Corvinus Journals (Corvinus University of Budapest)
Not a member yet
1012 research outputs found
Sort by
Külföldi csődelőrejelző módszerek szisztematikus irodalomelemzése
Research on corporate insolvency, bankruptcy and financial distress comprises an intensive research genre with numerous practical methods. The study investigates the foreign recognized literature on corporate bankruptcy prediction using the method of systematic literature review. The objective of this research is twofold, firstly to examine the best-performing methods of corporate bankruptcy prediction and secondly to reveal the most common factors based on the reviewed research. Using three scientific databases, 105 articles from 1966 to 2017 were reviewed. The literature review compares six families of methods. The results show that the decision trees exceed the SVM and neural network method and the traditional statistical methods. Between instance-based methods and logistic regression as methods with medium accuracy, no clear ranking could be established. Examining the factors of bankruptcy, we concluded that market indicators used next to financial indicators do not lead on average to higher forecasting accuracy than models including only financial indicators.A vállalati fizetésképtelenség, csőd és pénzügyi nehézség vizsgálata egy intenzív kutatási terület, amelynek számos különböző gyakorlati eljárása megfigyelhető. A tanulmány a vállalati csődelőrejelzés külföldi szakirodalmát vizsgálja, a szisztematikus irodalomelemzés módszerével. A kutatás célkitűzése kettős, elsősorban megvizsgálja a vállalati csődelőrejelzés legjobban teljesítő módszereit, másodsorban felfedi az ehhez kapcsolódó legyakoribb tényezőket, a magasan hivatkozott külföldi csődkutatások alapján. Három tudományos adatbázist felhasználva, 105 szakirodalmi cikket dolgoztak fel, amelyeket 1966 és 2017 közötti időszakban tettek közzé. A szakirodalmi áttekintés, hat módszercsalád összehasonlítását teszi lehetővé. Az eredmények azt mutatják, hogy a döntési fa módszercsalád fölülmúlja az SVM, a neuronháló és a hagyományos statisztikai módszereket. A közepes pontosságú módszerek közül a példányalapú módszercsalád és a logisztikus regresszió összemérésekor nem lehetett egyértelmű rangsort felállítani. A csőd tényezőinek vizsgálatánál körvonalazódott, hogy a hagyományos pénzügyi mutatók mellet alkalmazott piaci mutatók átlagosan nem vezetnek magasabb előrejelző pontossághoz, mint a csak kizárólag pénzügyi mutatókat tartalmazó modellek
A társas tanulás eredményei a fenntartható fogyasztást előmozdító budapesti gyakorlatközösségekben
To address the challenges of sustainable living, there has been a growing role for communities that are organized on a practice basis. This paper examines the characteristics of the learning methods applied by communities of practice (CoPs) in Budapest to foster sustainable consumption and determine how these learning mechanisms support participants to develop a sustainable lifestyle. To answer the questions, an explorative research design based on qualitative methods was applied. The in-depth interviews were conducted in two consecutive waves. In the first phase, expert interviews were conducted, followed by a second phase involving 20 additional interviews with members of active communities related to ecological and social sustainability. Based on the characteristics of knowledge sharing, there were equally identifiable types of cases in the examined communities, representing one-, two- and three-loop learning, and the learning takes place both on an individual and a collective level. By examining the direction and orientation of learning, it was also found that building and strengthening community consciousness and the existence of multi-loop learning mechanisms contribute to a convergent and constructive social learning outcome.A fenntartható fogyasztással kapcsolatos kihívások kezelése kapcsán egyre növekvő szerephez jutnak azok a közösségek, melyek gyakorlatalapon szerveződnek. Ebben a cikkben azt vizsgálják a szerzők, milyen tanulási módok jellemzik a fenntartható fogyasztást előmozdító budapesti gyakorlatközösségeket és az itt megismert tanulási mechanizmusok hogyan segítik a fenntartható életmód kialakítását. Feltáró kutatásuk mélyinterjúkra támaszkodik, amelyeket két egymást követő hullámban bonyolítottak le. Az első szakaszban szakértői interjúk készültek, amelyek az ökológiai és társadalmi fenntarthatósághoz kapcsolódó aktív, szervezői szerepet vállaló közösségek tagjaival készített 20 interjúval egészültek ki. A tudásmegosztási jellemzők alapján elmondható, hogy a vizsgált közösségek működése során egyaránt megtalálhatók az egy-, két- és háromhurkos tanulás esetei, valamint a tanulás mind individuális, mind kollektív szinten megvalósul. A tudásmegosztás szélességét és orientációját vizsgálva azt találták, hogy nagyvárosi környezetben a közösségi tudat megteremtése és megerősítése, valamint a többhurkos tudásmegosztási mechanizmusok megléte hozzájárul a konvergens és konstruktív társas tanulási eredményhez
Tanulni és tanulni hagyni? Munkahelyi tanulás és tanulási környezet tudásintenzív középvállalatokban
In this study, the authors examined the correlations between the learning characteristics of knowledge-intensive medium-sized companies and HR practices. The concept of an expansive and restrictive learning environment is used, which contributes to a deeper analysis of the process of learning in the workplace. Their assumption was that the expansive or restrictive nature of the learning environment would be dynamically related to the company’s HR practices. To analyse this, they used the case study method and present the correlations through two cases. According to their results, the quality of the learning environment is not necessarily related to the nature of the organization’s activities, nor can it be directly related to effective functioning.A szerzők tanulmányukban tudásintenzív középvállalatok tanulási jellemzőinek a HR-gyakorlatokkal mutatott összefüggéseit vizsgálják. Az expanzív és korlátozó tanulási környezet koncepcióját használják fel, amely a munkahelyi tanulás folyamatának mélyebb elemzéséhez járul hozzá. Alapvetésük, hogy a tanulási környezet – expanzív vagy korlátozó – jellege dinamikus kapcsolatban áll a vállalat HR-gyakorlataival. Ennek elemzéséhez az esettanulmány módszerét alkalmazzák és az összefüggéseket két eseten keresztül mutatják be. Tapasztalataik szerint a tanulási környezet minősége nem feltétlenül van összefüggésben a szervezet tevékenységének jellegével, sőt közvetlenül nem hozható összefüggésbe az eredményes működéssel, és a tanulási környezetek típusainak egymás melletti létezésére is találtak példát
A fenntarthatósági átmenet kihasználatlan erőforrásai: Egy marketingiparági backcasting folyamat tanulságai
An increasing emphasis is currently placed on the role of different industries in social and ecological transformations. In a 2018 participatory backcasting project, the largest Hungarian marketing communications agency envisioned the future of their industry. Backcasting is a scenario building framework that builds on a normative vision of the future. Without framing discourses, the focus on the role marketing can play in a sustainability transformation shifted. The project provides an example of providing adequate space for employees in “polluting” industries to channel their aspirations on positive social impact and manage tensions on potential negative impacts. They can thus contribute to sustainability transitions and, by reducing personal dissonance, the industry can prevent the loss of its socially responsible members. By sharing this project experience, the present paper contributes to the discourse on making business and social models more sustainable.Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a társadalmi és ökológiai transzformáció szükségessége, amelyben fontos szerep hárul a különböző iparágak szereplőire. 2018-ban egy részvételi backcasting projekt során a legnagyobb magyarországi marketingkommunikációs ügynökségben dolgozók arra kaptak felhatalmazást, hogy képzeljék el a szakmájuk jövőjét. A backcasting egy olyan szcenárióépítési folyamat, amely egy elképzelt pozitív jövőképből indul ki. Keretezés nélkül a munkatársak arra koncentráltak, hogy milyen szerepet tölthetne be a marketing egy olyan fenntarthatósági átmenetben, ahol mind a környezeti, mind a társadalmi igazságosság középpontba kerül. A projekt példát szolgáltat arra, hogy hogyan érdemes megfelelő tereket biztosítani ahhoz, hogy a „szennyező” iparágakban dolgozó munkatársak pozitív társadalmi hatásukkal kapcsolatos aspirációit, és a lehetséges negatív hatásokkal szemben érzett belső feszültségeit csatornázni lehessen. Ezáltal hozzájárulhatnak szakmai területeiken a fenntarthatósághoz vezető átmenetekhez, és a személyes meghasonlás csökkentésével megelőzhető, hogy az iparág elveszítse a társadalmi felelősséget érző munkavállalóit. A projekt tapasztalatai hozzájárulhatnak az üzleti és társadalmi modellek fenntarthatóbbá válásával kapcsolatos diskurzushoz
A felsőoktatásban tanuló fiatalok jellemzése pénzügyi céljaik, attitűdjeik és magatartásuk mentén
The aim of the study is to explore what financial goals, knowledge, attitudes and strategies youths studying at higher education institutions have. The study segments and describes higher education students (N=2,557). Respondents are grouped into three categories: 1. The wasteful, characterized by a carpe diem attitude and by worrying. When it comes to the achievement of long-term financial goals, an external control attitude can be observed. 2. The careful risk-averse, characterized by consideration and scrutiny, as well as risk avoidance, preparedness for the future and saving. In order to achieve their financial goals, they choose such traditional and internal control strategies as budgeting and hard work. 3. The informed self-confident are characterized by financial literacy and a realistic subjective assessment of their financial knowledge. They set long-term financial goals, which they choose to achieve by strategies that promote their financial increase.A tanulmány célja, hogy feltárja: a felsőoktatásban tanuló fiatalok milyen pénzügyi célokkal, tudással, attitűddel és stratégiával rendelkeznek, illetve ezek segítik-e, vagy veszélyeztetik hosszú távú pénzügyi céljaik megvalósítását. A kutatás a magyar felsőoktatásban tanuló fiatalokat (N=2557) pénzügyi attitűdjeik és magatartásuk mentén szegmentálja és jellemzi. A válaszadók három csoportba sorolhatók: 1. Könnyelműek. A Carpe Diem szemlélet és aggódás egyaránt megjelenik. Pénzügyi tudásuk és magabiztosságuk alacsony. Hosszú távú pénzügyi céljaik megvalósításában a külső kontrollos attitűd jellemző, a boldogulást másoktól várják. 2. Megfontolt kockázatkerülők. A figyelmesség és az alaposság mellett a kockázatok kerülése és a jövőre való felkészülés, takarékosság jellemzi őket. Pénzügyi céljaik megvalósításához olyan tradicionális és belső kontrollos stratégiát választanak, mint a pénz beosztása és a szorgalmas munka. 3. Tudatos magabiztosak. Kézben tartják a pénzügyeiket. Bíznak a pénzügyi szolgáltatókban, szívesen vesznek föl hitelt, és rendszeresen megtakarítanak. Hosszú távú pénzügyi célokat tűznek ki, melyek megvalósításához olyan stratégiát választanak, amely elősegíti a jövedelmük gyarapodását
A vállalatok hozzájárulása a fogyasztók ontológiai biztonságérzetéhez
As a consequence of the ongoing discourse on the interpretation of the concept of security, the abstract interpretation of it, which is linked to national borders and narrowed down to national security, has fundamentally changed. Since the 1990s, as a counterpoint to the traditional state-oriented security policy approach, paradigms have emerged that emphasise the legitimacy of human and personal security, on the basis of which security can be defined as a subjective, individual perception. The psychological dimensions of security, comprising the components of ontological security, have come under scientific interest. The subsequent aim of this paper is to identify how consumers perceive the contribution of companies in accordance with their overall sense of security, what security-related tasks they expect from business actors, and how they relate to the performance of companies in this area, constructing an ontological model of consumers’ perception of security.A biztonságfogalom értelmezése körül zajló, egyre fokozódó diskurzus következményként napjainkra a biztonság elvont, országhatárhoz köthető, a nemzetbiztonságra leszűkítő értelmezése alapjaiban megváltozott. A kilencvenes évektől a tradicionális államközpontú, biztonságpolitikai megközelítés ellenpontjaként megjelentek a humán-, illetve a személyes biztonság létjogosultságát hangsúlyozó paradigmák, amelyek a biztonságot szubjektív, percipiált érzésként definiálják. A pszichológiai biztonság, valamint az ontológiai biztonság összetevői a fent leírt változások nyomán kerültek a tudományos érdeklődés fókuszába. A tanulmány célja, hogy képet adjon arról, hogyan ítélik meg a fogyasztók a vállalatok általános biztonságérzethez való hozzájárulását, milyen a biztonsághoz köthető feladatokat várnak el a gazdasági szereplőktől, és miként viszonyulnak a vállalatok ezen a területen nyújtott teljesítményéhez. A szerzők elemzésük eredményként felállítják a fogyasztók ontológiai biztonságának modelljét, amelybe az egyéni szociopszichológiai jellemzők és a makrokörnyezeti elemek mellé, beemelik a vállalati teljesítmény megítélésére vonatkozó dimenziót, amely tényező lehetséges összetevőit kvantitatív, primer kutatás során vizsgálják
Mi a MOOC jövője a magyar felsőoktatásban?
MOOCs are gaining popularity internationally and are suited to the Hungarian higher education trends. However, the Hungarian MOOC initiatives have not obtained significant results so far. The author’s objective is to explore the cause of this unexploited potential. Her research question is the following: What is the future of MOOCs in Hungarian higher education? The author’s assumption is that MOOCs have use cases that would be beneficial to Hungarian higher education, but there are challenges that are hampering their spread. She uses qualitative methods: a literature review, an analysis of Hungarian MOOC initiatives, and expert interviews. She summarises the MOOC use cases in Hungarian higher education, their motivations, and the challenges hindering their success. She makes recommendations for higher education governance and institutions regarding MOOCs. The conclusion is that MOOCs have potential in the Hungarian higher education, but there are issues to be tackled to ensure their success.A MOOC-ok (Massive Open Online Course) nemzetközileg egyre elterjedtebbek, és a magyarországi felsőoktatási trendekhez is illeszkednek. Az eddigi hazai kezdeményezések azonban nem értek el jelentős eredményt. A szerző kutatása során ennek a kihasználatlan potenciálnak az okát szeretné feltárni. Kutatási kérdése, hogy mi a MOOC-ok jövője a magyar felsőoktatásban. Feltételezése, hogy a MOOC-oknak vannak olyan felhasználási lehetőségei, amelyek Magyarországon is értékesek, ugyanakkor vannak még kihívások és fejlesztendő területek a magyar gyakorlatban. A válasz keresésére kvalitatív kutatást használ, a nemzetközi és magyar szakirodalom elemzése, illetve a hazai MOOC-kezdeményezések áttekintése után szakértői mélyinterjúkat készített. Az eredmények alapján összefoglalja a MOOC-ok hazai felhasználási területeit, illetve az elterjedésüket akadályozó kihívásokat, a fejlesztendő területeket. Végül javaslatokat tesz arra, hogy a hazai ágazati irányításnak és az egyetemeknek milyen stratégiát érdemes követniük a MOOC-okkal kapcsolatban. Úgy találta, hogy alapvetően lehet potenciálja a MOOC-nak a magyar felsőoktatásban, ugyanakkor vannak kihívások, amelyeket le kell küzdeni ehhez
A munkaerő-megtartás és a well-being kapcsolatának elemzése nemzetközi kutatásokban: Szisztematikus irodalmi áttekintés
The COVID-19 pandemic has radically reshaped traditional human resource management practices. As a result of the changes, the role of employees’ physical and mental well-being in corporate strategies has increased. The study of employee well-being has a long history at the academic level, but so far only a few studies have been published in the context of labour retention. The practical significance of the topic is unquestionable. In this study, the authors examined the international literature on the topic through a systematic literature review. In their research, they sought answers to the questions of employee well-being on which a company-level workforce retention strategy can be built. The results draw attention to the need for further investigation of the topic, which is supported by the low number of hits closely related to the research question and the lack of a complex approach to the topic.A COVID-19 világjárvány gyökeresen átformálta a hagyományos emberierőforrás-menedzsment gyakorlatait. A változások hatására a vállalati stratégiákban felértékelődött az alkalmazottak fizikai és mentális jóllétének szerepe. A munkavállalói jóllét témakörének vizsgálata akadémiai szinten hosszú múltra tekint vissza, azonban a munkaerő-megtartás összefüggésében eddig kevés tanulmány látott napvilágot. A témakör gyakorlati jelentősége megkérdőjelezhetetlen. A szerzők tanulmányukban szisztematikus irodalmi feldolgozás útján vizsgálták a témakör nemzetközi irodalmát. Kutatásuk során arra kerestek választ, melyek azok a munkavállalói jólléti tényezők, amelyekre vállalati szintű munkaerő-megtartási stratégia építhető. Az eredmények felhívják a figyelmet a témakör további vizsgálatának szükségességére, amit alátámaszt a kutatási kérdéssel szorosan összeegyeztethető találatok alacsony száma, valamint a témakör komplex megközelítésének hiánya
Contingency Factors of Purchasing: A Conceptual Model to Support Procurement Decisions
Because of serious changes in environment, it is vital to ensure continuous supply. It is thus necessary to analyse business processes such as procurement in-depth to determine whether any tool exists to help in decision-making. The key objective of this study is to support more conscious management of the purchasing area based on the literature and professional knowledge gathered (by qualitative research methods) at five multinational and large companies over the course of two decades. This paper therefore defines a conceptual model that depicts the complex environment of procurement, synthesising its features and identifying factors as forces and drivers. The developed model identifies four forces and four drivers. The resulting model could guide scholars and practitioners in how to identify deficiencies, and it can support its audience in analysing, managing and increasing the strengths of procurement.A mai gyorsan változó környezetben létfontosságú a folyamatos ellátás biztosítása; ezért szükséges az üzleti folyamatok, például a beszerzés alapos elemzése annak megállapítása érdekében, létezik-e olyan eszköz, amely segíti a döntéshozatalt. A tanulmány kiemelt célja, hogy támogassa a beszerzési terület tudatosabb irányítását a két évtized alatt öt nagy- és multinacionális vállalatnál összegyűjtött szakmai ismeretek (kvalitatív kutatási módszerekkel), illetve a szakirodalom alapján. Előbbiek alapján a cikk egy olyan koncepciós modellt határoz meg, amely bemutatja a beszerzés összetett környezetét, szintetizálja annak jellemzőit, és azonosítja a tényezőket, mint erőket és meghajtókat. A kidolgozott modell négy erőt – igénylők, szállítók, belső szabályzatok és külső szabályok –, illetve négy meghajtót – stratégiák, informatikai megoldások, keresztfunkcionális integrációt és szállítói menedzsment – azonosít. A létrehozott modell útmutatást nyújthat a tudósoknak és a gyakorlati szakembereknek a hiányosságok azonosításában, és segítheti az olvasót a beszerzések elemzésében, kezelésében és erősségeinek növelésében
Játékos megoldások a hibrid humán- és szervezetfejlesztési szolgáltatásokban: Feltáró esettanulmány egy magyar vegyes tanulási platformról
Innovative digital technologies have remained after COVID-19 but have not entirely replaced on-site learning. Hybrid forms of learning that blend online and offline processes are predicted to dominate our near future. Blended learning, which has become an umbrella term, emphasises optimising the achievement of learning objectives. This topic has been addressed mainly in relation to higher education, but it lends itself to being explored in the context of workplace learning. Optimising learning requires efficient and effective methods. In this context, the field of applied game and play design can offer a controversial but rich set of instructional tools. Through an exploratory case study of a blended learning platform developed by a Hungarian consulting firm, the article shows how classical gamification and playful solutions are integrated into the development process and what role they are intended to play in supporting (or hindering) hybrid workplace learning.Az innovatív digitális technológiák a Covid-19 után is velünk maradtak, ám nem tudták teljesen kiváltani az élő tanulást. Bizonyos előrejelzések szerint éppen az online és offline folyamatokat vegyítő hibrid tanulási formák fogják dominálni a közeljövőt. A mára ernyőkifejezéssé vált vegyes tanulás (blended learning) a tanulási célok elérésének ilyen módú optimalizálását hangsúlyozza. A témát eddig elsősorban felsőoktatási kontextusban dolgozták fel, ugyanakkor adja magát, hogy a munkahelyi tanulási szintérhez kapcsolódóan is kutatva legyen. A tanulás optimalizálásához hatékony és eredményes módszerek szükségesek. Ezzel kapcsolatban a játékalapú dizájn területei mára vitatott megítélésű, de gazdag instrukciós eszköztárat tudhatnak magukénak. Egy hazai tanácsadó cég által fejlesztett vegyes tanulási platform feltáró esettanulmányán keresztül mutatja be a szerző, hogyan épülnek be a fejlesztési folyamatokba a klasszikus gamifikáció és az azon túlmutató játékos megoldások, és milyen a hibrid munkahelyi tanulást támogató (vagy éppen akadályozó) szerepet szántak ezeknek