PTE Journals (University of Pécs)
Not a member yet
7338 research outputs found
Sort by
Az EU digitális DESI 2020 mutatók kapcsolata makrogazdasági adatokkal
Get PDFThe objective of this study is to examine the five principal dimensions of the 2020 edition of the Digital Economy and Society Index (DESI) of the European Union, as well as two macroeconomic indicators (AIC [actual individual consumption] and GDP per capita), employing multivariate statistical techniques. The analysis is divided into two parts: First, the linear relationships between variables are investigated using simple Pearson and canonical correlation analysis, regression analysis, and factor analysis. These methods allow us to address the question of how and to what extent the advancement of digital transformation and its constituent dimensions are shaped by economic growth. Subsequently, the EU Member States are categorized based on their digital and economic development through cluster analysis and multidimensional scaling, which identifies three distinct groups of EU countries. The first group encompasses the less developed, predominantly Central and Eastern and Southern European countries, the second comprises the developed Western and Northern European countries, and the third consists of the two leading countries.Tanulmányunk célja az Európai Unió digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatója (Digital Economy and Society Index, DESI) 2020. évi kiadásának öt fő dimenziója, illetve két makrogazdasági mutató (AIC [tényleges egyéni fogyasztás] és GDP/fő [bruttó hazai termék]) összekapcsolt elemzése többváltozós statisztikai módszerekkel. Vizsgálataink két részre oszthatók. Elsőként a változók közötti lineáris összefüggéseket vizsgáljuk egyszerű Pearson- és kanonikus korrelációs elemzés, regressziós elemzés, valamint faktoranalízis révén. Itt elsősorban arra a kérdésre keressük a választ, hogy a digitális átalakulás előrehaladását, annak dimenzióit milyen módon és mértékben befolyásolja a gazdasági fejlettség. Ezután az Európai Unió tagállamait a digitális-gazdasági fejlettségük alapján csoportosítjuk klaszterelemzés és többdimenziós skálázás révén. Ennek eredményei szerint az uniós országok három jól elkülönülő csoportra oszthatóak, amelyek közül az elsőbe a gyengébben fejlett, főként kelet-közép- és dél-európai periféria, a másodikba a fejlett nyugati-északi államok, a harmadikba pedig két éllovas tartozik
„Pártoljátok az árvák és özvegyek ügyét”: A társadalmi gondoskodás felelőssége a zsidó-keresztény kultúrkörben
Get PDFThe prophetic exhortation quoted in the title calls for the learning of correct moral values, the conscious choice and pursuit of values that determine almost all manifestations of the individual and the community. The values set as a model and passed on to the younger generations have a normative impact on the inner life of the community, on the coexistence of rich and poor, donors and recipients, citizens and recipients. In my study I seek for an answer to the question of how the idea of social care is expressed in principles, customs and legal institutions throughout the legal order of the Old and New Testament. My aim is to collect the universal values that can form the basis of the social safety net adapted to the times.The prophetic exhortation quoted in the title calls for the learning of correct moral values, the conscious choice and pursuit of values that determine almost all manifestations of the individual and the community. The values set as a model and passed on to the younger generations have a normative impact on the inner life of the community, on the coexistence of rich and poor, donors and recipients, citizens and recipients. In my study I seek for an answer to the question of how the idea of social care is expressed in principles, customs and legal institutions throughout the legal order of the Old and New Testament. My aim is to collect the universal values that can form the basis of the social safety net adapted to the times.The prophetic exhortation quoted in the title calls for the learning of correct moral values, the conscious choice and pursuit of values that determine almost all manifestations of the individual and the community. The values set as a model and passed on to the younger generations have a normative impact on the inner life of the community, on the coexistence of rich and poor, donors and recipients, citizens and recipients. In my study I seek for an answer to the question of how the idea of social care is expressed in principles, customs and legal institutions throughout the legal order of the Old and New Testament. My aim is to collect the universal values that can form the basis of the social safety net adapted to the times
Konfliktuskezelési stratégiák a felsőoktatásban lévő hallgatók körében
No full textAccording to Hunyady et al. (2006), many of the adults have carried grievances nowadays, either that were acquired at school coming mostly from teachers (Hunyady, 2006). The main aim of my study is to explore the conflict management strategies used by students in higher education in Hungary. Futhermore, to show from the students\u27 perspective what conflicts occur between students and teachers. I will also explore the consequences of the conflicts experienced and the reasons of the conflict-free relationship. I used both quantitative and qualitative methods to collect data, data was collected by using an online questionnaire. The results show that avoidance as the conflict management strategy is the most common among students. The cause of most conflicts was related to the instructor\u27s attitude, however it did not have long-term consequences. Students expect more empathy and cooperation from instructors, and believe that the basis of a conflict-free school relationship is a willingness to compromise. Unmanaged conflicts or the usage of inappropriate conflict management strategies can cause long-term emotional damage to both students and teachers. The results of the research can be used in two practical areas. On the one hand assist mental health, psychological professionals and teachers in the higher education system to give targeted assistance to students in their conflict management. On the other hand to support students in developing an attitude of individual responsibility in conflict situations and a conscious reflection on the difficulties arising from conflict management strategies.Hunyady és mtsai (2006) szerint a felnőtt emberek mai napig hordoznak olyan sérelmeket, amelyeket az iskolában szereztek, ezen sérelmek forrásai többségében a pedagógusoktól származnak. (Hunyady, 2006). Vizsgálatom fő célja, hogy feltárja, a magyarországifelsőoktatásban résztvevő hallgatók milyen konfliktuskezelési stratégiákat alkalmaznak, és a hallgatók szemszögéből bemutassa, hogy milyen konfliktusok jelennek meg a hallgató és az oktató között. Kitérek még a megélt konfliktusok következményeinek felmérésére és konfliktusmentes kapcsolat okainak feltérképezésére. Az adatok felvételéhez kvantitatív és kvalitatív módszert egyaránt alkalmaztam, az adatok gyűjtése online kérdőívvel történt. Az eredmények alapján a hallgatók körében a leggyakoribb az elkerülő konfliktuskezelési stratégia. A legtöbb konfliktust kiváltó ok az oktató hozzáállásához kapcsolódik, azonban ez nem járt hosszútávú következményekkel. A hallgatók nagyobb empátiát és együttműködést várnak az oktatóktól, és úgy vélik a konfliktusmentes iskolai kapcsolat alapja a kompromisszumra való hajlandóság. A kezeletlen konfliktusok vagy a nem megfelelő konfliktuskezelési stratégia alkalmazása hosszútávú érzelmi károkat okozhatnak a diákokban és az oktatókban egyaránt. A kutatás eredményei két gyakorlati területen alkalmazhatóak. Egyrészt segíti a felsőoktatási rendszerben dolgozó mentálhigiénés,pszichológus szakembereket, és az oktatókat, hogy célzott segítséget nyújthassanak a diákoknak a konfliktushelyzeteik kezelésében. Másrészt támogatja a hallgatókat, a konfliktushelyzetben megjelenő egyéni felelősségvállalás szemléletének kialakításában és akonfliktuskezelési stratégiákból fakadó nehézségek tudatos átgondolásában
A jogszabályi és intézményrendszeri változások hatása Nagykanizsa közművelődésére a rendszerváltástól napjainkig
No full textPublic cultural institutions, as places of non-formal learning, offer a wide range of cultural opportunities for different generations. This cultural field has also undergone many changes over the decades. After the change of regime, most of those working inthe field of public education expected this segment of the cultural sector to be restructured, both in terms of legislation and institutional arrangements, as it was still governed by Act V of 1976. It was only after more than 20 years of waiting that the newAct CXL of 1997 on Museums, Public Libraries and Public Culture was adopted. After that, the profession had to wait another 20 years for another major legislative change in 2017, and now in 2024 a new cultural law is in the making, which is expected tocome into force on 1 January 2025. The study attempts to review the changes in the legal and institutional framework ofpublic culture from the regime change to the present day and examines the effects of these changes on the public cultural life of Nagykanizsa. It provides an in-depth analysis of the Kanizsa Cultural Centre, the largest and most influential public culturalinstitution in the city, and its main historical turning points. It also provides a brief insight into the current situation of public culture, discusses the main problems and describes in detail the activities of the National Institute of Culture in Nagykanizsa.A közművelődési intézmények, mint a nonformális tanulás színterei számos kulturálódási lehetőséget kínálnak a különböző generációk számára. Ezen a kulturális területen is számos változás történt az évtizedek során. A rendszerváltást követően a közművelődésben dolgozók többsége várta, hogy a kulturális szektor ezen szegmense is átstrukturálásra kerül majd, mind törvényi szabályozás, mind intézményrendszer tekintetében, hiszen a szférára ekkor még az 1976. évi V. törvény vonatkozott. Több, mint 20 év várakozás után született csak meg az új, az 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. Ezt követően ismét 20 évet kellett várnia a szakmában dolgozóknak ahhoz, hogy 2017-ben történjen egy újabb jelentős törvénymódosítás, s most 2024-ben van kialakulóban az új kulturális törvény, amely előreláthatólag 2025. január 1-jén lép hatályba. A tanulmány kísérletet tesz a közművelődés jogszabályi és intézményrendszeri változásainak áttekintésére a rendszerváltástól napjainkig és vizsgálja ezen változások hatásait a Nagykanizsai közművelődési életre vonatkozóan. Mélyrehatóan a város legnagyobb és legmeghatározóbb közművelődési intézményét, a Kanizsai Kulturális Központot és annak főbb történeti fordulópontjait elemzi. Röviden betekintést nyújt a közművelődés jelenlegi helyzetébe, taglalja a főbb problémákat és részletesen ismerteti nagykanizsai kulturális közösségre vonatkozóan a Nemzeti Művelődési Intézet tevékenységét is
BBM-kertek: Egy társadalmi szervezet kísérlete a szociális kertészkedés területén
Get PDFThe question how to revitalise and start to rebuild social relations in an integrated way in an ever-changing urban context is an increasingly timely question. To ensure that individuals do not live alienated and isolated, but socially embedded and organised in communities is a priority. Secondly, to promote their economic well-being, and thirdly, to promote adaptation to environmental challenges are also key goals among those who care about the future. This holistic approach is represented by the Budapest Bike Maffia, a grassroots initiative in the capital city, who use social gardening as a tool to make the relationship between vulnerable groups and their environment more sustainable. In the context of urban agriculture, they are not only building seedlings, but also trust and a network of relationships between the members of the society.Egyre időszerűbb kérdés, hogy miként lehet a társadalmi kapcsolatokat integrált módon újjáéleszteni és újjáépíteni a folyamatosan változó városi környezetben. Kiemelt feladat annak biztosítása, hogy az emberek ne egymástól elidegenedve és elszigetelten, hanem közösségekbe beágyazódva és szerveződve éljék az életüket. Továbbá, a gazdasági jólét előmozdítása, és a környezeti kihívásokhoz való alkalmazkodás elősegítése szintén kulcsfontosságú cél azok körében, akik törődnek a jövővel. Ezt a holisztikus megközelítést képviseli a Budapest Bike Maffia, egy alulról jövő fővárosi kezdeményezés, amely a szociális kertészkedést eszközként használja a kiszolgáltatott csoportok és környezetük kapcsolatának fenntarthatóbbá tételére. A városi kertészkedés keretében nemcsak palántákat, hanem bizalmat és kapcsolati hálót is osztanak a társadalom tagjai között
Milyen iskoláról álmodnak a diákok és a tanárok? : Az 5.-8. évfolyamos pécsi diákok és tanárok meglátásai az ideális iskolával kapcsolatban
No full textThe ideal school means something different to every student and teacher, so it is important to address the question of how they imagine this institution. A dream school can be interpreted and imagined in many different ways, in this study I am examining what the ideal school would be like in relation to the work carried out in it, according to the ideas of the high school students and teachers in Pécs. For a later change, it is essential to be aware of what kind of changes those who are actually part of school life would see as expedient. Based on several aspects, I assess what they imagine the school building and the teachers teaching in it to be like, what they think about the subjects, the length of the teaching days, the class sizes, and I also analyze the other ideas both of investigated populations. Furthermore, I compare the similarities and differences between the views of the students and the teachers. My results show no significant difference between the current and the idealized school either in the opinions of students or teachers. They would consider changes necessary in all areas, but they would not be exceptional and would be clearly feasible.In order to bridge the differences between the idealized and the current schools, it would be worthwhile to ask the students and teachers of other schools about their ideas, and the current education system should also examine these insights, since it becomes visible that both students and teachers want to achieve minimal changes, and these ideas can contribute to a more satisfied teacher society, as well as better student performance.Az ideális iskola minden diák és tanár számára mást jelent, ezért fontos foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy hogyan is képzelik el ezt az intézményt. Egy álom iskola sokféle képpen értelmezhető és képzelhető el, jelen tanulmányban azt vizsgálom, hogy a felső tagozatos pécsi diákok, valamint a tanárok elképzelése szerint milyen volna egy ideális iskola mind tárgyi és személyi, mind pedig az abban folyó munkával kapcsolatban. Egy későbbi változáshoz elengedhetetlen tisztában lenni azzal, hogy milyen változásokat látnának célravezetőnek azok, akik ténylegesen részesei az iskolai életnek. Több szempont alapján felmérem, hogy az iskola épületét, a benne oktató tanárokat milyennek képzelik el, miként vélekednek a tantárgyakról, a tanítási napok hosszáról, az osztálylétszámokról, valamint elemzem az egyebekben kiemelt elképzeléseket mindkét vizsgált populáció esetében. Továbbá összehasonlítom, hogy a diákok és a tanárok meglátásai miben egyeznek és térnek el egymástól. Eredményeim nem mutatnak jelentős különbséget a jelenlegi és az idealizált iskola között sem a diákok, sem a tanárok véleményeiben. Minden területen szükségesnek tartanának változtatásokat, azonban ezek nem kiugróak és egyértelműen megvalósíthatóak volnának.Az idealizált és a jelenlegi iskolák közötti különbségek áthidalásához érdemes lenne további iskolák diákjait és tanárait megkérdezni az elképzeléseikről, továbbá a jelenlegi oktatási rendszernek is megvizsgálnia ezeket a meglátásokat, hiszen láthatóvá válik, hogy minimális változásokat szeretnének elérni a diákok és a tanárok is, továbbá ezek az elképzelések hozzájárulhatnak egy elégedettebb tanár társadalomhoz, valamint a diákok jobb teljesítményéhez
A kereszténység és az iszlám hatása a hagyományos afrikai hangszerkultúrákra
No full textOverall, the influence of Christianity and Islam on traditional African instrumental culture is far from the expected „clash of civilizations”, because, as the review shows, endemic instruments of traditional African cultures could be adopted and maintained even if their cultural embeddedness was strongly linked to the animistic ancestral religions. As in the case of the goge fidulas, whose use was banned by the Muslim reformers of the 19th century, but the instrument did not disappear from use. The lamellophone, originally a ‚kafir’ instrument, may also have spread among Muslim peoples in West Africa and East Africa, albeit with a formal modification and without the anthropomorphic design reflecting the animist religious features. It is a question of how long this will remain so, because, unlike the Sunni Hanafi, Maliki and Safiite trends that have characterised Africa, the Wahhabism that has developed from the Hanbalite trend, which was previously confined to Saudi Arabia, and other Islamist trends are no longer characterised by religious tolerance and the Taliban in Afghanistan have burned instruments theatrically, not even because they are not instruments of Islamic culture, but merely because they are instruments of music, or entertainment. Such an attitude would obviously not even spare African musical instruments, which, as the historical overview has shown, are instruments of foreign origin and whose spread is specifically linked to the spread of the Islamic religion. Such as the frame drum, the funnel drum, the double-reeded reed, the long metal trumpet, or even the stringed instruments as a whole. The difference between the instruments of the Islamicised world, the difference between classical and folk instruments, is obvious, but it is worth highlighting, because non-European instruments tend to be regarded by the uninitiated as uniform, exotic and therefore ‚folk’ instruments. While African Islam is characterised by regional rather than religious cultural differences, thanks to the madhhabs, African Christianity is so African, i.e. syncretic in its overall characteristics, that it has had no problem at all in maintaining endemic instruments and even incorporating them into Christian liturgies. It should be noted, however, that although the Christian liturgy did not officially tolerate any instruments other than the organ for many centuries, the practice of ‚bagpipe playing’ at midnight on Christmas Eve became so widespread at the level of popular piety that, with the extinction of the village bagpipers, the people expected the village cantor to continue to play the shepherds’ bagpipe on the organ at midnight mass. Popular religiosity has therefore always tolerated the instruments of pre-Christian times. In Africa, the influence of Christianity on musical instruments is therefore different from that of Islam. The influence of Christianity is more manifested in the use of instruments in a non-authentic way, such as when the typically solo instrumental lyres and harps are arranged into an orchestral choir to accompany liturgy. Or when, as a ‚defence’ of the Christian religion against Islamic influence, traditional African instruments typical of Christian areas are being used in places where they were not originally used.Összességében a kereszténység és az iszlám hatása a hagyományos afrikai hangszeres kultúrára messze nem a várt "civilizációk összecsapása", mivel, mint az áttekintésből kiderül, a hagyományos afrikai kultúrák endemikus eszközeit akkor is át tudták venni és fenn tudták tartani, ha azok kulturális beágyazottsága erősen kötődött az animista ősi vallásokhoz. Mint például a goge fidulas esetében, amelynek használatát a 19. századi muszlim reformerek betiltották, de az eszköz nem tűnt el a használatból. A lamellofon, amely eredetileg "kafír" hangszer volt, szintén elterjedhetett a nyugat- és kelet-afrikai muszlim népek körében, bár formai módosítással és az animista vallási vonásokat tükröző antropomorf rajzolat nélkül. Kérdés, hogy ez meddig marad így, mert az Afrikát jellemző szunnita hanafita, maliki és szafita irányzatokkal ellentétben a hanbalita irányzatból kialakult, korábban Szaúd-Arábiára korlátozódó vahabizmus és más iszlamista irányzatokat már nem vallási tolerancia jellemzi, és az afganisztáni tálibok színházilag égetik a hangszereket, még csak nem is azért, mert azok nem az iszlám kultúra eszközei, hanem csupán a zene, a szórakoztatás eszközei.
Egy ilyen hozzáállás nyilvánvalóan nem kímélné az afrikai hangszereket sem, amelyek, mint a történelmi áttekintésből kiderült, idegen eredetű hangszerek, és amelyek elterjedése kifejezetten az iszlám vallás terjedéséhez kapcsolódik. Ilyen például a keretdob, a tölcsérdob, a kettős nádnyelvű nád, a hosszú fémtrombita, vagy akár a vonós hangszerek egésze. Az iszlamizálódott világ hangszerei közötti különbség, a klasszikus és a népi hangszerek közötti különbség nyilvánvaló, de érdemes kiemelni, mert a nem európai hangszereket a beavatatlanok hajlamosak egységes, egzotikus és ezért "népi" hangszereknek tekinteni. Míg az afrikai iszlámot a madháboknak köszönhetően inkább regionális, mint vallási kulturális különbségek jellemzik, addig az afrikai kereszténység annyira afrikai, azaz szinkretikus az általános jellemzőit tekintve, hogy egyáltalán nem okozott gondot az endemikus hangszerek fenntartása, sőt, azok beépítése a keresztény liturgiába. Meg kell azonban jegyezni, hogy bár a keresztény liturgia évszázadokig hivatalosan nem tűrt meg semmilyen más hangszert az orgonán kívül, a karácsony esti éjféli "dudaszó" gyakorlata a népi kegyesség szintjén annyira elterjedt, hogy a falusi dudások kihalásával a nép elvárta, hogy a falusi kántor továbbra is a pásztorok dudáját játssza az orgonán az éjféli misén.
A népi vallásosság tehát mindig is megtűrte a kereszténység előtti idők eszközeit. Afrikában tehát a kereszténységnek a hangszerekre gyakorolt hatása eltér az iszlámétól. A kereszténység hatása inkább abban nyilvánul meg, hogy a hangszereket nem autentikus módon használják, például amikor a tipikusan szóló hangszeres lírákat és hárfákat zenekari kórussá szervezik a liturgia kísérésére. Vagy amikor a keresztény vallás "védelmében" az iszlám befolyással szemben a keresztény területekre jellemző hagyományos afrikai hangszereket olyan helyeken használják, ahol eredetileg nem használták őket
The War on Tigray: Geopolitics and the Struggle for Self-Determination
No full textTigray continues to be a unique case among ancient kingdoms, Westphalia nation-states, post-colonial Africa, and post-Cold War national liberation struggles. It is one of the oldest civilizations (Aksumite Kingdom) and the historical, cultural, and political soul of ancient and modern Ethiopia. But it was made to be an ‘oppressed nation struggling for regional autonomy and survival from genocidal aggression’ by the empire state of Ethiopia and the ‘garrison state’ of Eritrea. It also survived Egyptian and Mahdist expansionists, and Italian colonialism, though it lost ‘Bahre-Negash’ (Eritrea) to Italy due to the Wuchale Agreement (or Treaty of Wichale) in 1889. Eritrea was handed over to Italian colonialists by Menelik II of Shewa-Amhara in order to weaken Tigray’s geopolitical power base. Tigray was also the hotbed of the first Woyane rebellion in 1943 which sparked the idea of ‘land to the Tiller, fair taxation, and self-rule,’ and the Tigray People’s Liberation Front (TPLF) led the second Woyane rebellion (1975–91) that restructured the empire state of Ethiopia into a federation with the 1995 constitution. Since 2018, after 27 years of the Ethiopian People’s Revolutionary Democratic Front (EPRDF)- led federal experiment, Tigray again became a victim of a ‘genocidal war’ led by the Ethiopian federal army, Amhara forces, Ethiopian regional forces, and Eritrean army, supported by UAE and Turkey drones, and the Somali army. The international community and the African Union supported Abiy Ahmed and Isaias Afewerki’s genocidal war in the name of “maintaining the territorial integrity of Ethiopia” by neglecting the principles of Responsibility to Protect (R2P), people’s self-determination rights, and the prevention of genocide. Tigray, therefore, is a rare case in the vicious cycle of violence. The Tigrayan ‘two-year’ survival war (from November 2020 to November 2022) against those who practice genocide was destined to break Tigray’s historically vicious cycle of violence perpetrated by Ethiopia and Eritrea. The paper aims to investigate the historical, geopolitical, and security reasons that have trapped Tigray into facing the post-2020 genocidal war
A kastélyok hasznosításának különböző aspektusai Fejér vármegyében
Get PDFCultural and heritage tourism plays a significant role in the tourism market, insofar as tourists are motivated by the exploration of new cultures and the discovery of historical roots. Cultural attractions are also crucial in shaping a tourism image, with an emphasis on creating experiences and storytelling, while sustainability plays a prominent role. The renovation of buildings related to heritage tourism is prestigious and improves the image of the settlement, but the protection of natural and cultural values must be prioritized during modernization.
In our study, we examined the utilization of castles related to heritage tourism based on examples from Fejér County, exploring their various purposes in the 21st century.A kulturális és az örökségturizmus meghatározó a turisztikai piacon, melyben a turista motivációját az új kultúrák megismerése, a történelmi gyökerek felfedezése jelenti. A kulturális attrakciók meghatározóak a turisztikai imázs alakításában is, de ehhez kapcsolódóan kiemelt szerepe van az élményszerzésnek és a storytellingnek, ugyanakkor a fenntarthatóság is kiemelt szerepet kap. Az örökségturizmushoz kapcsolódó építmények felújítása presztízsértékű, javítja a településképet, azonban a természeti és kulturális értékek védelmét előtérbe kell helyezni a modernizáció során.
Tanulmányunkban az örökségturizmushoz kapcsolódó kastélyok hasznosítását vizsgáltuk Fejér vármegyei példák alapján, feltárva azok különböző célú hasznosítását a 21. században
Az algériai sivatagi turizmus jelenlegi állapotának elemzése: Rendelkezésre álló erőforrások és kihívások
Get PDFDesert tourism has become a highly significant sector today, often described as tourism for the wealthy. This has prompted Algeria to focus on developing and enhancing this sector due to its substantial resources. Algeria is home to the second-largest desert in the world, covering two million square kilometers and offering golden sands, oases, ancient ruins, unique local heritage, distinctive geological sites, and rich biodiversity. These features highlight the need to prioritize this form of tourism and establish a strong policy framework for its development. This study aims to analyze the current state of desert tourism in Algeria and to identify its various resources and challenges. A descriptive approach was adopted, utilizing statistical analysis of relevant data and information, along with a review of previous studies. The findings indicate that, despite the diverse potential of the Algerian desert, tourism activities in desert areas remain minimal, even with the support provided by the Algerian government. This underscores the need for further measures to better utilize desert areas and contribute to economic growth.A sivatagi turizmus napjainkra rendkívül jelentős ágazattá vált, amelyet gyakran a gazdagok turizmusának is neveznek. Ez arra késztette Algériát, hogy jelentős erőforrásai miatt, ennek az ágazatnak a fejlesztését helyezze előtérbe. Algéria ad otthont a világ második legnagyobb sivatagának, amely kétmillió km2-t tesz ki, és amelynek turisztikai kínálata magában foglalja az arany színű homokot, az oázisokat, ősi romokat, egyedülálló örökségi helyszíneket, jellegzetes geológiai lelőhelyeket és a biológiai sokféleséget. Ezek a jellemzők jelzik annak szükségességét, hogy a turizmusnak ez a formája támogatásra érdemes, amelynek fejlesztéséhezés saját szakpolitikai tervet kell kialakítani. A tanulmány célja, hogy elemezze a sivatagi turizmus jelenlegi helyzetét Algériában, és azonosítsa annak különféle erőforrásait és kihívásait. Leíró megközelítésben a releváns adatok és információk statisztikai elemzését, valamint az e tárgyban korábban megjelent publikációk áttekintését végeztük el. Az eredmények azt mutatják, hogy az algériai sivatag gazdag potenciálja ellenére a sivatagi területeken a turisztikai jelenlét minimális maradt, az algériai kormány támogatása ellenére is. Ez rámutat a további intézkedések szükségességére a sivatagi területek jobb kihasználása és a gazdasági növekedéshez való hozzájárulásának növelése érdekében