KREPOZIT (Károli Gáspár University of the Reformed Church)
Not a member yet
1056 research outputs found
Sort by
Fordítói jelenlét a japán filmek magyar fordításában
No full textVenuti 1995-ben megjelent műve óta gyakori téma a fordítástudományban a fordítói láthatatlanság kérdése. A tanulmány az audiovizuális
fordításban megjelenő fordítói jelenlétet vizsgálja a japán megszólító nyelvi elemek magyar fordításán keresztül. Az elemzéshez különböző műfajú japán filmek fordítását vettem alapul, és azt vizsgáltam, hogy az audiovizuális fordítás
egyes típusaiban a fordító a honosítást vagy az elidegenítést részesíti-e előnyben.
A fordítói láthatatlanságot szem előtt tartva azt is vizsgálom, hogyan jelenik meg
a pozitív és negatív udvariasság a japán megszólítások magyar fordításában. Az
elemzés során figyelembe vettem a szinkron, filmfelirat, valamint a rajongói fordítás műfaji sajátosságait, a honosító és az elidegenítő (nyílt és rejtett) fordítás
jellemzőit. Az elemzés eredménye egybecseng az audiovizuális fordítás egyes
típusaiban alkalmazott, fordítási technikákat érintő megállapításokkal. A szinkronra a honosító eljárás jellemző, a fordító a célnyelvi normát tartotta szem
előtt, a fordítói láthatatlanságra törekedett. A filmfelirat jóval több idegenszerű elemet tartalmazott. A rajongói fordítás élt leginkább az elidegenítő fordítási technikával, a japán megszólító elemek túlnyomó többsége lefordítatlanul
került át a magyar verzióba. Hasonló eredményt hozott a pozitív és a negatív
udvariasság fordításban való megjelenését vizsgáló elemzés is: a szinkronba számos olyan pozitív udvariasságot tükröző megszólító elemet toldott be a fordító,
amely a forrásnyelvi szövegben nem szerepelt. A forrásnyelvi normához ragaszkodó rajongói fordítás pedig egyáltalán nem tartalmazott kedveskedő, becéző
megszólításokat
The fundamental principles of criminal procedure law in the constitutions of EU member states
Get PDFAt the beginning of 2012 the new Fundamental Law of Hungary2 (herein after referred to as: FL) entered into force. The adoption of the FL on April 2011 put an end to a long period of constitution making, as all governments which took office after the change in the political system in 1989 defined their intention to make a new basic law, but this is the first time when it was finally realised. The FL replaced the constitution of 1949 (herein after referred to as: Constitution), which was first compiled at Soviet pattern after the Second World War, then was modified fundamentally in 1989 in order to meet the requirements of constitutions of democratic, rule of law states.
Both the Constitution and the FL contain provisions about the fundamental guarantees and principles of criminal law and procedure. Moreover, the FL provides for even more guarantees as it has added two more internationally recognised basic principles to the list of those already mentioned in the Constitution before. In this paper I review the process how the fundamental principles of criminal procedure were incorporated into the basic legal document of Hungary, then I will compare the text of the Fundamental Law with the constitutional provisions of the countries of Europe. It is always interesting to observe the list of those fundamental principles which are considered important enough to be regulated at the highest level of the hierarchy of laws. Nowadays it is not only a matter of the countries’ own decision but also subject to the text of certain international agreements and conventions which bind the governments. Still, it will be apparent from the comparison that even though the fundamental principles of criminal procedure law are generally accepted throughout Europe there are different levels of constitutional protection.
At the beginning I shall state that when I reviewed the national constitutions I looked especially for the principles of criminal procedure law. The general organisational principles, such as the right to court, the independence of judges, the requirement of impartiality are generally present in all constitutions, as these are requirements for all procedures, not only for criminal procedures. Therefore I directed my attention towards those which specifically concern criminal procedure, such as the presumption of innocence, the right to defence, the right to appeal, the guarantee of fair trial, the guarantee of personal freedom and the conditions for its limitation, and the prohibition of torture and inhumane or degrading treatment. I also observed some criminal law principles, such as nullum crimen sine lege / nulla poena sine lege, as these usually go hand in hand with the mentioned procedural rights and requirements
A roma érdekek megjelenítése a jogalkotásban
Get PDFJelen írás a mai Magyarország egyik legégetőbb és legellentmondásosabb
kérdésével, a romák érdekeinek a leggyakrabban a központi közigazgatás
által vezérelt – ám értelemszerűen nem csak ott zajló – jogalkotási folyamatokba
történő becsatornázásával és ennek intézményes megoldásaival kíván
behatóbban foglalkozni. A téma feldolgozása szükségképpen nélkülözi a
teljeskörűséget; a létező – s elsősorban a kormányzati döntés-előkészítéssel
összefüggő – intézményes megoldások katalogizálásával és az egyes neuralgikus
szabályozások és gyakorlatok felmutatásával, illetve néhány vonatkozásban
konkrét javaslatok megfogalmazásával e munka csupán a terület növekvő
jelentőségére kívánja felhívni a figyelmet.
A munka arra is kísérletet tesz, hogy konkrét javaslatai révén rámutasson
arra az összefüggésre, miszerint a vizsgált területen is kizárólag körültekintően
előkészített komplex közpolitikai programok jogszabályi és közjogi szervezetszabályozó
eszközökben történő leképeződése vezethet eredményre;
azaz egyes új jogintézményeknek a társadalmi valóságtól és a jogrendszer
egyéb területeitől, illetve a jogalkotási folyamat egyéb elemeitől elszigetelt
kialakítása, bevezetése nem lehet sikeres, nem produkálhat valós (tartós)
társadalmi eredményeket.
A tanulmány nagy terjedelemben foglalkozik a társadalmi múlt egyes jogpolitikai
és jogtörténeti összefüggéseivel; amennyiben ezek – számos esetben
– rendkívüli magyarázó erővel bírnak a jelen jogintézményei és (jog)politkai
tendenciái vonatkozásában is. A múltra vonatkozó fejtegetések szükségképpen
kiegészülnek továbbá az újabb jogfejlesztés eredményeit általánosító másik
hangsúlyos elemmel: a 2010-ben bekövetkezett kormány- és kurzusváltás
óta a magyar jogrendszerben és állami (közigazgatási) szervezetrendszerben
bekövetkezett konkrét változások összefoglalása is szükségessé vált,
amennyiben a dolgozatban vázolt ellentmondások és javaslatok értelmezési
kontextusát a hagyományos tendenciák és a valóban újszerű megoldások
csupán együttesen adhatják ki.
Munkánk további célja, hogy szakmai javaslataival, jobbító szándékú
megállapításaival hozzájáruljon a a hazai romapolitika olykor egyensúlyzavaros
és hitelességét tekintve is vegyes megítélésű rendszerének javításához,
bővítve a rendelkezésre álló jogi és egyéb eszközök tárházát