EKE Repository of Publications

Czeglédi, Csaba

On the Semantics of the English Resultative Present Perfect

Zétényi, Endre

Hungarian

Eger időjárása

Hortobágyi, Tibor

Algák a szilvásváradi vizekből

Nagy, Miklós

AZ ORFF-FÉLE HANGSZEREK ÉS AZOK ALKALMAZÁSÁNAK
TAPASZTALATAI
NAGY MIKLÓS 
Carl Orff német zeneszerző neve ismert szerte a világon, mint számos
színpadi mű szerzője, de főként mint a rendkívüli népszerű „Carmina 
Burana" alkotója. 2895-ben született Münchenben, zenei tanulmányainak
befejeztével német operaházakban működik, mint korrepetitor és karmes-
ter. Monteverdi-operák átdolgozásával tűnik ki, melyet több önálló opera,
színpadi játék és oratórium követi. „A hold" (1939—42), „Az okos lány" 
(1942), „Antigoné" (1949), „Trionfi" stb.
Kevesen tudják, hogy több mint három évtizede munkálkodik a zene-
pedagógia területén, foglalkozik a gyermekek zenei nevelésének problé-
májával. Megalkotta ötköteteis Schulwerk-jét, amelyben az elemi zenélés
(Elementarmusik) alapelveit tükröző kompozíciók, etűdök, gyakorlatok so-
rakoznak a S—M kisterces (Rufterz) apró dalfeldolgozásoktól a nagyobb
lélegzetű, sok hangszert igénylő művekig. Az „Orff-Schulwerk" nem mód-
szer, hanem koncepció, példatár, modell, ötlethalmaz, amelyet hazáján, a 
Német Szövetségi Köztársaságon kívül Angliában, Belgiumban, Hollandiá-
ban, a Német Demokratikus Köztársaságban, Görögországban, Portugáliá-
ban, Franciaországban, Japánban, Kanadában, egyéb dél-amerikai államok-
ban, újabban Csehszlovákiában, Lengyelországban, Jugoszláviában és a 
Szovjetunióban alkalmaznak invenciózus zenetanárok az adott ország nép-
dalai és nemzeti sajátosságai ötvözetében alsó fokú zenei nevelés céljára.
Salzburgban intézet működik az „ORFF-INSTITUT", ahol munkatársaival
dolgozik együtt és képezi módszere tanárait. Különböző időtartamú kurzu-
sokat tartanak, melyre a világ minden tájáról érkeznek érdeklődő szak-
emberek. (Magyarországról 1964: Dimény Judit, 1966: Friss Gábor vett
részt nyári kurzuson, de Péter József és Dobrai István is tanulmányozta
az itt folyó munkát.)
Célja az aktív zenélés iránti érdeklődés felkeltése, a zenei elemek — 
hangsorok, funkciók, zenei formák stb. —- tudatosítása játékos és szórakoz-
tató formában. Alapelve a mozgás (ritmus), a szöveg, az ének és a hang-
szeres játék egységének, mint egy modern Gesamtkunstwerknek (egyete-
mes műalkotás) megteremtése. Gyakorlatain keresztül igyekszik felszaba-
dítani a gyermeket merevségei, szögletessége és gátlásai alól (különösen
a pubertás időszakban jelentős). Szabad teret enged a gyermek zenei fan-
táziájának, ezáltal a zenei nevelés kezdeti fokán el indít ja az improvizálási
készség fejlesztését. Gyermekmondókákra improvizálnak ritmust, majd
97-
1. kép. Japán Orff-zenekar Tokióban 
dallamot, későbbiekben már teljes mesét ritmussal, dallammal, sőt tánccal
ellátva rögtönöznek.
A hazai ének-zeneoktatásunk hiányosságai közé sorolható a ri tmus-
készség, a mozgáskultúra, az improvizatív és alkotó készség módszeres f e j -
lesztésének kevéssé kimunkált területe, valamint az énekes-hangszeres
zene viszonyának egyenlőtlenségei az utóbbi rovására. Amíg a mi mun-
kánkban túlnyomórészt a tudatos elem dominál (a széles körű és mélyre-
ható elemzések, ia zenei írás, olvasás, a kottaképhez-kötöttség stb.), s ez-
ál tal sokszor elsikkad a zenei, a művészi élménynyújtás, il letve szerzés,
a játékosság, a felszabadult, örömteli zenélés nélkülözhetetlen légköre, ad-
dig a Schulwerk'ben háttérbe szorul a tudatosság, s mindenekelőtt a spon-
taneitás ós az ösztönösség érvényesül. Ebből következik, hogy a Schul-
werket kitűnő kezdetnek tekinthet jük, színes és fantáziadús elindulásnak
a zene megszerettetése terén, de az á tmenet a zene valódi megismerése
felé, az értékes művészi zenéléshez, a klasszikus hangszerekhez, a zene-
irodalom örök értékű vokális és instrumentális alkotásaihoz még kidolgo-
zatlan.
Orff mindenkor nagy jelentőséget tulajdonított és tulajdonít a zene
elsődleges elemének: a ri tmusnak. Ennek megfelelően nála óriássá nő a 
ritmushangszerek, az ütőhangszerek jelentősége, hangzásvilága, éppen ezért
némileg egyoldalú is. Érdekes megfigyelni az „Antigonae" teljes zenekari
összeállítását: 6 zongora (ütőszerszámokkal), 4 hárfa, 9 gordon, 6 fuvola,
6 oboa, 6 trombita, 8 üstdob, kőgong, 11 különböző hangterjedelmű xilo-
phone, köztük a gyermekzenekari műveiben használatos ún. trogxilophone,
3 harangjáték, 2 harang, 4 pár réztányér, 3 pár török réztányér, kis üllő,
98-
3 triangulum, 2 nagydob, 6 tamburin, 6 pár kasztanyét és 10 nagy jávai
gong. Ezek után szinte már természetes, hogy e törekvését tükrözi gyer-
mekzenekari irodalma „MUSIK FÜR KINDER" köteteinek gazdag r itmus-
anyaga, s méginkább ezt tükrözik gyermekhangszerei, az ún. „Orff Instru-
mentárium" az „Orff ^ hangszerek" jellege. Az elnevezés, hogy „Orff-hang-
szer" nem egészen pontos, hisz, a megnevezésből arra lehet következtetni,
hogy Orff maga tervezte, konstruálta e hangszereket, holott ezek jó része
— ha primitívebb formában — de ma is megtalálhatók a nyugat-indiai
szigetvilág zenéjében, mint a gamelan-zenekarok évszázados ősi hangsze-
rei. Ugyanis a jávai sáron nem más, mint a glockenspiel, a gamban pedig
a xilophone őse. E kérdés eldöntése nem a mi feladatunk. Tény, hogy ma
már mindenüt t ezen a néven ter jedt el a köztudatban, így hazánkban is.
Lényeges, hogy kiváló eszközt talált meg ezekben az igen könnyen kezel-
hető hangszerekben, melyek kezelése máról holnapra elsajátítható, és min-
denben megfelelnek a mi óvodás és általános korú tanulóink életkori sajá -
tosságainak. Ezeknek az eszközöknek a segítségével valóban „játszva" el-
érhető a kitűzött cél: a zene alapismereteinek elsajátítása..
Lássuk a hangszereket!
Az Orff által használt hangszerek összességét három nagyobb csoportra
lehet bontani:
I. Blookflőte (furulya)
II. Fém és fa ütőhangszerek (diatonikus és kromatikus)
III. Különféle ütőhangszerek
I. A furulya családtagjait nem kell bemutatni különösebben. Orff a 
basszus furulya kivételével mindegyik tagját szívesen alkalmazza, főleg
szólisztikusan, de a rá oly jellemző különböző terc-kvint-szekszt párhuza-
mokban is. A tenor, de még inkább a basszus furulya hangereje igen cse-
kély, ezért nagyobb gyermekzenekari együttesnél alig használható.
discant flöte gl—g3
szoprán flőte cl—d3
alt flőte f—g2
tenor f lőte c—c2
II. A fém és fa ütőhangszerek talán a legjellegzetesebb és legértéke-
sebb Orff-hangszerek. Amellett, hogy kezelésük végtelen egyszerű, nagyon
sok gazdag és változatos hangszínlehetőséget nyújtanak. Diatonikus és kro-
matikus változata van. A diatonikus hangszerek hangjai egy rezonáns szek-
rényen vannak elhelyezve, f-hangjai fisz-re, a h-hang bé-re cserélhetők.
Valamennyi hanglap leszerelhető, tehát a hétfokúnál kisebb hangkészletű
hangsorok alkalmazásakor a szükségtelen hanglapokat leemelik, ezáltal a 
játék könnyebb lesz. A kromatikus hangszerek hangjainak elrendezése
megegyezik a zongora billentyűinek rendjével, a fehér-fekete billentyűnek
megfelelően két rezonáns szekrényen vannak elhelyezve. A diatonikus ütő-
hangszerek hátránya, hogy csak egy keresztes és bé-s hangnemek érhetők
el, mely körülményessé teszi zenekari használatát. Szerencsésebb, ha már
kezdetben kromatikus változatait választjuk.
99
2. kép. Fém és fa ütőhangszerek (diatonikus) 
Glockenspiel. (Harangjáték.)
Fém hanglapok alkotják, melynek anyaga legtöbbször krómozott acél.
Lazán és rugalmasan van rögzítve egy rezonáns szekrény felett. A lapok-
nak azonos szélessége és vastagsága van, csupán hosszukban különböznek.
Megszólaltatásukra műanyag vagy bőrözött végű faütőt használnak. Leg-
inkább dallam és dallamvariációk megszólaltatására alkalmas.
1. Alt-glockenspiel
(lásd 2. ábra számozásának megfelelően)
2. Szoprán-glockenspiel
Xilophone
E gyermekzenekari változatát Orff ötlete után K. Maendler építette
1930-ban. Trogxilophone ( = vályú xilophone) néven ismert. Elnevezését
a vályú alakúan kiképzett rezonáns szekrény után kapta. Hanglemezeit
kemény paliszander fából készült lapok alkotják, amelyek elhelyezése ha-
sonló a glockenspielhez, ütői azonban kemény filc és fa. Alkalmazása sok-
rétű, szólisztikusan, de akkordikusan is használhatók. Két ütő villaszerű
fogásával egyszerre több hang leütése is elérhető. Basszus xilophone ri tka
a nagy előállítási költségek miatt.
3. Basszus xilophone
4. Alt xilophone
5—6. Szoprán xilophone
Metalophone
A xilophonéval azonos elven épült hangszer, melynek hangjai nem
fából, hanem különleges fémből (Metall) készültek. Dús felhang lehetősége
miatt pedálszerűen tartott hangok, illetve akkordok, akkordfelbontások,
valamint osztinátók játszására alkalmas.
7. Basszus metalophone
8. Alt metalophone
9. Szoprán metalophone
Az ütői többfélék: fa, fém, nemez, gyapot stb., ezeknek megválasztása a 
hangszín igényünktől függ.
III. Különféle ütőhangszerek 
Hangolható dobok.
Nemcsak kiváló ritmushangszer, mely énekórán is kiválóan alkalmaz-
ható, hanem basszus hangszer, mely szükség esetén harmóniai alapot biz-
tosít, ugyanakkor a zenekari hangzás ambitusát is szélesíti. Különböző át-
mérőjű bőrök hangolása a dob pereménél levő szárnyas csavarokkal tör té-
101-
3. kép. Hangolható dobok 
nik. Egy-egy dob tiszta behangolása nem könnyű feladat. Célszerű haszná-
lat után a csavarokat meglazítani.
Az említett dobokon kívül szükség szerint használ triangulumot, réz-
tányérokat, csengőt, csörgődobot, fadobot, kasztanyettet, kereplőt, nagy és
pergődobot, bongó-dobokat stb.
Érdekes, hogy a fen tebb leírt és látott hangszereken kívül Orff a 
,,Musik für Kinder" kis partitúráiban alkalmaz gitárt és nagybőgőt, az
előbbit a legegyszerűbb fogásokkal, az utóbbit többnyire üres húrja inak
megszólaltatásával, de mindvégig következetesen mellőzi a hegedűt és a 
zongorát, mert ezeknek kezelése már huzamosabb hangszertanulást igényel.
E hangszerek felhasználása a mi oktatási rendszerünkben két irány
ban lehetséges:
1. Ének-, ill. szolfézsórákon,
2. Gyermekzenekarak hangszereiként.
Az énekórák keretében a hangszerek felhasználásának temérdek lehető-
sége van. A tanár kiváló segédeszközhöz jut, mely megkönnyíti és előse-
gíti munkáját , ugyanakkor hangulati elemként mindenkor színessé és vál-
tozatossá telheti az oktató-nevelő munkát . Az ütőhangszerek (xilophone,
metalophone, dobok, tr iangulum stb.) kiválóan alkalmasak egy- és több-
szólamú ritmusgyakorlatok végzésére, vagy akár önálló ritmusgyakorlatok
szerkesztésére, de sajá t éneklésük kíséretére is. Megismerkedhetneik a t a -
102-
nulók az osztály keretein belül a társas zenéléssel, egyben a mutáló gyer-
mekek is bevonhatók a közös munkába, hogy csak egy pár lehetőséget em-
lítsek. Tehát bőven van alkalom, melyet az ének- és szolfézsórák adta ke-
retek biztosítanak.
Alkalmazásának másik igen lényeges területe: mint a gyermekzene-
karok hangszerei.
Ezen a területen volt alkalmam beható tanulmányozást folytatnom,
melynek az útkeresés jegyében történő fejlődési periódusait néhány sor-
ban vázolom.
1963-ban a Heves Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztály anyagi
támogatásával és Auer Gyula főiskolai adjunktus utánjárásával jutottunk
hozzá a hangszerekhez kísérletezés céljából. Tudomásom szerint egyetlen
egész garnitúra az országban, bár még ez sem teljes, de a fontos hang-
szerek megtalálhatók, talán a szoprán glockenspiel, valamint a basszus
metalophone és xilophone kivételével. Ezeknek hiánya azonban nem gátolt
munkánkban, melyet az egri I. sz. Ált. Iskolában kezdtünk el, és ma is
folytatunk.
Kezdetben Orff: „Musik f ü r Kinder" köteteinek darabjaiból válogat-
tam gyermekdalokat (Sur le pont d'avignon? Hajo, ha jó stb.), de csak-
hamar más irányba tértem, főként pedagógiai okokból. Hiszen más népek
gyermekdalai legfeljebb kiegészítői lehetnek a magyar népzenére épülő
zeneoktatásunkban, viszont megfelelő művek nem álltak rendelkezésemre.
A probléma megoldásánál sietett segítségemre tanácsaival és műveivel
Rezessy László főiskolai tanár, kinek Kodály: Bécsi harangjáték, a Háry
János daljátékból c. átirata a zenekar ma is egyik legsikerültebb száma.
Raj ta kívül Pongrácz Zoltán írt műveket, melynek szellemes és igen ere-
deti part i túráiban az Orff-hangszereken kívül magyar népi hangszerek is
helyet kapnak. (Citera, láncosbot, doromb stb.)
Végül magam is í rtam átiratokat, nép- és gyermekdal feldolgozásokat,
melyek pillanatnyilag megoldották és megoldják a műsorproblémáinkat.
(Lásd: Három magyar népdal.) Az eltelt évek folyamán kerestem a leg-
megfelelőbb hangszer összetételű zenekari összeállítást, ennek megfelelően
az együttes változásokon ment keresztül. A kezdeti tisztán Orff-hangsze-
res összeállítás nem elégítette ki hangzásigényünket, éppen ezért kis vo-
nósegyüttest építettem be, mely a tömörebb, az összefogottabb hangzást és
a differenciáltabb harmonizálási lehetőséget volt hivatva betölteni. (Fém
és fa ütőhangszereim ugyanis diatonikusak.) Később a blockflőte szólamot
fuvolával és klarinéttal erősítettem, mer t a rendelkezésemre álló tenor és
basszus blockflőte minimális hangerejénél fogva nem tudta betölteni funk-
cióját.
Ma az együttes az alábbi összetételekben működik:
3 szoprán blockflőte 2 alt glockenspiel
3 alt blockflőte 1 szoprán glockenspiel
1—1 fuvola, klarinét 1 alt metalphone
3 + 2 + 2 hegedű 1 szoprán xilophone
2 violoncello 1 alt xilophone
1 gordon 3 hangolható dob
réztányérok, triangulumok, fadob, kisdob, csörgődob.
103-
Ha megfigyeljük, a zenekar sz-erkezetileg fafúvó, vonós- és ütőhang-
szerekre oszlik. Ezt az összetételt tartom ma a leguniverzálisabbnak, hisz
rengeteg kitűnő hangzási effektust és ezáltal sók jó hangszerelési lehető-
séget nyújt . Újabban nemcsak játszik a zenekar, hanem énekel is. Saját
énekét kíséri, vagyis az énekelt dallam mellett mindenki a maga szólamát
játssza, legyen az alt xilophone, szoprán glockenspiel vagy akár fadob.
Nem lekicsinylendő az ef faj ta feladat, mert a megosztott figyelem, a több-
felé hallás és a több irányú zenei cselekvés határán mozog. Igen kedvelt,
szinte a próbák jutalma a közös improvizálás, megadott hangsor (la-penta-
ton, dór, frig, dúr stb.) és osztmátó vázra. Meglepően eredeti és sokszor
jól sikerült improvizációk születnek a tanulók nem kis örömére, bizonyítva
a gyermek alkotó fantáziájának gazdagságát.
Ezek után felmerül a kérdés: érdemes-e hangszerek használatával be-
hatóbban foglalkozni, hasznosan lehetne-e felhasználni a mi zeneoktatási
munkánkban?
Szerény véleményem szerint igen, feltétlen igen!
Nem arról van szó, hogy az eddigi világviszonylatban is kiemelkedő
zeneoktatási módszereinket, eredményeinket vessük el, hanem a meglevő
módszert finomítani, gazdagítani lehetne a cél. Ugyanakkor megoldhatná
az úttörőzenekarok oly régóta húzódó hangszerellátási problémáját, és erre
is nagyon alkalmasak az Orff-hangszerek. Hazánkban igen sok külföldi
szakember megfordult, tanulmányozzák zeneoktatási rendszerünket, mód-
szerünket, és nem kis büszkeségünkre felső fokban dicsérik, ahogy ők hív-
ják, a „Kodály-szisztémát". Tapasztalatokat gyűjtenek, melyet visszamenve
hazájukba, ki-ki a maga területén hasznosít. Mi sem szégyelljünk külföldi
zeneoktatási eszközt átvenni, ha azok hasznosak lehetnek a mi munkánk-
ban. E hangszerek alkalmazásában óriási lehetőségek rej lenek! Jó volna,
ha kezdetben csak a zenei általános iskolák rendelkeznének a hangszerek-
kel, és később, ha a tapasztalatok biztatóak, a hazai hangszergyártás segít-
ségével kiterjeszteni az általános iskolák összességére. Az ének- és szol-
fézsoktatás kiváló eszközét találná meg benne, azonkívül Magyarország
sok ezer falujába ju tna el így a társas zenélés öröme, s lendülne fel az út-
törőzenekarok ma még egy helyben álló ügye.
I R O D A L O M
C. Orff : Musik für Kinder I—V. Mainz, 1951.
Orff-Ins ti tut Jahrbuch. Mainz, 1963.
Orff-Schulwerk Inst rumentar ium. 1965.
W. Kotonski: A modern zenekar ütőhangszerei. Bp. 1967.
Kókai—Fábián: Századunk zenéje. Bp. 1961.
Rezessy László: Carl Orff gyermekzeneikari munkássága. Egri Ped. Főiskola Évkönyve
IX. Eger, 1963.
104-
HÁROM MAGYAR NÉPDAL
Veres az ég . . .
105-
106-
107-
108-
109-

Megjöttek a cigányok
Vivace Nagy Miklós 
l l l -
112-
113


Az Orff-féle hangszerek és azok alkalmazásának tapasztalatai

Soós, Imre

A maradványföld kérdései Heves megyében 1770-től 1870-ig

Rolfe, J. Terry

Cultural Exchange: Another Canada–US Continental Divide over Liberalism

Pólya, Tamás

A szándéktulajdonítás elméletéről

Vajon, Imre

- 239 -
KÖNYVISMERTETÉS
dán Snlaj: Ekologické vozsi remine ulákov Luounskej kol.liiiy .
(A losonci völgykatlan madárvilága ökológiai vizsgálatának kibővítése) 
Vydavatelstovo Osveta 1907.
A besztercebányai partnerintézményünk zoológus professzorának tollá-
ból ismét megjelent egy 109 oldal terjedelmű ornitológiái könyv. '
Szerző művében főleg a madarak ökológiai elterjedésével foglalkozik.
A bevezető fejezetben azokról a jelentői, természettudósokról ír, akik 
Nógrádban születtek vagy éltek. Ezek közül sokan tevékenykedtek a magyar 
zoológia bölcsőjénél is.
A könyv további részében a madarak ökológiai elterjedésével foglalko-
zik. 195 fajt határozott ring, amelyekből T>> részkoll. a vizsgál!, I.erule 
ten a többi pedig átvonuló volt. Az ökológiai értékelést négy kategória 
szerint végezte. Vizsgálta az erdei, a nyílt vidéki, az intravi láni s és 
vízi biotópot. A madarak elterjedése és a madár társul ások kialakulása íi
biotópok és az emberi tevékenység jellege szerint alakult.
A könyv írója önálló részekben foglalkozik a következő problémákkal: 
a fácántelepek hatása a madárvilágra, a madarak mint a mezőgazdasági te-
rületek Ökoszisztémája változásának bioindikátorai, a mezőgazdasági köz-
pontok, az új halastavak és víztárolók hatása a madárvilágra, a fészkelű 
madarak élelemcsopórtjai és zoogeográfiai tiovatartozásuk.
A rendszertani'részben az 1956— 1984-ig ?zen a vidéken előforduló fa-
jok leírása található, mély a szerző, több ízes megfigyelése, valamint az 
ide vonatkozó irodalom áttanulmányozása alejján készült el. Azokat a fa-
jokat is megemlíti, amelyek a múltban fordultak elő a vizsgált területen.
A szöveget térképek, képek és fényképek egészítik ki.
A könyvet az amatőrök, a szakemberek és " különböző típusú iskolák 
tanulói is eredményesen használhatják.
Vajon Imre


Ján Salaj: Ekologické vozsiremine ulákov Lucenskej kolliny.

(A losonci völgykatlan madárvilága ökológiai vizsgálatának kibővítése) Vydavatelstovo Osveta 1907.[könyvismertetés]

Illényi, Domonkos

German

Die Gestaltung der Position der sorbischen Nationalität in der DDR (1945-1975)

Woi, Herbert

Grundschule: Die Rolle des Muttersprachlers beim Anfängerunterricht Deutsch als Fremdsprache

Eszterházy Károly College

Not a member yet