KREPOZIT (Károli Gáspár University of the Reformed Church)
Not a member yet
1056 research outputs found
Sort by
Hólyagos himlő és karhatalom: Adalékok a "kóborcigány" kérdés 1916-os rendészeti és közegészségügyi szabályozásához
Get PDFKolduló barátok - gazdálkodó szerzetesek. Koldulórendi gazdálkodás a késő középkori Magyarországon
No full textSzerzetesi gazdálkodás alatt általában a monasztikus és a remeterendek gazdálkodását értjük, amelyek maguk is sokat foglalkoztak a gazdálkodás kérdéseivel. Nem ilyen világos a helyzet a koldulórendeknél, amelyek a 13. századi indulásukkor többek között éppen a monostori birtokokat bírálták és a szerzetesi szegénység új, közösségi felfogását képviselték. Számukra nem a birtokok, hanem a társadalmi kapcsolatrendszer biztosította a megélhetéshez szükséges stabilitást. Az anyagiak előteremtésére többféle lehetőség volt, a szó szerinti értelemben vett koldulástól a társadalom legfelső rétegétől származó rendszeres támogatásig. A városiasodott Nyugat- és Dél-Európában a koldulórendek természetes közegévé vált a város, megélhetésük fő forrása a polgárság alamizsnája volt. A kevésbé városiasodott területeken - amilyen a középkori Magyar Királyság is volt - más rétegek, például a nemesség, jóval nagyobb szerephez jutottak, ami befolyásolta a szerzetesek megtelepedését és gazdálkodását is. Kelet-Közép-Európában az uralkodó szintén fontos szerepet játszott. A kötet a koldulórendekkel kapcsolatos gazdasági jellegű adatokon keresztül mutatja be, hogy az egyes rendek miként igyekeztek megteremteni hivatásuk gyakorlásának gazdasági hátterét, az évszázadok folyamán a külső és a belső feltételek, a társadalmi és a gazdasági környezet változása miképpen módosította stratégiájukat
Informatikai és Könyvtári Szakmai Napok a Neumannn János Egyetemen 2018. - Oktatási segédanyagok
Get PDFA közvetítői eljárás szabályozásának változásai
Get PDFA cím kissé félrevezető: önmagában a közvetítői eljárás nem vizsgálható a tevékeny megbánás szabályainak ismertetése nélkül. Hiányzik továbbá a vizsgált időszak megjelölése a címből, aminek az az oka, hogy az áttekintő jellegű vizsgálódás egy tízéves időszakot ölel fel, a jogintézmény hazai bevezetésétől napjainkig, amely időszak során számos változás történt mind anyagi jogi, mind eljárási jogi területen. Az írás éppen ezért jogtörténeti jelleget nyer, mert a vizsgált, összehasonlított szabályozás egy része már nincs hatályban, egy másik, jelenleg hatályban lévő része pedig várhatóan egy év múlva már nem lesz alkalmazandó, további, a közeljövőben várható változások okán
A tanulás lehetőségei kisgyermekkorban
No full textA tanulmány a kisgyermekkori tanulás lehetőségeit tekinti át. Bemutatja a tanulás különféle értelmezési kereteit, a tanulás pszichológiai és pedagógiai fogalmát, jellemzőit. Kitér a szociális és a szervezett tanulás eltéréseire, gyakorlatban megmutatkozó különbségeire. A kisgyermekkori tanulás keretei közül kiemelten foglalkozik a családban folyó tanulás sajátosságaival, a szociális tanulás szerepével a kisgyermek nevelésének folyamatában. A bölcsődében folyó tanulás formái közül „A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjában" megjelölt „nevelési helyzetekre" építve emeli ki a szervezett szocializáció első intézményi szintjén zajló legfontosabb fejlesztési területeket. Bemutatja az utánzás, a spontán tapasztalatszerzés, a nevelő és gyermek interakcióból eredő ismeretszerzés, valamint a szokásformálás jelentőségét a hároméves korig terjedő életszakasz bölcsődei fejlesztésében
Multichannel investigation of interoception: Sensitivity is not a generalizable feature
Get PDFObjective: The term interoception refers to the perception of bodily cues. In empirical studies, it is assessed using heartbeat detection or tracking tasks, often with the implicit assumption that cardioception reflects general interoceptive ability. Studies that applied a multichannel approach measured only a limited number of modalities. In the current study, six modalities were assessed to gain a deeper understanding of the relationship between the different sensory channels of interoception. Methods: For 118 university students (53% male) gastric perception (water load test), heartbeat perception (Schandry task), proprioception (elbow joint), ischemic pain (tourniquet technique), balancing ability (one leg stand), and perception of bitter taste were measured. Pair-wise correlation analysis and exploratory factor analyses (principal component analysis (PCA) and maximum likelihood (ML) extraction with oblimin rotation) were then carried out with a three-factor solution to investigate the underlying associations. Results: Correlation analysis only revealed significant associations between variables belonging to the same sensory modality (gastric perception, pain, bitter taste). Similarly, the three factors that consistently emerged in the factor analyses represented the three aforementioned modalities. Discussion: Interoceptive sensitivity assessed by using one channel only cannot be generalized. Interoceptive modalities carrying crucial information for survival are not integrated with other channels
