Eötvös Loránd University, Budapest - Open Access Journals
Not a member yet
9233 research outputs found
Sort by
The White International: Sources of Counter-Revolutionary Thinking about a New Central European Order around 1920
Full text linkThis paper reconstructs the political worldview and transnational practices of the “White International,” the loose network of counterrevolutionary paramilitary actors operating across Munich, Vienna, and Budapest after 1919. It argues that the Central European upheavals of 1919–1923 constituted a diachronic, ideology-driven civil war in which both left- and right-wing movements perceived the Other as an ontological threat. Drawing on cases from the three capitals, the study shows how a civil-war habitus, shared myths of defeat, and the spectre of Bolshevism produced a reactionary, conspiratorial internationalism on the radical right. These networks envisioned coordinated action, regime change in Vienna, and even broader geopolitical reordering. By analysing their strategies and foreign-policy imaginations, the paper highlights how counterrevolutionary actors mirrored the transnational logic of their revolutionary enemies
The Cognitive Foundations of Therapeutic Reading and their Implications for Literary Bibliotherapy
Full text linkThis paper explores the cognitive foundations of bibliotherapy and their implications for literary bibliotherapy, emphasizing why therapeutic reading, particularly of literary fiction, is uniquely effective. Drawing from cognitive literary studies, reception aesthetics, and modern neuroscience, the discussion highlights how embodied cognition, and the asynchronous nature of reading processes contribute to the therapeutic outcomes of bibliotherapy. By integrating emotional, sensory, and intellectual engagement, literary texts facilitate empathy, self-reflection, and personal transformation.
The paper distinguishes between bibliotherapy as clinical therapy and as counselling, focusing on literary bibliotherapy’s reliance on fictionality and narrativity. Unlike self-help books, literary fiction fosters cognitive and affective empathy through its narrative and mimetic qualities, enabling readers to process complex psychological and social issues. Cognitive mechanisms, such as embodied simulation, emotional processing, and motor representation, are shown to play pivotal roles in creating therapeutic effects. Additionally, the text underscores the significance of literary quality, narrative complexity, and the reader’s intent in the bibliotherapeutic process.
Empirical evidence supporting the efficacy of literary bibliotherapy is analysed alongside neurocognitive studies, which reveal the physiological and emotional impact of reading literary texts. The paper argues for the societal importance of promoting bibliotherapy, especially amid contemporary mental health challenges. By establishing a scientifically grounded framework, this paper aims to validate the role of literary bibliotherapy as a critical interdisciplinary practice that merges literary studies and therapeutic intervention to support mental well-being and personal growth
A magyar idegennyelv-oktatás aranykora: 1989–2009
Full text linkMany Hungarians claim that the past two decades have brought us nothing but disappointment. This seems to be a sweeping generalisation, and surely the opposite is true for developments which have taken place in foreign-language education. Although in an European perspective Hungary is still lagging behind, the foreign-language competence of the Hungarian population has dramatically improved since 1989. In the book I am in the process of writing, I give a panoramic view of recent achievements, each chapter highlighting a certain aspect of this upward trend. While the abstract refers to the entire book, the opening chapter focuses on the decades before the fall of the communist regime, but especially on the 80s, when the first signs of cataclysmic changes became visible
Kihívások és lehetőségek a ritkábban tanított nyelvek oktatásában: Beszámoló a Litvánia és Magyarország nemzetközi tudományos konferenciáról Vilniusi Egyetem Filológiai Kar Vilnius, 2025. május 16–17.
Full text linkA Vilniusi Egyetem Magyar Lektorátusának 10 éves fennállása alkalmából a Litvániai Magyarok Báthory István Kulturális Szövetsége, a Vilniusi Egyetem Filológiai Kara és Magyarország Vilniusi Nagykövetsége 2025. május 16. és 17. között nemzetközi tudományos konferenciát szervezett személyes és online formában. A két nap során lehetőség nyílt megvitatni a legújabb alkalmazott nyelvészeti kutatási eredményeket, az esemény kiváló tudományos kapcsolódási felületet biztosított Magyarország és Litvánia között
Az aquincumi Dirké mozaik ikonográfiai értelmezésének régi és új aspektusai
No full textIm nordöstlichen Teil von Aquincum, im Wohnviertel der Magistrate der Stadt, befindet sich das so genannte Dirke-Mosaikgebäude, benannt nach der zentralen mythologischen Szene in dem Mosaik, das einen seiner Räume schmückt. Die Darstellung der Bestrafung des Dirke, die aus dem Römischen Reich bekannt ist, war ein beliebtes Thema sowohl in der Kleinkunst als auch in der großformatigen und monumentalen Kunst. Die zentrale mythologische Szene des Mosaiks kann jedoch nicht isoliert und aus dem Zusammenhang gerissen betrachtet werden. Die vorliegende Studie untersucht anhand des figürlichen Emblems und des umgebenden Bildstreifens im Kontext von Komposition und Funktion sowie unter Heranziehung literarischer Quellen die Parallelen zu dekorativen Elementen in anderen künstlerischen Disziplinen wie Architektur, Malerei und Steinbildhauerei und liefert neue Informationen zu Funktion und Datierung des Raums.The so-called Dirke Mosaic Building, named after the central mythological scene of the mosaic that decorates one of its rooms, is located in the residential area of the city magistrates in the northeastern part of the Civilian Town at Aquincum. The depiction of the punishment of Dirke, known throughout the Roman Empire, was a popular theme in both small-scale, large-scale, and monumental art. The central mythological scene of the mosaic is inseparable from its context. The study overviews the composition and function of the depictions of the figural emblema and the pictorial band framing it considering literary sources and similar decorative elements appearing in works of other arts (architecture, painting, and stone carving), while also providing new information on the function and dating of the room. Az aquincumi polgárváros északkeleti részében, a városi elöljárók lakónegyedében található az úgynevezett Dirké mozaikos épület, amely nevét az egyik helyiségét díszítő mozaik központi mitológiai jelenetéről kapta. Dirké bűnhődésének ábrázolása kedvelt témája volt mind a római kisművészetek tömegtermékeinek, mind a nagy- és monumentális művészeti ágak alkotásainak. A mozaik központi mitológiai jelenetét azonban nem lehet önmagában, kontextusából kiemelve tárgyalni. A tanulmány, a figurális embléma-, és az azt övező képszalag ábrázolásait a kompozíció és funkció összefüggéseiben-, valamint az irodalmi források felhasználása mellett, más művészeti ágak, mint például az építészet, festészet, kőfaragás emlékein is megjelenő díszítőelemek párhuzamaival együtt vizsgálja, továbbá a helyiség funkciójára és keltezésére vonatkozóan is új információkkal szolgál
Tájformálás és komplex változások a késő bronzkori Délkelet-Alföldön
No full textThe study focuses on fortified settlements, established on top of alluvial fans in the area of the Maros River during the Late Bronze Age (ca. 1400–900 BC), the fortifications of which can be effectively studied, and their morphological characteristics described, through surface find collecting surveys, excavations, geophysical surveys, and the analysis of aerial photographs. Their siting is considered in relation to the palaeohydrological and pedological context of the region. The paper presents a network of channels constructed to regulate rivers and minor watercourses – unparalleled in the prehistoric Carpathian Basin – and argues for a Late Bronze Age origin. Discussion addresses the environmental consequences and social implications of natural and human resource use in context with the construction of fortified settlements; the study concludes with an overview of the start and goals of the building process.A tanulmány azokkal a késő bronzkorra (Kr. e. 1400–900) keltezhető, a Maros horadalékkúpon található erődített helyekkel (földvárakkal) foglalkozik elsősorban, amelyek erődítésvonalai és ezáltal azok formai jegyei felszíni gyűjtésekkel, ásatásokkal, geofizikai felmérésekkel, vagy légifelvételek elemzésével jól meghatározhatók. Ezen erődítések tájban való elhelyezkedését az ősvízrajzi-, valamint a talajtani viszonyokhoz mérten vizsgálja, továbbá egy, a Kárpát-medence őskorában unikális építménynek számító folyóvíz szabályozáshoz létesített csatornarendszert is azonosít, amelynek késő bronzkori eredetét valószínűsíti. A földvárak építéséhez felhasznált természeti- és emberi erőforrások környezetre gyakorolt hatásait, valamint azok társadalmi vetületeit és az erődépítési folyamatok kiinduló pontját és célját is felvázolja
„A régi, paradigmába szerveződött struktúrák ereje” a magyar igeragozásban
Full text linkIn this paper we present collaborative linguistic ethnographic research. In collaborative research, participants work together to identify a research objective and develop a framework for working together. We explore how participants in such research view their roles as researchers: how they feel about themselves as researchers, what knowledge they believe they have, and how this relates to the fact that the research also draws on Southern epistemologies. Both non-academic and professional researchers put a lot of effort into reflecting on their own linguistic practices and repertoires, their position as researchers and their knowledge. During the joint work, there is a strong emphasis on the value of multilingualism. The analysis shows that the output of participatory research is dialogue itself rather than generating a kind of separation between ‘local knowledge’ and ‘academic knowledge’, and that the collaboration of citizen and professional researchers in participatory research leads to transformative processes.A Magyar Nyelv egy korábbi számában közölt (Pusztay 2020) nyelvtörténeti megfigyelésekből és az azok alapján megfogalmazott általános kérdésekből, felvetésekből kiindulva, azokra reflektálva szeretnénk bemutatni az avatar-elméletünket, amelyik a magyar nyelv szinkrón grammatikai rendszerének néhány rejtélyes jelenségéről kíván elsődlegesen számot adni. Teszi ezt oly módon, hogy egy ősi egyeztetési rendszert rekonstruál É. Kiss és Mus (2022) diakrón módszertanát követve a magyar nyelv egyes igeragozási és névmás-morfológiai rejtélyeit olyan általános nyelvészeti jelenségkörökbe ágyazva, mint a személyhierarchia-érzékenység, az elkülönítő tárgyjelölés, a horgonyzás és az álcázó szerkezetek jelenségkörei. A címre utalva úgy összegezhetjük a tanulmányt, hogy a bemutatott avatarrendszerben jelöljük meg azt a – koherens kognitív hátterének köszönhetően stabil, kifinomult paradigmába szerveződött – struktúrát, amely máig ható erővel őrzi a formai jegyeit a magyar igeragozási rendszerben
