KREPOZIT (Károli Gáspár University of the Reformed Church)
Not a member yet
1056 research outputs found
Sort by
Student Teachers as Future Researchers: How do Hungarian and Austrian Initial Teacher Education Systems Address the issue of Teachers as Researchers?
Get PDFEven though initial teacher education is a rather short period in comparison to the other phases of a teacher’s career, it has a crucial role in shaping student teachers’ career-long activities. Many argue that everyday teaching in a classroom setting is comparable to conducting research, as teachers pursue experimenting with different strategies to teaching and learning, as they reflect on their own as well as their colleagues’ work, and as they make decisions about their future steps based on these experiences. is paper aims to reveal how the concept of teachers as researchers is addressed in initial teacher education programmes by answering two questions: How is the concept of teachers as researchers represented in these programmes? What kind of experiences do student teachers have regarding practice-oriented research? The research has a case study design with a comparative aspect, in which one Hungarian and one Austrian institution oering initial teacher education serve as the two cases. Results show that both universities have integrated research into their initial teacher education programmes, but in different ways and to different extents. An important notion is that although various courses that deal with research and/or research methodology and could contribute to the development of student teachers’ research competences could be identified, the activities of these courses are somewhat restricted to taking place within the university walls (e.g., discussion of research results), detached from practice. The study is expected to contribute to the understanding of structural similarities and differences in initial teacher education systems in the two countries that may foster or hinder the development of student teachers’ development during their school-based teaching practice, with a particular focus on those that are required to conduct practice-oriented research
Jogösszehasonlító elemzés és az új magyar szabályozás bemutatása
No full textA választottbíráskodás eme fontos jogintézménye egyfelől garanciális a felek számára, másfelől nagy a kísértés, hogy az érvénytelenítési kérelmet megítélő bíróság az érvénytelenítés mint jogintézmény alkalmanként szükségképpen rugalmas kontúrját fellebbezéssé változtassa. Ezen a szűk ösvényen vezet végig a szerző, nem kímélve az olvasót a szakirodalom mélyre ásó bemutatásától, elemzésétől kezdve a jogegységesítés, Mintatörvény alapján a vonatkozó – nagyrészt azonos elveket követő, mégis időnként komoly eltéréseket is felmutató – nemzeti jogszabályok, valamint azok gyakran lényeges eltéréseket felmutató mentalitású bírósági gyakorlata bemutatásáig
A szociális szolgáltatások kapacitásszabályozásának változásai
No full textA kapacitásszabályozás léte és módja a közfinanszírozásban részesülő szolgáltatások esetében kulcsfontosságú, hiszen ideális esetben a rászoruló emberek szükségletei és a rendelkezésre álló szolgáltatási kapacitásokat illeszti össze, segít az állami támogatás célzottságának javításában, mérsékeli a szolgáltatási kapacitások területi egyenetlenségeit, és a szolgáltatásokhoz történő hozzáférés esélyeit növeli a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esetében. Épp ezért nehezen magyarázható, hogy a rendszerváltás után született átfogó szociális szabályozás miért nem alkalmazta ezt az eszközt, és miért csak akkor került be a szabályozásba, amikor már egyes szolgáltatási területeken „égett a ház” és komoly problémák mutatkoztak. A legvalószínűbb magyarázat az, hogy az 1993-as szociális keretszabályozás intuitíve a korábbi tanácsi rendszer ellátási logikáját vette alapul, amelyben egyházi, civil vagy más nem-állami fenntartó nem vagy alig jutott szerephez. Az 1993-as törvény ugyan megnyitotta az utat az egyházi és a nem-állami fenntartók szolgáltatás-alapítási és – működtetési szándéka előtt, de akkoriban mindenki úgy kalkulált, hogy a szolgáltatási piacnak ez a szegmense mindig is periferikus marad, a későbbiekben is csak kiegészítő jellege lehet az önkormányzati ellátáshoz képest. A szociális törvényben az elsődleges és a másodlagos ellátási kötelezettség telepítése is erre mutat. Így a szabályozást felkészületlenül érte a 2000-es évek első harmadától elinduló tendencia, amely az alacsony belépési korlátokkal rendelkező szolgáltatási területeken – kihasználva a gyenge ellenőrzést és a tág jogosultságszabályozást – jelentősen megemelte a férőhelyszámokat, és amely előbb-utóbb beleütközött a költségvetési finanszírozhatóság korlátaiba. 2006-tól kezdődően több kísérlet is történt a kapacitásszabályozás kialakítására, míg 2012-től a jelenleg is hatályos rendszer elindult. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy a kapacitásbefogadási rendszer bevezetése óta az egyes szolgáltatások esetében megyei bontásban miként alakultak a célcsoport meghatározott egységére jutó kapacitásvolumenek, mert valójában ezzel lehet igazolni, hogy a kapacitásszabályozás nem csak egy bürokratikus eszköz, hanem valóban képes a szociális szükségletekhez igazítani a szolgáltatásokat. De ez már egy másik tanulmány témája
