Corvinus Journals (Corvinus University of Budapest)
Not a member yet
1012 research outputs found
Sort by
Az infláció helyzete Magyarországon: Válasz Botos Katalin „Infláció és pénzügyeink” és Ábel István – Bognár Gergely – Lóga Máté – Szabó István Attila „Változások az infláció magyarázatában” tanulmányára
Get PDFThe article examines the factors driving inflation in 2022-2023. We explore why inflation in the Hungarian economy has risen more sharply compared to neighboring countries with similar economic structures. The goal of the article is to highlight these factors and provide policymakers with recommendations for a more resilient inflation policy.First, we respond to Katalin Botos’ views on inflation, and then we analyze some global inflationary trends. Our study focuses specifically on inflation in the agricultural sector.Our findings indicate that, in addition to global cost-push inflationary pressures, several country-specific factors have contributed to the rise in domestic inflation. Energy prices have surged, and some supply chains in the East have been disrupted. For Hungary’s less productive but energy-intensive food industry, the energy price shock, combined with higher exchange rate volatility in 2022-2023 compared to neighboring countries, has had a strong impact in the short to medium term, causing significant deviations from long-term equilibrium. In our view, beyond enhancing food self-sufficiency, special attention should be given to the domestic development of the agricultural supply chain.Tanulmányunkban a 2022–2023 évi inflációt alakító tényezőket vizsgáljuk. Arra keressük a választ, hogy a magyar gazdaságban miért nőtt erőteljesebben az infláció, mint a környező, hasonló szerkezetű országokban. Cikkünkben ezekre a hatásokra szeretnénk rávilágítani, és javaslatokkal szolgálni a gazdaságpolitikai döntéshozók számára egy ellenállóbb inflációs politika kialakításához. Tanulmányunkban először Botos Katalin inflációs nézeteire reagálunk, majd néhány inflációs globális trendet vizsgálunk. Kiemelt szerepet szánunk az agrárterület inflációjának elemzésére.Eredményeink alapján a globális költségtolta inflációs nyomás trendek mellett több országspecifikus tényező emelte a hazai inflációs mutatót. Az energiaárak nagymértékben megemelkedtek, a keleti beszállítói láncok egy része megszakadt. A hazai kevésbé termelékeny, ugyanakkor energiaigényes élelmiszeriparra az energiaársokk a környező országokhoz képest magasabb árfolyam ingadozási tényezőkkel együtt rövid- és középtávon nagyon erős hatást gyakorol, és jelentős eltéréseket mutat a hosszú távú egyensúlytól. Véleményünk szerint az élelmiszer önellátás fokozása mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági beszállítói lánc hazai fejlesztésére is
John Komlos: A valójában létező gazdaság és az emberarcú kapitalizmus alapjai
Get PDFJohn Komlos, 1956-os magyar emigráns szép életpályát futott be. Chicagóba került, majd az ottani egyetemen 1978-ban történelemből, 1990-ben pedig közgazdaságtan-ból szerzett PhD fokozatot. Több egyetemen is tanított ezek után, vendégprofesz-szorként a Harvardon, az észak-karolinai Chapel Hill Kutatóegyetemen, amely az egyik legrégibb közösségi fenntartású egyetem az USA-ban, Európában pedig St. Gal-lenben, Bécsben és Németországban. Pályája hosszú, utolsó szakaszát a Müncheni Egyetemen töltötte gazdaságtörténész professzorként
Humánerőforrás-menedzsment rendszerek: Marokkó néhány legnagyobb vállalatának társadalmi és környezeti teljesítménye
Get PDFThis study, which is founded on the configurational approach’s principles, aims to determine how well-coordinated human resources management systems that are tailored to the company’s business plan perform in terms of society and the environment. In this study, a collection of standard human resource practices serves as the framework for the human resource management system. Through „social commitment” and the „existence of an environmental strategy” social and environmental performance is assessed. To find the simultaneous relationships between HRM systems, business strategies, and the two measures of performance, we carried out a confirmatory quantitative survey on a sample of 107 major Moroccan enterprises. The primary findings demonstrated that the internal consistency of HRM systems and their external consistency with corporate strategy can serve as significant levers for enhancing social and environmental performance.Jelen tanulmány, amely a konfigurációs megközelítés elvein alapul, azt kívánja meghatározni, hogy a vállalat üzleti tervéhez igazodó, jól koordinált humánerőforrás-menedzsment rendszerek hogyan teljesítenek a társadalom és a környezet szempontjából. Ebben a tanulmányban standard humánerőforrás-gyakorlatok gyűjteménye szolgál az emberierőforrás- menedzsment rendszer kereteként. A “társadalmi elkötelezettség” és a “környezeti stratégia megléte” révén értékelik a társadalmi és környezeti teljesítményt. Az EEM-rendszerek, az üzleti stratégiák és a teljesítmény két mérőszáma közötti egyidejű összefüggések felderítése érdekében megerősítő kvantitatív felmérést végzett a szerző 107 nagy marokkói vállalatból álló mintán. Az elsődleges megállapítások azt mutatták, hogy az EEM-rendszerek belső konzisztenciája és külső konzisztenciája a vállalati stratégiával jelentős eszközként szolgálhat a társadalmi és környezeti teljesítmény fokozásához
A COVID-19 és az orosz-ukrán konfliktus hatása a vizsgált szervezetekre
Get PDFIn the last three years, the way the world works has changed more than in all the previous decades combined. The changes in market processes and systems have clearly been driven by two dominant phenomena: the pandemic crisis caused by COVID-19 and the Russian-Ukrainian conflict. These two world events have changed fundamental norms, which has forced organisations to change their strategies. The question is: what are the organisations in question really planning? What is influencing their reactions? The aim of the authors’ publication is to show how organisations were thinking in the early stages of the two crises, and whether they are able to assess the expected impact and plan the appropriate measures. Their empirical research found that micro-enterprises tend to project their pessimism on the whole economy. Also, their services are less dependent on supply chain resilience. Furthermore, their various war-induced measures were related to their past external relations.Az elmúlt három évben a világ működése annyit változott, mint a megelőző évtizedekben összesen. A piaci folyamatok, rendszerek megváltozását egyértelműen két meghatározó jelenség irányította: a COVID-19 okozta pandémiás válság és az orosz-ukrán konfliktus. E két világesemény alapvető normákat változtatott meg, amelyek hatására a szervezeteknek stratégiát kellett váltaniuk. Jogosan vetődik fel tehát a kérdés: mit terveznek valójában a vizsgált szervezetek? Hogyan látják a válságot? Mi befolyásolja a reakciókat? A tanulmány célja annak bemutatása, hogy a két válság kezdeti szakaszában, miként gondolkodtak a szervezetek, képesek voltak-e felmérni a várható hatásokat, megtudták-e tervezni a megfelelő intézkedéseket? A szerzők empirikus kutatásának eredményei alapján a mikrovállalkozások pesszimizmusukat hajlamosak az egész gazdaságra kivetíteni. Megállapították, hogy szolgáltatásaik kevésbé függenek az ellátási láncok sérülésmentességétől. Továbbá a háború által kiváltott különböző intézkedéseik összefüggésben voltak a korábbi külkapcsolataikkal
Hogyan hoznak döntéseket a hallgatók a külföldi tanulmányaikról? : Marketing és viselkedési közgazdaságtan együttes alkalmazása
Get PDFStudent mobility has grown substantially in the past decades. Study abroad opportunities provide long-lasting advantages for students but, at the same time, represent complex decisions for applicants, usually involving a high degree of uncertainty. This paper aims to obtain a deeper understanding of study-abroad decision-making in higher education by combining marketing and behavioral economics perspectives. The authors conducted in-depth interviews with North African scholarship holders and adapted the customer journey framework to a study abroad decision context. Three stages of the customer journey were considered: the pre-application stage, the application stage, and the post-admittance stage. Loss aversion, group identification, social norms, endowment effects, and priming, as core concepts from behavioral economics, were identified and enriched the practical implications of the customer journey framework. Higher education institutions may benefit from our findings when designing their communication and recruiting strategies.A hallgatói mobilitás számottevően megnőtt az elmúlt évtizedekben. A külföldi tanulási lehetőségek hosszú távú előnyöket nyújtanak a hallgatók számára, de egyben komplex döntéseket is jelentenek, amelyek jellemzően nagyfokú bizonytalansággal párosulnak. A tanulmány célja, hogy a marketing és a viselkedési közgazdaságtan összekapcsolásával mélyebb ismereteket lehessen szerezni arról, hogy a felsőoktatás esetében hogyan hoznak a hallgatók külföldi tanulmányokkal kapcsolatos döntéseket. A szerzők mélyinterjúkat készítettek észak-afrikai ösztöndíjasokkal és a vevői út (customer journey) keretrendszerét adaptálták a külföldi tanulmányokkal kapcsolatos döntések kontextusára. A vevői út három szakaszát különböztették meg: jelentkezés előtti szakasz, jelentkezés szakasza és a felvételt követő szakasz. A viselkedési közgazdaságtan alapkoncepciói közül a veszteségkerülés, a csoportidentifikáció, a társadalmi normák, a birtoklási hatás és az előhangolás érvényesült a kutatásukban és hozzájárultak a vevői út keretrendszerének gazdagításához. A felsőoktatási intézmények a kutatás eredményeit hasznosíthatják a kommunikációs és toborzási tevékenységük során
A professzionalizáció szerepe a hazai közepes méretű családi vállalatok versenyképességében
Get PDFThis study aims to examine the role of professionalisation in the competitiveness of medium-sized family and non-family firms in Hungary. Many domestic studies have looked at the competitiveness of SMEs, but few have distinguished among them based on ownership. This research builds on the professionalisation of family firms and resource-based theory, exploring the different resource and capability combinations of family and non-family firms and their different types of strategies in terms of competitiveness. The authors identified variables related to professionalisation on the database of the Competitiveness Research Centre at Corvinus University of Budapest, on which they conducted principal component and then cluster analysis. The results obtained were compared with the Firm Competitiveness Index. The results show that family firms focus on their relationship building, knowledge management and innovation capabilities, while their nonfamily competitors focus on operational excellence and leadership capabilities to reach a higher competitiveness index.Jelen tanulmány célja a professzionalizáció szerepének vizsgálata a hazai közepes méretű családi és nem-családi vállalatok versenyképességében. Számos hazai tanulmány foglalkozott már a kis- és közepes méretű vállalkozások versenyképességével, ám kevés tett közülük különbséget családi és nem-családi között. A szerzők kutatása a családi vállalatok professzionalizációjára és az erőforrás-alapú elméletre épít, feltárva a családi és nem-családi cégek különböző erőforrás- és képességkombinációit, valamint eltérő típusú stratégiájukat a versenyképességüket tekintve. A Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutatóközpont adatbázisán azonosították a családi vállalatok professzionalizációjával kapcsolatos változókat, amelyeken főkomponens majd klaszterelemzést végeztek. A kapott eredményeket összevetették a Vállalati Versenyképességi Index-szel. Az eredmények azt mutatják, hogy a családi cégek a kapcsolatépítésre, tudásmenedzsment és innovációs képességeikre, míg a nem-családi versenytársaik a működési kiválóságra és vezetői képességeikre koncentrálnak. Jelen mintában a nem-családi cégek értek el magasabb professzionalizációs szintet és versenyképességi értéket, ám ez nem jelenti azt, hogy a családi tulajdonban lévők ne lehetnének versenyképesek
Innováció a vállalati teljesítmény, versenyképesség és export tükrében
Get PDFThe role of innovation in research on business performance and competitiveness is receiving increasing attention, and companies need to innovate in both domestic and international markets if they want to remain competitive. However, less attention has been paid to the process from the perspective of the use of resources to access international markets. The literature review resulted in a model that includes innovation activities, the enabling factors that precede them, and the influences that affect firms’ innovation activities or outcomes. As part of the model, the author provides a detailed overview of the impact of innovation on firm performance, competitiveness, and exports as well as the impact of market competition and foreign market entry on innovation.Az innováció szerepe a vállalati teljesítmény és versenyképesség kutatásában egyre nagyobb figyelmet kap, a vállalatoknak a hazai és nemzetközi piacokon is újítaniuk kell, ha versenyben akarnak maradni. Kevés figyelem irányul azonban az erőforrások felhasználásától a nemzetközi piacokra való eljutásig tartó folyamat áttekintésére. A szakirodalmi áttekintés eredménye egy modell, amely tartalmazza az innovációs aktivitásokat, az azokat megelőző képesítő tényezőket; illetve azokat a hatásokat, amelyek befolyásolják a vállalatok innovációs aktivitását vagy eredményeit. A modell részeként a szerző részletesen áttekinti az innováció hatását a vállalati teljesítményre, versenyképességre és exportra, valamint a piaci verseny és külpiacra lépés innovációra gyakorolt hatását
Egyetemi közösségi szerepvállalás és fenntarthatósági változás : A gazdasági felsőoktatási képzőhelyek lehetőségei és korlátai
Get PDFEstablishing university community engagement (UCE) practices and supporting sustainability transitions have both emerged as social expectations toward universities. The authors examined the potential and limits of UCE institutionalization in supporting the sustainability transitions of business schools. The theoretical background for the present analysis is based on approaches to UCE and theories of sustainability. They also relied on qualitative data that emerged during a UCE institutionalization process at a Hungarian business school. The authors of the present study were active initiators of and participants in this UCE process, so the present study relied, methodologically, on participatory action research and analytical autoethnography. The main conclusion is that numerous factors can be identified that explain why business schools support and emphasize the economic aspects of sustainability and integrate into their educational framework those elements of sustainability thinking that are compatible with the dominant neoliberal paradigm.Az egyetemekkel szemben mind a fenntarthatósághoz való hozzájárulás, mind pedig az egyetemi közösségi szerepvállalási kezdeményezések megvalósítása elvárás. A szerzők tanulmányukban azt vizsgálják, hogy az egyetemi közösségi szerepvállalás intézményesítése milyen lehetőségeket rejt magában, illetve milyen korlátokkal bír gazdasági felsőoktatási képzőhelyek (business schools) esetében, különösen a fenntarthatósághoz való hozzájárulás vonatkozásában. Vizsgálatukhoz elméleti háttérként az egyetemi közösségi szerepvállalás megközelítései és a fenntarthatóság koncepcióját operacionalizáló megközelítések szolgálnak. Vizsgálatuk empirikus alapját egy egyetemi közösségi szerepvállalási tervezési és intézményesítési folyamat során keletkezett kvalitatív adatok adják, amely folyamat egy hazai gazdasági felsőoktatási képzőhelyen zajlik. Lévén e folyamatnak jelen tanulmány szerzői is aktív részesei, kezdeményezői, tanulmányuk módszertani értelemben a részvételi akciókutatáshoz és analitikus autoetnográfiához áll közel. Következtetésük, hogy a gazdasági (üzleti) képzőhelyek esetében számos olyan tényező azonosítható, amelyek magyarázzák azon szakirodalmi megállapításokat, miszerint az üzleti képzőhelyek dominánsan a fenntarthatóság gazdasági dimenzióját hangsúlyozzák, és a fenntarthatóság csak azon aspektusait építik be az oktatásba, amelyek összeegyeztethetők a neoliberális szemlélettel
Az ESG-értékelés és a részvénypiaci teljesítmény kapcsolata
Get PDFThe relationship between companies’ sustainable operation and their financial performance is currently a key area of research. However, the question arises: how does environmental, social, and governance (ESG) assessment affect firms’ economic efficiency? The authors focused on equity markets to investigate the relationship between the top 100 ESG rated US companies and their stock market performance in 2022 and 2023. They investigated whether returns, risk indicators and sectoral affiliation affect ESG scores. The results indicated that the stock real returns have no impact on the ESG score, and ESG valuations have no impact on stock market performance. There was, however, a negative relationship between the standard deviation of returns and ESG scores, which suggests that more stable and less risky companies tend to have a higher ESG ranking than their more volatile counterparts. There was also a significant relationship between sector position and ESG score only for the 2022 dataset.A vállalatok fenntartható működése és a pénzügyi teljesítmény összefüggéseinek vizsgálata napjainkban kiemelkedő kutatási területnek számít. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy az ESG-értékelés hogyan befolyásolja a cégek gazdasági hatékonyságát. A szerzők kutatásukban a részvénypiacokra fókuszálva vizsgálták, hogy milyen kapcsolat van a top 100 ESG-besorolással rendelkező USA székhelyű vállalat és azok részvénypiaci teljesítménye között a 2022-es és a 2023-as időszakban. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy a hozam, a kockázati mutatók és a szektorbeli hovatartozás befolyásolják-e az ESG-pontszámok alakulását. A kapott eredmények alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a részvények valós hozamainak alakulása nincs hatással az ESG-pontszámra, valamint az ESG-értékelések sem hatnak a részvénypiaci teljesítményre. Eredményeik rávilágítottak arra, hogy a hozamok szórása és az ESG-értékelés között negatív kapcsolat figyelhető meg, mely arra utal, hogy a stabilabb és kevésbé kockázatos vállalatok az ESG szempontjából magasabban rangsoroltak, mint a volatilisebb társaik. Megállapították továbbá azt is, hogy csak a 2022-es adatsor esetében van szignifikáns kapcsolat az adott szektorban elfoglalt hely és az ESG-pontszám között
A számviteli beszámolók érdekhordozóinak felmérése Magyarországon 2023-ban
Get PDFIn a questionnaire survey, the author sought to find out how independent individuals feel about their role as stakeholders in the financial reports of a large multinational company and a small Hungarian company. A total of 277 evaluated respondents completed the questionnaire. The results indicated that respondents believe global corporations should demonstrate through their financial reports the impact of their activities on the natural environment and social (wealth, income) disparities, which are the two main impacts. However, they do not hold small companies’ accounting systems responsible for these impacts. Respondents typically perceive themselves as stakeholders in the context of the two main impacts mentioned. Regardless of whether or not they feel they are stakeholders and they consider large companies to be responsible for the two main impacts, respondents see the role of the large company accounting system as being to present these environmental and social impacts.Kérdőíves felmérésében a szerző arra kereste a választ, hogy független magánszemélyek miként érzik magukat egy multinacionális nagyvállalat, valamint egy kis magyar vállalkozás számviteli beszámolója érdekhordozójának. A kiküldött kérdőívet 277 fő töltötte ki, minden válasz értékelhető volt. Az eredmények azt mutatták, hogy a válaszadók a világvállalatok felelősségének tartják, hogy számviteli beszámolóikon keresztül bemutassák tevékenységüknek a természeti környezetre és a társadalmi (vagyoni, jövedelmi) különbségekre gyakorolt hatásait (két fő hatás), ugyanakkor a kisvállalatok számviteli rendszerét nem tartják felelősnek. A felmérés alátámasztotta, hogy a válaszadók jellemzően a hivatkozott két fő hatással összefüggésben érzik magukat a számviteli beszámolók érdekhordozóinak. Az eredmények szerint a válaszadók, függetlenül egyrészt attól, hogy érdekhordozónak érzik-e magukat vagy sem, másrészt attól, hogy a nagyvállalatokat tartják-e a két fő hatásért felelősnek vagy sem, a nagyvállalati számvitel feladatának látják az említett környezeti, társadalmi hatások bemutatását