolving EU sustainability reporting regulations on strategic asset acquisition decisions, focusing on theaccounting of leases under different accounting frameworks. Employing a mixedmethod approach, the study combines literature review with a detailed case study comparing accounting treatments of leases under different accounting regimes. Results reveal that regulatory requirements for sustainability disclosures and key performance indicators significantly influence whether entities opt for purchasing or leasing assets, as these choices directly affect certain ratios. The findings highlight that divergent accounting standards can lead to material differences in sustainability reporting outcomes, potentially shaping corporate strategies. Academically, the study underscores the need for greater harmonization between sustainability and financial reporting standards, while practically, it offers guidance for organizations navigating compliance and strategic decision-making in the context of sustainability reporting.A tanulmány az EU fenntarthatósági jelentéstételi szabályozásainak eszközbeszerzési döntésekre gyakorolt hatását vizsgálja a lízingek eltérő számviteli keretrendszerek szerinti kezelésének fényében. A tanulmány irodalmi áttekintést ésesettanulmányt ötvöz, amelyben hangsúlyt kap a lízingelszámolás lokális és nemzetközi szabályok szerinti különbözősége. Az eredmények azt mutatják, hogy a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségek és a kulcs teljesítménymutatók jelentősen befolyásolják a vállalatok döntéseit eszköz beszerzés kapcsán, mivel azok közvetlenül érinthetnek bizonyos mutatókat. A tanulmány rávilágít, hogy az eltérő számviteli standardok szabályai jelentős különbségeket eredményezhetnek a fenntarthatósági jelentésekben is, befolyásolva a vállalati stratégiákat és döntéseket. Tudományos szempontból a harmonizáció szükségességét hangsúlyozza, gyakorlati oldalról pedig iránymutatást nyújt a megfeleléshez és stratégiai döntéshozatalhoz
Szlovákia stagnálása a fejlettebb gazdaságokhoz való felzárkózásban: makrogazdasági és regionális dimenziók
Full text linkIn the aftermath of the global financial crisis in 2009, a number of Central and Eastern European economies, including the Visegrad four, experienced a phase of slowing real convergence. Their ability to catch up with the performance of more advanced European economies has declined to varying degrees and for varying lengths of time. The Slovak economy is a special case, which has been particularly hard hit by the problem of slowing real convergence. This paper shows the specific features of the Slovak case in both the macroeconomic and regional dimensions. It also explains the range of causes of this phenomenon. These are primarily related to the underdevelopment of new drivers of productivity: the parameters of capital accumulation have deteriorated, investment in intellectual property assets, the parameters of hi-tech activities and research and development have lagged far behind. In the regional perspective, the slowdown at macro-level convergence has mainly been reflected in the deterioration of the position of the strongest regions, and thus the performance of Slovakia’s regions has paradoxically moved closer together. The analysis is in the nature of an explanatory case study that explains the peculiar trajectory of Slovakia and the deterioration of its position in the V4 group. In doing so, it analyses primarily data from national accounts and regional accounts.A 2009-es globális pénzügyi válságot követően számos közép- és kelet-európai gazdaság, köztük a visegrádi négyek, a reálkonvergencia lassulásának szakaszát élte át. Képességük, hogy felzárkózzanak a fejlettebb európai gazdaságok teljesítményéhez, különböző mértékben és különböző időtartamra csökkent. A szlovák gazdaság különleges eset, amelyet a reálkonvergencia lassulásának problémája különösen súlyosan érintett. Ez a tanulmány bemutatja a szlovák eset sajátosságait mind makrogazdasági, mind regionális dimenzióban. Emellett magyarázza a jelenség okainak sokféleségét is. Ezek elsősorban a termelékenység új hajtóerőinek fejletlenségéhez kapcsolódnak: a tőkefelhalmozás paraméterei romlottak, a szellemi tulajdonba történő beruházások, a csúcstechnológiai tevékenységek és a kutatás-fejlesztés paraméterei jelentősen elmaradtak. Regionális szempontból a makroszintű konvergencia lassulása elsősorban a legerősebb régiók helyzetének romlásában tükröződött, így paradox módon a szlovák régiók teljesítménye közelebb került egymáshoz. Az elemzés magyarázó esettanulmány jellegű, amely elmagyarázza Szlovákia sajátos pályájátés a V4-csoporton belüli helyzetének romlását. Ennek során elsősorban a nemzeti és regionális számlák adatait elemzi
Munkahelyválasztás preferenciája szerinti fogyasztói szegmensek jellemzői primer adatok fényében
Full text linkIt is increasingly difficult to create the opportunity for generations with very different values, mindsets and preferences to work together in the workplace. The widening generation gap means that complex, often individualised, solutions are also needed in the field of HR marketing. The focus of this paper is a generation-specific analysis of employer branding. In the primary research, a pre-tested, standardised online survey was conducted using a random sampling method, resulting in 1146 evaluable responses. As a result of the research, the authors were able to identify distinct clusters according to the preference system for job choice, also examining which motivational tools might be most effective in encouraging higher performance for each group. They believe that this research is also useful for practice, as it sheds light on how to differentiate employees in terms of job choice and how to apply effective incentives to a particular segment.Az értékek, gondolkodásmódok és preferenciák tekintetében jelentősen eltérő generációk együttműködésének lehetőségét egyre nehezebb megteremteni egy munkahelyen. A generációk között szélesedő szakadék okán azt lájuk, hogy komplex, sok esetben egyénre szabott megoldásokra van szükség a HR-marketing területén is. A tanulmány fókuszában a munkáltatói márkaépítés generációspecifikus vizsgálata áll. Kvantitatív eljárás keretében vizsgálták a szerzők a munkavállalók munkahelyválasztását befolyásoló tényezőket és ösztönzőket generációspecifikus szempontból. A primer kutatás keretében előtesztelt, standardizált kérdőíves online felmérést végeztek hólabda mintavételi módszerrel, amelynek eredményeként 1146 értékelhető kérdőívet kaptak. A kvantitatív eredmények feldolgozására leíró statisztikákat, két- és többváltozós elemzéseket alkalmaztak. A kutatás eredményeként a munkahelyválasztás preferenciarendszere szerint elkülönülő klasztereket tudtak azonosítani, azt is megvizsgálva, hogy mely motivációs eszközök lehetnek a leghatékonyabbak az egyes csoportok esetében a magasabb teljesítményre ösztönzés szempontjából. Úgy vélik, hogy kutatásuk hasznos a gyakorlat számára is, mivel rávilágít arra, hogyan lehet differenciálni a munkavállalók körét a munkahelyválasztás szempontjából, és hogyan lehet hatékony ösztönzőket alkalmazni egy-egy adott szegmensre
A Z-generáció fogyasztói attitűdjének vizsgálata a sötét turizmusban az önkéntelen szemmozgás alapján
Full text linkThe present study explores the perceptions of Generation Z towards dark tourism by employing the prevalent eye-tracking method in neuromarketing. The objective is to ascertain the specific elements of the Transylvanian Vajdahunyadi Castle’s dark tourism supply that capture the attention of Generation Z, discern the emotional associations linked with these dark elements, and investigate whether the presence of individuals in these attractions influences the emotional experience. The findings of the research underscore that most respondents associate negative emotions with the dark elements of the castle. Simultaneously, there is an observed heightened sensitivity in consumer perception to the visualization of dark object elements associated with human presence, characterized by statistically verified elevated levels of negative emotions and diminished levels of positive and neutral emotions. Based on the authors’ knowledge and available scientific databases, no similar study combining such topic and methodology is present in tourism literature, justifying this research as gap-filling.Jelen kutatás a Z-generáció fogyasztói attitűdjét vizsgálja a sötét turizmus kontextusában, a neuromarketing területén népszerűvé vált szemkamerás módszer alkalmazásával. A kutatás célja feltárni, hogy Vajdahunyadi vár, mint népszerű erdélyi desztináció sötét turisztikai kínálatának mely elemei keltik fel a Z-generáció, mint potenciális fogyasztók figyelmét, milyen érzelmi asszociációkat társítanak ezekhez a sötét kínálati elemekhez, illetve hatással van-e a sötét kínálatban megjelenő emberi jelenlét az érzelmi asszociációk minőségére. A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy a résztevők túlnyomó része negatív érzelmeket társít a vár sötét kínálati elemeihez. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a fogyasztói percepció érzékenyebb az emberi jelenléthez köthető sötét tárgyi elemek vizualizációja esetében, ahol statisztikailag igazolhatóan magasabb a negatív és alacsonyabb a pozitív és semleges érzelmek aránya. Tekintve, hogy a szerzők és a rendelkezésre álló tudományos adatbázisok szerint a hazai és nemzetközi turisztikai szakirodalomban még nem jelent meg hasonló témát és módszert egyszerre ötvöző tudományos munka, jelen kutatás indokoltsága megalapozott, illetve hiánypótlónak tekinthető
Az AI-eszközök hatása a programozók munkájára és munkaerőpiaci kilátásaira
Full text linkThe significant advances in artificial intelligence (AI) solutions in the software industry are bringing profound changes that are not only reshaping the structure of the labour market but also significantly affecting the way programmers work and their job prospects. This paper examines the implications of the adoption of AI solutions in the software industry, with a particular focus on the work of programmers, from the perspective of economic sciences. The research applies questions developed from quantitative data to conduct a qualitative analysis (via in-depth interviews), focusing specifically on the experiences and perspectives of senior programmers but with an explicit emphasis on the ’generational’ problems between junior and senior professionals as well. The article aims to provide a comprehensive picture of how AI is affecting the roles, work practices and career prospects of professionals and analyse its wider impact on specific segments of programmers in the labour market.A mesterséges intelligencia (AI) megoldások jelentős előretörése a szoftveriparban mélyreható változásokat hoz, amelyek nemcsak a munkaerőpiac struktúráját alakítják át, de a programozók munkavégzésének módját és munkaerőpiaci kilátásaikat is jelentősen befolyásolják. Jelen tanulmány a gazdálkodástudomány szemszögéből vizsgálja az AI-megoldások szoftveripari alkalmazásának hatásait, különös tekintettel a programozók munkájára. A kutatás kvantitatív adatok alapján kialakított kérdésekkel mélyinterjús kvalitatív elemzést hajt végre, amely specifikusan a szenior programozók tapasztalataira és perspektíváira összpontosít, ám kifejezett hangsúlyt fektet a junior és szenior szakemberek közti „generációs” problémák kérdéskörére. A cikk átfogó képet kíván nyújtani arról, hogyan befolyásolja az AI a szakemberek szerepét, munkamódszereit és karrierlehetőségeit, és milyen tágabb hatással van a programozók munkaerőpiaci szegmensére