Eötvös Loránd University, Budapest - Open Access Journals
Not a member yet
9233 research outputs found
Sort by
Szövegértés anyanyelven és idegen nyelven
This study presents research examining how linguistic elements that create text connexity andcoherence support reading comprehension in Hungarian as a mother tongue and German asa foreign language. The investigation is based on a comparative text-linguistic analysis of twoliterary texts in both Hungarian and German versions. The results highlight that the cohesivedevices used in the two languages show many similarities, which supports the development ofreading comprehension in a foreign language. The first part of the study explores the relationshipbetween reading comprehension in the mother tongue and in a foreign language. The secondpart analyses the role of the contrastive approach in foreign language learning, emphasizing thesignificance of structural parallels and differences between languages. The analysis concludesthat linguistic awareness acquired in the mother tongue and the comparison of language structureseffectively aid foreign language reading comprehension, even in the case of literary texts.A tanulmány egy kutatást mutat be, amely azt vizsgálja, hogy a szövegkonnexitást és -koherenciátlétrehozó nyelvi elemek hogyan alapozzák meg a szövegértő olvasást a magyar mint anyanyelvés a német mint idegen nyelv esetében. A vizsgálat két irodalmi szöveg magyar és német nyelvűváltozatainak szövegnyelvészeti összehasonlító elemzésére épül. Az eredmények rávilágítanakarra, hogy a két nyelvben használt szövegösszekötő eszközök számos hasonlóságot mutatnak,és ez támogatja az idegen nyelvi szövegértés fejlesztését. A tanulmány első része az anyanyelviés az idegen nyelvi szövegértés kapcsolatát vizsgálja, a második rész a kontrasztív megközelítésszerepét elemzi az idegennyelv-tanulásban, kiemelve a nyelvek közötti strukturális párhuzamokés eltérések jelentőségét. Az elemzés megállapítja, hogy az anyanyelven megszerzett nyelvitudatosság és a nyelvi struktúrák összevetése hatékonyan segíti az idegen nyelvi szövegértéstirodalmi szövegek esetén is
Koraszülött kisdedek expresszív nyelvi fejlődése. Az atipikus nyelvi fejlődés rizikófaktorainak vizsgálata
Background and aims: 79–99% of preterm infants survive without major neurological impairment, however, they are at risk for language and cognitive disorders. The objectives of this study were to 1) examine the expressive language development of Hungarian preterm toddlers using the MacArthur-Bates Communicative Development Inventory (CDI), and to 2) identify perinatal factors related to early language developmental delay.Methods: The study sample consisted of 85 preterm toddlers (≤ 36 weeks gestational age) and 85 control toddlers (≥ 37 weeks gestational age). During the developmental follow-up examinations (M = 26.2 months, SD = 2.29), the cognitive scale of the Bayley-III test or the Brunet-Lezine test was administered, and parents filled the CDI. Early language developmental delay was identified if, despite normal cognitive development, the vocabulary size was below the 20th percentile.Results: 65% of preterm toddlers showed early language developmental delay, compared to 8.2% in the control group. In case of preterm infants, cognitive development was associated with sex (p = 0.041), gestational age ( p = 0.004), birth weight ( p = 0.029), the presence of neonatal seizures (p = 0.033), Apgar scores ( p = 0.014, p = 0.005), and parental education level (p = 0.002, p < 0.001). A significant association was found between early language developmental delay in preterm infants and sepsis (p = 0.011).Conclusions: Screening for early language developmental delay in preterm toddlers should be initiated before the age of 3. This would allow for the early identification of potential learning and language disorders manifesting during school age and enable the start of specific intervention procedures.Háttér és célkitűzések: A koraszülött csecsemők 79–99%-a jelentős neurológiai károsodás nélkül él túl („minőségi túlélők”), ugyanakkor ez nem jelenti a kognitív (nyelvi) fejlődés sértetlenségét is. Vizsgálatunk célkitűzései: 1) a magyar koraszülött kisdedek expresszív nyelvi fejlettségének vizsgálata a MacArthus-Bates Kommunikatív Fejlődési Adattár használatával (KOFA-II), valamint 2) a korai nyelvfejlődési késéssel összefüggést mutató perinatális tényezők feltárása.Módszer: A vizsgálati mintát 85 fő koraszülött (≤ 36. gesztációs hét) és 85 fő kontroll (≥ 37. gesztációs hét) kisded alkotta. A 26,2 (± 2,29) hónapos korban végzett fejlődési nyomon követő vizsgálatok alkalmával a vizsgálati csoportban Bayley-III teszt kognitív alskálája vagy a Brunet-Lezine teszt, valamint a szülők által kitölthető KOFA-II kérdőív került felvételre. Korai nyelvfejlődési késést azonosítottunk, ha az átlagos kognitív fejlődés mellett a szókincs nagysága a 20. percentilist nem érte el.Eredmények: Koraszülött kisdedek 65%-át jellemezte korai nyelvfejlődési késés, a kontrollcsoport 8,2%-át. A koraszülöttek esetében a kognitív fejlődési kimenet összefüggést mutatott a nemmel (p = 0,041), gesztációs korral ( p = 0,004), születési súllyal ( p = 0,029), az újszülöttkori görcs (p = 0,033) jelenlétével, az Apgar-értékekkel (p = 0,014, p = 0,005) és a szülők iskolai végzettségével (p = 0,002, p < 0,001). A koraszülöttek megkésett expresszív nyelvi teljesítménye és a szepszis között szignifikáns összefüggés került azonosításra (p = 0,011).Következtetések: A korai nyelvfejlődési késés szűrése már 3 éves kor előtt indokolt koraszülött kisdedek esetén, mely lehetővé tenné az iskoláskorban manifesztálódó tanulási és nyelvi zavarok korai tüneteinek szűrését, specifikus intervenciós eljárások megkezdését
Tényleg vannak a gyermekeknek alapjogaik?
Attila Lápossy and Bernadette Somody in their paper highlights that it is taken as a given that children are holders of fundamental rights without conditions or discrimination. However, constitutional legal theory and practice often struggle to clearly define what this means in practice. Key questions arise, such as whether a child’s evolving maturity can justify limiting their independent exercise of fundamental rights, and to what extent. Also, since children’s rights are often exercised with parental involvement, the role of parents in these legal relationships must be clarified. If children’s fundamental rights are real and enforceable, legal frameworks must be built on solid theoretical foundations. This study argues that recognizing children as true bearers of fundamental rights requires addressing critical doctrinal issues. It explores four core questions to propose a more coherent and predictable foundation for acknowledging, exercising, and constitutionally limiting children’s rights.„A gyermekek joggyakorlási lehetőségeinek kizárása, feltételekhez kötése épp úgy alkotmányos igazolást követel, mint egy felnőtt alapjogainak korlátozása; nem teheti önmagában indokolttá a gyermek életkorára, érettségére vagy sérülékeny helyzetére való hivatkozás.”(Lápossy Attila – Somody Bernadette
A gyermekvédelem kudarca jogvédői szemmel: a szegény családoktól a bántalmazó rendszerbe vezető út
In her contribution to this issue, Ilona Boros, head of the Hungarian Civil Liberties Union’s child rights program explores strategic litigation aimed at tackling structural discrimination and other systemic violations in the child protection service. She focuses on the systemic abuse against families and children living in (extreme) poverty.A TASZ képviseletében Boros Ilona azokról a stratégiai perekről számol be, amelyek a gyermekvédelmi alapellátás diszfunkcionális működésével és a gyermekvédelmi szakellátás problémáival foglalkoznak. Rámutat egy kirívó jogalkalmazási hibára, amely következmények nélkül hagyja az állami szervek alapjogsértéseit. Hangsúlyozza, hogy a kógens jogszabályi tilalom ellenére, sajnos, gyakran kizárólag anyagi okokból emelnek ki gyermekeket a családjukból. Végül arra figyelmeztet, hogy a szakellátás problémáit kritika alá vonó jogfejlesztő munka java még a TASZ előtt áll
A szöveg mint orvos és beteg: Test és grammatika összefüggései Galénosnál és Gelliusnál
This study explores the metatextual parallels between bodily and textual processes in the writings of Galen and Aulus Gellius. The overlay of medical and grammatical discourse is not merely rhetorical but constitutes a cognitive schema in which texts can fall ill, require treatment, or serve therapeutic purposes themselves. The analysis shows that such analogies operate beyond literary playfulness: they reflect broader Roman strategies of cultural selfunderstanding. By conceptualizing grammar and medicine as overlapping domains, these authors exemplify how knowledge systems in antiquity were interrelated.A tanulmány Galénos és Aulus Gellius írásainak metatextuális rétegeit vizsgálja, különös figyelemmel arra, miként kerül párhuzamba a szöveg és az emberi test működése. Az orvosi és grammatikai diskurzus egymásra vetítése nem csupán retorikai eszköz, hanem kognitív séma is, amely szerint a szöveg gyógyítható, megbetegedhet, vagy terápiás funkciót tölthet be. A tanulmány arra mutat rá, hogy a test és a szöveg közötti hasonlóság felvetése nemcsak mint irodalmi-retorikai eszköz működik, hanem a római kulturális önértelmezés eszközeként is. A grammatika és az orvoslás közös tere így a tudásformák közötti átjárás lehetőségét is példázza
„A zsidó teher”, avagy héberek a gymnasionban: Mimus vagy diatribé?
This paper examines the social integration of Jewish communities in the Hellenistic period through the lens of the gymnasium as an institution. As a core site of Greek identity formation, the gymnasium posed a cultural challenge to Jewish traditions, particularly concerning physical training, religious observance, and communal belonging. The analysis highlights the perception of Judaism as a “burden” within this context, emphasizing the tension between Hellenistic assimilation and Jewish distinctiveness. The gymnasium emerges as a contested cultural space where broader dynamics of multiculturalism, exclusion, and negotiation in the Hellenistic world become visible.A tanulmány a hellénisztikus kori zsidó közösségek társadalmi beágyazottságát vizsgálja a gymnasion intézményének kontextusában. A hellén identitás egyik központi intézményéhez való hozzáférés kérdése heves vitákat váltott ki: a zsidó hagyomány és a hellénizmus feszültsége a fizikai nevelés, a vallási szabályok és a közösségi integráció szintjén egyaránt megjelent. A tanulmány elemzi a judaizmus „teherként” való felfogását, amely a görög közeg asszimilációs elvárásainak fényében vált hangsúlyossá. A gymnasion mint kulturális tér kulcsfontosságú szerepet játszott az identitásvitákban, s e konfliktusokon keresztül a hellénisztikus világ multikulturális komplexitása is kirajzolódik
Cato önreprezentációja és politikai fellépése a Catilina-összeesküvés ügyében
This article analyzes the political self-representation of Cato the Younger during the Catilinarian conspiracy, with a focus on the speech attributed to him in Sallust’s Bellum Catilinae. The study examines how Cato constructs his identity as a defender of the res publica, using rhetorical strategies to articulate his vision of the state. It further explores how both Sallust’s and Cicero’s portrayals contribute to the posthumous image of Cato and shape later interpretations of the moral decline associated with the end of the Roman Republic.A tanulmány az ifjabb Cato politikai önreprezentációját vizsgálja a Catilina-összeesküvés kapcsán, különös tekintettel Sallustius Bellum Catilinae című művének Cato-beszédére. A szerző azt elemzi, hogyan alakítja Cato saját identitását a res publica védelmezőjeként, és milyen retorikai eszközöket használ az állam érdekeinek képviseletére. A tanulmány rámutat, hogy a cicerói és sallustiusi ábrázolás egyaránt kulcsszerepet játszik Cato politikai karakterének utóéletében, valamint hogy e szövegek jelentős mértékben járulnak hozzá a római köztársaság végnapjainak értelmezéséhez
Messzi-e a sivatag? A messzeség dramaturgiai funkciói a kortárs Antigoné-előadásokban
This paper examines the dramaturgy of contemporary productions of Antigone through the motif of “distance.” Metaphors such as the “desert,” “border,” and “emptiness” evoke not only spatial but also temporal and ethical dimensions that shape the performances’ emotional and political resonance. The analysis reveals how distance becomes a site of decision-making, alienation, and resistance, and how space configures the possibilities of moral stance. By reworking the classical text, these productions also reinterpret the relationship between political scope and theatrical presence.A tanulmány kortárs Antigoné-előadások dramaturgiáját vizsgálja a „messzeség” topikus képének tükrében. A „sivatag”, a „határ” vagy az „üresség” metaforái nemcsak térbeli, hanem időbeli és etikai dimenziókat is megnyitnak, amelyek meghatározzák az előadások érzelmi és politikai jelentését. A tanulmány azt mutatja be, hogyan válik a messzeség a döntés, az elidegenedés és az ellenállás színterévé, és miként formálja a tér az erkölcsi állásfoglalás lehetőségeit. A klasszikus szöveg kortárs újraírása így a politikai távlatok és színházi jelenlét viszonyát is újraértelmezi