DE Journals (Debrecen University)
Not a member yet
12475 research outputs found
Sort by
Short films remembering the Galley Slaves
Full text linkIn the years of 2020–2021 I made a few short films with some people – one touristorganizer and four preachers – who have found it important to preserve the memory ofHungarian galley slaves. In this report, I would like to show the responsibility, respect andlove that the commemorators had for their ancestors, which spirit of this activity was alsoradiated to me.In the years of 2020–2021 I made a few short films with some people – one touristorganizer and four preachers – who have found it important to preserve the memory ofHungarian galley slaves. In this report, I would like to show the responsibility, respect andlove that the commemorators had for their ancestors, which spirit of this activity was alsoradiated to me.In the years of 2020–2021 I made a few short films with some people – one touristorganizer and four preachers – who have found it important to preserve the memory ofHungarian galley slaves. In this report, I would like to show the responsibility, respect andlove that the commemorators had for their ancestors, which spirit of this activity was alsoradiated to me.In the years of 2020–2021 I made a few short films with some people – one touristorganizer and four preachers – who have found it important to preserve the memory ofHungarian galley slaves. In this report, I would like to show the responsibility, respect andlove that the commemorators had for their ancestors, which spirit of this activity was alsoradiated to me
A Debreceni Egyetem társadalmi szerepvállalása
No full textAz előadás összefoglalója:
A felsőoktatási intézmények hosszú évszázadok óta fontos szerepet töltenek be az új ismeretek létrehozásában és átadásában, az innovatív termékek és szolgáltatások előállításában, így szerepükből (is) kifolyólag meghatározó szereplői a gazdaságnak. A gazdasági versenyképesség jelentősen függ a tudástól, a gazdasági siker pedig a tudás alkalmazásától, így tudásmegosztás, a tudásmenedzsment a gazdasági fejlődés és versenyképesség szempontjából kétség kívül megkerülhetetlen, tudásmenedzsment kiemelt szerepe az elmúlt évtizedekben az egyetemek, az ipar, a kormányzat és a társadalom közötti párbeszéd eredményeként jelent meg az oktatáspolitikában (Giuri et al, 2019; Compagnucci - Spigarelli, 2020). Az oktatásgazdaságtannal foglalkozó kutatók (Kunwar – Ulak, 2024; Kálmán, 2019; Hausmann et al., 2011) egyetértenek abban, hogy az egyetemek magas színvonalú oktatásán és kutatásán túl a régió és az ország gazdasági fejlődésében az is szerepet játszik, hogy az egyetemi értékek hogyan épülnek be és miként hasznosulnak a gazdaságban és a társadalomban. A társadalmi hasznosulást az egyetemek ún. „harmadik missziós” tevékenysége révén megvizsgálhatjuk, ami gyakorlatilag az oktatáson és kutatáson túl az egyetemek összes társadalmi és gazdasági tevékenységét magába foglalja (Reisinger - Dános, 2025).Előadásomban azt vizsgálom, hogy hogyan jelenik meg a harmadik missziós tevékenység a Debreceni Egyetemen, és milyen hatása a térség gazdaságára.
Kulcsszavak: elsőoktatás, harmadik missziós tevékenység, gazdasági hatás, társadalmi felelősségvállalás, versenyképesség
Hivatkozás(ok):
Cristelli M. - Gabrielli A. - Tacchella A. - Caldarelli G. - Pietronero L. (2013). Measuring the Intangibles: A Metrics for the Economic Complexity of Countries and Products. PLoS One, 8(8):e70726 https://doi.org/10.1371/journal.pone.0070726Giuri, P., Munari, F., Scandura, A., & Toschi, L. (2019). The strategic orientation of universities in knowledge transfer activities. Technological Forecasting and Social Change, 138, 261-278. https://doi.org/10.1016/j.techfore.2018.09.030 Haj Taieb, S. (2024). Measuring the third mission of European Universities: A systematic literature review. Society and Economy, 46(2), 147-167. https://doi.org/10.1556/204.2023.00030Kálmán, A. (2019). A regionális ökoszisztéma és az egyetemek szerepe az innovációs folyamatban. Iskolakultúra, 29(9), 51-68. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2019.9.51Kunwar, R. R. - Ulak, N. (2025). Understanding Disciplinarity and Transdisciplinarity . Journal of APF Command and Staff College, 8(1), 238-287. https://doi.org/10.3126/japfcsc.v8i1.77609Reisinger, A., & Dános, Z. (2025). Egyetemi társadalmi felelősségvállalás három magyar egyetem esetében. Tér - Gazdaság - Ember Journal of Region, Economy and Society, 3(3). https://tge.sze.hu/tge/article/view/10
A hasnyálmirigy daganat incidenciájának trendje 2019 és 2022 között
Full text linkAz előadás összefoglalója:Előzmény: A koronavírus-betegség 2019 (Covid-19) vírus hatással volt a daganatos betegségek diagnosztizálására. Magyarországon a 4. legnagyobb mortalitással rendelkező daganattípus a hasnyálmirigy daganat.Cél: A Covid-19 hatásának elemzése a hasnyálmirigy daganat incidenciájára a Nemzeti Rákregiszter validált adatai alapján, illetve a Központi Statisztikai Hivatal adatainak segítségével.Módszer: 2019 és 2022 között korra-, nemre-, és földrajzi eloszlásra korrigált standardizált arányokat számítottunk.Eredmények: A hasnyálmirigydaganatot tekintve 2019-ben 2813, 2020-ban 2776, 2021-ben 2658, 2022-ben 2685 incidencia eset volt. A 100.000 főre eső nemre-, korra, és földrajzi eloszlásra korrigált standarizált incidencia aránya követte az itt leírt trendet. A korra standardizált nemre és földrajzi eloszlásra korrigált incidencia arányok tekintetében a 70 év feletti korcsoport incidencia arányai követték az itt leírt trendet. A nemre standardizált korra és földrajzi eloszlásra korrigált arányok a férfiak incidencia aránya csökkent, míg a nőké követte a fentebb leírt általános trendet. A két nem között nem volt szignfikáns különbség a incidencia arányokban a vizsgált időszakban. A földrajzi eloszlásra standardizált nemre és korra korrigált incidencia arányok nem mutattak egységes trendet az országrészek, Eurorégiók, és vármegyék tekintetében.Következtetés: A Covid-19 hatással volt a hasnyálmirigydaganatok incidenciájára 2019 és 2022
Globalizált sportolási minták és egészségipari következmények Debrecenben
Full text linkAz előadás összefoglalója:
Az előadás célja a globalizáció hatásainak vizsgálata a sportolási szerepekre Debrecen városában, különös tekintettel az egészségipari és prevenciós folyamatokra. A globalizáció jelentős mértékben befolyásolja a sportolási szokásokat világszerte, amelynek helyi megjelenései is kimutathatók. Debrecen Északkelet-Magyarország kiemelkedő egészségügyi és oktatási központja, ahol az egyetemi sportlétesítmények, városi sportprogramok és prevenciós szolgáltatások biztosítják a lakosság széles körű fizikai aktivitási lehetőségeit. Ez a környezet ideális terepet nyújt annak elemzésére, hogyan alakítja a globalizáció a helyi sportoló szerepeket és az ehhez kapcsolódó egészségipari stratégiákat.A kutatás három fő irányra összpontosít. Először feltérképezzük Debrecen sport-és egészségipari infrastruktúráját, beleértve az egyetemi, önkormányzati és privát szféra által kínált lehetőségeket, tekintettel arra, hogy a városi sportinfrastruktúra szerepe a részvétel növelésében fontos tényező. Másodszor a globalizáció hatását vizsgáljuk a lakosság sportolási szokásaira, ideértve a nemzetközi sporttrendek, digitális platformok és globális életmódminták elterjedését, mert ezek a tényezők jelentősen befolyásolják a fizikai aktivitás alakulását. Harmadszor értékeljük a sportolási szerepek egészségipari következményeit, különösen a prevenció, rehabilitáció és életmód-programok kontextusában.Eredményeink rámutatnak, hogy a globalizáció Debrecenben is hozzájárul a sportolási szerepek diverzifikációjához, miközben új kihívásokat és lehetőségeket teremt az egészségipar és a városi sportinfrastruktúra számára. Kiemelendő a városi és egyetemi sportlétesítmények, valamint a magánszféra szolgáltatóinak együttműködéséből adódó lehetőség a helyi egészségipari stratégiák fejlesztésére, mely hozzájárul Debrecen regionális versenyképességének növeléséhez.
Kulcsszavak: Debrecen, egészségipar, globalizáció, sport, fizikai aktivitás, prevenci
Polgárról bevonult honvédek a Don-kanyarban
Full text linkAz előadás összefoglalója:
Az előadásom célja Polgár városának azon katonáit bemutatni, akik a 2. magyar hadsereg kötelékében a Don-kanyarban szolgáltak, és akik közül sokan életüket vesztették, eltűntek vagy hosszú megpróbáltatások után tértek csak haza. A hadsereg veszteségi kartonjai, a város polgári anyakönyvei, valamint a fennmaradt visszaemlékezések alapján lehetőség nyílik rekonstruálni ezen emberek társadalmi hátterét, valamint néhányuk életútját és katonai pályafutását is. A vizsgálatom nemcsak a háborús események időrendjére fókuszál, hanem arra is, hogy a Polgár községből bevonult férfiak milyen családi környezetből érkeztek, valamint hogyan viselte a közösség és az áldozatok családja a veszteségeket. Emellett feltárja a kollektív emlékezet mechanizmusait, ugyanis kitérek arra is, hogy milyen módon őrizte meg Polgár a doni áldozatok emlékét, hogyan változott a megítélés a háború utáni évtizedekben, amikor jobb volt nem beszélni erről az időszakról. Ismertetésem egyszerre hadtörténeti és társadalomtörténeti szempontból is vizsgálja a Polgárról bevonult katonák sorsát. A városnak ezt az időszakát eddig még senki sem kutatta, a polgári hősöket eddig senki sem mutatta be a nagyközönségnek, ezért kutatásom ilyen szempontból egyedi is. Mivel tervezett előadásomban a Hajdú-Bihar vármegyei Polgár településről és az onnan bevonult katonákról lesz szó, így nagyon szorosan kötődik nemcsak Debrecen, de az Észak-Alföldi régió helytörténetéhez is, valamint az előadást a téma iránt érdeklődő közönségnek is szánom.
Kulcsszavak: Polgár, Don-kanyar, világháború, keleti front, Szovjetuni
A főoldali közzététel hatékonysági paradoxona Az „azonos nyilvánosság” elvének technológiai deficitjei az online sajtó-helyreigazításban, különös tekintettel a hírportálok kezdőoldalaira
Full text linkAz előadás összefoglalója:
A digitális médiafogyasztás átalakulása új kihívások elé állította a sajtó-helyreigazítás jogintézményét. Jelen előadás a „főoldali közzététel hatékonysági paradoxonát” vizsgálja: azt az ellentmondást, hogy a bírósági ítéletekben előírt közzétételi módok a gyakorlatban gyakran nem biztosítják a törvény által megkövetelt „azonos nyilvánosság” elvének érvényesülését. A kutatás kettős módszertanra épít: egyrészt elemzi az elmúlt évek releváns hazai bírói gyakorlatát, különös tekintettel a „hasonló módon” kitétel értelmezésére; másrészt empirikus úton, a tíz legolvasottabb hazai hírportál vizsgálatával térképezi fel a jogkövetési gyakorlatot.Az eredmények rámutatnak, hogy a technikai részletszabályok hiányában a helyreigazítások jelentős része „láthatatlanná” válik az olvasók számára. Az előadásom konklúzióként de lege ferenda javaslatot fogalmaz meg a „görgetés nélküli” megjelenés és a közvetlen hiperhivatkozás ítéleti szintű kötelezővé tételére, a technológiai deficit felszámolása érdekében.
Kulcsszavak: sajtó-helyreigazítás, internetes sajtótermék, azonos nyilvánosság, főoldali közzététel, above the fold
Graph-Based Quantification of Basketball Spacing Using Spatial and Network Metrics
Full text linkIn modern basketball, effective player spacing is critical for optimizing offensive efficiency and shot quality. This paper proposes a novel approach to quantifying spacing using graph theory. Each player is represented as a node, and the pairwise Euclidean distances between them form the weighted edges of a complete graph. We compute several spatial and structural metrics, including total spacing, convex hull area, minimum spanning tree weight, and centrality measures. Our method allows for a frame-by-frame quantitative analysis of spacing, revealing key patterns associated with successful possessions. Results demonstrate that certain geometric and network-derived properties are strong indicators of tactical efficiency
BARTA JÁNOS IRODALOMPROFESSZOR, A KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM 1957-es TANÉV REKTORA
No full textBarta János was born in 1901 in a farming family. He completed his university studies in Budapest. During his time at Eötvös College his biggest inspiration was János Horváth the prominent literature scholar. In 1923 he graduated with a teacher degree in Hungarian and German, then between 1925-27 he was the student of Collegicum Hungaricum in Berlin. After his return to Hungary he started to publish books and studies on 19th century writers such as Imre Madách and József Katona. In 1950 he became professor at József Eötvös University, Budapest and from 1951 at the Lajos Kossuth University of Debrecen. In January of 1957 he was appointed rector of the Lajos Kossuth University. During his time as rector he focused on protecting the university's autonomy and the reestablishment of departments of western languages. After only six month in the rector position the Hungarian Government removed him from the role and appointed a new rector without any consultation with the University Senate. Barta János 1901-ben született szegényparaszti családban. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Az Eötvös Kollégiumban elsősorban a korszak kiemelkedő irodalomtudósa, Horváth János gyakorolt rá nagy hatást. 1923-ban kapott magyar-német szakos tanári diplomát, 1925–1927 között két évet tölthetett Berlinben a Collegium Hungaricum tagjaként. Haza térve – középiskolai tanárként – a 19. század első felének iróiról (többek között Katona Józsefről, Madách Imréről) publikált tanulmányokat, könyveket. Ezek eredményeként kétszer kapott Baumgarten díjat. 1950-ben a budapesti, 1951-ben a debreceni egyetemre nevezték ki. 1957 januárjában a Kossuth Lajos Tudományegyetem tanácsa rektorrá választotta. Rektorként többek között azoknak a törekvéseknek a valóra váltásáért folytatott (részben eredménytelen) küzdelmet, amelyeket az egyetem az autonómiáért, a nyugati nyelvek visszaállításáért folytatott. Eközben persze igyekezett közbenjárni az 1956-i forradalmi tevékenységük miatt felelősségre vont, többeket börtönbüntetéssel sújtott munkatársaknak az érdekében. Alig féléves rektori tevékenysége után a kormány felmentette, és az egyetem véleményét meg sem hallgatva új rektort nevezett ki.Leköszönése után Barta János tudományos és oktató munkáját továbbra is nagyfokú igényességgel és alapossággal végezte,, tanítványok újabb sorát nevelve ki. Aktívan vett részt Debrecen kulturális életében, 1975–1985 között a Debreceni Akadémiai Bizottság alelnöke volt. 1981-ben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem díszdoktorává avatták, 1986-ban a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést kapta. 1967-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1982-ben rendes tagjává választották. 1988-ban hunyt el Debrecenbe
THE ACADEMY OF VRIESLANDT AND TRANSYLVANIAN THEOLOGIANS – THE CASES OF ISTVÁN SZATHMÁRI PAKSI AND PÁL SZILÁGYI
Full text linkThere were close ties between Hungarian Protestants and the universities in the Republic of the Seven United Provinces (now the Netherlands), particularly with the Academie van Vrieslandt in the Frisian town of Franeker. By chance, a shipment of books intercepted by customs in Olomouc has been preserved, which sheds more light on the theological ideas and contacts of István Szathmári Paksi (1719–1791), who studied in Franeker in 1743 and was bishop of the church in Debrecen from 1785 to 1790.A Vrieslandt Akadémia mint erdélyi teológusok forrása – Szathmári Paksi István esete. Szoros kapcsolatok voltak a magyar protestánsok és a Hét Egyesült Tartományok Köztársaságában (a mai Hollandia) működő egyetemek között, különösen a fríschi városban, Franekerben található Academie van Vrieslandt-tal. Véletlenül megmaradt egy Olomoucban a vámhatóság által lefoglalt küldemény, amely több fényt derít István Szathmári Paksi (1719–1791) teológiai eszméire és kapcsolatairól, aki 1743-ban Franekerben tanult, majd 1785-1790 között a debreceni egyház püspöke volt
A DEBRECENI EGYETEM NEGYEDSZÁZADOS JUBILEUMA 2000–2025: AZ ELSŐ REKTORI CIKLUS 2000. JANUÁR 1 – 2001. JÚLIUS 31
Full text linkA new era of higher education in Debrecen began in 2000 – decades after the 1912 founded state university was split into several institutions in 1950 – the Debrecen University was established from four independent institutions, offering the broadest range of study programs in the country with five university faculties, three college faculties, nine institutes and three associated institutions. This study reviews the preliminary steps which had been taken to prepare for the institutional integration within the framework of the Debrecen Universitas Association and the Debrecen University Association, describes the circumstances surrounded the failure of the direct integration of church institutions, and details the events connected to the launch of the new university, also presenting the recollections of those involved in the university leadership at the time. The success of the Debrecen University integration was based on its special characteristics, such as broad-based leadership, close cooperation of rectors elected for a short period from different fields of science, highly decentralized management, the establishment of the Medical and Health Sciences Center and the Agricultural Sciences Center – which combined high-level clinical work and agricultural activities, respectively, with the function of related faculties –, and an infrastructural investment program that enabled advances in the majority of educational areas and focused on support of scientific research. Based on the structural decisions, internal integration processes were launched for consolidated operation of informatics, the libraries and language departments, and in the activities of specialty coordination centers, to facilitate cooperation in educational programs and research work. A constructive and harmonious relationship had been developed with the newly formed university-level students’ union and, within the framework of a collective agreement with the institution's employees. The cooperation agreement with the city of Debrecen, the interconnection with the Hungarian Academy of Sciences and participation in the founding of the European University Association were of decisive importance in the university's external relations. The joint works in developing the identity of the University of Debrecen, the creation of symbols and brand images linked to the historical Debrecen Reformed College resulted in trust-based cooperation and breaking down of barriers between the integrating communities of scholars, researchers, students, and employees.A debreceni felsőoktatás új korszaka kezdődött 2000-ben – az 1912-ben alapított állami egyetem 1950-ben történt több intézményre való szétválasztását évtizedekkel követően – öt egyetemi karral, három főiskolai karral, kilenc intézettel és három társult intézménnyel létrejött az országban a legszélesebb képzési spektrumú Debreceni Egyetem négy független intézményből. A tanulmány, az akkori egyetemi vezetésben résztvevők személyes visszaemlékezéseit is bemutatva, áttekinti az integrációt előkészítő lépéseket a Debreceni Universitas Egyesülés és a Debreceni Egyetemi Szövetség keretei között, ismerteti az egyházi intézmények közvetlen integrációja elmaradásának körülményeit és bemutatja az új intézmény elindításának történéseit. A debreceni egyetemi integráció sikerességét annak különleges sajátságai alapozták meg, így a széles bázisú vezetői összetétel, a különböző tudományterületekről rövid időre választott rektorok együttműködése, az erősen decentralizált gazdálkodás, a magas szintű klinikai tevékenységet és agrárszakmai területeket a kapcsolódó karok működésével összefogó Orvos és Egészségtudományi Centrum és Agrártudományi Centrum működtetése, valamint a képzési területek nagy többségének fejlődését és a tudományos kutatás fókuszált támogatását lehetővé tévő beruházási program. A szervezeti döntések alapján elindultak a belső integrációs folyamatok az informatika, a könyvtár, a nyelvi lektorátusok összevont működésében és a szakterületi koordinációs központok tevékenységével, amelyek elősegítették az oktatás és a kutatómunka területén az összehangolt fejlesztő munkát. Konstruktív, harmonikus kapcsolat alakult ki a megalakult egyetemi szintű hallgatói önkormányzattal, kollektív szerződés keretei között az intézmény dolgozóival. Az egyetem külső kapcsolataiban meghatározó jelentőségű volt a Debrecen várossal kötött együttműködési megállapodás, a Magyar Tudományos Akadémiával kialakított kapcsolat és a részvétel az Európai Egyetemi Szövetség megalapításában. A Debreceni Egyetem identitását megalapozó közös munka, az együttműködésen alapuló bizalom és az ősi református kollégiumhoz kapcsolódó jelkép- és arculatrendszer megjelenítésének eredményeként leomlottak a szellemi falak az integrálódó oktatói, kutatói, diák és dolgozói közösségek között.