Eötvös Loránd University, Budapest - Open Access Journals
Not a member yet
9233 research outputs found
Sort by
从汉语教学的角度浅谈汉匈语调的异同
Get PDFAs for what intonation means, linguists Crystal and Trask have each given their own definitions, which are the two main views widely recognised by the academic world today. The former is a narrow definition, whereas the latter is broad. Among learners of Chinese as a second language, the students who are considered to have truly mastered the intonation of Chinese should be those whom native speakers cannot identify as foreigners just by hearing their’ voices. Therefore, the type of intonation discussed here is intonation in a broad sense.Chinese and Hungarian are linguistically distant far apart and belong to different language families. Chinese is a tonal language. Zhao Yuanren (1922) believed that Chinese intonation includes sentence tone (intonation) and character tone (tonal morpheme). Chinese intonation is the result of sentence intonation being affected by a character’s tone. However, how does character tone affect sentence tone? This is obviously a complex process. Many Chinese linguists have done a lot of research trying to reveal this process and the relationship between sentence tone and character tone. In recent years, some scholars have achieved outstanding results with the help of experimental phonetics methods. We are glad to see that views on the characteristics of Chinese intonation have reached a consensus: the changes in Chinese intonation are changes of scale, not simply the changing of pitch, and tones are basically unchanged. The core elements of Chinese tones are the focus accent and boundary tone.Hungarian is a non-tonal language, where focus and stress play a key role. A distinctive feature of Hungarian is that word stress is always placed on the first syllable. Focus position in Hungarian is mandatory and is always before the verb. In this article, we briefly discuss the similarities and differences between Chinese and Hungarian intonations from the perspective of Chinese teaching, with a view to contribute to the teaching of Chinese as a second language.对于什么是语调，语言学家Crystal和Trask都各自给出过定义，也是当今学术界广泛认可的两种主要观点。前者是狭义的语调定义，后者是广义的语调定义。在国际汉语教学中，真正掌握了汉语语调的学生，应该是未见其面，只闻其声的情况下，作为母语者的我们听不出来他是一个外国人。因此，我们这里讨论的语调，是广义的语调。 汉语和匈牙利语相去甚远，分属不同的语系。汉语是声调语言。赵元任（1922）认为汉语语调包括句调和字调。汉语语调是句调受字调影响的结果。但是字调如何影响句调呢？显然这是一个复杂的过程。许多中国语言学家做了大量的研究，试图揭示这个过程以及句调和字调的关系。近年来，一些学者借助实验语音学方法取得了可喜的成果。
匈牙利语是非声调语言，焦点和重音起着关键的作用。匈牙利语的一个显著特征是词重音总是在第一个音节。匈牙利语的焦点位置是强制的，总是位于动词前。
本文从汉语教学的角度，浅议汉匈语调的异同，以期有助于国际汉语教学
Az angol és francia (magán)jog reakciója az ellenséges személyekre az első világháborúban
No full textIn der Studie werden die Lösungen vorgestellt, die die Westmächte Großbritannien und Frankreich während des Ersten Weltkriegs in Bezug auf Bürger und Unternehmen anwandten, die aus den „feindlichen“ Ländern stammten und auf dem Territorium dieser zwei Länder lebten oder mit ihnen Handelsbeziehungen unterhielten. Der Erste Weltkrieg erschütterte sowohl die beiden westlichen Regierungen als auch die Öffentlichkeit und die Presse dort und löste eine deutliche Abneigung gegenüber den Zentralmächten aus. Die ersten Maßnahmen versuchten festzustellen, wer zur Kategorie „Feind“ gehörte und was mit ihnen geschehen sollte. Für Privatpersonen schien in dieser Situation die Internierung die beste Lösung zu sein. Allerdings versuchte man, nicht nur gegen natürliche Personen, sondern auch gegen ausländische und feindliche juristische Personen vorzugehen. Die Definition dieser Gruppen erwies sich jedoch aus zwei Gründen als äußerst schwierige Aufgabe. Erstens war nicht klar, wann eine juristische Person als zu einer bestimmten Nation zugehörig galt, und zweitens hingen militärische Bemühungen oft von der Hilfe dieser feindlichen Ausländer ab. Juristische (und natürliche) Personen, die als feindliche Ausländer angesehen wurden, sollten nach eigenem Ermessen und im nationalen Interesse aus der Wirtschaft des Landes verdrängt werden.The study presents the solutions that the among the Western Powers, Great Britain and France, used to apply during the First World War in relation to citizens and business companies who came from the “enemy” countries and lived in the territory of the two countries, or had trade relations with them. The First World War shook both Western governments, as well as the public and the press, and this generated a clear antipathy towards the central powers. The first measures tried to determine who belonged to the category of the enemy and what should be done with them. For private individuals, internment seemed to be the best solution in this situation. However, they tried to act not only against natural persons, but also against foreign and hostile legal entities. Defining these groups, nevertheless, has turned out to be an extremely difficult task, for two reasons. First, it was not clear when a legal person counted as belonging to a particular nation, and second, military efforts often depended on help by these hostile foreigners. They tried to sideline legal (and natural) persons found to be hostile aliens from the national economy, as they saw fit on the grounds of national interest.A tanulmány azokat a megoldásokat mutatja be, amelyeket a nyugati hatalmak, Nagy-Britannia és Franciaország az első világháború alatt alkalmaztak az „ellenséges” országokból származó, e két ország területén élő vagy velük kereskedelmi kapcsolatban álló állampolgárokkal és vállalatokkal szemben. Az első világháború mind a nyugati kormányokat, mind az ottani közvéleményt és sajtót megrázta, és egyértelmű ellenszenvet váltott ki a központi hatalmakkal szemben. Az első intézkedések arra törekedtek, hogy meghatározzák, kik tartoznak az „ellenség” kategóriájába, és mit kell velük tenni. A magánszemélyek számára ebben a helyzetben az internálás tűnt a legjobb megoldásnak. Azonban nemcsak természetes személyek, hanem külföldi és ellenséges jogi személyek ellen is próbáltak fellépni. E csoportok meghatározása azonban két okból is rendkívül nehéz feladatnak bizonyult. Először is, nem volt egyértelmű, hogy egy jogi személy mikor tekinthető egy adott nemzethez tartozónak, másodszor pedig a katonai törekvések gyakran ezeknek az ellenséges külföldieknek a segítségétől függtek. Az ellenséges idegennek tekintett jogi (és természetes) személyeket nemzeti érdekből igyekeztek kiszorítani az ország gazdaságából, ahogyan azt jónak látták
A szegényügy „helye” a törvényhatósági jogú városokban a dualizmus korában
Get PDFDie Studie gibt einen Überblick über das Armenwesen in Ungarn während der Zeit des Dualismus (1867–1918). Die Studie untersucht das Thema in erster Linie in einem symbolischen Ansatz: sie konzentriert sich auf die architektonische Gestaltung der Verwaltungsgebäude der sog. Städte mit Munizipalrecht und zielt darauf ab, den „Ort“, die Situation und die Wahrnehmung des Armenwesens des Zeitraums zu zeigen.
Die in der Studie vorgestellten architektonischen Beispiele und einige zitierte Presseberichte sowie die Erkenntnisse aus der Fachliteratur zeigen, dass Armenwesen nicht die wichtigste lokale Aufgabe war. Infolge gesetzlicher Bestimmungen wurde es der privaten Wohltätigkeit untergeordnet, und entscheidend war nicht die Zuständigkeit des Staates, sondern die Verantwortung der Gemeinden, die sog. „Wohnsitzgemeinden“. Gleichzeitig war es jedoch keine Priorität für die lokale Verwaltung, wie die Unterbringung der Verwaltung zeigt: die Zuordnung zu einem Hauptmannsbüro, das den Ansatz der Strafverfolgung verstärkt, die Zuweisung von Büroaufgaben an einen oder zwei Armenwesensbeamte, die beengten Platzverhältnisse in den Rathäusern, die Platzierung in dem Hinter- und Seitenflügel und die schwierige Zugänglichkeit.The study provides an overview of the poor law system in Hungary during the period of dualism (1867–1918). The study examines the topic primarily in a symbolic approach: it focuses on the architectural design of the administrative buildings of the so-called towns with municipal rights and aims to show the “place”, situation and perception of the poor law of the period.
The architectural examples presented in the study and some of the press reports cited, as well as the findings from the specialised literature, show that poor law was not the most important local task. As a result of legal regulations, it was subordinated to private charity, and instead of state responsibility, communal responsibility, which was the responsibility of the so-called “communities of residence”, became dominant. At the same time, however, it was also not a priority for the local administration, as the placement of the administration shows: the assignment to a captain’s office, which reinforced the police approach, the assignment of office duties to one or two poor law officers, the cramped conditions in the city halls, the placement in the back and side wings and the difficult accessibility.A tanulmány a dualizmus kori (1867–1918) Magyarország szegényügyét vázolja fel. A feldolgozás elsősorban szimbolikus megközelítésben tárja fel témakört: az ún. törvényhatósági jogú városok székházainak építészeti kialakítását veszi alapul, és ezen keresztül kívánja láttatni a korszak szegényügyének „helyét”, helyzetét, megítélését.
A tanulmányban bemutatott építészeti példák és néhány idézett sajtóhír, valamint a szakirodalmi megállapítások arról árulkodnak, hogy a szegényügy nem a legfontosabb helyi feladat volt. A jogalkotói rendelkezések nyomán a magánjótékonyság mellett szubszidiáriussá vált, s az állami feladatvállalás helyett a települési feladatellátás, az ún. illetőségi községek körébe utalás volt meghatározó. Ugyanakkor a helyi igazgatásnak sem kiemelt feladataként jelent meg, amiről az elhelyezés is árulkodik: a rendészeti szemléletet erősítő kapitányi hivatalhoz való rendelés, az egy-két szegényügyi referensre bízott hivatali feladatellátás, a városházákon szűkös helyiségekbe, hátsó, oldalsó szárnyakba helyezés és a nehéz megközelíthetőség
Informális szolidaritás vs. formális szolidaritási normák: A törvénytelen gyermekek tartására vonatkozó ítélkezési gyakorlat szociális aspektusai (1927–1938)
Get PDFJahrtausendelang war es die Aufgabe der Familie, für ihre Mitglieder zu sorgen. Heute gewährleistet ein breites Spektrum an Sozialleistungen die Versorgung der Bedürftigen. In Ungarn stellten außereheliche Geburten in der Zwischenkriegszeit ein (soziales) Armutsproblem dar, das in Ermangelung familiärer Fürsorge und wohlfahrtsstaatlicher Leistungen staatliches Eingreifen erforderte. Der Beitrag untersucht die mögliche Rolle der Vormundschaftsbehörden und Gerichte bei der Bewältigung dieses Problems. Auf der Grundlage von Archivquellen wird die Frage erörtert, welche sozialen Erwägungen die Gerichte bei der Festlegung von Unterhaltszahlungen für uneheliche Kinder in Unterhaltsprozessen berücksichtigten.For thousands of years, it was the family’s responsibility to care for its members. Today, a wide range of welfare benefits ensures support for those in need. In Hungary, between the two world wars, out-of-wedlock births were perceived as a social poverty issue that required state intervention in the absence of family care and welfare provisions. This paper examines the possible role of guardianship authorities and courts in addressing this problem. Based on archival sources, it seeks to explore the social considerations taken into account by courts when determining alimony in maintenance lawsuits involving illegitimate children.Évezredekig a család feladata volt gondoskodni családtagjairól, napjainkban pedig széles körű jóléti ellátások biztosítják a rászorulókról való gondoskodást. Magyarországon a két világháború között a házasságon kívüli születés a családi gondoskodás és a jóléti ellátások hiányában állami beavatkozást igénylő szegénységi problémaként jelent meg. A tanulmány a gyámhatóságok és bíróságok lehetséges szerepét vizsgálja ennek kezelésében. Levéltári források alapján arra keresi a választ, hogy a törvénytelen gyermekek tartási pereiben a bíróságok milyen szociális szempontokat vettek igénybe a tartásdíj megállapítása során
A Pragmatica Sanctio és a magyar rendiség
Get PDFZwar lässt sich argumentieren, dass die Pragmatische Sanktion eher mit dem Jahr 1722 als mit 1723 in Verbindung gebracht werden sollte. Dennoch darf die Bedeutung der Parlamentsakte 1 und 2 von 1723 für die Stände des Königreichs Ungarn nicht unterschätzt werden. Dieser Akt besaß symbolischen Charakter und bestätigte die Angemessenheit der Habsburgischen Politik gegenüber Ungarn, die 1711 eingeleitet wurde. Dieser Kompromiss stellte den Dualismus von König und Ständen wieder her, indem er dem Landtag das Privileg der Steuerbewilligung zusprach, der landbesitzenden Adelsschicht Steuerimmunität gewährte, den Komitaten das Monopol der lokalen und regionalen Verwaltung sicherte und der adeligen Elite weitgehende Partizipation in der landesweiten Verwaltung und Justiz verschaffte.
It can be argued that the Pragmatic Sanction should be associated with the year 1722 rather than 1723. Nevertheless, the importance of Acts 1 and 2 of 1723 for the Estates of the Kingdom of Hungary should not be underestimated. This act had a symbolic character and confirmed the appropriateness of the Habsburg policy towards Hungary, which had been initiated in 1711. This compromise restored the dualism of king and estates by granting the Diet the privilege of tax authorisation, granting tax immunity to the landowning nobility, securing the counties the monopoly of local and regional administration and providing the aristocratic elite with extensive participation in the nationwide administration and judiciary.Érvelhetünk amellett, hogy a Pragmatica Sanctiót inkább az 1722-es, mint az 1723-as évhez kellene-e kötni, mindazonáltal nem szabad alábecsülni az 1723. évi 1. és 2. törvénycikkek jelentőségét a Magyar Királyság rendjei számára. Ezek a törvények szimbolikus jellegűek voltak, és megerősítették az 1711-ben megkezdett Habsburg-politika helyességét Magyarországgal szemben. Ez a kompromisszum helyreállította a király és a rendek dualizmusát azáltal, hogy az Országgyűlésnek adta az adómegajánlás kiváltságát, a földbirtokos nemességnek adómentességet, a megyéknek pedig a helyi és regionális közigazgatás monopóliumát biztosította, és az arisztokrata elitnek széles körű részvételt biztosított az országos közigazgatásban és igazságszolgáltatásban
Variációk a szuverenitásra: Egy pályázati projekt lezárása
Get PDFZusammenfassung der Forschungsergebnisse des Forschungsprogramms „Varianten der Souveränität in der Entwicklung des ungarischen Rechts im 19. und 20. Jahrhundert” der Forschungsgruppe für Rechtsgeschichte der MTA–ELTE (später ELKH, dann HUN-REN).Summary of the research findings of the research programme “Variants of Sovereignty in the Development of Hungarian Law in the 19th and 20th Centuries” conducted by the Research Group for Legal History at MTA–ELTE (later ELKH, then HUN-REN).Az MTA–ELTE (utóbb ELKH majd HUN-REN) Jogtörténeti Kutatócsoport A szuverenitás változatai a 19–20. század magyar jogfejlődésében kutatási programja eredményeinek összefoglalása
Gondolatok a barátság politikai ontológiájáról Giorgio Agamben Arisztotelész-olvasata alapján
Get PDFIn my study, I attempt to read together two texts by Giorgio Agamben, arguing that the reading of Aristotle given in L’amico implies an ontology of friendship that is almost identical to the political ontology developed in the early La comunità che viene. By explicating the common ontological concept underlying the two texts and by describing and providing a philological-philosophical grounding for Agamben’s reading of Aristotle, I attempt to point out the relevance of the Aristotelian concept of friendship for contemporary political philosophy. This consists, among other things, in its ability to shed light on the shortcoming of contemporary philosophies of community, which is rooted in their failure to articulate satisfactorily the relation or form of contact that holds together the community they envision and conceive. Once the readability of the two texts has been demonstrated, I think we will also be able to see more clearly how these discourses can be further conceived and supplemented along the lines of what Aristotle wrote.Tanulmányomban Giorgio Agamben két szövegének együttolvasására teszek kísérletet amellett érvelve, hogy a L’amicóban adott Arisztotelész-olvasat egy olyan barátságontológiát implikál, mely szinte azonos a korai La comunità che vieneben kidolgozott politikai ontológiával. A két szöveg mögött meghúzódó közös ontológiai koncepció exponálásával és Agamben Arisztotelész-olvasatának ismertetésével és filológiai-filozófiai megalapozásával arra teszek kísérletet, hogy rámutassak az arisztotelészi barátságkoncepció kortárs politikai filozófiai relevanciájára. Ez többek között abban áll, hogy képes fényt deríteni a kortárs közösségfilozófiák azon hiányosságára, mely abban gyökerezik, hogy nem artikulálják kielégítően azt a viszonyt vagy az érintkezés azon formáját, mely az általuk vizionált és elgondolt közösséget összetartja. Ha a két szöveg összeolvashatóságát bizonyítottuk, úgy vélem azt illetően is tisztábban fogunk látni, hogy az Arisztotelész által írtak mentén miként gondolhatóak tovább és egészíthetőek ki ezek a diskurzusok
Újévi köszöntő: gondolatok a 2025. év kezdetén
Get PDFThis paper is a summary of the annual evaluations and forthcoming tasks in the new year by the heads of the Department of LandAdministration and Geoinformation in the Ministry of Agriculture, the Department of Land Registration and Mapping in the Ministryof Public Administration and Regional Development, and the Hungarian Society of Surveying, Mapping and Remote Sensing.Cikkünk az Agrárminisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztálya, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Ingatlannyilvántartási és Térképészeti Főosztálya, valamint a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) vezetőinek évértékelő és az új év tekintetében feladatismertető összefoglalója
