7405 research outputs found
Sort by
A tematikus utak hatása az Észak-Magyarországi Régió turizmusára
Get PDFA helyi kulturális örökség „megszerkesztése" nagy hozzáértést igénylő felelősségteljes feladat. Beletartozik a helyi kultúra elemeinek számbavétele, leírása, értékelése.
A palóc értékek kapcsán elmondható, hogy a fönnmaradt emlékek nagy részét múzeumokban, archívumokban, levéltárakban őrzik. Ezért volt fontos a Palóc út tervezése során számba venni a települések kiemelt palóc értékeit (viselet, használati eszközök, épületek); valamint a hozzájuk kapcsolható programokat, rendezvényeket, egyéb szolgáltatásokat, szállás- és étkezési lehetőségeket áttekinteni.
A Palóc úttal együttjáró örökségvédő munkában meghatározóak azok a szakemberek, szakmai szervezetek, akik a közösségen belül és kívül a helyi kultúra értékeivel foglalkoznak (muzeológus, könyvtáros, pedagógus, szakkutató, népművész).
A Palóc út megvalósításához hozzájárultak a minisztériumok, a regionális és megyei hivatalok, kulturális intézmények. Feladatuk volt a munkában részvevő közösségek anyagi és szakmai támogatása. Megállapítható, hogy ez az út a helyi közösségek tevékeny részvételével valósult meg. A falvak tudatos törekvése, és áldozatvállalása tette lehetővé a hagyományos
A helyi kulturális örökség „megszerkesztése" nagy hozzáértést igénylő felelősségteljes feladat. Beletartozik a helyi kultúra elemeinek számbavétele, leírása, értékelése.
A palóc értékek kapcsán elmondható, hogy a fönnmaradt emlékek nagy részét múzeumokban, archívumokban, levéltárakban őrzik. Ezért volt fontos a Palóc út tervezése során számba venni a települések kiemelt palóc értékeit (viselet, használati eszközök, épületek); valamint a hozzájuk kapcsolható programokat, rendezvényeket, egyéb szolgáltatásokat, szállás- és étkezési lehetőségeket áttekinteni.
A Palóc úttal együttjáró örökségvédő munkában meghatározóak azok a szakemberek, szakmai szervezetek, akik a közösségen belül és kívül a helyi kultúra értékeivel foglalkoznak (muzeológus, könyvtáros, pedagógus, szakkutató, népművész).
A Palóc út megvalósításához hozzájárultak a minisztériumok, a regionális és megyei hivatalok, kulturális intézmények. Feladatuk volt a munkában részvevő közösségek anyagi és szakmai támogatása.
Megállapítható, hogy ez az út a helyi közösségek tevékeny részvételével valósult meg. A falvak tudatos törekvése, és áldozatvállalása tette lehetővé a hagyományos
A helyi kulturális örökség „megszerkesztése" nagy hozzáértést igénylő felelősségteljes feladat. Beletartozik a helyi kultúra elemeinek számbavétele, leírása, értékelése.
A palóc értékek kapcsán elmondható, hogy a fönnmaradt emlékek nagy részét múzeumokban, archívumokban, levéltárakban őrzik. Ezért volt fontos a Palóc út tervezése során számba venni a települések kiemelt palóc értékeit (viselet, használati eszközök, épületek); valamint a hozzájuk kapcsolható programokat, rendezvényeket, egyéb szolgáltatásokat, szállás- és étkezési lehetőségeket áttekinteni.
A Palóc úttal együttjáró örökségvédő munkában meghatározóak azok a szakemberek, szakmai szervezetek, akik a közösségen belül és kívül a helyi kultúra értékeivel foglalkoznak (muzeológus, könyvtáros, pedagógus, szakkutató, népművész).
A Palóc út megvalósításához hozzájárultak a minisztériumok, a regionális és megyei hivatalok, kulturális intézmények. Feladatuk volt a munkában részvevő közösségek anyagi és szakmai támogatása.
Megállapítható, hogy ez az út a helyi közösségek tevékeny részvételével valósult meg. A falvak tudatos törekvése, és áldozatvállalása tette lehetővé a hagyományos
A helyi kulturális örökség „megszerkesztése" nagy hozzáértést igénylő felelősségteljes feladat. Beletartozik a helyi kultúra elemeinek számbavétele, leírása, értékelése.
A palóc értékek kapcsán elmondható, hogy a fönnmaradt emlékek nagy részét múzeumokban, archívumokban, levéltárakban őrzik. Ezért volt fontos a Palóc út tervezése során számba venni a települések kiemelt palóc értékeit (viselet, használati eszközök, épületek); valamint a hozzájuk kapcsolható programokat, rendezvényeket, egyéb szolgáltatásokat, szállás- és étkezési lehetőségeket áttekinteni.
A Palóc úttal együttjáró örökségvédő munkában meghatározóak azok a szakemberek, szakmai szervezetek, akik a közösségen belül és kívül a helyi kultúra értékeivel foglalkoznak (muzeológus, könyvtáros, pedagógus, szakkutató, népművész).
A Palóc út megvalósításához hozzájárultak a minisztériumok, a regionális és megyei hivatalok, kulturális intézmények. Feladatuk volt a munkában részvevő közösségek anyagi és szakmai támogatása.
Megállapítható, hogy ez az út a helyi közösségek tevékeny részvételével valósult meg. A falvak tudatos törekvése, és áldozatvállalása tette lehetővé a hagyományos értékek megmentését. Az UNESCO és az Európai Bizottság a lokális, a regionális, a kisebbségi kultúrák fennmaradását hangsúlyozza a világ kulturális sokszínűségének megőrzése érdekében. Hitet tesznek a hagyományos szellemi kultúra védelme mellett. Minden emberi közösségnek joga van saját kultúrájának művelésére (Európai Folklór Intézet, 2005).
Hazánk gazdaságpolitikai stratégiájában kiemelt szerep jut a turizmus fejlesztésének, valamint a legsúlyosabb helyzetű megyék fejlesztésének, elmaradott térségek felzárkóztatásának. Az Unió támogatási stratégiájában kiemelt elem a vidék- és területfejlesztés, a gazdasági-szociális kohézió erősítése, a vidéken élők életszínvonalának növelése, a gazdálkodók alternatív jövedelemszerzési lehetőségeinek megteremtése. Mindezen folyamatok magukban hordozzák országszerte, de különösen az elmaradott, hátrányos helyzetű régiókban a vidéken élők egzisztenciális elhelyezkedését a turisztikai tevékenységi körökben, falusi- és/vagy agro-turizmusban
On some connections between Legendre symbols and continued fractions.
Get PDFIn this note we give a complement of some results of Friesen given in [2] about some connections between Legendre symbols and continued fractions
A magyar diaszpóra intézményesülésének és anyaországi viszonyainak története
Get PDFA tanulmány célja, hogy kordokumentumok, személyes tapasztalatok és mélyinterjúk
alapján
átfogó
képet
nyújtson
a
tengerentúli magyar diaszpóra fejlődéstörténetéről,
intézményrendszerének alakulásáról, különös tekintettel a második világháborút követő
időszakra és a jelenkori változásokra. A különböző emigrációs hullámok jellege, valamint
azok hatásai alapján a magyar diaszpóra fejlődéstörténetét négy szakaszra lehet bontani.
Az első világháborút megelőző szakaszt a paraszti exodus jellemezte, amely a történeti
Magyarország
egyes
régióinak
teljes
elnéptelenedését,
míg
a
tengerentúli magyar
diaszpóraközösségek kialakulását eredményezte. A két világháború közötti második
szakaszban főképp az elcsatolt területekről – „határon túlról tengerentúlra” – történő
elvándorlás volt tapasztalható. A második világháborút követő harmadik szakaszban
három, időben és jellegében eltérő emigrációs hullám jött létre: az ún. ’45-ösök vagy
DP-k, a ’47-esek és az ’56-osok az amerikai magyar közösségek lélekszámát jelentősen
megnövelték, ugyanakkor belső, társadalompolitikai szegregációját is fokozták. Végül
a jelenkori – a kétpólusú világrendszer megszűnését követő – szakaszban, az új kihívásoknak
és
lehetőségeknek
megfelelően
a magyar
diaszpóra
intézményrendszere
jelentősen
átalakult.
A tanulmány
ezekről
a változásokról
ad
számot,
kiemelt
figyelemmel
az amerikai
magyarok
diaszpórikus
kapcsolathálójának
és
anyaországi
viszonyainak
alakulására. ----- The paper aims to provide an overview of the history of the development and institutionalization
of
the
Hungarian
diaspora,
with
a
special focus on the post-World War
II era and the present, based on contemporary documents, personal experience, and
deep interviews. Considering the characteristics and effects of the different migration
waves, the development history of the Hungarian diaspora can be divided into four
stages. The first, preceding World War I, was characterized by the “peasant exodus”,
which resulted in the depopulation of certain regions of Hungary, and in the establishment
of
Hungarian
communities
in
North
America.
In
the
second
stage
between
the
World
Wars,
migration
from
the
territories
disannexed
by
the
Treaty
of
Trianon
can
be
observed.
The
third
stage
after
World
War
II
can
be
further
divided
into
three
waves,
each
having
their
own
characteristics:
the
so-called
“’45ers”,
or
“DPs”,
the
“’47ers”,
and
the
“’56ers”.
Finally,
in
the
last,
contemporary
stage
after
the
end
of
the
bipolar
world,
the
institutions
of
the
Hungarian
diaspora
were
restructured
in
accordance
with
the
new
challenges
and
opportunities.
The
study
gives
an
account
of
these
changes,
with
a special
focus
on
the
diasporic
social
networks
of
Hungarian-Americans,
and
their
relations
with
the
old
county