Corvinus Journals (Corvinus University of Budapest)
Not a member yet
1012 research outputs found
Sort by
A zarándoklatok elemzése a kulturális fenntarthatóság szempontjából – A japán példa
The purpose of this study is to analyse the sustainability of Japanese pilgrimages from the perspective of culture. The reason for choosing Japan is the people’s special connection with nature. This can also be witnessed in the practice of religious tourism, especially with regard to cultural sustainability. To illustrate this, a brief presentation of the country’s religious tourism provides the theoretical background, including a discussion of the special role of the tree. To this end, Japan’s view of sustainability and its unique approach to passing on cultural knowledge are explained through the example of the Ise shrine. The study uses the method of document analysis, processing a significant number of Japanese research within international sources, thus providing the paper with a solid authentic base. The study aims to present a practice that brings a new perspective to the topic of cultural heritage, authenticity and sustainability as well as offering a viable solution to the case in question.A tanulmány célja a japán zarándoklatok fenntarthatóságának elemzése a kultúra szemszögén keresztül. A helyszín kiválasztásának oka a japán ember különleges viszonya a természethez, ami a vallási turizmus gyakorlásában is tetten érhető, különös tekintettel a kulturális fenntarthatóságra. Ennek illusztrálásához az ország vallási turizmusának rövid bemutatása nyújtja az alapot, beleértve a fa kultikus szerepének taglalását. Ezután az iszei nagyszentély példáján keresztül nyer megvilágítást Japán fenntarthatóságról vallott nézete és egyedi hozzáállása a kulturális tudás átörökítéséhez. A tanulmány a dokumentumelemzés módszerét használja, és a nemzetközi források között jelentős mennyiségű japán szakirodalmat is feldolgoz, hogy a kutatás minél hitelesebb alapokra helyeződjön. A tanulmány célja egy olyan gyakorlat bemutatása, mely új szempontot hoz be a kulturális örökség, az eredetiség és a fenntarthatóság témakörébe, valamint javaslatot is vázol a tárgyalt esetre
Versengő szempontok a magyarok élelmiszer és háztartási cikk fogyasztásában: Az árérzékenység és a környezettudatosság fontossága
The Hungarian population is traditionally price-sensitive, but they are increasingly concerned about the environment. Are these aspects presented simultaneously or independently in consumer decisions related to food and household goods? How can they use price sensitivity and environmental awareness to define consumer segments? After a literature review, the authors address this question in their research project using a quantitative research methodology on a sample of consumers participating in a Hungarian retail chain’s loyalty programme. With the help of principal component and cluster analysis they can conclude that the combination of these two characteristics seems to be necessary when segmenting consumers. The authors also found that the overall group of environmentally conscious consumers includes both a price-sensitive and a price-insensitive group. This indicates the necessity to move away from a niche market approach towards a broader understanding of green consumption.A magyar lakosság hagyományosan árérzékeny, miközben egyre fontosabb számára a környezetvédelem. Kérdés ugyanakkor, hogy ezek a szempontok egyszerre vagy egymástól függetlenül vannak-e jelen az élelmiszer és háztartási cikkekhez kapcsolódó fogyasztói döntésekben, valamint az is, hogy az árérzékenység és környezettudatosság mentén kialakíthatók-e fogyasztói szegmensek, és ha igen, akkor hogyan jellemezhetők és mennyiben térnek el egymástól. A szerzők kutatási projektjükben a témakörhöz kapcsolódó szakirodalom áttekintése után ezeket a kérdéseket válaszolják meg kvantitatív kutatásmódszertan segítségével, egy kiskereskedelmi lánc hűségprogramjában részt vevő fogyasztók mintáján. Elemzésük során főkomponens-elemzést hajtottak végre varimax rotációval, majd a kutatási céljaik vizsgálatához klaszterelemzést végeztek. Legfőbb eredményeik szerint a két jellemző együttes figyelembevétele szükségesnek látszik a fogyasztók szegmentálása során, miközben lényeges eredmény, hogy a környezettudatos fogyasztók csoportja kettős, azaz magában foglal egy árérzékeny és egy árakra nem érzékeny csoportot. Eszerint, a fenntarthatósággal foglalkozó tudományos kutatásokban és üzleti gyakorlatban érdemesnek tűnik elmozdulni a réspiac megközelítéstől a szélessebben vett zöldfogyasztás értelmezése felé
A krízisészlelés és a szervezeti tanulás megértése: Esettanulmány iskolaszervezetekről a COVID-19 világjárvány időszakában
The research investigates the organizational dynamics of learning-in-crisis (LiC) in five Hungarian education institutions in the light of the COVID-19 pandemic with a focus on digital competence building, and the influence of organizational perception of contextual factors. The path of organisation-level learning that takes place as a result of the crisis event was analysed along two factors: the extent of perceived impact and the relevance of the rare event. Results of the qualitative, interview- and observation-based research show that learning willingness is different in the face of an identical external impact, influenced by organizational and financial capacity, as well as autonomy and stakeholder maturity for change. The depth of learning is related to the strategic and cultural fit with the sought-after competence, as well as field of knowledge and the presence of parallel crises.A kutatás a COVID-19 járvány kontextusában öt magyar oktatási intézményben vizsgálja a szervezeti krízishelyzet során való tanulás (Learning-in-Crisis – LiC) dinamikáját a digitális kompetenciafejlesztéssel összefüggésben, valamint a kontextuális tényezők szervezeti észlelésének függvényében. Az átélt krízis hatására bekövetkező szervezeti szintű tanulás útját két tényező mentén elemzi a szerző: a hatás észlelt mértéke és észlelt relevanciája. A kvalitatív, interjú- és megfigyelésalapú kutatás eredményei azt mutatják, hogy a tanulási hajlandóság különbözik azonos külső hatások esetén, amit befolyásolnak a szervezeti és pénzügyi kapacitások, valamint az autonómia és a stakeholderek érettsége a változásra. A tanulás mélysége összefügg a szükséges kompetenciának a szervezeti stratégiával és kultúrával való összeegyeztethetőségével, valamint a szakterületi tudással és a párhuzamos válságok jelenlétével
A felhő alapú technológia diffúziójának modellezése a hazai KKV-szektorban
Cloud computing was introduced to Hungarian enterprises in the 2010s. The aim of this research is to identify the distinctive features and benefits of the technology and to empirically characterise the extent of its current use and the rate of its future diffusion. The theoretical background of the research is provided by an introduction to cloud computing and a description of the theory of diffusion. The empirical analysis is based on representative data from the KSH on the use of cloud technologies, and the technology is predicted using the Bass model. In light of the results, it can be concluded that in the 15 years since the emergence of cloud technology, its use has increased among SMEs, however, this growth has been significantly slower than that observed among large enterprises, despite the fact that the use of the technology is particularly well suited to the specialities of the SMEs.A felhő alapú technológia a 2010-es években jelent meg a hazai vállalatok használatában, azóta a gyakorlati alkalmazását tekintve ismert, jelentős technológiának számít. A kutatás célja, hogy feltérképezze a technológia alkalmazásával járó specialitásokat és előnyöket (kifejezetten a KKV-szektor fókuszában), továbbá empirikusan jellemezze a technológia jelenlegi használatának mértékét és jövőbeli elterjedésének (diffúziójának) várható ütemét és nagyságát. A kutatás elméleti hátterét a felhő alapú technológia bemutatása, valamint a diffúzió elméletének és fontosabb modelljeinek ismertetése adja. Az empirikus elemzés a KSH felhő alapú technológiák használatát érintő reprezentatív adataira épül, a technológia diffúziójának előrejelzése a Bass-modell alkalmazásával történt. Az eredmények tükrében megállapítható, hogy a felhő alapú technológia megjelenése óta eltelt mintegy 15 évben a technológia használata nőtt a vállalkozások körében, azonban jelentősen elmarad a nagyvállalatok adataitól, annak ellenére, hogy a technológia alkalmazása különösen jól illeszkedik a KKV-szektor specialitásaihoz. Az előrejelzések szerint a KKV-k körében a technológia diffúziójának mértéke jelentősen elmarad a nagyvállalatok esetén becsült terjedéstől
A zöldülő Veszprém, avagy hogyan érvényesül a fenntarthatóság a 2073-ban hipotetikusan újrázó Európa Kulturális Fővárosában?
Considering the principles of sustainable development is the alpha and omega of most cultural, gastronomic or sports events, especially so-called mega-events. Sustainability has played a key role in Veszprém's application for the title of European Capital of Culture 2023 and its successful completion. Visitors to the town, its residents, people working there or even students studying there have experienced how the high ideals of sustainability are put into practice. Just as the European Capital of Culture initiative is not for 365 days, the drive for sustainability does not end with the year. The study is based on the assumption that Veszprém will be European Capital of Culture again in 2073 and that the representatives of today's Generation Z, namely second-year tourism and hospitality students at the University of Pannonia, will travel to the site of their student days half a century later, reporting on their experiences on their social networking sites. The 63 fictitious travel experience reports provided an opportunity to explore the elements of experience comprising sustainability. Using manual coding content analysis of the semi-guided essays, we seeking to answer the question of how sustainability, learned in theory and experienced empirically, lives on in students' travel-related fantasies. The study found that (1) both the idea and practice of sustainability will play a prominent role in the travel experience 50 years from now, (2) the developments are grounded on today's innovations, (3) Veszprém will become a greener and more liveable county seat than it is today.A fenntartható fejlődés elvének szem előtt tartása a legtöbb kulturális, gasztronómiai vagy sportrendezvény, különösen az úgynevezett megaesemény alfája és ómegája. A fenntarthatóság kulcsfontosságú szerepet játszott Veszprémnek az „Európa Kulturális Fővárosa 2023” cím elnyeréséért benyújtott pályázatában és annak sikeres megvalósításában is. A városba látogatók, az ott élők, ott dolgozók vagy éppen ott tanulók megtapasztalhatták milyen a fenntarthatóság magasztos eszméinek gyakorlatban való érvényesítése. Ahogyan az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés sem 365 napra szól, úgy a fenntarthatóságra való törekvés sem ér véget újévkor. A tanulmány abból a feltételezésből indul ki, hogy Veszprém 2073-ban újra elnyeri az Európa Kulturális Fővárosa címet és a mai Z-generáció képviselői, nevezetesen a Pannon Egyetem másodéves turizmus-vendéglátás szakos hallgatói fél évszázad múlva elutaznak diákéveik színhelyére és élményeikről az akkori közösségi oldalukon számolnak be. A 63 fiktív úti beszámoló lehetőséget biztosított a fenntarthatóság tárgykörébe tartozó élményelemek vizsgálatára. A félig irányított esszék manuális kódolású tartalomelemzésének segítségével arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az elméletben elsajátított és az empirikusan megélt fenntarthatóság hogyan él tovább a hallgatók utazáshoz kötődő fantáziájában. A vizsgálat megállapította, hogy (1) a fenntarthatóság eszméje és gyakorlata egyaránt markáns szerepet játszik az 50 év múlva megvalósuló utazásból fakadó élményekben, (2) a fejlesztések napjaink innovációinak talaján állnak, (3) Veszprém a jelenleginél is zöldebb és élhetőbb vármegyeszékhellyé válik
Egyenlőtlenség elméleti-történelmi szempontból
Book Review – Branko Milanovic: Visions of Inequality, From the French Revolution to the End of the Cold WarBranko Milanovic: Visions of Inequality, From the French Revolution to the End of the Cold War című könyvérő
Lengyelország gazdasági biztonsága
The aim of this research is to create a relatively easy-to-apply, yet complex and complete model for measuring levels of economic security, one that incorporates risks in supply, finance, labor market, technology, sales, economic policy, and mobilization, thus comprehensively evaluating the economic security situation of a country and the danger of risk activation. The development of this conceptual model and the risk groupings was based on several historical and contemporary economic dysfunction and crisis studies (approximately one hundred). The applied methodology takes into account the different risk-averse or risk-tolerant preferences of various societies. It also considers the effect of economic cycles on economic indicators. Meanwhile, simple mathematical calculations ensure ease of application, making it readily adaptable not only for academics and researchers, but also for any governmental entity, or non-governmental organization. With the help of this model and thirteen selected indicators, we subjected Poland’s economic security situation for the period 2010-2019 to comprehensive analysis. We then drew conclusions on how the level of risk in different subsystems changed during this relatively calm period.A kutatás célja egy viszonylag könnyen alkalmazható, ugyanakkor összetett és átfogó modell létrehozása volt a gazdasági biztonság szintjének mérésére, amely magában foglalja az ellátási, pénzügyi, munkaerő-piaci, technológiai, értékesítési, gazdaságpolitikai és gazdaságmobilizációs kockázatokat, és így átfogóan értékeli egy ország gazdasági biztonsági helyzetét, valamint a kockázatok aktivizálódásának veszélyét. A modellben található kockázati csoportosítások kidolgozásához százas nagyságrendű történelmi és jelenkori gazdasági rendellenességet és válságot használtunk fel. Az alkalmazott módszertan figyelembe veszi a különböző társadalmak eltérő kockázatkerülő vagy kockázattűrő preferenciáit, valamint a gazdasági ciklusok gazdasági mutatókra gyakorolt hatását. Mindeközben az egyszerű matematikai számítások biztosítják a könnyű alkalmazhatóságot, így a módszertan nemcsak az akadémikusok és kutatók, hanem bármely kormányzati szerv vagy nem kormányzati szervezet számára is könnyen adaptálható. E modell és tizenhárom kiválasztott mutató segítségével átfogó elemzésnek vetettük alá Lengyelország gazdasági biztonsági helyzetét a 2010–2019-es időszakban. Ezt követően következtetéseket vontunk le arra vonatkozóan, hogy a különböző alrendszerek kockázati szintje hogyan változott ebben a viszonylag nyugodt periódusban
Versenyképességi kihívások és lehetőségek a Draghi-jelentés tükrében
Competitiveness has become a central theme in economic policy discussions, reflecting the need for nations, businesses, and individuals to adapt to an increasingly interconnected global economy. Initially applied in corporate strategy, the concept has expanded to national and supranational contexts. This article explores the theoretical and practical dimensions of competitiveness by analysing its implications at different levels – countries, corporations, and individuals – while reflecting on the European Union’s evolving competitiveness strategy, particularly in light of the Draghi Report (2024). This report urges EU member states to adopt cohesive policies addressing challenges such as technological innovation, energy costs, and demographic shifts. The study responds to this call by exploring how competitiveness manifests across these levels and the conflicts that may arise when pursuing this objective.The findings highlight that the pursuit of competitiveness at the national, corporate, and individual levels is interconnected and conflicting. While the EU’s unified competitiveness agenda offers a framework for strengthening its global economic standing, its success depends on recognizing and addressing each member state’s unique challenges and potentials. A balanced, inclusive, and adaptive policy approach can enhance competitiveness while ensuring long-term economic resilience and social cohesion.A versenyképesség az utóbbi években a gazdaságpolitikai viták központi témájává vált, tükrözve azt, hogy az országoknak, vállalatoknak és egyéneknek alkalmazkodniuk kell a globalizált világ kihívásaihoz. Az eredetileg vállalati stratégiákban alkalmazott fogalom mára már nemzeti és szupranacionális szintre is kiterjedt. Ez a tanulmány a versenyképesség elméleti és gyakorlati dimenzióit vizsgálja, elemezve annak országok, vállalatok és egyének szintjén gyakorolt hatásait. Az írás külön figyelmet fordít az Európai Unió versenyképességi stratégiájának alakulására, így különösen a 2024-es Draghi-jelentés megállapításaira, amely az EU-tagállamokat egységes szakpolitikák elfogadására szólítja fel a technológiai innováció, az energiaköltségek és a demográfiai változások kezelésére. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja, miként jelenik meg a versenyképesség a különböző szinteken, és milyen konfliktusok merülhetnek fel az elérésére tett erőfeszítések során. Az eredmények azt mutatják, hogy a versenyképesség elérése nemzeti, vállalati és egyéni szinten összefonódik, ugyanakkor konfliktusokat is eredményezhet. A versenyképesség összetett, többdimenziós fogalom, amely nem szűkíthető le egyetlen mérőszámra vagy szakpolitikai célra. Míg a versenyképesség elérésére való törekvés nélkülözhetetlen a gazdasági növekedés ösztönzése és a társadalmi jólét biztosítása szempontjából, azt egyensúlyba kell hozni a szélesebb társadalmi-gazdasági célokkal, így az egyenlőséggel, a fenntarthatósággal és a politikai stabilitással
Szaúd-Arábia turizmusa
We have heard little about Saudi Arabia as a tourist destination so far. Hungarian adventure-seekers began to take more notice of the country towards the end of 2022, when WizzAir launched its flights. Prior to 2019, religious tourism was a prominent segment in Saudi Arabia. Crown Prince Mohamed bin Salman announced in 2017 that he would open the doors to traditional domestic and international leisure tourism, introduced as part of a comprehensive social and economic reform program called Vision 2030. The program has led to huge investments and developments. This paper aims to review the international literature and research on Saudi Arabia’s explosive spectacular tourism development, describe current activities and draw some basic conclusions for tourism.Szaúd-Arábiáról mint turisztikai desztinációról, nemsokat hallottunk eddig. A hazai élménykeresők 2022. év vége felé figyelhettek fel jobban az országra, amikor a WizzAir elindította járatait. Szaúd-Arábiában 2019-ig elsősorban a vallási turizmus volt a kiemelkedő szegmens. Mohamed bin Szalmán koronaherceg 2017-ben bejelentette, hogy az ország megnyitja kapuit a hagyományos belföldi és a nemzetközi szabadidős turizmus előtt, melyet a Vision 2030 nevű átfogó társadalmi, gazdasági reformprogram részeként vezettek be. A programnak köszönhetően hatalmas beruházások, fejlesztések indultak el az országban. Jelen tanulmány célja a Szaúd-Arábia robbanásszerű, látványos turisztikai fejlesztésével kapcsolatos nemzetközi szakirodalom és kutatás feldolgozása, a jelenleg zajló fejlesztések ismertetése és a turizmusra vonatkozó alapvető következtetések levonása