Corvinus Journals (Corvinus University of Budapest)
Not a member yet
1012 research outputs found
Sort by
A családbarát foglalkoztatási szemlélet néhány aspektusa egy magyarországi felsőoktatási intézmény dimenziójában
Get PDFWork-life balance has become more important in higher education, due to increasing student numbers, rising expectations and changing regulatory environmental conditions, but little is known about family-friendly employment in academia. This article examines the different approaches to the family-friendly employment approach in the field of Hungarian higher education. After reviewing the relevant literature, the authors conducted 31 in-depth interviews in the largest business and higher education institution in Hungary, involving lecturers, researchers and non-teaching staff of different ages, genders and at different levels of the organizational hierarchy. The results showed that there is no difference by age and position in the assessment of the issue of quality of life, while this can no longer be said about the involvement of work and private life.A munka és a magánélet egyensúlya a felsőoktatásban is fontossá vált, a növekvő hallgatói létszám, az elvárások növekedése és a változó szabályozó környezeti feltételek miatt. Ám az egyetemi szférában keveset tudunk a családbarát foglalkoztatásról. A cikk célja a családbarát foglalkoztatási szemlélet vizsgálata a magyar felsőoktatás területén. Ennek megvalósítása érdekében a vonatkozó szakirodalom áttekintése után 31 mélyinterjút folytattak le a szerzők a legnagyobb magyarországi üzleti, felsőoktatási intézményben, bevonva a különböző korú, nemű és a szervezeti hierarchia nem azonos szintjén lévő oktatókat, kutatókat és a nem oktató munkatársakat. Az eredmények azt mutatják, hogy az életminőség kérdésének megítélésben nincs különbség nem, életkor és beosztás alapján, miközben a munka és magánélet érintettségéről ez már nem mondható el
A marketingmix-szel kapcsolatos képességek hatása az exportáló közép- és nagyvállalatok versenyképességére
Get PDFFirm-level competitiveness is an important topic not only for managers, but policy makers and researchers alike. The authors investigated the phenomenon of firm competitiveness based on the 2018-2019 top management survey. In this study, they examined the impact of marketing mix-related capabilities on the competitiveness of exporting medium-sized and large firms. The sample consisted of n = 119 firms, which is representative of size and export activity. A factor analysis was performed and OLS regression models were calculated based on the factors created from the capabilities related to the marketing mix. Based on their results, the capabilities related to the marketing mix have a significant positive impact on both firm-level competitiveness and its sub-indices. Due to the chosen population, the authors assume that product related capabilities may be more of a qualifying criteria, while promotion may function as a contract winning criteria in the process of satisfying consumer needs.A vállalati versenyképesség a vállalatvezetők mellett a gazdaságpolitikai döntéshozók és a kutatók számára is kulcsfontosságú terület. A Versenyben a világgal című kutatási program ötödik kutatási fázisában a 2018-2019-es felsővezetői kérdőíves felmérés alapján vizsgálták a szerzők a vállalati versenyképesség jelenségét. E tanulmányban a marketingmix-szel kapcsolatos képességek hatását elemezték az exportáló közép- és nagyvállalatok versenyképességére, valamint a versenyképességet meghatározó alindexekre. A vállalati szűkítés után n=119 elemű, méret és export tevékenység alapján reprezentatív vállalati mintán végeztek faktorelemzést, majd a marketingmix-szel kapcsolatos képességekből kialakult faktorok alapján regressziós modelleket számítottak. Eredményeik alapján a marketingmix-szel kapcsolatos képességek szignifikáns pozitív hatással vannak a vállalati versenyképességre, és annak alindexeire egyaránt, ráadásul a versenyképességre és a piaci teljesítményre jelentős magyarázó erővel bírtak a modellek. A választott vállalati populáció okán feltételezik, hogy amikor a vállalat a nemzetközi piacon termékével és szolgáltatásával már helyt tud állni, akkor a termékpolitika inkább képesítő kritérium lehet, míg a kommunikációs politika a fogyasztói igénykielégítés folyamatában szerződéselnyerő kritériumként funkcionál
A nem pénzügyi információk nyilvánosságra hozatalára vonatkozó EU-s szabályozás alkalmazása a magyar tőzsdén jegyzett cégek esetében 2019 és 2022 között
Get PDFThe study examines the non-financial reports and statements of listed companies in the Hungarian context. The disclosure of non-financial sustainability information has been regulated by the European Union since 2014 and this regulation has recently changed significantly in line with Environment, Social, Governance (ESG) principles. The aim of the study was to find out to what extent the Hungarian companies listed on the Budapest Stock Exchange comply with the requirements of the Accounting Act on the disclosure of non-financial information under the Non-Financial Reporting Directive (NFRD), which gives an idea of their preparedness for the regulatory change and stakeholder expectations. The research is not looking at ESG conditions but rather at compliance with the Accounting Act. In this context, we assessed the companies’ published reports for 2019 – 2020 using content analysis methods. From this, dummy variables were constructed to form an index, which was then correlated with the financial indicators.A tanulmány a tőzsdén jegyzett vállalkozások nem pénzügyi beszámolóit, kimutatásait vizsgálja meg magyar kontextusban. A nem pénzügyi, fenntarthatósági információk nyilvánosságra hozatalát az Európai Unió 2014 óta szabályozza és ez a szabályozás a közelmúltban jelentősen változott az ESG-elveknek megfelelően. A szerzők vizsgálatának célja az volt, hogy megtudják, milyen mértékben tesznek eleget a hazai, Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalkozások az NFRD alapján a Számviteli törvény által a nem pénzügyi adatok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban meghatározott feltételeknek, ez képet ad felkészültségükről a szabályozási változásra és az érintetti elvárásokra. Továbbá arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen hatása van a nem pénzügyi információkról való kimutatás alkalmazásának a pénzügyi mutatókra. Ezzel összefüggésben értékelték a vállalkozások 2019-ben és 2020-ban közzétett beszámolóit tartalomelemzés módszereivel. Ebből dummy változókat hoztak létre, amelyekből indexet alkottak, amelyet ezután a pénzügyi mutatókhoz viszonyítottak, az alkalmazott módszertan kereszttábla-elemzés és varianciaelemzés volt
Elektromos rollerek fogyasztói megítélésének vizsgálata a háromrétegű üzletimodell-vászon segítségével
Get PDFThe authors’ exploratory research examined the platform-based shareable e-scooters as a possible „greener” transport alternative, in terms of sustainability and environmental awareness. In three focus group studies, they examined the attitudes of non-users towards sustainability, alternative transport, and electric scooters by analysing the social and environmental layers of the triple-layered business model canvas (TLBMC). The results show that respondents are most concerned about the lack of clarity on regulatory issues and the lack of adequate infrastructure for micro-mobility solutions. This exploratory research aims to understand the success factors for the deployment of electric micro-mobility projects, with additional actors playing a role. Therefore, incorporating the results the authors have just obtained, they propose using actor-network theory (ANT) for future studies, specifically suited to understanding the dynamics and relationships between actors.Az alábbi feltáró kutatásban a szerzők a fenntarthatóság és a környezettudatosság irányából megközelítve vizsgálták a szerzők a platformalapon működő megosztható elektromos rollereket, mint egy lehetséges „zöldebb” közlekedési alternatívát kínáló megoldást. Tanulmányukban ennek a kutatásnak egy részével foglalkoznak, amelyben a háromrétegű üzletimodell-vászon (TLBMC) társadalmi és környezeti rétegeinek elemzésével azonosítják be, három fókuszcsoportos vizsgálat keretein belül a stakeholderek egy csoportjának, a nem használóknak a fenntarthatósághoz, az alternatív közlekedési eszközökhöz és az elektromos rollerekhez fűződő attitűdjeit. Az eredmények azt mutatják, hogy a mikromobilitási megoldásokat illetően a megkérdezetteket leginkább a szabályozási kérdések tisztázatlansága, valamint a megfelelő infrastruktúra hiánya zavarja. Az itt bemutatott kutatás elsődleges célja az volt, hogy megismerjék az elektromos mikromobilitási projektek bevezetésének sikertényezőit, melyben további aktorok is szerepet játszanak. Ezért – a most kapott eredményeket is beépítve – a későbbi vizsgálatokhoz az actor network theory (ANT) módszerének használatát javasolják, amely kifejezetten alkalmas arra, hogy megértsék az aktorok között lévő dinamikát, illetve kapcsolatokat
Vezetési stílusok hatása a digitális transzformációra
Get PDFThe latest industrial revolution is transforming the business world and prompting many companies to embrace digital transformation. In digital transformation, a company implements changes in their organisational operation (e.g., strategy, organisation, technology) to support the corporate institutionalisation of digital solutions. Based on the literature, management style is a key factor in companies' transformation. This research examines the impact of leadership styles on digital transformation using data from the company surveys of the Competitiveness Research Center. The authors found that the digital transformation of Hungarian manufacturing companies has two pillars: the digital transformation strategy and the digital transformation activities. The characteristics of the task-oriented and relationship-oriented leadership styles appear mixed: one focuses on goals and implementation, and the other on performance and people. Both leadership styles have a significant positive impact on the digital transformation strategy; however, only the goals and implementation-focused style has a positive effect on activities.A legújabb ipari forradalom jelentősen átalakítja az üzleti világot és sok vállalatot digitális transzformációra ösztönöz. A digitális transzformáció során a vállalat a szervezeti működés több területén (pl. stratégia, szervezet, technológia) változtat azért, hogy azok a digitális megoldások vállalati intézményesítését támogassák. A szakirodalom alapján kijelenthető, hogy a vezetői stílus kulcsfontosságú tényező a vállalatok transzformációs törekvéseiben. A szerzők kutatásukban azt vizsgálják, hogy a vezetői stílusok milyen hatással vannak a digitális transzformációra. Elemzésükhöz 94 feldolgozóipari vállalat adatait használták fel, amelyek a Versenyképesség Kutató Központ kérdőíves felméréséből származnak. A feladatorientált és kapcsolatorientált vezetői stílusok jellemzői keverten jelennek meg: az egyik feltárt stílus a célokra és megvalósításra fókuszál, a másik a teljesítményre és emberre. A digitális transzformáció szintén két pillérre épül: a digitális transzformációs stratégia mellett a digitális transzformációs tevékenységekre. Fő megállapításuk, hogy a digitális transzformációs stratégiára mindkét vezetői stílus szignifikáns pozitív hatással van. A digitális transzformációs tevékenységekre azonban csak a célokra és megvalósításra fókuszáló stílus hat pozitívan
Technology adoption among higher education students
Get PDFThe acceptance of technology is of decisive importance in enhancing diffusion of innovation. Personal opinions and attitudes to technology offer particular foundational points for associated development. This study contributes to greater understanding of factors influencing technology acceptance among higher education students. Findings are based on measuring factors of contribution (optimism, proficiency) and inhibition (dependency, vulnerability) drawn from the technology adoption propensity (TAP) instrument and also by calculating TAP index scores derived from a sample of 873 Hungarian higher education students. Results indicate moderate technology adoption propensity driven by high optimism. Tyes of study (business, engineering, administrative) were used as grouping factors for the analysis. Optimism indicates similar results by criterion of study type, but proficiency in technology use is highest among engineering students. Considering goals of the Hungarian National Digitalization Strategy, targeted training programs and acquisition of more experience are necessary in order to improve proficiency in use of technology.A technológia elfogadottsága döntő jelentőségű az innovációk elterjedésében. A technológiával kapcsolatos személyes vélemények és attitűdök alapvetően meghatározók a fejlődés szempontjából. A kutatás célja, hogy hozzájáruljon a technológia elfogadását befolyásoló tényezők megértéséhez felsőoktatási hallgatók körében. A tanulmány a technológiaelfogadási hajlandóság (TAP) modellben megfogalmazott támogató (optimizmus, jártasság) és gátló (függőség, sebezhetőség) tényezőinek mérését, továbbá a TAP-index kiszámítását használja eszközként. A kutatási minta 873 magyar felsőoktatási hallgató válaszait tartalmazza. Az eredmények mérsékelt technológiaátvételi hajlandóságot mutatnak, amelyet a magas optimizmus vezérel. Az elemzésben a tanulmányok típusa (üzleti, mérnöki, közigazgatási) szerepelt csoportosító tényezőként. Az optimizmus hasonló eredményeket mutat a hallgatók között, de a használatban való jártasság a mérnökhallgatók körében magasabb. A Nemzeti Digitalizációs Stratégia céljait figyelembe véve a jártasság javítására irányuló képzési programokra és több szakmai tapasztalatszerzésre van szükség
MTA Gazdálkodástudományi Bizottság közleménye: 20 éves a GB Tudásmenedzsment Munkabizottsága: Összeállították: Noszkay Erzsébet - tiszteletbeli elnök, Kiss Ferenc - elnök, Obermayer Nóra - főtitkár
Get PDFA környezettudatos fogyasztói magatartás turisztikai aspektusai
No full textEnvironmental awareness and the environmental impact of individual actions are increasingly pressing issues today. The environmental sustainability of tourism is inherently controversial, and sustainable tourism is best seen as a normative orientation. This review article provides an overview of research focusing on pro-environmental tourist behaviour and describes the most important individual and collective/ societal/ contextual factors influencing it. By systematising the results, the article identifies current research directions: there is scope for further exploration of actors’ interpretations of pro-environmental tourist behaviour and the influence of social norms and cultural context.A környezettudatosság és az egyéni cselekedetek környezeti hatásai napjaink egyre égetőbb kérdései. A turizmus környezeti fenntarthatósága – az ágazat jellegénél fogva – vitatott kérdés, a jellemző megközelítés alapján azonban normatív orientációként jelenhet meg, amelynek szükségessége mind a szolgáltatói, mind a fogyasztói oldalon meg kell mutatkozzon. Jelen cikk szakirodalmi áttekintést nyújt a környezettudatos turisztikai fogyasztói magatartást fókuszba állító kutatások eredményeiről, és bemutatja az arra ható legfontosabb egyéni és egyénen kívüli tényezőket. Az eredmények rendszerbe foglalásával a cikk aktuális kutatási irányokat jelöl ki: a környezettudatos turisztikai magatartás szereplők általi értelmezésének, illetve a társadalmi normák és a kulturális környezet hatásának vizsgálata további lehetőségeket tartogat
A magyar turisztikai térségekbe tervezett DMSZ-modell és a TDM-modell összehasonlító elemzése
Get PDFAt the end of 2020 the Government of Hungary enacted Decree No. 429/2020 on the „definition of tourist areas” (IX. 14.) government decree. The decree envisages the establishment of a new tourism institutional system, which – following the destination logic – shows several similarities with the previously active tourism destination management (TDM) system (NTS 2005). The organizational model of the new level of sectoral management consisting of destination management organizations(DMOs) is contained in the National Tourism Development Strategy 2030 – Tourism 2.0 (NTS 2021).The research primarily compares the geographical boundaries of the tourist areas denominatedin 2020 (429/2020. (IX. 14)) with the operating area of the previously established TDM system.Thereafter it evaluates the basic similarities and differences of the two systems at the level of theorganizational model, task performance and financing in the territorial categories formed in thisway, based on primary data collection and content analysis of NTS (2021).Magyarország Kormánya 2020 végén helyezte hatályba a turisztikai térségek meghatározásáról szóló 429/2020. (IX. 14.) kormányrendeletet. A rendelet egy új turisztikai intézményrendszer kialakítását vetíti elő, ami – a desztinációs logikát követve – több hasonlóságot mutat a korábban már aktívan működő turisztikai desztinációmenedzsment (TDM) rendszerrel (NTS 2005). A desztinációmenedzsment szervezetekből (DMSZ) álló új ágazatirányítási szint szervezeti modelljét a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 – Turizmus 2.0 (NTS 2021) tartalmazza. A kutatás elsősorban a 2020-ban kijelölt turisztikai térségek (429/2020. (IX. 14)) földrajzi határait veti össze a korábban kiépített TDM-rendszer működési területével, majd értékeli a két rendszer alapvető hasonlóságait és eltéréseit a szervezeti modell, a feladatellátás és a finanszírozás szintjén primer adatgyűjtés és az NTS 2021 tartalomelemzése alapján
Mire figyeljünk közösen tervezett turisztikai termékek kialakításakor? Esettanulmány Budapestről
Get PDFThis study examines the concepts of place-branding, wellbeing and identity in the context of the place-branding of Budapest, as well as their direct impact on sustainable tourism. The authors emphasize the importance of involving local stakeholders in creating an authentic place-brand, and they address various challenges related to tourism in the capital city, including overtourism and communication deficiencies. The authors specifically highlight the traditional thermal culture of Budapest as a potential collaboratively developed selling proposition for urban tourism. Consequently, a co-created selling proposition (CCSP) is recommended, involving businesses, civil organizations and tourism authorities to showcase the local cultural heritage of thermal baths. The study concludes that further research is needed on the relationships between tourism, wellbeing, and the services of the cultural ecosystem.Ez a tanulmány a helymárka, a jóllét és az identitás fogalmát vizsgálja a budapesti helymárka kontextusában, továbbá ezen faktoroknak a fenntartható turizmusra gyakorolt közvetlen hatását elemzi. A szerzők a helyi érdekeltek bevonásának fontosságát hangsúlyozzák a valósághű helymárka létrehozásában, és sorra veszik a fővárosi turizmussal kapcsolatos kihívásokat, így a túlturizmust és a kommunikációs hiányosságokat. A szerzők kiemelik Budapest hagyományos fürdőkultúráját, mint a városi turizmus potenciális, közösen létrehozott értékesítési ajánlatát. A helyi fürdőkultúra kultúrális öröksége bemutatásának szándékával közösen létrehozott értékesítési ajánlatot (Co-Created Selling Proposition, CCSP) javasolnak, amelybe bevonnák az üzleti vállalkozásokat, a civil szervezeteket és a turisztikai hatóságokat. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a turizmus, a jóllét és a kulturális ökoszisztéma szolgáltatásai közti kapcsolatok feltérképezéséhez további kutatásra van szükség