Corvinus Journals (Corvinus University of Budapest)
Not a member yet
1012 research outputs found
Sort by
A lassú turizmus megvalósításának modellje a sarudi Élményfalu példája alapján
The popularity of slow tourism is on the rise in Hungary. Travellers yearn to get back to nature, to the natural environment, where they can experience a traditional way of life and local culture, leaving behind the hustle and bustle of everyday life. Slow tourism also offers the opportunity to immerse oneself in a new way of life and to experience an old-new way of life. Slow tourism represents a sustainable form of tourism which focuses on slowing down the pace of life and exploring local culture, nature, gastronomy and communities. This experience-focused travel approach aims to recharge the body, mind and spirit, while minimising the ecological footprint. Our study shows how the implementation of slow tourism in the Sarud Experience Village is built on local resources and the involvement of local residents, strengthening the identity of the village while providing a quality experience for visitors, tailored to the needs of travellers.A lassú turizmus népszerűsége hazánkban is egyre inkább nő. Az utazók visszavágynak a természetbe, a természetes közegbe, ahol kiszakadva a mindennapok rohanó világából, megtapasztalhatják a hagyományos életmódot és a helyi kultúrát. A lassú turizmus lehetőséget ad az elmélyülésre és egy régi-új életstílus megismerésére. A lassú turizmus egy fenntartható turizmusformát képvisel, ami az élettempó lassítására és a helyi kultúra, természet, gasztronómia és közösség felfedezésére összpontosít. Ennek az élményutazási megközelítésnek a célja a testi, a lelki és a mentális feltöltődés, az ökológiai lábnyom minimalizálásával. Tanulmányunk bemutatja, hogy a sarudi Élményfaluban a lassú turizmus megvalósításával hogyan építenek a helyi erőforrásokra és a helyi lakosok bevonására, amivel erősítik a település identitását, ugyanakkor az utazók igényeihez igazodva minőségi élményt nyújtanak az oda érkezőknek
Utazás dinamikus tájakon: Kulcstényezők a desztinációs márkák vizuális identitásának fejlesztésében
The competitiveness of destinations is significantly shaped by innovation and experimentation, exemplified by applying Dynamic Visual Identities (DVI) in branding practices. This study aims to define the key factors most considered in developing destination brands with dynamic visual identities. Our research analysed 53 international cases in which designers employed dynamic visual strategies. Commitment, sustainability, and complexity factors were identified in our analysis.Participation through DVI enables different stakeholder groups to be involved in the creative process, making the destination more attractive to visitors and residents also. This research offers a unique perspective in respect of the intersection of design communication (DIS:CO) and tourism.A desztinációk versenyképességét jelentősen formálja az innováció és a kísérletezés, amelyre kiváló példát jelent a dinamikus vizuális identitások (DVI) alkalmazása a márkázási gyakorlatban. Jelen tanulmány célja, hogy felfedjen olyan kulcsfontosságú tényezőket, amelyeket leginkább figyelembe vesznek a dinamikus vizuális identitással rendelkező desztinációs márkák fejlesztése során. Kutatásunkban 53 olyan nemzetközi esetet elemeztünk, ahol a tervezők dinamikus vizuális stratégiát alkalmaztak. Az elemzés során az elkötelezettség, a fenntarthatóság és a komplexitás témaköreihez sorolható tényezőket tártuk fel. A DVI-on keresztüli részvétel lehetővé teszi, hogy az érintettek különböző csoportjai jelen lehessenek a kreatív folyamatban, így a desztináció nemcsak a látogatók, hanem a helyi lakosok számára is vonzóbbá válhat. A kutatás egyedülálló perspektívát képvisel a designkommunikáció (DIS:CO) és a turizmus metszetében
Interjú Prof. dr. Botos Katalinnal
Prof. Dr. Katalin Botos’ work and research over the decades has covered a very diverse range of subjects in economics, but her research on the banking sector and the financial system has been outstanding. In her professional career, she has held positions as Deputy Minister of Finance, Minister of Banking and President of the Banking Supervisory Authority. The title of the biography, published last year, provides an excellent model for economists.Prof. dr. Botos Katalin munkássága és kutatásai az évtizedek során igen széles palettát ölelnek fel a közgazdaságtan területén, ebből azonban kiemelkednek a bankszektor és a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos kutatások. Szakmai karrierje során pénzügyminiszter-helyettesi, bankügyekért felelős miniszteri és a bankfelügyelet elnöki pozíciót is betöltötte. A tavalyi évben megjelent életrajzi könyvének pedig már a címe is példát mutat a közgazdászoknak
Magatartási makroökonómia: Az inflációra vonatkozó várakozások pszichológiájának feltárása
This article delves into the exploration of intersections between behavioural economics and macroeconomics, focusing on the psychology of inflation expectations. We present a critique of the Rational Expectations Hypothesis (REH) and propose perspectives from the standpoint of behavioural macroeconomics. In the empirical section, we examine the relationship between the evolution of inflation expectations and real inflation, revealing distinct patterns in the expected inflation distribution among the observed countries—the European Union and the United States. The article also addresses procedural rationality, emphasizing the role of recent observations in shaping inflation expectations. Additionally, it focuses on understanding the principles of behavioural macroeconomics in policy formulation, placing emphasis on adaptive rationality and intelligent decisionmaking. The integration of psychology into macroeconomics may offer a more realistic understanding of the development of inflation expectations, signifying a potential new era in economic modelling.Ez a cikk a magatartási közgazdaságtan és a makroökonómia kölcsönhatásainak felfedezésébe merül el, a hangsúlyt az inflációra vonatkozó várakozások pszichológiájára fektetve. Kritikát fogalmazunk meg a Racionális Várakozások Hipotézisével (REH), és perspektívákat javaslunk a magatartási makroökonómia szempontjából. Az empirikus részben feltárjuk az inflációra vonatkozó várakozások és a valós infláció közötti kapcsolatot, különböző mintázatokat mutatva az elvárt infláció eloszlásában az észlelt országok – az Európai Unió és az Egyesült Államok – között. A cikk emellett foglalkozik az eljárási racionalitással, hangsúlyozva a friss megfigyelések szerepét az inflációra vonatkozó várakozások kialakításában. Emellett a magatartási makroökonómia elveinek megértésére összpontosít a politikaformálásban, kiemelve az adaptív racionalitást és az intelligens döntéshozatalt. A pszichológia integrálása a makroökonómiába realisztikusabb megértést kínálhat az inflációra vonatkozó várakozások kialakulásáról, jelezve egy esetleges új korszakot a gazdasági modellezés terén
Kedves Olvasó!
This autumn’s third issue of the seventy-year-old Public Finance Quarterly will again cover many interesting, valuable, and exciting topics.A hetvenéves Pénzügyi Szemle ez évi harmadik, őszi számában is sok érdekes, értékes és izgalmas téma kerül terítékre
Fenntarthatósághoz kötött hitelek értékelésének dilemmái: amortizált bekerülési érték vagy valós érték – Az IFRS 9 besorolási és értékelési megfontolásai
Lending agreements may contain certain sustainability-linked features that can modify the contractual cash flows via the interest - shall the borrowers meet or fail to meet the objectives set by the loan agreement. IFRS 9 provides that in order to measure the financial assets at amortised cost, the primary objective of the business model in which the asset is held shall focus on the collection of the cash flows over the life of the asset and the contractual terms of the financial asset shall give rise on specified dates to cash flows that are solely payments of principal and interest on the principal amount outstanding. In other words, the contract is a basic lending agreement. At the time of the IFRS 9 implementation, commercial banks sought to measure financial assets, when possible, at amortised cost as it is more predictable and stable compared to fair value measurement. The International Accounting Standards Board is willing to amend IFRS 9 in order to ensure the true and fair view of the financial statements in respect of lending agreements with sustainability-linked features since it appears that the current regulation of IFRS 9 would result in fair value measurement rather than measurement at amortised cost. The objective of this paper is to summarise the implications of sustainability-linked features from accounting point of view by presenting the requirements of IFRS 9 with regard to classification, the application of them and the current dilemmas.Kutatási témánk a kölcsönszerződések fenntarthatósághoz kapcsolódó jellemzőinek vizsgálata, amely befolyásolja a szerződéses pénzáramlásokat a kamatokon keresztül, attól függően, hogy a hitelfelvevők milyen mértékben teljesítik vagy nem teljesítik a kölcsönszerződésben meghatározott célokat.Az IFRS 9 előírja, hogy a pénzügyi eszközök amortizált bekerülési értéken történő értékelésekor az eszközt tartalmazó üzleti modell elsődleges célja a pénzügyi esz-közök élettartama alatti cash flow-k beszedésére, valamint a szerződéses feltételek figyelembevételére összpontosít. Ennek megfelelően az eszköznek olyan cash pénzáramlásokat kell eredményeznie, amelyek kizárólag a tőke és a fennálló tőkeösszeg után fizetendő kamatok kifizetéséből állnak. Más szavakkal, a szerződés a kölcsön-szerződés alapvető formáját képezi.Az IFRS 9 bevezetésekor a kereskedelmi bankok arra törekedtek, hogy a pénzügyi eszközöket lehetőség szerint amortizált bekerülési értéken értékeljék, mivel ez ki-számíthatóbb és stabilabb megközelítést nyújt a valós értéken történő értékeléshez képest. A Nemzetközi Számviteli Standard Testület jelezte, hogy kész módosítani az IFRS 9 standardot annak érdekében, hogy a fenntarthatósághoz kapcsolódó jellemzőkkel rendelkező kölcsönszerződések esetén biztosítsa a pénzügyi kimutatások megbízható és valós képet. Jelenleg úgy tűnik, hogy az IFRS 9 meglévő szabályozása valós értéken való értékelést eredményezne az amortizált bekerülési érték helyett.Tanulmányunkban összefoglaljuk a fenntarthatósághoz kapcsolódó jellemzők számviteli szempontú következményeit, és bemutatjuk az IFRS 9 besorolásra vonatkozó követelményeket, azok alkalmazását, valamint a fenntarthatósággal kapcsolatos aktuális dilemmákat
A környezetvédelmi stratégiák jelenlegi és várható fejlettségi szintje: Vizsgálat a hazai vállalatok körében
For companies to survive in the long term, they need to sell products and services that are recognised by the market in terms of environmental and sustainability criteria. Meeting these challenges in the business environment requires companies to adapt and improve their existing business models. The research underlying the present study focused on the largest companies in Hungary in terms of number of employees (mainly medium and large companies), focusing on the current and expected levels of development of environmental strategies. The research was conducted through a questionnaire survey and used cluster analysis method to analyse the data. The clustering by level of environmental strategies resulted in three distinct groups of companies (Leaders, Awakening, and Laggards). The research results indicate that the companies in the study are already actively tackling environmental challenges and anticipate that innovations addressing these issues will play a more prominent role in their future objectives.A vállalatok hosszú távú fennmaradásához olyan termékek és szolgáltatások értékesítése szükséges, melyeket a piac a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontrendszer mentén is elismer. Az üzleti környezet e kihívásainak való megfelelés a vállalatok meglévő üzleti modelljeinek átalakítását, fejlesztését vonja maga után. Jelen tanulmány alapját képező kutatás az alkalmazotti létszám alapján legnagyobb magyarországi vállalatok (főleg közép- és nagyvállalati szektor) vizsgálatára irányult, fókuszába a környezeti stratégiák jelenlegi és várható fejlettségi szintjeit állítva. A kutatás kérdőíves megkérdezés keretében zajlott. Az eredmények elemzése során a szerzők a klaszteranalízis módszerét alkalmazták. A környezeti stratégiák szintje szerinti klaszterezés eredményeként három jól elkülöníthető csoport alakult ki a vizsgált vállalatok halmazában (Élenjárók, Ébredezők, Lemaradók) mind a jelenre, mind pedig 3-5 éves jövőbeni időtávra vonatkozóan. Összegezve a kutatás eredményeit, egyértelműen az látszik, hogy a vizsgált vállalati kör már most is erőteljesen foglalkozik a környezetvédelmi kihívásokkal, és a kezelésükre alkalmazott innovációktól a jövőben azt várják, hogy szerepük erőteljesebben megjelenik célrendszerükben
Az ESG-pontszám hatása a rendszerkockázati kitettségre, amerikai tőzsdei vállalatok hozamainak dinamikus kapcsoltságát vizsgálva
In this study, the number and direction of dynamic return connections have been analysed within and between portfolios with different ESG (Environmental, Social, Governance) scores to determine their exposure to systemic risk. The number of significant pairwise Granger causality connections were counted between 2012 and 2019 on the portfolios of NASDAQ and NYSE using one-year, weekly rolling windows. According to the results of the current empirical research, the return of high ESG portfolios determines the return of low ESG portfolios. Low ESG performers are also more interconnected than companies with high ESG scores and thus more exposed to systemic risk; this low-ESG interconnectedness accelerates further as market volatility increases. Overall, investors can reduce exposure to systemic risk by applying a responsible mindset to their investment decisions. Application of the methods and findings of this study could be integrated into the regulatory risk management and portfolio diversification practices of individual or institutional asset managers.Az ESG-pontszámok (Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási)) integrálhatósága a kockázatkezelési gyakorlatokba jelenleg is aktívan kutatott témakör, azonban az empirikus eredmények szerteágazóak. Jelen tanulmány a rendszerkockázattal foglalkozva kívánja bővíteni az akadémiai tudásanyagot. Különböző ESG pontszámú portfóliókon belüli, illetve a portfóliók közötti hozamkapcsolatok számát és a kapcsolatok irányát megfigyelve következtetett a szerző a rendszerkockázat szintjére. A kapcsolatok számát és irányát az időben dinamikusan, egy-egy éves idősort vizsgálva, heti mozgóablakos Granger-oksággal vizsgálta meg 2012 és 2019 között az összes NASDAQ és NYSE tőzsdén jegyzett vállalatot figyelembe véve. Az eredmények alapján elmondható, hogy a magasabb ESG-pontszámú vállalatok gyakrabban hatnak az alacsonyabb pontszámú vállalatokra, mint fordítva. Továbbá, az alacsonyabb pontszámú vállalatok gyakrabban hatnak egymásra is, mint a magas pontszámú cégek, így az alacsony ESG-pontszámú portfólió
tartása nagyobb rendszerkockázati kitettséget indikál, a felelős portfóliókezeléssel tehát a rendszerkockázati kitettség is csökkenthető. Az eredmények integrálhatók a releváns szabályozásokba, illetve a befektetők kockázatkezelési és portfólió diverzifikációs gyakorlatába is egyaránt
Szisztematikus szakirodalmi kutatás a hübrisz mint vezetői jelenség témakörében
As organisational development experts and academic scholars, the authors are increasingly frequently encountering the phenomenon of hubristic leadership. In relation to this topic, they were interested in the following questions: how does hubris evolve and how does a leader become hubristic? How does a leader’s environment react to these changes? What could be the potential benefits and risks for an organisation of having a hubristic leader? How does the relationship with the top management team appear? Finally, how could hubris be prevented or at least reined. To look for answers, the authors executed a systematic literature review. Based on a content analysis of the articles identified, they defined a problem map using a metasummary. Consequently, they determined four major themes. Based on detailed analysis of these four themes, the authors determined answers to most of their original questions and identified directions for future research.A hübrisztikus vezetés jelenségével egyre gyakrabban találkoztak a szerzők mind szervezetfejlesztőként, mind akadémiai szakemberként. A következő kérdések foglalkoztatták őket a témával kapcsolatban: hogyan lép erre az útra a vezetővé választott személy és hogyan alakul ki a hübrisz? A környezete hogyan reagál erre a fejlődési folyamatra? Mik a potenciális hasznai a hübrisztikus vezetésnek egy szervezetben és mi az árnyoldala? Mi a viszonya a szervezettel, vagy a menedzsmentcsapattal? Nem utolsó sorban, hogyan lehetne megelőzni a kialakulását, vagy legalább megfékezni, ha már kialakult? A válaszok keresése érdekében szisztematikus szakirodalmi kutatást hajtottak végre. A tanulmányok tartalmi elemzése alapján, metaösszesítési módszerrel hoztak létre belőlük egy problématérképet. Ennek eredményeképpen négy nagyobb terület rajzolódott ki. A négy terület részletesebb elemzése alapján nagyobb részt válaszokat kaptak eredeti kérdéseikre, illetve sikerült további kutatási irányokat azonosítaniuk
Politikai termékek és választói klaszterek a 2022-es országgyűlési választáson
In this paper, the author combined the theoretical framework of political exchange and agenda-setting with the concept of political product. He examined voter perceptions of political products in the 2022 Hungarian parliamentary elections to identify voter segments with cluster analysis. Eleven days before the 2022 parliamentary elections, he conducted an online survey, which resulted in a sample of 2,000 voters who reflected the basic socio-demographic attributes of Hungarian citizens by gender, age and type of residence. The author created segments based on the salience of issues by party preferences, and he was able to observe identity voting and issue-voting in various groups. Based on the results, he has to highlight the role of two clusters: war-orientated and disillusioned opposition segments.A tanulmány a politikai csere és a napirend-befolyásolás kapcsolatát vizsgálja meg a politikai termék fogalma segítségével. A szerző a 2022-es országgyűlési választáson a politikai termékek és napirendi témák fontosságának választói észlelését vizsgálta meg, és választói szegmensek azonosítására törekedett klaszterelemzéssel. Az országgyűlési választás előtti másfél hétben egy online kérdőíves megkérdezést hajtott végre, aminek az eredményeképp egy 2000 fős mintát kapott, ami nemre, korra és lakóhelytípusra tükrözi a magyar választók alapsokaságát. A Fidesz-KDNP és az Egységben Magyarországért szavazói között szegmenseket hozott létre az egyes napirendi témák fontosságának észlelése alapján, amiből arra lehet következtetni, hogy az ügyalapú szavazásnak volt szerepe a 2022-es választáson. Találkozott olyan kormánypárti szegmenssel, melyben kizárólag a háború vagy a vezértémák alapján döntöttek, illetve olyan kiábrándult ellenzéki klaszterrel is, melyben egyetlen ellenzéki témát sem tartottak fontosnak