Corvinus Journals (Corvinus University of Budapest)
Not a member yet
1012 research outputs found
Sort by
A fogyatékossággal élő munkavállalók helyzete a hazai szállodaiparban
Full text linkIn 2019, the year before the Covid19 pandemic, 421 thousand people were employed in tourism-related sectors in Hungary, which represented 9.5% of the national economy. In addition to economic significance, an important question is whether companies in the sector apply the principles of social responsibility. We have therefore focused our investigation on an interesting area of CSR: the employment of people with disabilities. In the context of our exploratory research, we conducted interviews with domestic hotel managers regarding the employment of people with disabilities. The results show that their share among employees is very low. The effects of the covid pandemic, labour shortages and increased energy costs require extra efforts to retain employees, including the disabled. The need for a change in social attitudes was also evident.A Covid19-járványt megelőző 2019-es évben a turizmushoz köthető ágazatokban Magyarországon 421 ezer foglalkoztatottat tartottak nyilván, amivel a szektor 9,5%-os részarányt képviselt a nemzet gaz-da ságban. A gazdasági jelentőség mellett fontos kérdés, hogy a társadalmi felelősségvállalás elvei érvényesülnek-e a szektor vállalatainál. Vizsgálatunk fókuszába a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatását helyeztük. Egy feltáró jellegű kutatás keretében interjúkat készítettünk hazai szálloda-vezetőkkel a fogyatékossággal élők alkalmazásáról. Az eredmények azt mutatják, hogy a fogyatékossággal élők részaránya alacsony a munkavállalók között. A Covid19-járvány hatásai, a munkaerőhiány és a megnövekedett energiaköltségek extra erőfeszítéseket igényelnek a szállodaipartól a dolgozók (beleértve a fogyatékossággal élő munkavállalókat is) megtartása érdekében. A vizsgálat legfőbb eredménye a társadalmi hozzáállásban tapasztalható szemléletváltás szükségessége
Előszó
Full text linkWe have reached a special anniversary in 2024, which we will commemorate in our magazine, issue by issue.Különleges évfordulókhoz érkeztünk 2024-ben, amelyekről folyóiratunkban is szeretnénk majd lapszámról-lapszámra megemlékezni
A menetrend szerinti személyszállítás bevételi-kiadási struktúrájának, utasfedezeti arányának alakulása 2007-2022 között
Full text linkThis article presents a general methodology for aggregating the actual costs and revenues of public transport in Hungary, which allows to calculate a realistic passenger (user) cost coverage ratio for the main players in the domestic market (MÁV-Volán Group, GYSEV, BKK). After an international perspective and a presentation of the specificities of the domestic market, it is concluded that the cost coverage ratio for fixed rail transport is significantly lower than for public transport services on road. The main reason for this is that fixed rail infrastructure is expensive to develop and operate and is mainly used by public passenger transport. The ridership ratio is significantly reduced by significant investments, and this has been analysed both on a time series and average basis. We present the timetable, tariff changes and major investments that have had an impact on ridership rates, typically only to a small extent. Our analysis is financially oriented and only touches on positive externalities, social benefits and the general government balanceA cikkben a hazai közösségi közlekedés tényleges költségeit és bevételeit összesítő, általános érvényű módszertan kerül bemutatásra, mellyel reális utasfedezeti arányt lehet számítani a hazai piac főbb szereplőire (MÁV-Volán Csoport, GYSEV, BKK). Nemzetközi kitekintés és a hazai sajátosságok bemutatása után megállapítjuk, hogy a kötöttpályás közlekedésben a költségfedezeti arány lényegesen kisebb, mint a közúti közlekedési közszolgáltatások esetében. Ennek legfőbb oka, hogy a kötöttpályás infrastruktúra fejlesztése és üzemeltetése költséges, és azt elsősorban a közforgalmú személyszállítás használja. Az utasfedezeti arányt jelentősen csökkentik a jelentős beruházások, ezt idősorban és átlagosan is vizsgáltuk. Bemutatjuk azokat a menetrendi, tarifális változásokat és fontosabb beruházásokat, amelyek – jellemzően csak kis mértékben – befolyásolták az utasfedezeti arányokat. Vizsgálatunk pénzügyi szemléletű, a pozitív externális hatásokkal, társadalmi hasznokkal és az államháztartási egyenleggel csak érintőlegesen foglalkozunk
Változások az infláció magyarázatában
Full text linkMost discussion of inflation in 2021-2022 have focused on product market shocks rather than unemployment indicators. The Phillips curve approach, which provides the traditional theoretical framework, was questioned. In addition to the surge in food and energy prices, many new inflationary factors have come to the fore, such as the disruption in supply chains, as well as fiscal spending and loose monetary policy in the context of the pandemic. These factors do not fit into the traditional approach. In this paper, we review the main literature on the US and European economies to see how the analytical framework represented by the Phillips curve can be adapted to analyse the current situation. Since its inception, the Phillips curve approach has undergone significant changes reflecting changes in the nature of inflation. For example, the unemployment gap was later replaced by the output gap. In the current situation, the output gap has been replaced by arguments in favour of the inclusion of enterprise pricing, marginal cost and the profit rate.A 2021–2022-ben bekövetkezett inflációt elemzők többsége a termékpiaci sokkokra koncentrált és nem a munkanélküliségi indikátorokra. A hagyományos elméleti keretet adó Phillips görbe szemléletet megkérdőjelezték. Az élelmiszer és energiaárak hirtelen megemelkedése mellett sok új inflációs tényező került előtérbe, így az ellátási láncokban keletkezett zavar, valamint a vírusválság kapcsán alkalmazott költségvetési kiadás és a laza monetáris politika. Ezek a tényezők a hagyományos megközelítésbe nem illenek bele. Írásunkban áttekintve az amerikai és az európai gazdaságra készült főbb írásokat azt vizsgáljuk, hogy a Phillips görbe által reprezentált elemzési keret milyen változtatásokkal alkalmazható a mai helyzet elemzésére. A Phillips görbe megközelítésben megszületésétől kezdődően jelentős változások történtek az infláció természetében bekövetkező módosulásokat tükrözve. Például a munkanélküliségi rés helyett később a kibocsátási rés került előtérbe. A mostani helyzetben a kibocsátási rés helyett a vállalati árképzés, a határköltség és a nyereségráta szerepeltetése mellett szóló indokok kerülnek előtérbe
A bankrendszer és a gazdasági modernizáció kapcsolata a II. világháború utáni Franciaországban
Full text linkAfter World War II, France’s economic growth was the strongest in its history and the country broke out from the trap of middle-income countries. The “thirty glorious years” was accompanied by the modernization of the economy, in which a strong state control banking system, called the goal-oriented banking system, played a significant role. Through the transformation of the French banking system after World War II, we prove that in the case of a middle-income country, the deepening of the financial intermediary system promotes the modernization of the economy. On the other hand, after a while the too strong state regulation on the banking system will become a limitation because the financial system cannot fulfill its task of economic modernization, as state intervention will limit the deepening of financial intermediation and thus the further modernization of the economy. Finally, we will also examine whether the actors of the financed industries become “lazier” due to the active state intervention in the lending policy, which brings with it the issue of moral hazard.Franciaország a II. világháborút követően történelmének legerősebb gazdasági növekedését produkálta és kitört a közepesen fejlett országok csapdájából. A „harminc dicsőséges évként” aposztrofált időszak együtt járt a reálgazdaság modernizációjával, amelyben azonban jelentős szerepet kapott az erős állami kontroll alá vont, úgynevezett célorientált bankrendszer is. A francia bankrendszer világháborút követő átalakulásán keresztül bizonyítjuk egyrészt, hogy a közepes fejlettségi státuszban lévő ország esetében a pénzügyi közvetítő rendszer mélyülése elősegíti a gazdaság modernizációját. Másrészt viszont egy idő után a bankrendszert érintő túl erős állami szabályozás már korlátot fog jelenteni, ugyanis a pénzügyi rendszer nem tudja ellátni a gazdaságmodernizációs feladatát, minthogy az állami intervenció a pénzügyi közvetítés mélyülését, és így a gazdaság további modernizációját fogja korlátozni. Végül pedig azt is megvizsgáljuk, hogy a hitelezési politikába történő aktív állami intervenció miatt a finanszírozott iparágak szereplői elkényelmesednek, ami magával hozza az erkölcsi kockázat kérdéskörét
A versenyképesség értelmezésének változása és a magyar versenyképesség javíthatóságának feltételei a változások tükrében
Full text linkThe aim of this article is to present the changes in the literature and practice of competitiveness, pointing out that a distinction must be made between competitiveness at the firm level and competitiveness at the national level, both in terms of objectives and methods. On the other hand, it highlights the new elements that have been introduced into the understanding of competitiveness due to geopolitical, social and environmental changes, and which are becoming more prominent in our time due to technological change. The article quotes, without claiming to be exhaustive, the main findings of recent studies by the best-known competitiveness research organisations, illustrating the differences in interpretation between them. Occasionally, findings on domestic performance are also discussed. The article did not aim to provide a comprehensive analysis of Hungarian competitiveness based on proprietary research, as it considers the presented MNB Competitiveness Report as a good research basis for describing the competitiveness situation and for developing a national competitiveness strategy. However, it does point out some additional indicators that should definitely be included in a national competitiveness strategy. It argues that the aim of improving national competitiveness should not be merely to improve economic outcomes, such as GDP. The central issue of improving competitiveness can only be the harmonious expansion of all elements of national wealth together. Therefore, the Hungarian National Competitiveness Strategy should set development targets for those elements of wealth where Hungarian competitiveness performance is weak. The article lists these in the summary.A tanulmány célja, hogy bemutassa a versenyképesség értelmezésének szakirodalmi és gyakorlati változásait, rámutatva arra, hogy a célok és a módszerek tekintetében egyaránt különbséget kell tenni a vállalati és a nemzeti szintű verseny-képesség között. Másrészről kiemeli azokat az új elemeket, amelyek a geopolitikai, a társadalmi és a környezeti változások miatt bekerültek a versenyképesség értelmezésébe, illetve korunkban, a technológiai változások miatt nagyobb hangsúlyt kapnak.
A cikk – a teljesség igénye nélkül – idézi a legismertebb versenyképesség kutató szer-vezetek friss tanulmányainak főbb megállapításait, bemutatva a közöttük lévő értelmezési eltéréseket. Esetenként kitér a hazai teljesítményekkel kapcsolatos megállapításokra is. A cikknek nem volt célja a magyar versenyképesség saját kutatásokon alapuló átfogó elemzése, mivel a bemutatott MNB Versenyképességi Jelentést jó kutatási alapnak tartja a versenyképességi helyzet leírásához és egy nemzeti versenyképességi stratégia kidolgozásához. Kitér viszont néhány olyan további mutatóra, amelyeknek feltétlenül szerepelniük kellene egy nemzeti versenyképességi stratégiában.
Úgy érvel, hogy a nemzeti versenyképesség javítás célja nem csupán a gazdasági eredmények javítása, például a GDP növelése kell, hogy legyen. A versenyképesség javítás központi kérdése csak a nemzeti vagyon valamennyi elemének együttes, harmonikus bővülése lehet. Ezért a magyar nemzeti versenyképességi stratégiában fejlődési célokat kell kitűzni azon vagyon elemekre, amelyek esetén a magyar versenyképességi eredmények gyengék. A cikk ezeket az összefoglalásban sorolja fel
Kedves Olvasó!
Full text linkThe editorial board of our journal is constantly striving to make the magazine better known and more accessible at home and abroad, and to further increase its position in the Scimago ranking. Following the suggestion of a sub-committee of the SCC for improvement, in this issue we are attempting to publish a partly different content for the Hungarian and English versions of our journal. Accordingly, one paper, one conference report and one review will be in Hungarian and English only, but the majority of articles will remain bilingual. We are looking forward to receiving readers’ reactions and opinions on this issue.Folyóiratunk szerkesztőbizottsága folyamatosan arra törekszik, hogy a lap minél ismertebb, elérhetőbb legyen itthon és külföldön, továbbá a Scimago rangsorban betöltött pozíciója tovább emelkedjen. Megfogadva az SZB egyik albizottságának fejlesztési javaslatát, mostani számunkban kísérletet teszünk arra, hogy részben eltérő tartalommal jelentetjük meg folyóiratunk magyar és angol változatát. Ennek megfelelően egy tanulmány, egy konferencia beszámol és egy recenzió csak angolul olvasható, de a cikkek többsége kétnyelvű maradt. Érdeklődéssel várjuk ezzel kapcsolatosan az olvasók reakcióit, véleményét
A pénzügyi kultúra és fejlesztési lehetőségei a magyar és nemzetközi szakirodalom tükrében
Full text linkTo attain financial well-being, enhancing financial literacy is crucial; however, the definition of financial literacy is inconsistent both in Hungarian and international literature. In Hungary, the distinction between individual and the societal levels is not clear either. Accordingly, we conducted a literature review, during which our method involved collecting meta-studies in English containing the term “financial literacy” and selectively reviewing the research presented in them based on relevance. In Hungarian, we examined which terms have become common equivalents for “financial literacy” and analysed the related literature along these lines. In the theoretical model created in our study, we conceptualize financial literacy in a new way, and to capture the individual level, we recommend the introduction of a new Hungarian term. With regards to Hungarian results, high knowledge is combined with low levels of financial behaviour, so we recommend that decision-makers use behavioural economic tools instead of traditional financial education, which have a more direct impact on people’s everyday financial behaviour and operate more widely in those layers of society where traditional financial education have proven to be ineffective.A pénzügyi jóllét eléréséhez emelni kell a pénzügyi kultúra szintjét, ugyanakkor a pénzügyi kultúra értelmezése sem a nemzetközi szakirodalomban, sem pedig a magyar viszonylatban nem egységes. A magyar szakirodalomban az egyéni és a társadalmi szintű elkülönítése sem egyértelmű. Ennek megfelelően szakirodal-mi áttekintést végeztünk: angol nyelven a „financial literacy” kifejezést tartalmazó tanulmányokat dolgoztunk fel, magyar nyelven megvizsgáltuk, hogy mely kifejezé-sek terjedtek el a „financial literacy” megfelelőiként, és ezek mentén (pl. pénzügyi kultúra, pénzügyi műveltség, pénzügyi tudatosság) elemeztük a kapcsolódó szakiro-dalmat. A tanulmányunkban megalkotott elméleti modellben a pénzügyi kultúrát újszerűen konceptualizáljuk, és az egyéni szint megragadására a pénzügyi kulturált-ság fogalmának bevezetését ajánljuk. A magyar pénzügyi kultúra vonatkozásában a magas pénzügyi tudás gyakran alacsony pénzügyi viselkedéssel párosul. A hagyomá-nyos pénzügyi képzések mellett a pénzügyi viselkedés alakításában érdemes lehet a viselkedési közgazdaságtani eszközöknek is megfelelő teret hagyni, mivel ezek az eszközök közvetlenebb hatást gyakorolhatnak az emberek mindennapos pénzügyi viselkedésére
Mobiltechnológia-elfogadás az okoshotelek világában
Full text linkCOVID-19 severely affected the hotel sector worldwide, and simultaneously highlighted the necessity of contactless service provision. The perception of interactions previously common in hotel service has changed, which may positively influence the acceptance of automated service forms. By leveraging the theoretical synergies of self-service technologies and smart hotels, the authors’ research intends to provide a fresh approach to the literature on consumer adoption of mobile technology in the hotel environment. In this study, they examined potential travellers’ acceptance of mobile technology-based self-service in hotels, which is ideally suited to reduce COVID-19 concerns. A covariance-based SEM method was used to test their theoretical model, which was constructed on the foundations of the TAM model. Their main finding is that the need for smart hotel service arising from COVID 19 does not support the adoption of smart hotels in the long term.A COVID-19 járvány a világ minden táján súlyosan érintette a szállodaszektort, egyúttal előtérbe helyezte az érintésmentesség szükségességét. Számos ponton változott a szállodai kiszolgálás során korábban megszokott interakciók megítélése, ez pedig pozitívan befolyásolhatja az érintésmentes technológiák elfogadását. A szerzők kutatásának célja az volt, hogy az érintésmentes szállodai kiszolgálás igényének feltárásával hozzájáruljon a mobiltechnológia fogyasztói elfogadásának szakirodalmához az önkiszolgáló technológiák és az okoshotelek elméleti szinergiáinak kiaknázásával. Kutatásukban a COVID-19 kockázatainak mérséklésére kiválóan alkalmas mobiltechnológia-alapú szállodai önkiszolgálás fogyasztói elfogadását vizsgálták potenciális utazók körében. A TAM-modell alapvetésein felépített elméleti modelljüket online kérdőíves megkérdezéssel elért, 537 válaszadóból álló minta alapján tesztelték kovarianciaalapú SEM-módszerrel. Legfontosabb eredményük, hogy a vírushelyzet miatt kialakuló érintésmentesség igénye nem támogatja az okoshotelek elfogadását hosszú távon
A COVID-19 világjárvány hatása a kis- és középvállalatok digitális átalakulására: Szlovén és magyar tapasztalatok
Full text linkThis article investigates patterns in SMEs’ digital transformation journey during the COVID-19 pandemic and whether the lessons learnt from this crisis have influenced their future digital transformation objectives. Following a multiple case study design, semi-structured interviews were conducted with SME owners/managers in Slovenia and Hungary. The analysis within and across cases revealed that the majority of participating SMEs were not digitally ready but still managed to overcome various challenges by adopting or intensifying the use of digital technology. The usefulness of these technologies convinced them to engage more in digital transformation. Although they dealt with similar challenges, their response differed depending on the size and sector. This study contributes to current research by providing a more comprehensive understanding of SMEs’ COVID-19 related challenges, their responses to these challenges, and future digital transformation objectives, specifically, their future efforts towards a higher level of digital maturity.A cikk áttekintést ad arról, hogy a KKV-k milyen utat jártak be a COVID-19 járvány alatt a digitális átalakulás terén, valamint, hogy a tanulságokat hogyan használták fel a jövőbeli, digitális átalakítási célkitűzéseik meghatározásra. A szerzők a többszörös esettanulmány-tervezés (multiple case study design) módszertana alapján 13 szlovén, illetve magyar KKV cégtulajdonosával/menedzserével készítettek féligstrukturált interjúkat. Az esetek egységes, összehasonlító vizsgálata feltárta, hogy a KKV-k többsége nem volt ugyan felkészülve a digitális technológiák használatára, azonban ezek bevezetésével, intenzívebb használatával sikerült leküzdeniük a különböző kihívásokat, illetve a jövőben is ezen az úton terveznek haladni. A vállalatok reakciója a hasonló kihívások ellenére iparágtól és vállalatmérettől függően eltért. A cikk két ország vonatkozásában, átfogóan mutatja be, hogy a KKV-k hogyan látták a digitális technológia szerepét a kihívások legyőzésében és ez hogyan befolyásolta azokat a jövőbeli célokat, erőfeszítéseket, amelyek egy magasabb digitális érettségi szint eléréséhez vezethetnek