KREPOZIT (Károli Gáspár University of the Reformed Church)
Not a member yet
1056 research outputs found
Sort by
The Typology of Religious Extremism
Get PDFThe issue of religious extremism is typically addressed in the international literature from the
perspective of various forms of religious fanaticism1 and terrorism,2 and based on the
“traditional” problems related to religious sects. However, few works have gone beyond the
definition of extremism and its main forms of practical implementation to provide a
sophisticated system of criteria and offer an exhaustive typology.
This being so, the aim of the present work is to fill in this gap, adopting a three-element
structure to set up a typology that groups the various instances of extreme religious activity.
This study does this by presenting the realities of a particular state (Hungary) and giving
examples of each type of extremist activity where possible – fortunately, due to the complete
absence of certain types of violent, religiously motivated phenomena, we could not find any
Hungarian examples for some extremist activities. These examples must, of course, be
incorporated into the Hungarian context, and therefore this paper also outlines the main
contours of Hungarian regulations on religious affairs, the developments that have taken place
in recent decades, and the causes behind any major changes.
This work primarily applies the approaches and methods of legal studies and sociology, but
also makes use of the views and findings of political science and other fields, and the results of
this paper can thereby be considered to have come from a consciously complex approach
„Európának … lélekre is szüksége van”
No full textTörökország Európai Unióhoz csatlakozása hosszabb ideje húzódó folyamat. Törökország az Európai Közösségekkel 1963. szeptember 12-én kötött társulási egyezményt (Ankarai Megállapodás), amelynek Preambulumában kitűzött cél Törökország Közösségekhez való csatlakozásának megkönnyítése volt. Törökország 1987. április 14-én juttatta el tagság iránti kérelmét a Közösségekhez. Az Európai Tanács 1997. december 12-13-ai luxemburgi csúcstalálkozóján megerősítette Törökországnak az Európai Unióhoz való csatlakozásra való jogosultságát, és hogy „ugyanazon kritériumok alapján fogják megítélni, mint a többi kérelmező államot”. Az Európai Tanács Brüsszelben, 2004. december 16-17-én tartott ülésének Elnökségi Nyilatkozata megállapította, hogy „Törökország kellőképpen teljesíti a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez a koppenhágai politikai kritériumokat”, azzal az előfeltétellel, hogy „Törökország hatályba léptet hat konkrét jogszabályt”; és 2005. október 3-át jelölte meg a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontjául. Mindazonáltal a csatlakozási tárgyalások jelenleg is folyamatban vannak, a harmincöt csatlakozási fejezetből csak tizenötöt nyitottak meg, és mindezidáig mindössze egyetlen fejezet ideiglenes lezárására került sor.
A csatlakozási folyamat elhúzódásának okaként sokan ma is azt jelölik meg, hogy a keresztény gyökerű Európa a muszlim többségű Törökországgal vallási szempontból összeférhetetlen. Ez azonban nem egyszerűen az európai fundamentalista keresztények aggályainak kifejezése; jól jellemzi ezt, hogy a korábbi francia elnök, a liberális progresszivista elveket valló Valéry Giscard D’Estain, az Alkotmányos Szerződést kidolgozó Európai Konvent elnöke is azt nyilatkozta, hogy Törökország csatlakozása az „EU végét” jelentheti.
Kétségtelen, hogy bár Törökországban az Alkotmány – számos más muszlim hátterű országgal szemben – nem tartalmazza az ’iszlám állam’ önmeghatározást, sőt a török Alkotmány preambuluma alapelvként rögzíti a szekularizmus elvét, mégsem tekinthetünk el attól, hogy ez egy iszlám kultúrájú ország, így a törökök túlnyomó többségének életében a Korán fontos vagy egyenesen központi szerepet tölt be. Magam is úgy vélem, hogy a Törökország Európai Unióhoz csatlakozásának legnagyobb problémái jelentős részben a vallási és kulturális különbségekből erednek, és ezekre a különbségekre a legnehezebb áthidaló megoldást találni. Ennek ellenére nem gondolom azt, hogy ez a különbség önmagában kizáró ok lenne Törökország EU-csatlakozását, vagy egy szorosabb partnerségi megállapodás megkötését illetően. Jelen tanulmányban azt a kérdést kívánom török és nyugati gondolkodók írásai alapján elemezni, hogy az európaiság fogalmának mennyiben definitív eleme a keresztény jellegű kulturális meghatározottság, és erre tekintettel Törökország megfelelhet-e a teljes jogú tagként való csatlakozás feltételéül szabott ’európaiság’ kritériumának
Hallal és borral: városi reprezentáció a Loire-vidéken a 15–16. század fordulóján Megjegyzések két magyar követség átutazása kapcsán
No full text
Az „ellenállástól” a kompromisszumig: Az állam és az egyházak küzdelme a Kádár-korszakban 1957–1968
No full text
Confined Meditation or Mediated Contemplation: Nicholas Love’s Mirror of the Blessed Life of Jesus Christ
No full textNicholas Love, the prior of the Carthusians of Mount Grace, translated the Vitae Christi into Middle English around 1410, entitling it The of the Blessed Life of Jesu Christe, as a means to provide his readers with material for private meditational devotion. The Mirrour was composed as part of an existing rich tradition of manuals written to instruct and aid meditation and contemplation. Nonetheless, because of Love's explicit claim that he wrote his work primarily for an active, lay audience, the Mirrour was a new initiative. This characteristic of the text attracted critical attention. The idea that the Mirrour was intended for meditation has been pressed with new vehemence and insight by Michelle Karnes. Her main thesis is that Love, in translating the Meditationes, created a new, much more restrictive work that consciously distances his readers from any advancement from meditation towards the practice of high contemplation, unlike its Latin original. My interpretation is a somewhat modified one. Although it seems true that many late-medieval mystical texts, like that of Love, do differentiate between the "professional' contemplatives, who are favoured with access to high contemplation, and the laity, who are mainly offered the lower meditation, I find some fine tuning is necessary. Although Love himself formulated his endeavour to fit the text to the needs of his lay audience several times in his work, one should not always take his pronouncements at absolute face value. His text, in my interpretation, by a close reading yields a more complex picture both of his endeavours and of its outcome. I would assert that although the primary aim of Love was teaching and fostering meditation, and although he did not expect such endeavours from the part of the majority of his readers, he did not exclude his audience from the possibility of reaching and experiencing the phase of contemplation
Public Administration and Literature
Get PDFNowadays Law and Literature courses become more and more popular worldwide; this is
also true for Hungary. Examining these attempts, we may conclude that legal problems do reach the
students through mainly fictitious literary stories instead of real cases. Accordingly, the idea of Public
Administration and Literature courses can be proposed, as well. Among the reasons to introduce
such courses we can detect new demands on the side of the students, the need for the methodological
renewal of teaching and also the fact that the National University of Public Service already offers
MA levels in administrative sciences. This paper – providing several examples – summarizes the
main fields and subjects of public administration showed in fine literature and it also collects those
genres by which administrative topics are most frequently introduced