Eötvös Loránd University, Budapest - Open Access Journals
Not a member yet
9233 research outputs found
Sort by
Az alkalmazott nyelvészek szakmai közösséggé formálódása a 20. század végén és a 21. század elején
The Association of Hungarian Applied Linguists and Language Teachers (MANYE) is the biggest linguistic association in Hungary. The 30th anniversary of its founding is a suitable occasion to recall and analyse the documents relating to the circumstances of its establishment. The thirty-year history of the association can be divided into three stages. The first was its coming of age (1990‒1998); the second stage was consolidation (1999‒2015), and the third one is renewal (2016‒). This study deals with the first two stages. Based on the comparative analysis of documents, it describes the launching of two initiatives in 1990, one from the language teaching community, the other from applied linguists, which ultimately led to the emergence of a professional community and a series of Hungarian applied linguistic conferences spanning over 30 years.A Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete (MANYE) a legnagyobb létszámú és a legrégebben működő nyelvészeti egyesület Magyarországon. Megalakulásának 30. évfordulója méltó alkalom a visszaemlékezésre, és az alapítás körülményeiről szóló dokumentumok elemzésére. Az egyesület harmincéves története három szakaszra bontható: az első korszak az útkeresés időszaka (1990‒1998), a második korszak a konszolidáció időszaka (1999‒2015), a harmadik korszak az újabb útkeresés és megújulás időszaka (2016‒).
A második és a harmadik korszak dokumentumai már szövegszerkesztővel készültek, elektronikusan jutottak el a tagsághoz, sok közülük megtalálható az egyesület honlapján (www.manye.hu), de az első korszak történetének feltárásához személyes emlékeimen és jegyzeteimen kívül olyan dokumentumok elemzésére volt szükség, amelyeknek egy része még mechanikus írógéppel készült és nincs digitalizálva. Mivel az első korszak leírásakor párhuzamosan zajló eseményekről lesz szó, párhuzamosan elemeztem két dokumentumcsomagot. Az első csomag Gárdus Jánosnak (1932‒1995), az egyesület első főtitkárának hagyatékából származó leveleket, meghívókat és jegyzőkönyveket tartalmaz (GJDOK 1‒11), a második csomag a Magyar Tudományos Akadémia Alkalmazott Nyelvészeti Bizottságának 1990 és 1995 között keletkezett irataiból áll, ezek szintén meghívók, beszámolók és jegyzőkönyvek (MTADOK 1‒9). Bár csak az 1990‒1995-ös időszak iratait vizsgáltam, a vizsgált dokumentumok együttes terjedelme kb. 150 oldal, tehát ez az áttekintés szükségképpen vázlatos lesz, és sok minden kimarad belőle
Metszéspontok: nyelvek és kultúrák
The study examines the role of English as a global language in the specific context of Japan, starting from the European experience and prejudice that Japanese people do not speak English. It outlines the role of English in a globalised world, then asks: to what extent can Japan be considered globalised in its economy, finance, technology, and the personal relationships of its people? The study presents the traditions that define the scope and behaviour of Japanese people in the use of foreign languages. It seeks the reasons why Japanese participants seem reticent in the business world and explores the role of distorted English words in Japanese contexts. It illustrates problems rooted in the Japanese articulatory base using examples, and provides a detailed analysis of the hindering factors arising from the educational system, particularly the backgrounding of speaking skills development.A tanulmány az angol világnyelvi szerepét vizsgálja egyetlen ország, Japán gyakorlatában, mégpedig abból az európai tapasztalatból és előítéletből kiindulva, amely szerint a japánok nem tudnak angolul. Vázolja az angol nyelv szerepét a globalizálódott világban, majd felteszi a kérdést: mennyire tekinthető globalizáltnak Japán gazdasági, pénzügyi, technológiai szempontból, valamint a japánok személyes kapcsolatai szempontjából. Bemutatja, hogy milyen hagyományok határozzák meg a japánok idegen nyelvi mozgásterét és magatartását. Keresi annak az okait, hogy az üzleti világban miért tűnnek hallgatagnak a japán résztvevők, mi a szerepük a torzított angol szavaknak japán szövegkörnyezetben. Példákkal szemlélteti a japán artikulációs bázisra visszavezethető problémákat, valamint részletesen elemzi az oktatási rendszerből fakadó hátráltató tényezőket, a beszédkészség fejlesztésének háttérbe szorulását
Tamás Dóra Mária: Fordítói terminológiai adatbázisok a jog tükrében: Budapest: Akadémiai Kiadó. 2025. 146 o.
Tamás Dóra Mária jelen kötete a terminológia és a jogi szakfordítás területén végzett kutatásokeredményeit összegzi, kiegészítve azokat a terminológiamenedzsment és a terminológiai adatbázisok szempontjaival. A kötet hat tanulmány segítségével vezeti végig az olvasót a terminológiakezelés és a terminológiai adatbázisok elméleti kérdésein, a jogi szaknyelv sajátosságain, a terminológia és a dokumentáció közötti összefüggéseken, majd gyakorlati példákon keresztül mutatja be különböző szempontok alapján kiválasztott terminológiai adatbázisok felépítését, szerkezetét és társadalmi hasznát. A tanulmányok kiindulópontja a fordításorientált terminológia, amely arra keresi a választ, hogyan profitálhat a szakfordítás a terminológiai adatbázisokban összegyűjtött és rendszerezett adatokból
Analyses on the anthropocene from anthropology to philosophy
Although there are differing views on when the Anthropocene began, the relationship between man and nature reached a critical point in history during this period. Since the beginning of the Neolithic period, the world’s population has grown significantly, reaching approximately eight billion people today, with more than half of them living in metropolitan areas. The growing population and density of cities have played a significant role in increased consumption of natural resources, the decline of biological diversity, and the emergence of ecological issues. Urbanisation has resulted in infrastructure and industrial activities that continue to disrupt the natural structure of the Earth. As a result, for the first time in history, the quantity of human-made objects has exceeded all living biomass. The apparent impact of humanity on the natural environment, which is viewed as the primary driving force behind these transitions, has raised concerns about the future. The solution to the growing concerns and escalating problems lies in reimagining and reconstructing the relationship between nature and man. In this regard, it is necessary to reconsider the definition of nature. What do we mean by nature? When asked this question, many people envision forests, mountains, or lakes. What is noteworthy, however, is that individuals do not place themselves within these images of nature. So, why does humanity position itself so distinctly apart from nature? To answer this, it is necessary to closely analyse the mode of modern thinking. The modern world’s way of thinking is based on a dualist perspective; everything is approached through opposites, and subject-object duality becomes more evident. Man has moved away from nature by confronting nature as an object and has begun to see himself as superior as a subject. Is this actually the case? In fact, each of us, like all life on earth, came from nature; we are its components
A fenntarthatóságra nevelés vizsgálata a szigetközi általános iskolákban
The global environmental challenges of our time are affecting our country, including the Szigetköz-Csallóköz region, with a range of climate change impacts, qualitative and quantitative problems related to fresh water, and changes in the Szigetköz and floodplain ecosystem (Guti 2020). A central question is how much the local population, the young generation now in school, perceive these problems, how much importance they attach to them and how their environmental awareness, knowledge and attitudes to sustainability can be improved. The Insula Magna - Complex Water Management and Sustainable Development Programme, which aims to prepare planning, information technology and monitoring developments related to water management and climate change impacts in the Szigetköz, provides an excellent opportunity to map the sustainability education activities of primary schools in the Szigetköz. The aim of the complex research we carried out was to investigate the environmental awareness of schoolchildren living and studying in the region, to analyse the pedagogical programmes of schools and to identify the sustainability pedagogical practices of the institutions and the emergent needs by means of written questionnaires to the headteachers. Based on the results, we conclude that all the institutions we studied have formulated their ideas on environmental and health awareness and sustainability education at a theoretical level, but that they are not yet implemented in practice and are not or only occasionally integrated into the curricular and extracurricular programmes in daily educational work. Based on the research results, our working group has prepared a package of developmental programmes that can contribute to the expansion of knowledge, the development and shaping of an environmentally and health-conscious attitude and the development of a sense of local identity in the Szigetköz. This draft programme is currently being examined, analysed and evaluated by experts and it is hoped that it will be positively assessed, and that we can start implementing the programme as soon as possible.Korunk globális környezeti kihívásai hazánkat, így a Szigetköz–Csallóköz régióját is érintik. A klímaváltozás hatásai, az édesvizekhez kapcsolódó minőségi és mennyiségi problémák, a szigetközi, ártéri ökoszisztéma változásai egyaránt megfigyelhetők (Guti 2020). Központi kérdés, hogy a helyi lakosság, a most iskolába járó fiatal generáció képviselői mennyire érzékelik ezeket a problémákat, mekkora jelentőséget tulajdonítanak ezeknek és hogyan lehet a környezettudatosságukat, a fenntarthatósághoz kapcsolódó ismereteiket, tudásukat bővíteni, a szemléletüket formálni. Az Insula Magna – Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Program – melynek célja a vízgazdálkodással és a klímaváltozás hatásaival kapcsolatos tervezési, információtechnológiai és monitoring fejlesztések előkészítése a Szigetközben – kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy feltérképezzük a Szigetközben működő általános iskolák fenntarthatóságra nevelési tevékenységét. Az általunk elvégzett komplex kutatás célja a régióban lakó és tanuló iskolás gyermekek környezettudatosságának vizsgálata volt, továbbá az iskolai pedagógiai programok elemzésével és az igazgatók írásbeli kikérdezésével az intézmények fenntarthatóságpedagógiai gyakorlatát, a felmerülő igényeket kívántuk feltárni. Az eredmények alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy elméleti szinten minden általunk vizsgált intézmény megfogalmazza a környezet- és egészségtudatosságra, a fenntarthatóságra nevelésre irányuló elképzeléseit, ám a gyakorlati megvalósítás még várat magára, és a mindennapi nevelő-oktató munka során ezeket egyáltalán nem, vagy csak esetlegesen építik bele a tanórai és tanórán kívüli programokba. Munkacsoportunk a kutatási eredmények alapján egy fejlesztési programcsomagot készített, mely hozzájárulhat a Szigetközt érintő ismeretbővítéshez, a környezet- és egészségtudatos szemlélet kialakításához, formálásához, a helyidentitás fejlesztéséhez. Ezt a programtervezetet jelenleg szakértők vizsgálják, elemzik, értékelik és reményeink szerint pozitív elbírálásban részesül és minél előbb elkezdhetjük a program megvalósítását
Az óvoda-iskola átmenet kérdésköre a felsőoktatási intézmények tanterveiben
The issue of a successful transition from kindergarten to school is increasingly the focus of parents, teachers and researchers. Children’s attitudes to learning, the development of a range of social competences, self-confidence, psychological well-being and the development of essential learning skills are essential at this stage of the education system. A harmonious transition is the result of a multi-stakeholder collaborative process, which depends primarily on the successful cooperation between pre-school teachers and parents, teachers and parents, and pre-school teachers and teachers. Most of the literature in Hungary tends to focus on the issue of school readiness, the development and measurement of children’s cognitive abilities (Józsa & Zentai, 2007a), and the views of different educational actors on the transition from kindergarten to school (Gyurcsik, 2020; Fleisz-Gyurcsik, 2022). In our qualitative research, we sought to explore this topic from a different perspective. First of all, we examined how the issue of kindergarten-school transition appears in the curricula of Hungarian institutions dealing with kindergarten and teacher training. We have tried to identify the subject areas that can be found in the higher education curricula of both professions. Our results show that different higher education institutions deal with this topic in different ways: there may be no such topic in the curriculum; or it may be included in a number of different courses; or it may be offered as a compulsory or optional subject, or in some cases as a specialisation. In our view, the inclusion of the topic of the transition from kindergarten to school in the curricula could be a starting point for bringing the professions of kindergarten teacher and teacher closer together, increasing cooperation, trust and collaboration.A sikeres óvoda-iskola átmenet kérdése napjainkban egyre inkább előtérbe kerül a szülők, a pedagógusok és a témát kutatók körében is. A gyermekek tanuláshoz való viszonya, a különböző szociális kompetenciák kialakulása, az önbizalom, a pszichés jóllét és a tanuláshoz elengedhetetlen készségek megalapozása alapvető jelentőségű az oktatási rendszer ezen szakaszában. A harmonikus átmenet egy többszereplős együttműködésen alapuló folyamat eredménye, mely elsősorban az óvodapedagógusok és a szülők, a tanítók és a szülők, továbbá az óvodapedagógusok és a tanítók sikeres kooperációján múlik. A hazai szakirodalom többsége főként az iskolaérettség kérdésére koncentrál, a gyermekek kognitív képességeinek a fejlesztésére, s annak mérésére (Józsa & Zentai, 2007a), illetve a különböző oktatási szereplők nézeteinek a feltárására az óvoda-iskola átmenetről (Gyurcsik, 2020; Fleisz-Gyurcsik, 2022). Kvalitatív kutatásunkban egy más nézőpontból igyekeztük feltárni ezt a tématerületet. Elsősorban azt vizsgáltuk, hogy a hazai óvó- és tanítóképzéssel foglalkozó intézmények tanterveiben hogyan jelenik meg az óvoda-iskola átmenet kérdése. Igyekeztük beazonosítani azokat a tématerületeket, amelyek mindkét szakmához tartozó felsőoktatási tantervben megtalálhatók. Eredményeink szerint a különböző felsőoktatási intézmények különbözőképpen kezelik ezt a témakört: vagy nincs ilyen tématerület a tantervben, vagy különböző kurzusokba beépítve érintik a kérdést, kötelező- vagy szabadon választott formában kínálnak tantárgyakat, illetve egy-egy esetben önálló specializációt építenek a téma köré. Meglátásunk szerint az óvoda-iskola átmenet témakörének a beemelése a tantervekbe kiindulópontot jelenthet annak érdekében, hogy az óvodapedagógusi és a tanítói szakma közelítsen egymáshoz, növelve a felek közti együttműködést, bizalmat és kooperációt
Tanárjelöltek önértékelésre vonatkozó nézetei
This study presents the preliminary results of the first phase of a teacher researcher’s research project. The central issue of the research is the role of self-assessment in the development of self-regulated learning. This is a longitudinal action research project, conducted within the qualitative paradigm. The target sample is a cohort of trainee teachers doing their coherent individual teaching practice at university partner schools. The first phase of the research focussed on the definition of self-assessment, trainees’ beliefs regarding its role in the learning process and its application during the trainees’ coherent individual school practice. The results reveal that trainee teachers have complex beliefs regarding self-assessment, as they approach it from the students’ and the teachers’ perspective alike. They emphasize the importance of self-assessment in selfregulated learning; however, there is still room for improvement in the systematic integration of self-assessment into their teaching practice.A tanulmány egy kutatótanári program részkutatásának részeredményeit tárja az olvasók elé. A kutatótanári program központi kérdése, hogy milyen szerepet játszik az önértékelés az önszabályozott tanulóvá válás folyamatában. A vizsgálat egy longitudinális akciókutatás a kvalitatív paradigma jegyében. A vizsgálat mintáját az összefüggő egyéni iskolai gyakorlatukat végző tanárképzős hallgatók alkotják. A kutatás első szakaszában a hallgatók önértékelés fogalmának definiálása, az önértékelés tanulásban betöltött szerepéről vallott nézetei és a tanításban történő alkalmazása kerültek a kutatói figyelem középpontjába. Az első eredmények alapján elmondható, hogy a vizsgált pedagógusjelöltek önértékelés fogalma komplex, keverednek benne a hallgatói és pedagógusjelölti nézetek, az önértékelés tanulás szabályozásában betöltött szerepét fontosnak tartják a hallgatók, ugyanakkor a tanítási gyakorlatba való rendszeres beépítés területén vannak még lehetőségek
Egyetemi hallgatók fizikai aktivitása és annak tanulásra gyakorolt hatása – pedagógiai és tanárképzési implikációk
Several studies have shown that physically active pupils and students tend to perform better academically than their less active peers.
Physical activity has a number of physical and mental benefits, which have an impact on everyday life as well as on studies. The aim of this paper is to assess the relationship between physical activity and academic achievement among university students and to show that it is an important task of teacher education to lead future teachers to consider the need and conditions for physical activity. The cross-sectional study included university students (N = 670) aged 18-31 years (mean age: 20.51 ± 1.59 years). Their sociodemographic characteristics were assessed through an online questionnaire. Their physical activity levels were assessed using a short version of the International Physical Activity Questionnaire (IPAQ) and their academic performance was established based on the weighted average of their grade points earned in the academic semester prior to the completion of the survey.
The results showed a positive correlation between their grade point average and their level of physical activity (p < 0.05). However, in addition to these, factors such as gender, marital status, job and lifestyle may also have a significant effect on the above, regardless of the type of training. Early physical activity interventions by educators can lead to developing lifelong good habits, which can have a range of health benefitTöbb tanulmány kimutatta, hogy a fizikailag aktív diákok és hallgatók általában magasabb tanulmányi teljesítményt érnek el, mint kevésbé aktív társaik.
A fizikai aktivitás számos fizikai és mentális előnnyel jár, mely a tanulmányok mellett a mindennapi életre is kihat. Ezen tanulmány célja, hogy felmérje a fizikai aktivitás és a tanulmányi eredmények közötti kapcsolatot egyetemi hallgatók körében, s ennek kapcsán rámutasson arra, hogy a fizikai aktivitás igényének és feltételeinek megteremtésére való felkészülés a pedagógusképzés fontos feladata. A keresztmetszeti vizsgálatban 18–31 éves (átlagéletkor: 20,51 ± 1,59 év) egyetemi hallgatók (N = 670) vettek részt. A szociodemográfiai jellemzőkre egy online kérdőív formájában kérdeztünk rá. A fizikai aktivitás szintjét az International Physical Activity Questionnaire (IPAQ) rövid verziójával, a tanulmányi teljesítményt pedig a kitöltést megelőző tanulmányi félév súlyozott átlaga alapján értékeltük.
Az eredmények pozitív összefüggést mutattak a tanulmányi átlag és a fizikai aktivitás között (p<0,05). Azonban ezek mellett például a nemnek, a családi helyzetnek, a munkának és az életvitelnek is kiemelkedő hatása lehet a fentiekre képzési típustól függetlenül. A pedagógusoknak köszönhetően a korai, fizikai aktivitással kapcsolatos beavatkozások élethosszig tartó jó szokásokat alakíthatnak ki, ami számos egészségügyi előnnyel járhat
Reflexió hátrányos helyzetű térségben végzett mentori és tehetséggondozási munkáról
The following reflective writing – in connection with ELTE’s Teach for Hungary (TMO) programme – presents a self-reflective dialogue between a student working as a mentor and her course instructor, on the interpretation of the tasks of talent development in mentoring, through the processing of their own experiences.
ELTE has been participating in the Teach for Hungary programme, which is one of the most widely spread mentoring programmes in Hungary that brings together primary school students (Tanítsunk Magyarországért, 2023). Previous studies published in the journal Mother Tongue Pedagogy (Antalné,2021, Tókos, 2023) presented the organizational principles of ELTE’s TMO programme, its good practices in mentoring, and the experiences of its preparatory and support courses.
This article is going to focus on a special facet of the TMO programme, namely on its talent development objectives and related mentoring experiences.Az alábbi refle xiós írás – az ELTE Tanítsunk Magy arországért (TMO) programhoz kötődően – mentorként tevékenykedő hallgató és a kurzus oktatójának sajátos önreflektív párbeszédét jeleníti meg a mentori munkával összefüggő tehetséggondozási feladatok értelmezéséről saját élmények feldolgozásán keresztül. Az ELTE 2020 óta vesz részt a Tanítsunk Magy arországért programban, mely az egyik legtöbb általános iskolás diákot ösz-szefogó, országos hálózatta l rendelkező mentorprogram hazai viszonylatban (Tanítsunk Magy arországért, 2023). Korábbi, az Anyanyelv-pedagógia hasábjain megjelent tanulmányainkban (Antalné, 2021; Tókos, 2023) beszámoltunk az ELTE TMO-program szervezési alapelveiről, a felkészítő és kísérő kurzusok tanulástámogató tapasztalatairól, mentori jógy akorlatokról. Jelen írás a program egy speciális szeletére, a tehetséggondozással ösz-szefüggő céljaira és azzal kapcsolatos mentori tapasztalatokra fókuszál